adozona.hu
29/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/6.)
29/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/6.)
A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Szja tv. 29. § (1) bekezdése szerint az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és a (3)-(4) bekezdés szerinti adóalap-növelő összeg. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás me...
29/2011. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2011/6.)
A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása
[Szja tv. 29. §, Eho tv. 3. §]
Az Szja tv. 29. § (1) bekezdése szerint az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és a (3)-(4) bekezdés szerinti adóalap-növelő összeg. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. [Az Szja tv. hivatkozott rendelkezése 2010. január 1-jétől hatályos. A 2011. január 1-jétől hatályos módosítás a jövedelem megállapítására vonatkozó szabályt nem érintette.]A magánszemélyt terheli az egészségügyi hozzájárulás, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, illetve a kifizetőnek nincs adó, adóelőleg megállapítási kötelezettsége.
Az Eho tv. alkalmazásában nem minősül kifizetőnek:
1. az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés,
2. a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg tekintetében,
3. az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén.
Ezekben az esetekben a kifizető által kifizetett jövedelem 78 százalékát kell eho alapként figyelembe venni. A magánszemély adóelőleg megfizetésére nem kötelezett, a költségelszámolás lehetősége, illetve az, hogy számára megtérítik az egészségügyi hozzájárulást, nem merül fel. A magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.
Adószámos magánszemély
Az Szja tv. 46. § (4) bekezdése szerint a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből. Azonban ha a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelőleg levonását, a kifizetőnek az adóelőleget le kell vonnia.
Az adószámos magánszemélytől nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonja le az adóelőleget.
Az Eho tv. 3. § (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani, a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja törvény szerint az összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után.
A magánszemély döntheti el, hogy tételes költségelszámolással, vagy 10 százalékos költséghányad alkalmazásával állapítja-e meg az adóelőleget.
Amennyiben a magánszemély 10 százalékos költséghányad alkalmazását választja, akkor az őt terhelő egészségügyi hozzájárulás elszámoltnak minősül, és a bevétel 90 százaléka a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja.
Amennyiben a magánszemély tételes költségelszámolást alkalmaz, akkor dönthet úgy, hogy az egészségügyi hozzájárulást költségként elszámolja, vagy nem számolja el.
Amennyiben az egészségügyi hozzájárulást költségként elszámolja, akkor a bevétel - költség = jövedelem a fizetendő egészségügyi hozzájárulás alapja.
Amennyiben az egészségügyi hozzájárulást nem számolja el költségként, akkor bevétel - költség = jövedelem x 0,78-al, amely az egészségügyi hozzájárulás alapja.
Természetesen az adószámos magánszemély esetében is alkalmazni kell az Eho tv. azon rendelkezését, hogy mentes az egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amely után a Tbj. szabályai szerint járulékot kell fizetni.
Az ingatlan bérbeadás esetében a magánszemély kötelezett a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére. Az önálló tevékenységgel összefüggésben a magánszemély a jövedelmét ebben az esetben is az Szja tv. szerint tételes költségelszámolás, vagy 10 százalék költséghányad alkalmazásával állapítja meg.
Az egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása megegyezik az előzőekben ismertetett eljárással, de ügyelni kell arra, hogy abban az esetben, ha a jövedelem megállapítása során tételes költségelszámolást alkalmaz a magánszemély, és az így megállapított jövedelem meghaladja az adóévben az 1 millió forintot, az egészségügyi hozzájárulást abban az esetben is meg kell fizetni, ha a jövedelem 78 százaléka már nem éri el az 1 millió forintot.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
5227888095]