adozona.hu
NAV tájékoztató (AVÉ 2011/6.)
NAV tájékoztató (AVÉ 2011/6.)
A bolti kiskereskedelmi tevékenység értelmezése az ágazati különadó vonatkozásában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Áktv.) 2. §-a alapján adóköteles - többek között - a bolti kiskereskedelmi tevékenység.
Az adó alapja a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző adóalanynak az e tevékenységéből származó nettó árbevétele, illetve az adóalapba beletartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (áru előállítójának, forgalmazójának) - a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben - ny...
NAV tájékoztató (AVÉ 2011/6.)
A bolti kiskereskedelmi tevékenység értelmezése az ágazati különadó vonatkozásában
Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Áktv.) 2. §-a alapján adóköteles - többek között - a bolti kiskereskedelmi tevékenység.Az adó alapja a bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző adóalanynak az e tevékenységéből származó nettó árbevétele, illetve az adóalapba beletartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (áru előállítójának, forgalmazójának) - a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben - nyújtott szolgáltatásból származó árbevétel, valamint e szállító által adott engedményből származó bevétel összege is [Áktv. 4. §].
A bolti kiskereskedelmi tevékenység fogalmát az Áktv. 1. § 1. pontja határozza meg, e szerint bolti kiskereskedelmi tevékenységnek minősül a 2009. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR' 08 ) szerint
- a 45.1 ágazatba sorolt gépjármű-kiskereskedelem, ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét;
- a 45.32 ágazatba sorolt gépjárműalkatrész-kiskereskedelem;
- a 45.40 ágazatba sorolt motorkerékpár, motorkerékpáralkatrész kiskereskedelme, ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét;
- a 47.1-47.9 ágazatokba sorolt bolti kiskereskedelmi tevékenységek (nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem, élelmiszer, ital-, dohányáru kiskereskedelme, információs, híradás-technikai termékek kiskereskedelme, gépjármű-üzemanyag kiskereskedelme, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme, kulturális, szabadidős cikk kiskereskedelme, piaci kiskereskedelem, nem bolti [csomagküldő, internetes] kiskereskedelmi tevékenység).
A bolti kiskereskedelmi tevékenység meghatározásánál a TEÁOR' 08-ra való hivatkozás mindösszesen arra szolgál, hogy az adóköteles tevékenységet azonosítani lehessen, nincs jelentősége annak, hogy az adózónak van-e, ha igen, milyen TEÁOR' 08 besorolása, illetve annak sem, hogy az adózó az adóköteles körbe sorolt tevékenységet főtevékenységként folytatja-e vagy sem.
A TEÁOR' 08-hoz fűzött magyarázat szerint a bolti kiskereskedelembe tartozik az új és használt áruk átalakítás nélküli kis tételben történő viszonteladása elsősorban a lakosság részére, személyes vagy háztartási célú fogyasztásra, illetve felhasználásra, üzleteken, áruházakon, piaci és utcai standokon, csomagküldő szolgálatokon, házaló kereskedőkön, fogyasztási szövetkezeteken, aukciós házakon stb. keresztül. Az értékesített áruk köre a fogyasztási javakra korlátozódik, a kereskedelmi forgalomba nem kerülő termékek nem tartoznak ide (például: érc, gabonafélék), de ideértendőek azok a széles közönség számára értékesített termékek (például: papír, festék, faáru), amelyek nem kizárólag személyes vagy háztartási célt szolgálnak. A legtöbb kiskereskedő az értékesítendő áru felett tulajdonosi jogot gyakorol, néhány kiskereskedő viszont ügynökként értékesít bizományosi vagy díjazásos alapon.
Általánosságban kijelenthetjük, hogy a bolti kiskereskedelmi tevékenység nem más, mint fogyasztási javaknak (termékek, áruk) a nagyközönség számára nyitva álló értékesítési csatornákon keresztül történő értékesítése. Másként megfogalmazva, a bolti kiskereskedelmi tevékenység áruk fogyasztóknak történő értékesítése, azon kereskedelmi egységek tevékenysége, amelyek jellegüket tekintve elsősorban, de nem kizárólag a lakosság számára hozzáférhetőek, azaz közforgalmú értékesítést bonyolítanak.
Ezen értékesítési helyek esetében a vevő személyétől függetlenül az értékesítésből származó teljes árbevétel ágazati különadó-alapot képez. Nincs jelentősége annak, hogy adott esetben egy vásárlásnál a vevői pozícióban egy gazdasági társaság vagy egy magánszemély áll. Erre utal az is, hogy a TEÁOR' 08 a kiskereskedelem fogalmánál az "elsősorban a lakosság részére" szókapcsolatot használja. Amennyiben a bolti kiskereskedelmi tevékenység körébe kizárólag a magánszemély vevők részére történő értékesítést kellene beleérteni, akkor a TEÁOR' 08 fogalommagyarázata is ehhez igazodna.
Más a helyzet az olyan kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, amelyek nem a végső fogyasztókat célozzák tevékenységükkel, hanem kizárólag az üzleti felhasználókat. Jellemzően ilyennek minősülnek azok a kereskedelmi tevékenységet folytató gazdasági társaságok, amelyek csak vállalkozások számára értékesítenek, magánszemélyeket - ilyen minőségükben - nem szolgálnak ki, vagyis a nagyközönség számára a vásárlás lehetősége nem biztosított. E kereskedelmi egységek jellegüknél fogva nem végeznek bolti kiskereskedelmi tevékenységet, így az értékesítésből származó árbevételük sem képez ágazati különadó-alapot.
_
_
Annak megítéléséhez, hogy egy termék értékesítése nagykereskedelmi vagy kiskereskedelmi tevékenységnek minősül-e - az ezen ügyletből származó árbevétel ágazati különadó-alapot képez-e - minden esetben vizsgálni kell azt, hogy az értékesítés milyen csatornán keresztül történik, hiszen a kizárólag a vevők jellege, illetve az értékesített mennyiség alapján nem határozható meg az, hogy az adott értékesítés a bolti kiskereskedelem körébe tartozik.
Ezt az értelmezést támasztják alá a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Ker. tv.) fogalomi meghatározásai is. A Ker. tv. 2. § 13. pontja alapján kiskereskedelmi tevékenység az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is. Nagykereskedelmi tevékenység az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is [Ker. tv. 2. § 18. pont].
Amennyiben az adózó kiskereskedelmi és nagykereskedelmi tevékenységet egyaránt folytat, akkor a fentiek alapulvételével el kell különítenie e két tevékenységéből származó nettó árbevételét. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 44. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban, a 2011-es adóévben az adóalanynak célszerű elkülönítve nyilvántartania a kiskereskedelmi tevékenységéből származó nettó árbevételét. A 2009-es és a 2010-es adatok tekintetében pedig az adókötelezettség meghatározása szempontjából utólag kell kialakítani a megfelelő elkülönítés módját. Abban az esetben, ha az adózó által működtetett értékesítési csatornán keresztül a nagyközönség is vásárolhat (az adott telephely magánszemélyeket és vállalkozásokat egyaránt kiszolgál), akkor az értékesítési csatornán (telephelyen) való termékértékesítésből származó nettó árbevétel teljes egészében ágazati különadó alapot képez.
Végezetül, példaként tekintsünk át néhány olyan értékesítést, amelyek a "termékek" jellegéből adódóan nem minősülnek bolti kiskereskedelmi tevékenységnek, az ezen értékesítésekből származó nettó árbevétel nem része az adóalapnak.
A telefonkártya- és a mobiltelefon feltöltőkártya értékesítés, illetve a mobiltelefon egyenlegfeltöltés tartalmát tekintve egy szolgáltatás igénybevételére ad lehetőséget a vevőnek. Maga a vásárló nem terméket vásárol meg, hanem ezen tranzakcióval lehetőséget kap a távközlési szolgáltatás igénybevételére. Ebből következően az értékesítésből származó nettó árbevétel nem sorolható a bolti kiskereskedelmi tevékenység származó árbevétel körébe, így az adóalapot sem képez.
A közlekedési jegyek és bérletek értékesítése eredményeként - hasonlóan a telefon-feltöltéshez, illetve a feltöltőkártya értékesítéshez - a vevő nem egy termékhez jut hozzá, hanem jogot nyer arra, hogy egy szolgáltatást igénybe vegyen, azaz a tömegközlekedést használja. Ennek alapján a jegy-, bérletárusításból származó bevétel sem képezhet ágazati különadó-alapot.
A sorsjegy- és lottóértékesítés a TEÁOR' 08 szerint a szerencsejáték ágazat körébe tartozó tevékenység, az Áktv. fogalmi meghatározásából adódóan az ebből származó árbevétel nem minősül bolti kiskereskedelmi tevékenységből származó árbevételnek.
Ugyancsak kívül esik az Áktv. hatályán a díjbeszedésből, illetve a csomagok szállításából, kézbesítéséből és az átvételig megvalósuló tárolásából származó árbevétel. Egyik említett tevékenység sem minősül termékértékesítésnek, a tevékenységek jellegénél fogva kizárt, hogy bolti kiskereskedelmi tevékenység címén az ezekből származó bevétel adóalapot képezzen.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály]
Lábjegyzet
A bekezdés a NAV tájékoztató (AVÉ 2011/10.) alapján nem alkalmazható.
A bekezdés a NAV tájékoztató (AVÉ 2011/10.) alapján nem alkalmazható.
Módosította a NAV tájékoztató (AVÉ 2011/10.). Hatályos 2011.09.21.
