adozona.hu
34/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/7.)
34/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/7.)
Jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék elengedése
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Abban az esetben, ha a társaság legfőbb szerve által jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék követelésként nyilvántartott összegét a (cég) tulajdonosok a társaság javára elengedik, a következők szerint kell eljárni. A társaságnál az osztalék elengedése következtében elszámolt rendkívüli bevétel részét képezi - az adózás előtti eredmény növekedése miatt - a társasági adóalapnak, amely kétszeres adóztatást eredményezne (mivel adózott forrásból - az adózott eredmény terhére - került az osztalék...
34/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/7.)
Jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék elengedése
[Tao tv. 1. § (3) bekezdés]
Abban az esetben, ha a társaság legfőbb szerve által jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék követelésként nyilvántartott összegét a (cég) tulajdonosok a társaság javára elengedik, a következők szerint kell eljárni. A társaságnál az osztalék elengedése következtében elszámolt rendkívüli bevétel részét képezi - az adózás előtti eredmény növekedése miatt - a társasági adóalapnak, amely kétszeres adóztatást eredményezne (mivel adózott forrásból - az adózott eredmény terhére - került az osztalék jóváhagyásra). A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 2010. január 1-jétől hatályos szabályozása szerint ugyanis nincs olyan előírás, amely lehetővé tenné a követelés elengedése következtében elszámolt bevétel csökkentő tételként történő érvényesítését.A Tao tv. 1. § (3) bekezdése alapján, ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra.
Bár a konkrét eset az idézett alapelv szerint felsoroltak szó szerint értelmezésével, azok egyikének sem felel meg, de tekintve, hogy tartalmában megvalósítja a bevétel kétszeres figyelembevételét, ezért az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege figyelmen kívül hagyható az adóalap meghatározása során. Ez pedig úgy történhet, hogy a társaság az adóévi társasági adóbevallásában - az alapelvre hivatkozással - csökkenti az adózás előtti eredményét, amelynek összegét a csökkentő jogcímeket tartalmazó bevallási lap "egyéb" sorában tünteti fel.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228732865/2011.]