adozona.hu
NAV tájékoztató (AVÉ 2011/9.)
NAV tájékoztató (AVÉ 2011/9.)
a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozások társadalombiztosítási kötelezettségéről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Európai Unión belül nincs egységes társadalombiztosítási rendszer, minden tagállam maga határozza meg, hogy mely ellátásokat, milyen feltételekkel, mely személyeknek nyújt, és az ellátások fedezetéül milyen mértékű járulékot kell fizetniük a biztosítottaknak, foglalkoztatóknak. Ugyanakkor az unió állampolgárai - nemzeti hovatartozástól függetlenül - társadalombiztosítási szempontból olyan jogokkal rendelkeznek, és olyan kötelezettségek terhelik őket bármely tagállamban, mint az adott tagál...
NAV tájékoztató (AVÉ 2011/9.)
a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozások társadalombiztosítási kötelezettségéről
Az Európai Unión belül nincs egységes társadalombiztosítási rendszer, minden tagállam maga határozza meg, hogy mely ellátásokat, milyen feltételekkel, mely személyeknek nyújt, és az ellátások fedezetéül milyen mértékű járulékot kell fizetniük a biztosítottaknak, foglalkoztatóknak. Ugyanakkor az unió állampolgárai - nemzeti hovatartozástól függetlenül - társadalombiztosítási szempontból olyan jogokkal rendelkeznek, és olyan kötelezettségek terhelik őket bármely tagállamban, mint az adott tagállam állampolgárait. A Közösség a tagállamonként eltérő társadalombiztosítási rendszereket - a jogosultságok megőrzése, illetve az esetleges hátrányok megszüntetése érdekében - rendeleti szinten koordinálja.A Közösség bővülésével igényként merült fel a társadalombiztosítás koordinációjának újraszabályozására. A Bizottság felismerve ezen igényeket, célként tűzte ki a korszerűsítést és egyszerűsítést a korábbi rendelethez képest. Ennek eredményeként született meg a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet (a továbbiakban: Közösségi rendelet), melynek gyakorlati alkalmazását a végrehajtására kiadott - és 2010. május 1-jével hatályos -987/09/EK rendelet biztosítja. [Az EFTA-országokra (Izland, Liechtenstein, Norvégia), valamint Svájcra továbbra is az 1408/71/EGK rendeletet kell alkalmazni.]
A Közösségi rendelet a biztosítási kötelezettség elbírálása szempontjából pontosan meghatározza, hogy egy adott jogviszonyra a szociális biztonság szempontjából mely tagállam joghatósága vonatkozik, azaz a biztosítási jogviszonyt, a járulékfizetési kötelezettséget melyik tagállam előírásai szerint kell megállapítani. A rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak még azok esetében is, akik egyidejűleg több tagállamban végeznek kereső tevékenységet.
Az egy tagállam joghatósága alá tartozás elvének érvényesülése azonban nem eredményezheti azt, hogy a párhuzamosan több tagállamban munkát végző személy kedvezőtlen helyzetbe kerüljön a társadalombiztosítási ellátások megállapításakor, ezért az említett személyeket úgy kell tekinteni, mintha valamennyi tevékenységüket, és összes jövedelmüket az érintett államban kapnák. Ennek megvalósulása érdekében a Közösségi rendelet gyakorlati alkalmazását elősegítő 987/2009/EK rendelet 21. cikke a következőképp rendelkezik.
"A munkáltató, amelynek bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye nem az illetékes tagállam területén található, a munkavállalóira vonatkozó jogszabályok szerinti valamennyi kötelezettségét teljesíti, beleértve különösen az e jogszabályok által előírt járulékfizetési kötelezettséget, úgy, mintha bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye az illetékes tagállamban lenne.
Az a munkáltató, amely nem rendelkezik telephellyel az alkalmazandó jogszabályok szerinti tagállamban, valamint a munkavállaló megállapodhat, hogy ez utóbbi a munkáltató járulékfizetési kötelezettségeit annak nevében végrehajthatja, nem érintve a munkáltató alapkötelezettségeit. A munkáltató az ilyen megállapodásról értesítést küld e tagállam illetékes intézményének."
Példán keresztül bemutatva, egy Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár Magyarországon és párhuzamosan Ausztriában is munkaviszonyban áll. A Közösségi rendelet alapján ez a személy a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik. Ugyanakkor az osztrák munkáltatónak az Ausztriában végzett, osztrák szabályok szerint megkötött szerződés alapján munkát végző személy után Magyarországon, a magyar szabályok szerint kell a társadalombiztosítási kötelezettségeket teljesíteni.
A Közösségi rendelet szabályai vonatkoznak a belföldön bejegyzett vállalkozásokra is, ezért azok a belföldi vállalkozások, akik olyan munkavállalót foglalkoztatnak, aki az említett szabályok szerint más tagállam joghatósága alatt áll társadalombiztosítási kötelezettségüket az illetékes államban az ottani szabályok szerint kötelesek teljesíteni.
Magyarországon az idézett rendelkezésekkel összefüggő kötelezettségek teljesülését a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 2011. január 1-jétől történő módosítása biztosítja.
A külföldi vállalkozás társadalombiztosítási kötelezettségének teljesítése
A jogszabály alapelvi szinten rögzíti, hogy a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás (munkáltató), aki a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, illetve a Magyar Köztársaság területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a Tbj. hatálya alá tartozik, a társadalombiztosítási kötelezettségét a Tbj. szabályai szerint köteles teljesíteni.A Tbj. 5. § (3) bekezdése alapján biztosítottnak minősül az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a Tbj. hatálya alá tartozik.
A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvény (a továbbiakban: Art.) 8. és 9. §-ban meghatározott fióktelep, illetve pénzügyi képviselő, ennek hiányában közvetlenül saját maga köteles teljesíteni.
Abban az esetben, ha a külföldi vállalkozás nem rendelkezik fiókteleppel, illetve pénzügyi képviselővel, és a magyar jog szerint biztosított munkavállalót foglalkoztat, a biztosítás kezdetét megelőzően - a foglalkoztatás megkezdése előtt - köteles bejelentkezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (röviden: NAV), és kérelmezni, hogy a NAV foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba. A foglalkoztatóként történő bejelentkezésre a 11T201INT adatlap szolgál, amelyen az elektronikus ügyintézésre jogosult személy adatai is közölhetők.
Ha a magyar jog szerint biztosított személyt foglalkoztató külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel (fióktelep, pénzügyi képviselő), és foglalkoztatóként történő bejelentkezését is elmulasztja, akkor az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket, ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot.
A külföldi vállalkozás által foglalkoztatott biztosított bejelentése
A foglalkoztatott biztosítási kötelezettségének kezdetét legkésőbb a biztosítás első napján, a biztosítás megszűnését, illetve a munkavégzési kötelezettség és járulékalapot képező jövedelem nélküli időszakot 8 napon belül kell bejelenteni. A bejelentésre, változás-bejelentésre a 11T1041INT jelű adatlap szolgál.Járulékkötelezettség teljesítése
A külföldi vállalkozás javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képző jövedelem után a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot fizet és a biztosítottat terhelő egyéni járulékokat (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék) levonja.Járulékalapot képező jövedelemnek minősül - egyebek mellett - a személyi jövedelemadóról szóló 2005. évi CXVII törvény szerint az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, illetve ennek hiányában, vagyis ha a jövedelem Magyarországon nem adóztatható, a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.
A járulékalapot képező jövedelem után:
- a külföldi vállalkozást terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalék,
- a biztosított által fizetendő egyéni járulékok mértéke évi 7 665 000 forint járulékalapig 17,5 százalék, e felett 7,5 százalék.
A nyugdíj, az egészségbiztosítás, illetve a munkanélküli ellátások fedezetére tehát a járuléklapot képező jövedelem 44,5 százalékát, 7 665 000 forint jövedelem felett 34,5 százalékát kell fizetni.
A Tbj. 56/A. § speciális voltára tekintettel a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alóli mentesség különös szabályai [Tbj. 31. § (3) bekezdés, Tbj. 24. § (1) bekezdés b) pont] ebben a speciális jogviszonyban nem alkalmazhatóak. Ez azt jelenti, hogy - az általános szabályoktól eltérően - a szabadságmegváltás, végkielégítés jogcímen történő kifizetésből is le kell vonni a 2 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
A befizetést egy összegben a 10032000-06056456 NAV Külföldi vállalkozásnál biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban foglalkoztatott utáni járulékbefizetések számla javára átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással lehet teljesíteni.
Bevallás
A biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton az erre a célra rendszeresített 1108INT jelű bevallásban kell teljesíteni.A kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó adatlapok a NAV honlapján www.nav.hu angol nyelven is elérhetők.