adozona.hu
111/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/10.)
111/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/10.)
Egészségpénztár szolgáltatásának jogalap nélküli igénybevételéhez kapcsolódó Szja és Eho kötelezettség [Szja. tv. 1. § (7) bek., 28. § (1) bek. e) pont, 46. § (1) bek., (3) bek. e), 47. § (9) bek., 49. § (16) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egészségpénztárnál jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályokat az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 6/A. §-a tartalmazza, amely visszafizetési kötelezettséget nem ír elő. A hivatkozott § alapján
"(1) Jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatásnak minősülő szolgáltatás
a) amelynek nyújtását, igénybevételét jogszabály nem teszi lehetővé;
b) a pénztár alapszabályában...
111/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/10.)
Egészségpénztár szolgáltatásának jogalap nélküli igénybevételéhez kapcsolódó Szja és Eho kötelezettség [Szja. tv. 1. § (7) bek., 28. § (1) bek. e) pont, 46. § (1) bek., (3) bek. e), 47. § (9) bek., 49. § (16) bek.]
Az egészségpénztárnál jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályokat az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 6/A. §-a tartalmazza, amely visszafizetési kötelezettséget nem ír elő. A hivatkozott § alapján"(1) Jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatásnak minősülő szolgáltatás
a) amelynek nyújtását, igénybevételét jogszabály nem teszi lehetővé;
b) a pénztár alapszabályában nem szereplő szolgáltatás;
c) amely igénybe vehetőségéhez előírt jogszabályi és/vagy pénztári alapszabályi feltétel(ek) nem teljesül(nek) - ideértve a szolgáltatás megkezdését, illetve folyósításának tartamát;
d) amelynek összege meghaladja a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában meghatározott legnagyobb összeget;
e) amely meghaladja a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában meghatározott időtartamot és/vagy mértéket.
(2) A jogalap nélkül történő igénybevételre vonatkozó részletes szabályokról, illetve azok következményeiről a pénztár alapszabályában kell rendelkezni,
(3) A szolgáltatások jogalap nélkül történő igénybevételének anyagi következményeit az azt igénybe vevő tag viseli."
Az egészségpénztár jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatása a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 28. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a magánszemély egyéb jövedelmének számít, amely jövedelem az összevont adóalap részeként adóköteles. A kifizetéssel összefüggésben az egészségpénztárnak 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége keletkezik az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg után, amely összeg ebben az esetben az Szja tv. 46. § (3) bekezdésének e) pontja alapján a bevétel teljes összege [az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Eho tv.) 3. § (1) bekezdés a) pont].
Mivel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 178. § 18. pontja alapján az egészségpénztár kifizetőnek minősül, így teljesítenie kell az Art. 31. § (2) bekezdésében előírt elektronikus bevallási kötelezettségét a tárgyhót követő hónap 12-éig az adó- és társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélynek teljesített kifizetéssel összefüggésben, így a magánszemélynek, jutatott" egyéb jövedelemről, a le nem vont adóelőlegről és a megfizetett egészségügyi hozzájárulásról.
Az egészségpénztárnak az Szja tv. 46. § (1) bekezdése alapján a kifizetéskor keletkezik adóelőleg-megállapítási és a kifizetést követő hónap 12-éig pedig egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége. Amennyiben az egészségpénztár a szolgáltatás ellenértékét közvetlenül a szolgáltatónak téríti meg - és nem a magánszemély részére fizeti azt ki számla ellenében -, akkor a magánszemély bevételét terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség. Ilyenkor a kifizetőnek (egészségpénztárnak) az adóköteles bevételről igazolást kell kiállítania az Szja tv. 47. § (9) bekezdése alapján. Az igazoláson fel kell tüntetni a le nem vont adóelőleg összegét és fel kell hívnia a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét a magánszemély köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetni. Az Szja tv. 49. § (16) bekezdése alapján a magánszemély azonban nem köteles az adóelőleget megfizetni, amíg az általa (esetlegesen más jogcímen is) fizetendő adóelőlegek összege az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 10 000 forintot.
Amennyiben a magánszemély - jogszabály kötelező rendelkezése hiányában - visszafizeti a jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatás összegét, akkor az alábbi eljárás alkalmazandó:
Az Szja tv. 1. § (7) bekezdése rendelkezik a jogalap nélkül megszerzett bevétel adókötelezettségéről a következők szerint: "Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adót az adózó az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelheti vissza. Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő lejárta előtt megtörtént, az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétellel összefüggésben az adózót nem terheli adó- és adóelőleg-megállapítási, -levonási, -bevallási és -fizetési, valamint adatszolgáltatási kötelezettség."
Az egészségpénztár (az előzőekben említett tájékoztatással és igazoláskiadással egyidejűleg) arról is tájékoztathatja a magánszemélyt, hogy nem kell megfizetnie a 10 000 forintot (adóév elejétől összesítve) meghaladó személyi jövedelemadó előleget, ha a negyedévet követő hónap 12-éig a egészségpénztár számára visszafizeti a jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás összegét. Ekkor ugyanis sor kerül az eredeti állapot helyreállítására és alkalmazható az Szja tv. 1. § (7) bekezdése. Ekkor a következő esetek fordulhatnak elő:
- Amennyiben a negyedévet követő hónap 12-ét megelőzően, de még a kifizetést követő hónap 12-éig a magánszemély visszafizeti a jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás összegét, akkor a bevétellel összefüggésben az egészségpénztárt nem terheli az adóelőleg-megállapítási kötelezettség, következésképpen nincs olyan jövedelem, amelyet az adóelőleg megállapításánál figyelembe kell venni, így egészségügyi hozzájárulás-fizetési, bevallási kötelezettség sem keletkezik. Az Szja tv. 46. § (1) bekezdése szerinti kifizetéskor történő adóelőleg-megállapítási szabály e tekintetben általános, a jogalap nélküli szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó Szja rendelkezés pedig speciálisnak tekinthető, tehát ez utóbbit lehet alapul venni.
- Amennyiben nem fizeti vissza a magánszemély a jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás összegét a kifizetést követő hónap 12-éig, akkor az egészségpénztárnak speciális rendelkezés hiányában teljesítenie kell az egészségügyi hozzájárulás-fizetési és bevallási kötelezettségét a jelzett időpontig, mivel adóelőleg megállapítási kötelezettsége a kifizetéskor keletkezett és az eredeti állapot helyreállítására sem került sor, tehát az általános szabályok szerint kell eljárni.
- Abban az esetben, ha utóbb a kifizetést követő hónap 12-e után, de a negyedévet követő hónap 12-e előtt fizeti vissza a magánszemély a jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás összegét, akkor annyiban van jelentősége az Szjatv. 1. § (7) bekezdés rendelkezésének, hogy a magánszemélynek nem kell megfizetnie az adóelőleget akkor sem, ha az a 10 000 forintot meghaladja.
Amennyiben a negyedévet követő hónap 12-e után fizeti vissza a magánszemély a szolgáltatás ellenértékét, akkor a már megfizetett adóelőleget az adóévről benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában igényelheti vissza. A bevallásban a megfizetett adóelőleg összegét fel kell tüntetni, viszont az eredeti állapot helyreállítására tekintettel adóköteles jövedelmet nem, így túlfizetés keletkezhet (a bevallásban feltüntetett más jövedelmeket terhelő adóelőlegeket is figyelembe kell venni), és az év közben megfizetett adóelőleg visszaigényelhető. Amennyiben a bevallás benyújtásának határideje után fizeti vissza a magánszemély az összeget, akkor a megfizetett adóelőleget, illetve a keletkezett egyéb jövedelmet is az adóbevallásban fel kell tüntetni, viszont a megfizetett adóelőleg utóbb (visszafizetés után) visszaigényelhető önellenőrzés útján.
Abban az esetben, ha a magánszemély nem fizeti vissza az összeget és nem is kell megfizetnie az adóelőleget az Szja tv. 49. § (16) bekezdése alapján, akkor azt csak az adóbevallásában kell rendeznie az adóévet követő év május 20-áig.
További közös szabályok az egészségpénztárra vonatkozóan a kifizetést követő hónap 12-e után történő visszafizetésnél:
- Az egészségpénztár által megfizetett egészségügyi hozzájárulás visszaigénylésére a jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatás összegének magánszemély által az egészségpénztár részére történő visszafizetése után, az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályai alkalmazásával kerülhet sor.
- Az egészségpénztár elektronikus bevallási kötelezettsége a magánszemély számára juttatott egyéb jövedelemre is vonatkozik, így a jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatás ellenértékének visszafizetését követően a havi bevallás önellenőrzése szükséges.
(PM Jövedelemadók főosztálya 6684/2007. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 3302486671/2007.)