adozona.hu
40/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/8.)
40/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/8.)
Az ajánlati biztosíték áfa-rendszerbeli kezelése
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Közbeszerzési eljárások, illetve egyéb pályázatok során a pályázati jelentkezés feltétele jellemzően egy előre meghatározott összeg megfizetése, amelynek megfizetése nélkül a pályázaton részt venni érvényesen nem lehet. A jelentkezéssel összefüggésben fizetett részvételi díjat leggyakrabban ajánlati biztosítéknak nevezik, de a gyakorlatban egyéb megnevezésekkel is találkozni, pl. bánatpénz, előleg, stb.
Az említettek szerint befizetett összeg jellemzője, hogy nyertes pályázat esetén annak ös...
40/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/8.)
Az ajánlati biztosíték áfa-rendszerbeli kezelése
[az Áfa törvény 59. §-ához]
Közbeszerzési eljárások, illetve egyéb pályázatok során a pályázati jelentkezés feltétele jellemzően egy előre meghatározott összeg megfizetése, amelynek megfizetése nélkül a pályázaton részt venni érvényesen nem lehet. A jelentkezéssel összefüggésben fizetett részvételi díjat leggyakrabban ajánlati biztosítéknak nevezik, de a gyakorlatban egyéb megnevezésekkel is találkozni, pl. bánatpénz, előleg, stb.Az említettek szerint befizetett összeg jellemzője, hogy nyertes pályázat esetén annak összege a vételárba beleszámít, vesztes pályázat esetén pedig visszajár, továbbá gyakori eset, hogy amennyiben a pályázatot elnyerő fél hibájából az adásvételi szerződés mégis meghiúsulna, akkor ez az ösz-szeg kártérítési funkciót tölt be olyan módon, hogy azt az érintett elveszti.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szerződéseket és egyéb jogügyleteket soha nem elnevezésük, hanem mindig valódi tartalmuk alapján kell elbírálni. (Zárójelben megjegyzendő, hogy ezen rendelkezéssel azonos tartalmú alapelvet kell alkalmazni a polgári jogi jogügyletek minősítése során.) Ez azt jelenti, hogy a közbeszerzési, vagy egyéb pályázatok esetén a részvétel feltételeként fizetett összeg elnevezésétől függetlenül egy olyan biztosíték, amely a pályázó komoly szerződéskötési szándékát hivatott jelezni, azaz függetlenül attól, hogy a részvételi díjat a felek, vagy a pályázati kiírás milyen elnevezéssel illeti, azt tartalmában ajánlati biztosítéknak kell tekinteni.
Nyertes pályázat esetén a pályázatot megnyert fél által átadott ajánlati biztosíték a vételárba beszámításra kerül, azaz az ellenérték részét képezi. Tekintettel arra, hogy az ajánlati biztosíték összegéről ilyen esetekben mindig a teljesítést megelőzően kiderül, hogy a vételárba beszámításra kerül (ti. a pályázat megnyerésével az ajánlati biztosíték a felek között mint a vételár egy része jóváíródik), ezért az ajánlati biztosíték mint teljesítést megelőzően fizetett pénzösszeg, előlegként viselkedik az általános forgalmi adó rendszerében (feltéve, hogy az ügylet nem esik fordított adózás alá).
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 59. § (1) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani.
A gyakorlatban kérdéses azonban, hogy az ajánlati biztosíték mely időponttól tekinthető előlegnek, azaz melyik az az időpont, amellyel az ajánlati biztosíték előlegkénti jóváírása a felek között megtörtént.
Az ajánlati biztosíték annak befizetésével még nem válik előleggé, ugyanis a pályázati döntésig arról nem tudható biztosan, hogy a pályázat tárgyát képező termék, vagy szolgáltatás vételárának részévé fog-e egyáltalán válni, hiszen ameny-nyiben a pályázóra nézve kedvezőtlen döntés születik, azaz ő a pályázaton nem nyer, akkor az ajánlati biztosíték összege visszajár, tehát ez az összeg ilyen esetben soha nem fog úgy minősülni, mint egy konkrét termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékébe beszámítható pénzösszeg.
Az ajánlati biztosíték csak és kizárólag a pályázati nyertes vonatkozásában válik előleggé, mégpedig azzal a nappal, amikor a döntés megszületik, hiszen ettől az időponttól kezdve már biztosan tudható, hogy a nyertes fél által befizetett ajánlati biztosíték a pályázat tárgya ellenértékének részét fogja képezni. Az ajánlati biztosíték összege tehát tulajdonképpen a döntés napjával íródik jóvá előlegként a pályázatot kiíró és a nyertes pályázó között.
A pályázaton nem nyert pályázók vonatkozásában azonban az ajánlati biztosíték összege - tekintve, hogy az soha nem vált egy egyedileg meghatározható ügylet ellenértékébe beszámítható összeggé - nem minősül előlegnek.
A fentiek alapján az ajánlati biztosíték annak befizetésével nem tekinthető az Áfa törvény 59. §-a szerinti előlegnek, így arról Áfa törvény szerinti számlát nem kell kiállítani. A döntés napjával azonban az ajánlati biztosíték összege a pályázatot kiíró és a nyertes pályázó között előlegként jóváíródik, így ezzel a nappal az Áfa törvény szerinti bizonylatot ki kell állítani, továbbá - amennyiben a pályázat tárgya nem tartozik adómentes körbe - az Áfa törvény 59. § (1) bekezdése alapján a döntés napjával adófizetési kötelezettség keletkezik (feltéve, hogy az ügylet nem esik fordított adózás alá). A fizetendő adó megállapításakor - az Áfa törvény 59. § (2) bekezdése alapján - az előleg (ajánlati biztosíték) összegét úgy kell figyelembe venni, mint amely a fizetendő adó összegét is tartalmazza.
A vesztes pályázók és a pályázatot kiíró között azonban az ajánlati biztosíték soha nem válik ellenértékké, így arról számlát kibocsátani, illetve az után általános forgalmi adót fizetni nem kell.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 4007536641]