adozona.hu
2002/2011. (AVÉ 2011/3-4.) NAV tájékoztató
2002/2011. (AVÉ 2011/3-4.) NAV tájékoztató
az adóhatóság tevékenységéről a végelszámolásban és a vagyonrendezési eljárásban
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A végelszámolási eljárás célja, hogy a nem fizetésképtelen cégek is csak vagyoni-gazdasági viszonyaik rendezése mellett szűnhessenek meg jogutód nélkül.
A végelszámolási eljárásban az adóhatóság kettős minőségben jár el. Egyrészt gyakorolja az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.), továbbá az adózással összefüggő egyéb törvényekben és más jogszabályokban biztosított hatósági jogkörét, másrészt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolá...
2002/2011. (AVÉ 2011/3-4.) NAV tájékoztató
az adóhatóság tevékenységéről a végelszámolásban és a vagyonrendezési eljárásban
A végelszámolási eljárás célja, hogy a nem fizetésképtelen cégek is csak vagyoni-gazdasági viszonyaik rendezése mellett szűnhessenek meg jogutód nélkül.A végelszámolási eljárásban az adóhatóság kettős minőségben jár el. Egyrészt gyakorolja az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.), továbbá az adózással összefüggő egyéb törvényekben és más jogszabályokban biztosított hatósági jogkörét, másrészt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezései szerint polgári jogviszony alanyaként mint hitelező jár el. A hatósági és hitelezői jogosítványok és kötelezettségek egymás mellett léteznek, ugyanakkor a kétféle jogkör egymástól elkülönülten érvényesül.
A vagyonrendezési eljárás a megszűnt - cégjegyzékből törölt - cégek jogutód nélküli megszűnést követően fellelt vagyonának értékesítését, és ebből a hitelezői igények kielégítését célzó eljárás. Ebben az eljárásban már az adóhatóság is csupán hitelezőként vehet részt, hatósági jogosítványai nem érvényesülnek.
Ezen útmutató célja, hogy a jogalkalmazók számára segítséget nyújtson a végelszámolási és vagyonrendezési eljárásokban az adóhatóság hitelezői és hatósági tevékenységével kapcsolatos jogszabályi rendelkezések végrehajtásához, és ezzel elősegítse az egységes gyakorlat megvalósítását.
I. hatáskör és illetékesség
1. Jelen útmutató címzettjei a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) Központi Hivatala, középfokú adóztatási szervei [a regionális adó főigazgatóságok és a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága (a továbbiakban: KAFIG)], alsó fokú adóztatási szervei [a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok, a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága (a továbbiakban: KÜIG), és a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (a továbbiakban: KAIG)] és az Informatikai Intézet.2. A végelszámolási és a vagyonrendezési eljárásokban - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (4) bekezdés i) pontja alapján, az Art. 72. § (3) bekezdésében foglaltak szerint - az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések tekintetében hitelezőként, a magánnyugdíjpénztárt megillető tagdíjjal (tagdíj-kiegészítéssel), késedelmi pótlékkal, önellenőrzési pótlékkal összefüggő követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként az állami adóhatóság, vagyis a NAV adóztatási szerve [Art. 10. § (1) bekezdés a) pont] jár el.
3. Az adók módjára behajtandó köztartozások és az önkormányzatokat megillető helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozások végelszámolási és vagyonrendezési eljárásban hitelezői igényként történő bejelentése és érvényesítése nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe.
4. A végelszámolási és vagyonrendezési eljárásokban hitelezőként a NAV - az adós cég székhelye szerint illetékes -megyei (fővárosi) adóigazgatóságainak csőd-, felszámolási és végelszámolási szervezeti egységei, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NAV Korm. rendelet) 18. §-a szerinti adózói kör tekintetében a KÜIG és a NAV Korm. rendelet 19. §-a szerinti adózói kör tekintetében pedig a KAIG (a továbbiakban együtt: adóigazgatóság) jár el.
5. A NAV mint költségvetési szerv javára megítélt perköltségek vagy egyéb jogcímen megítélt polgári jogi igények tekintetében hitelezőként a NAV Központi Hivatala jár el.
6. A végelszámolási eljárás során az adóigazgatóság által hatósági ügyekben első fokon hozott határozatok ellen benyújtott jogorvoslatok elbírálása a NAV Regionális Adó Főigazgatóságok, illetve a KAFIG hatáskörébe tartozik.
II. A végelszámolás általános szabályai
1. A végelszámolásra, mint a fizetőképes cégek (ideértve az olyan, cégnek nem minősülő szervezeteket is, amelyekre nézve jogszabály a végelszámolás szabályait rendeli alkalmazni) jogutód nélküli megszüntetését célzó eljárás lefolytatására az alábbi módokon kerülhet sor:a) a cég önkéntes elhatározása alapján
aa) az általános eljárási szabályok szerint, vagy
ab) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (a betéti társaság és a közkereseti társaság) - erre irányuló döntésük esetén - az egyszerűsített végelszámolás szabályai szerint, vagy
b) a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján (ez az ún. kényszer-végelszámolás, az eljárás lefolytatásának kivételes módja).
2. A végelszámolás mint nemperes eljárás lefolytatása a cég székhelye szerinti illetékes megyei (fővárosi) bíróság, mint cégbíróság hatáskörébe tartozik. A cégbíróság hatáskörébe tartozik az eljárás során előterjesztett jogorvoslati kérelmek (kifogások) elbírálása is.
A cég volt vezető tisztségviselői, továbbá a végelszámoló polgári jogi felelősségének megállapításával kapcsolatban indítható - a Ctv. végelszámolási fejezetében meghatározott -perekben elsőfokú bíróságként a cég székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság jár el.
3. A végelszámolási eljárás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnés elhatározásáról szóló legfőbb szerv (taggyűlés) által meghozott határozatban megjelölt időpont. Ez az időpont azonban nem lehet korábbi, mint a megszűnést kimondó határozat kelte.
A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a cégbíróságnak, amely a végelszámolás megindításáról végzést hoz, melyet a Cégközlönyben közleményként közzétesz.
Amennyiben a végelszámolás megindulásáról a Cégközlönyben közlemény jelenik meg, a végelszámolás megindulását a cégnek az adó- és vámhatóság felé közvetlenül nem kell bejelentenie.
Azonban a cégbejegyzésre nem kötelezett azon jogalany, amelynek megszűnésére jogszabály a végelszámolás szabályait rendeli alkalmazni, a végelszámolás kezdetének és befejezésének időpontját, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adóhatósághoz köteles bejelenteni [Art. 23. § (2) bekezdés].
4. A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének a megbízatása megszűnik, ettől az időponttól a cég önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselőjének a végelszámoló minősül. A cég, mint adóalany adózással összefüggő kötelezettségeit a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is. Ez alól kivétel képez a végelszámolás előtti tevékenységet lezáró adóbevallások benyújtása, mert az a végelszámolás alatt is a volt vezető tisztségviselő kötelezettsége.
5. A végelszámoló az adós cég adóhatóság előtti képviseletére az Art. 7. § szabályainak megfelelően másnak meghatalmazást adhat.
6. Az általános szabályok szerint folyó végelszámolást a kezdő időponttól számított legkésőbb három éven belül, az egyszerűsített végelszámolást 120 napon belül, a kényszervégelszámolást pedig (ha arra a cég által elhatározott végelszámolást követően került sor) a jogerős elrendeléstől számított egy éven belül be kell fejezni.
Nem fejezhető be azonban a végelszámolás a Ctv. 95. § (2)-(3) bekezdésében foglalt, a céggel szembeni büntetőeljárás eseteiben, továbbá akkor, ha
a) a céggel szemben bírósági vagy (adó)hatósági eljárás van folyamatban és/vagy
b) a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.
7. A végelszámolás befejezése az a nap, amellyel mint mérlegforduló nappal a végelszámoló elkészíti a végelszámolási zárómérleget, a záró adóbevallásokat és a vagyonfelosztási javaslatot.
III. Az adóhatóság hitelezői feladatai a végelszámolás során
1. Az eljáró adóigazgatóság a végelszámolás megindulásáról szóló közleményeket a Cégközlönyben folyamatosan figyelemmel kíséri.2. Az eljáró adóigazgatóság a hitelezői igény bejelentését megelőzően az általános szabályok szerint folyószámla egyeztetést végez, melynek alapján követelését a végelszámolónak a formai követelményeknek megfelelően a cégközlemény közzétételét követő 40 napon belül bejelenti. A hitelezői igényt nem kell kategorizáltan bejelenteni, mivel az eljárás az adós gazdálkodó fizetőképességén alapul, a hitelezők közt nincs kielégítési sorrend.
A hitelezői igényt az adóigazgatóság akkor is bejelenti, ha a követelés vitás és azzal kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban.
A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, azt gyakorlatilag a végelszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslatnak a társaság legfőbb szerve által történő elfogadásáig meg lehet tenni. Ezt követően azonban a követelés már csak a megszűnt cég tartozásaiért való helytállásra vonatkozó szabályok (azaz a mögöttes felelősség szabályai) szerint, adó megfizetésre kötelezés útján [Art. 35. § (2) bekezdés f) pont] érvényesíthető.
3. A végelszámoló a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidő elteltét követő 15 napon belül a bejelentett követelésekről jegyzéket készít, amiben külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A jegyzéket annak elkészítésétől számított 15 napon belül köteles megküldeni a cégbíróságnak a nyilvános cégiratok közötti elhelyezés végett. Ugyanezen a határidőn belül a végelszámoló értesíteni köteles azokat a hitelezőket, akiknek a követelését vitatja.
4. Az elfogadott hitelezői igények visszaigazolására a végelszámoló nem köteles kivéve, ha ezt a hitelező kifejezetten kéri. Indokolt ezért, hogy az eljáró adóigazgatóság már a hitelezői igénybejelentésben kérje a végelszámolótól követelése visszaigazolását és tájékoztatást arról, hogy annak teljesítése mikor várható. Egyebekben az elfogadott hitelezői igények megismerése a cégbíróságnál elhelyezett jegyzékből lehetséges. Ha a hitelezői követelések jegyzékét a végelszámoló a cégiratokhoz nem csatolta be, a hitelező az eljáró cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet.
5. Amennyiben a végelszámoló a hitelezői igényt vitatja, az erről szóló értesítése kézhezvételét követő 30 napon belül a követelés a bíróság előtt perben érvényesíthető. A vitatott hitelezői igények fedezetére a végelszámoló ez esetben köteles tartalékot képezni.
IV. Az adóhatóság hatósági feladatai a végelszámolás során
1. A cég vezetőjének a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal el kell készítenie a tevékenységet lezáró adóbevallásait, és azokat a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül be kell nyújtania az állami adóhatósághoz.A cég vezetője a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - mint mérlegfordulónappal - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 11. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti évről tevékenységet lezáró beszámolót készít, azt a jóváhagyásra jogosult testülettel elfogadtatja és legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított 45. napon a végelszámoló részére átadja. Ugyanezen határidőn belül a tevékenységet lezáró beszámolót letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.
A végelszámoló a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege alapján végelszámolási nyitó mérleget készít. [a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 3-4. §]
2. A végelszámolási záró bevallásokat a végelszámolónak:
a) a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben (azaz a törlési kérelem benyújtásával egyidejűleg, de a beszámoló mérlegforduló napjától számított 60 napon belül), a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve
b) a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő szervezetek esetében a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kell az adó- és vámhatósághoz benyújtania.
3. A végelszámolás előtti tevékenységet lezáró adóbevallás, valamint a végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtását - amennyiben az adott időszakban a cégnek adókötelezettsége nem keletkezett - nem pótolhatja az Art. 31. § (6) bekezdése szerinti elektronikus űrlapon tett nyilatkozat, ezen bevallásokat ilyen esetben is be kell nyújtani.
4. A tevékenységet lezáró és a végelszámolást záró adóbevallások közötti időszakban a végelszámoló az Art. általános rendelkezései szerint köteles a végelszámolás alatt lévő adózó bevallási kötelezettségeit teljesíteni. Ezen túlmenően - ha a végelszámolás a megindítás évében nem fejeződik be - a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként beszámolót és az éves elszámolású adókról is adóbevallást kell a végelszámolónak benyújtania. Amennyiben az adózó a tevékenységet lezáró adóbevallásokat vagy a végelszámolást lezáró adóbevallásokat az éves elszámolású adókról benyújtandó bevallás határidején belül nyújtja be, akkor célszerű ezzel egyidejűleg az éves elszámolású adókról is bevallást benyújtani.
5. A bevallási kötelezettség teljesítése érdekében az adóhatóság írásban felhívhatja a végelszámolót, illetve a tevékenységet lezáró adóbevallásokkal kapcsolatban a gazdálkodó szervezet korábbi vezetőjét az adóbevallási kötelezettség teljesítésére, amelyben figyelmeztetni kell arra, hogy a bevallási kötelezettség késedelmes vagy hibás teljesítése, illetőleg annak elmulasztása esetén az adó- és vámhatóság bírságot szabhat ki.
6. Az adóhatóság végelszámolás esetén köteles a cégnél ellenőrzést folytatni. A bevallások benyújtásának elmulasztása az adóellenőrzésnek nem akadálya, az adóhatóságnak az ellenőrzést ilyenkor is le kell folytatnia. A tevékenységet lezáró adóbevallás, a végelszámolást záró adóbevallás és a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás(ok), valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést az Art. 92. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint a záró bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül (egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül) be kell fejezni. Ez a határidő kötelező jellegű, nem hosszabbítható meg és kapcsolódó vizsgálat során sem hosszabbodik meg.
7. A tevékenységzáró ellenőrzés külön is lefolytatható annak érdekében, hogy az ellenőrzéssel megállapított hitelezői követelés a végelszámolási záró dokumentumok jóváhagyása előtt bejelenthető legyen, továbbá a fizetési kötelezettségek teljesítésére is maradjon vagyoni fedezet, illetve a követelés behajtható legyen. Ilyen esetben az ellenőrzési határidőt az Art. általános szabályai szerint kell számítani, és érvényesülnek a meghosz-szabbításra (meghosszabbodásra) vonatkozó szabályok is.
Ha azonban a tevékenységzáró bevallás ellenőrzése közben a végelszámoló benyújtja a végelszámolási záró adóbevallást, ez utóbbi benyújtásától számított 60 napon belül (egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül) minden ellenőrzést be kell fejezni.
8. Az adóellenőrzésre és az azt követő hatósági eljárásra - a végelszámolás mielőbbi befejezése érdekében - az Art. 128/A. §-a különleges rendelkezéseket tartalmaz. Ezek értelmében - a hatósági eljárás általános szabályaitól eltérően - a végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) ellenőrzése, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben észrevételnek nincs helye.
További eltérés a hatósági eljárás általános szabályaitól, hogy a jegyzőkönyv alapján kiadandó határozat meghozatalára nyitva álló határidő 30 nap, amellyel szemben annak közlésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. A fellebbezés felterjesztésére nyitva álló határidő 5 nap, az elbírálására nyitva álló határidő 15 nap.
9. A végelszámolás alatt álló adózók adófizetési kötelezettségüket a tevékenységüket lezáró bevallás és a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg, illetve a két bevallás közötti időszakról az általános szabályok szerint benyújtandó bevallásokra irányadó szabályok szerint kötelesek teljesíteni.
10. A Ctv. 107. § (2) bekezdése értelmében a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitómérleg elkészítéséig
- amelyre, a hitelezői követelések bejelentésére nyitva álló határidő leteltét követő legfeljebb 75 napon belül sor kerül
- a kárelhárítás körében felmerülő, a korlátozott működés körében felmerülő és más halaszthatatlanul szükséges költségek kivételével kifizetést nem teljesíthet.
A végelszámolási eljárás kezdő időpontjához nem fűződik végrehajtási tilalom. Ezért ha az adós gazdálkodó szervezet a végrehajtható okiratokon alapuló tartozásait nem teljesíti esedékességkor, az adóhatóság kezdeményezi a tartozások végrehajtás útján történő beszedését. Ha a végrehajtás a rendelkezésre álló vagyoni, jövedelmi információk alapján nem vezetett eredményre, és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27. § (2) szerinti fizetésképtelenség fennáll, kezdeményezni lehet az adós cég felszámolását, amennyiben erre a végelszámoló által nem került sor.
11. A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti a záró dokumentumokat: az adóbevallásokat, a végelszámolás utolsó évéről szóló beszámolót, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot. Amennyiben a végelszámoló a záró adóbevallásba, a számviteli beszámolóba, mérlegbe - és ezzel megegyezően a vagyonfelosztási javaslatba - az adóhatósággal szemben fennálló követelést állít be, az összeget a végelszámoló vagy a vagyonfelosztási javaslatban jogosultként megnevezett személy kérelmére - amennyiben a visszaigénylés (visszafizetési igény) megfelel a jogszabályi előírásoknak - ki kell utalni a cég vagy a jogosult részére.
12. A cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az állami adóhatóság elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél hatósági eljárása nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez vagy ennek hiányában a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételétől számított 90 nap eltelt. Az állami adóhatóság arról is tájékoztatja a cégbíróságot, hogy a cégnek van-e az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása.
Amennyiben az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a cég köztartozással rendelkezik, a cég csak az eljárások jogerős befejezéséről szóló, illetve ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő elektronikus tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből.
13. A cég legfőbb szerve a végelszámolás alatt, de legfeljebb a törlési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig dönthet a végelszámolás megszüntetéséről és a működés folytatásáról is. Ez esetben a továbbműködés elhatározásáról célszerű tájékoztatnia az adó- és vámhatóságot a folyamatban lévő hatósági eljárások lezárása érdekében.
V. Az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó eltérő szabályok
1. Az egyszerűsített végelszámolást a kezdő időponttól számított 120 napon belül be kell fejezni.2. Egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámoló a végelszámolás megindítását nem köteles változásbejegyzési kérelemben bejelenteni a cégbíróságnak és a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét nem a cégbíróság, hanem a végelszámoló köteles kezdeményezni, a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül.
3. A végelszámoló egyszerűsített végelszámolás helyett a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerinti eljárásra tér át, ha
a) a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, illetve
b) a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít, vagy
c) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt (az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának a napja), vagy
d) az egyszerűsített végelszámolás alatt előreláthatóvá válik, hogy az egyszerűsített végelszámolás befejezése határidőben nem történhet meg, vagy
e) végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban.
4. Egyebekben az egyszerűsített végelszámolásra is az általános szabályok (adóbevallási, adófizetési kötelezettségek teljesítése, nemleges adóhatósági nyilatkozat, stb.) vonatkoznak.
VI. kényszer-végelszámolásra vonatkozó eltérő szabályok
1. Kényszer-végelszámolásra akkor kerül sor, haa) a bíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja,
b) az anyagi jogszabályok szerint a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be,
c) a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be,
d) az V/3. pontban részletezett esetekben a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtották végre,
e) a cég végelszámolása a cég elhatározása alapján indult, 2006. július 1-jén már több mint három éve folyamatban volt, és a cég a végelszámolást 2006. július 1-jétől számított egy éven belül nem fejezte be.
2. A kényszer-végelszámolás jogkövetkezményei, hogy:
a) a társaság legfőbb szerve nem dönthet a végelszámolás alatti működtetésről, illetve a végelszámolás megszüntetéséről,
b) a VI/1. pont c) alpont esetében a kényszer-végelszámolást egy éven belül be kell fejezni, amelyet azonban a cégbíróság a Ctv. 116. § (4) bekezdésében foglaltak szerint egy alkalommal hat hónappal, illetve ha per van folyamatban, a per jogerős befejezéséig meghosszabbíthat,
c) a cég vagyonát csak nyilvános pályázat vagy árverés útján lehet értékesíteni,
d) ha a kényszer-végelszámolás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek
nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg,
e) a cégbíróság nem dönthet a jogerősen elrendelt kényszer-végelszámolás megszüntetéséről.
3. A cég volt vezető tisztségviselője csak kivételesen indokolt esetben nevezethető ki végelszámolóvá.
4. A kényszer-végelszámolás megindulásáról a cégbíróság hivatalból tesz közzé közleményt a Cégközlönyben.
5. A kényszer-végelszámolást egyebekben az általános szabályok szerint kell lefolytatni, az adóhatóság feladatai is ennek megfelelően alakulnak.
VII. Jogorvoslatok és felelősségi szabályok a végelszámolási eljárásban
1. A végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen végelszámolási kifogással lehet élni. A végelszámolási kifogás a végelszámoló eljárásának időtartama alatt, a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül, de legfeljebb a jogszabálysértő intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől számított 60 napon belül terjeszthető elő az eljáró cégbíróságnál.Külön kiemelt - kifogás előterjesztésére okot adó - mulasztási forma, ha a végelszámoló a hitelező kérésére a követelések bejelentésére nyitva álló határidő lejártától számított 30 napon belül nem ad tájékoztatást arról, hogy a követelést elismeri-e, és mikorra várható annak kifizetése, vagyis elmulasztja a határidőben bejelentett hitelezői igény visszaigazolását.
2. A kifogás elbírálásáról - a végelszámoló észrevételének beszerzését követően - a cégbíróság soron kívül határoz. Megalapozott kifogás esetén:
a) a végelszámoló intézkedését megsemmisíti és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi,
b) az eredeti állapotot határozatával helyreállítja (ha ez lehetséges),
c) mulasztás esetén a végelszámolót intézkedés megtételére kötelezi.
Az alaptalan végelszámolási kifogást a bíróság végzésével elutasítja. A kifogás tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
3. Amennyiben a végelszámoló a kifogásnak helyt adó jogerős bírósági végzésben foglaltaknak nem tesz eleget, azt jelezni kell az ügyben eljáró cégbíróságnak, aki törvényességi felügyeleti eljárásban összehívja a gazdálkodó szervezet legfőbb szervét új végelszámoló kijelölése érdekében. Ennek eredménytelensége esetén a bíróság kényszer-végelszámolást rendel el, és a felszámolók névjegyzékéből új végelszámolót rendel ki.
4. A végelszámolónak az eljárás egész tartama alatt el kell látnia a végelszámolással kapcsolatos feladatokat. Ha ezzel felhagy, illetőleg meghal, jogutód nélkül megszűnik, vagy a feladat ellátására más okból képtelenné vált, és ennek bekövetkezésétől számított 60 napon belül az új végelszámoló megválasztása nem történt meg, az ok megjelölése mellett a cégbíróságtól kérhető, hogy az új végelszámoló megválasztása érdekében hívja össze a cég legfőbb szervét, vagy erre a kérelmezőt jogosítsa fel. Az ilyen jellegű kérelem teljesítésének az a feltétele, hogy a kérelmező a legfőbb szerv össze-hívásával kapcsolatos költségeket megelőlegezi és biztosítja annak tárgyi feltételeit.
A cégbíróság ugyanezeket az intézkedéseket hivatalból is megteheti. Ezért amennyiben az adóigazgatóság mint hitelező azt észleli, hogy a végelszámoló bármely okból végelszámolási tevékenységét nem teljesíti, a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kezdeményezi.
5. A Ctv. 98. § (3) bekezdésében meghatározza a végelszámolás alá került cég korábbi vezető tisztségviselőjének a végelszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül elvégzendő (tevékenységzáró dokumentumok [pl. tevékenységet lezáró beszámoló] elkészítése és átadása, tájékoztatási és iratátadási kötelezettség) feladatait. E kötelezettségek teljesítésének kikényszerítése érdekében felelősségi szabályt is meghatároz, amikor kimondja, hogy ezek elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Ennek alapján az, akit a volt vezető említett kötelezettségeinek elmulasztása miatt kár ért, követelését polgári perben érvényesítheti.
6. Mulasztás esetére a törvény a végelszámoló részére az alábbi jogosítványokat biztosítja:
a) a végelszámoló kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében a korábbi vezető tisztségviselőt 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújthatja.
b) a végelszámoló kérelmére a mulasztó vagy valótlan adatot közlő korábbi vezető tisztségviselőt a cégbíróság arra is kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a tevékenység befejezésével kapcsolatos feladatoknak a végelszámoló által megbízott szakértővel történő elvégeztetésével merülnek fel.
7. A végelszámoló az eljárás során a cég vagyonát felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti, kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit szükség esetén értékesíti. A végelszámoló az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, a végelszámolás alatt álló cég, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni.
A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel.
A kártérítési felelősség megállapítására különösen akkor kerülhet sor, ha
a) a végelszámoló az egyszerűsített végelszámolás alkalmazásáról annak törvényben foglalt feltételei hiányában sem tér át az általános szabályok szerint lefolytatandó végelszámolásra,
b) a végelszámoló a törvényi feltételek bekövetkezése ellenére elmulasztotta a felszámolási eljárás kezdeményezését,
c) a felszámolás elrendelésére a végelszámoló hibájából nem került sor,
d) a végelszámolás alatt álló cég felszámolás alá kerül, és megállapítható, hogy a végelszámoló alapos ok nélkül késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével, vagy
e) nem tett meg mindent a hitelezők veszteségeinek csökkentése, illetve a környezeti károk mérséklése a kármentesítés érdekében, vagy
f) egyes hitelezőket mások rovására előnyben részesített. A végelszámoló kártérítési kötelezettségének megállapítását a hitelezők, vagy a felszámoló perben érvényesíthetik a megyei (fővárosi) bíróságnál. A bíróság arra kötelezi a végelszámolót, hogy a cég vagyonához a károkozás összege mértékéhez igazodó tőke-hozzájárulást teljesítsen. A bíróság ebben az esetben a végelszámoló díját részben vagy egészben megvonhatja.
VIII. A vagyonrendezési eljárás
1. A vagyonrendezési eljárás célja, hogy a jogutód nélkül megszűnt vagy megszüntetett gazdálkodó szervezetnek a cégjegyzékből történt törlése után előkerült vagyontárgyai értékesítése szabályozott eljárás keretében történjék meg, és a befolyt ellenérték elsődlegesen a hitelezői követelésekre kerüljön felosztásra.A vagyonrendezési eljárás a cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás.
2. A vagyonrendezési eljárás kérelemre, vagy hivatalból indul meg. Kérelemre indult eljárásban a kérelmezőnek közzétételi költségtérítést kell fizetni.
Az adóigazgatóság hitelezőként akkor kezdeményezi a Ctv.-ben meghatározott tartalmi és formai követelmények mellett vagyonrendezési eljárás lefolytatását, ha az adó- és vámhatóság által utólag fellelt vagyontárgy értékesítése előreláthatólag sikerre vezet, és a várhatóan befolyó ellenérték hitelezői követelésére legalább az eljárással kapcsolatosan felmerülő valameny-nyi költséget érdemben meghaladó mértékű fedezetet nyújt.
Ha az adó- és vámhatóság által a cég törlését követően fellelt vagyontárgy a jelen pont második bekezdése szerinti kritériumoknak megfelel, azonban a cég a cégbíróság megszüntetési eljárása nyomán szűnt meg cégtörléssel, az adóhatóság nem kezdeményez vagyonrendezési eljárást, hanem a vagyontárgyat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 46. § (3) bekezdésében foglalt eljárási rend szerint végrehajtási eljárás keretében értékesíti.
3. A bíróság az eljárás megindítását a Cégközlönyben közzéteszi és a felszámolók névjegyzékéből vagyonrendezőt rendel ki. A hitelezői követelést a közzététel megjelenésétől számított 30 napon belül kell bejelenteni a vagyonrendező-nek. Ha a vagyontárgy zálogjoggal terhelt, a zálogjog jogosultját a bíróság külön felhívja hitelezői igénye bejelentésére. A bejelentés elmaradása esetén a zálogjog megszűnik.
4. Amennyiben a vagyonrendező a hitelezői igénybejelentést nem fogadja el, 8 napon belül kifogással lehet élni az eljárást lefolytató bíróság előtt. Ugyancsak kifogást lehet előterjeszteni a vagyonrendező jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen. A kifogást a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül, de csak a vagyonrendező kirendelésének időtartama alatt lehet a bírósághoz benyújtani. A kifogásról hozott bírósági döntés ellen külön fellebbezésnek van helye.
5. A vagyonrendező a vagyontárgyat nyilvános pályázat vagy árverés útján értékesíti. Az értékesítés után általános forgalmi adót fizetni nem kell, illetve azt a vagyonrendező nem számíthatja fel, mivel a már megszűnt gazdálkodó szervezet nem adóalany.
Az eljárásban résztvevők azonban közösen kérhetik az értékesítés mellőzése mellett a vagyontárgy tulajdonba adását is.
A vagyontárgy értékesítése, illetve az eljárás befejezése után a vagyonrendező vagyonfelosztási javaslatot készít (amiben a követelések járulékait nem lehet figyelembe venni), és azt 30 napon belül benyújtja az eljáró bíróságnak. A bíróság a vagyonfelosztási javaslatot megküldi az eljárásban résztvevőknek, akik arra 8 napon belül észrevételt tehetnek.
6. Ezt követően a bíróság végzésben határoz a hitelezők követeléseinek kielégítéséről, a hitelezőnek nem minősülő kérelmezők közötti vagyonfelosztásról és a járulékos kérdésekben. A vagyonfelosztásról hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye. Az eljárás befejezésének tényét a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi.
IX. Alkalmazás szabályai
1. Jelen útmutató az aláírását követő ötödik naptól alkalmazandó és visszavonásig érvényes. Ugyanezen időponttól a végelszámolási és vagyonrendezési eljárások tekintetében a 7007/2006. (AEÉ 12.) APEH irányelvben foglaltak nem alkalmazhatóak.2. A 2008. január 1-je és 2009. február 1-je között kezdődött végelszámolások esetében (ideértve azon végelszámolásokat is, amelyek 2008. január 1-jén már folyamatban voltak, feltéve hogy ezen időpontban a cégbíróság a végelszámolás kezdő időpontjának bejegyzéséről az állami adóhatóságot a Ctv. 63. § (1) bekezdése alapján már értesítette, és a végelszámolást lezáró beszámoló előterjesztésére még nem került sor) jelen útmutató IV/12. pontja nem alkalmazható. Ezekben az esetekben az adóhatóság a végelszámoló kérelmére a Ctv. 2008.01.01-től 2008.12.26-ig hatályos 111. § (1) bekezdés f) pontja szerinti nyilatkozatot bocsát ki az erre a célra rendszeresített nyomtatványon arról, hogy a cégnek adótartozása nincs, és a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban. Ha a cégnek adótartozása van, vagy vele szemben adóhatósági eljárás van folyamatban, a nyilatkozatban e körülményeket fel kell tüntetni.
dr. Vida Ildikó
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke
Lábjegyzet
Jelen tájékoztató a IX. Fejezet 1. pontja alapján az "aláírását követő ötödik napon" lép hatályba, de az aláírás napja nem állapítható meg, így a hatálybalépés napja a kihirdetést követő 5. nap.
