adozona.hu
37/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/5.)
37/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/5.)
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség [Tao. tv. 18. §(5) bekezdés]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1.A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 29/D. § (14) bekezdése alapján az adózó a 18. § (5) bekezdésben foglalt nyilvántartási kötelezettséget csak a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálybalépésének a napjától megkötött szerződésre köteles alkalmazni. A Rendelet 2003. szeptember 1-én lépett hatályba, így az ezt megelőzően k...
37/2004. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2004/5.)
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség [Tao. tv. 18. §(5) bekezdés]
1.A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 29/D. § (14) bekezdése alapján az adózó a 18. § (5) bekezdésben foglalt nyilvántartási kötelezettséget csak a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálybalépésének a napjától megkötött szerződésre köteles alkalmazni. A Rendelet 2003. szeptember 1-én lépett hatályba, így az ezt megelőzően kötött, vagy ezt követően csak módosított szerződésekről nem kell a Rendelet szerinti nyilvántartást készíteni.2.A Tao. tv. nem szűkíti le a szerződéseket az írásbeli szerződésekre, így a szerződési formától függetlenül kell nyilvántartást készíteni. Tekintettel arra, hogy a közvetített szolgáltatások is szerződésen alapulnak, feltéve, hogy kapcsolt vállalkozások között jön létre a szerződés 2003. szeptember 1. után, szintén a Rendelet hatálya alá tartoznak. A Rendelet alapján a kapcsolt vállalkozással kötött szerződésről nyilvántartással kell rendelkezni függetlenül attól, hogy az adózó vevőként, vagy eladóként kötötte azt.
Abban az esetben, ha az adózó a szerződést vevőként kötötte, szintén szerepeltetnie kell a nyilvántartásban, hogy ő maga milyen tevékenységet végez, valamint fel kell tüntetnie azokat a lehetséges piaci kapcsolatokat, amelyeken keresztül hozzájuthatott volna a termékhez, szolgáltatáshoz. A Rendelet 2. § (1) bekezdése alapján az adózónak csak a tőle elvárható gondossággal megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt kell a nyilvántartás elkészítése során figyelembe venni. Abban az esetben, ha valamely adat nem érhető el az adózó számára, ezt nem köteles a nyilvántartásban feltüntetni.
A vevő és az eladó önállóan készíti el a nyilvántartást, nincs előírva az azonosság. A célszerűség és a költségkímélés azonban azt indokolja, hogy azonos módszer, adatok alapján készüljön a nyilvántartás.
3.Pusztán a szerződések hasonlósága alapján nem lehet több szerződésről összevont nyilvántartást készíteni. Erre csak a Rendelet 3. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén van lehetőség, melyet minden szerződés esetében egyedileg kell vizsgálni.
4.A Tao. tv. 18. § (2) bekezdése a három hagyományos módszer között nem állít fel sorrendiséget, így az adózó maga döntheti el, hogy ezek közül melyik mellett dönt a szokásos piaci ár megállapításához. Ugyanakkor a Tao. tv. 18. § (2) bekezdés d) pontja alapján egyéb módszer választása csak akkor lehetséges, ha a három hagyományos módszer nem alkalmazható.
Az egyes szerződések esetében az adózó választhat eltérő módszert.
Az egyéb módszer alkalmazása szempontjából a Tao. tv. kizárólag azt a követelményt támasztja, hogy a módszer alkalmas legyen a szokásos piaci ár megállapítására. Ennek teljesülését szerződésenként egyedileg kell vizsgálni.
A Rendelet 6. § d) pontja alapján az adatbázisnak nyilvánosnak kell lennie; az adatbázisokkal kapcsolatban jogszabály más előírást nem tartalmaz, így minden nyilvános adatbázis alkalmas lehet a szokásos piaci ár meghatározásához.
5.A szokásos piaci ár változása a Rendelet 3. § (4) bekezdése alapján akkor jár együtt a már elkészített nyilvántartás módosításával, ha ezt független felek érvényesítik vagy érvényesítenék. Ha az adózó a nyilvántartást nem készítette még el az árváltozás időpontjáig, az ezt követően készített nyilvántartásnak a Rendelet 2. § (1) bekezdése szerint tartalmaznia kell minden, az elkészítés időpontjában - de legkésőbb az adóév utolsó napjáig - az adózótól elvárható gondossággal megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt.
6.A Rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti 50 millió forintos értékhatár - amely esetben egyszerűsített nyilvántartás készíthető - a szerződések teljes tartamára, illetve az összevonható szerződéscsoportokra vonatkozik. Az értéket szokásos piaci árként határozza meg a Rendelet hivatkozott bekezdése.
7. A Rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti felhasznált erőforrás valamennyi módszer esetében értelmezendő. A nyilvántartás azon részeinél, melyeknél az adózó nem kíván érdemi adatot szerepeltetni, az adózónak ezt a döntését kell szerepeltetnie.
A felhasznált erőforrások alatt mindazt a költséget, ráfordítást, beruházást, stb. kell érteni, melyek a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából érdemi kapcsolatban álltak a szerződésben szereplő ügylet teljesítésével.
[PM Jövedelemadók főosztálya 21.377/2003., - APEH Adójogi főosztály 1226991493/2004.]