adozona.hu
72/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/7.)
72/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/7.)
Alumínium italos dobozok felhasználásával végzett tevékenység adójogi minősítése [Kt. 2. § (1) bekezdés a) pont, Áfa tv. 40. § (12) bekezdés és Áfa tv. 10. melléklet]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Egy társaság alumínium italos dobozok "visszagyűjtését" végzi oly módon, hogy különböző üzletekben automatákat helyez el, amelyekbe a kiürült dobozok bedobhatók; ezeket a gép összepréseli és tárolja, s a doboz ellenértékeként pénzben meghatározható értékű jegyet ad ki, amelyet tetszés szerint lehet felhasználni, levásárolni. A begyűjtött dobozokból a társaság megfelelő eljárások útján újra italdobozt állít elő, melyet forgalomba hoz.
A csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezeléséről sz...
72/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/7.)
Alumínium italos dobozok felhasználásával végzett tevékenység adójogi minősítése [Kt. 2. § (1) bekezdés a) pont, Áfa tv. 40. § (12) bekezdés és Áfa tv. 10. melléklet]
Egy társaság alumínium italos dobozok "visszagyűjtését" végzi oly módon, hogy különböző üzletekben automatákat helyez el, amelyekbe a kiürült dobozok bedobhatók; ezeket a gép összepréseli és tárolja, s a doboz ellenértékeként pénzben meghatározható értékű jegyet ad ki, amelyet tetszés szerint lehet felhasználni, levásárolni. A begyűjtött dobozokból a társaság megfelelő eljárások útján újra italdobozt állít elő, melyet forgalomba hoz.A csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezeléséről szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cskr.) 1. sz. melléklete alapján újrahasználhatónak azok acsomagolóanyagok tekinthetők, amelyek jellemzője, hogy használatuk során lehetővé tesznek több fordulót, vagy visszatérést (rotációt) a felhasználás rendes körülményei között, előre látható feltételek mellett. Az ilyen termék addig minősül újrahasználhatónak, amíg ki nem lép a forgási ciklusból [a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 3. § i) pontja adja meg ezen fogalmi meghatározást].
Ugyancsak a Cskr. hivatkozott melléklete tartalmaz előírást a csomagolás újrahasznosítható jellegére vonatkozóan. A hasznosítás fogalmát a Hgt. 3. §-a, annak j) pontja adja meg, amely a hulladéknak, vagy valamelyik összetevőjének a termelésben, vagy szolgáltatásban a 4. sz. mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával történő felhasználását jelenti.
A leírtakra tekintettel a többszöri felhasználásra különböző okok miatt alkalmatlan alumínium italos doboz az újrahasználhatóság kritériumának nem, csak az újrahasznosíthatóság feltételeinek felelhet meg. A betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 3. § (1) bekezdése alapján azonban a gyártó termékét, valamint termékének csomagolását - meghatározott helyre történő visszajuttatásának Ösztönzése érdekében - betétdíjas termékké minősítheti, függetlenül attól, hogy az újrahasználható, vagy egyutas.
I. Amennyiben a gyártó betétdíjas termékké kívánja minősíteni az italdobozt, abban az esetben köteles nyilvántartásba vetetni magát és betétdíjas termékét; a betétdíjas terméken vagy annak címkéjén a "betétdíjas termék" jelzés feltüntetéséről gondoskodni; a betétdíjas terméket a forgalmazótól visszagyűjteni, és számára a betétdíjat megfizetni; továbbá a betétdíjas termék visszaváltáskori állapotára vonatkozó követelményeket meghatározni (amelyek nem zárhatják ki a rendeltetésszerű használatból eredő változások esetén a betétdíjas termék visszaváltását) . Amennyiben ezen termékek betétdíjas szabályozás szerinti visszaváltása a göngyöleget korábban termékkel együtt értékesítő adóalany által történik meg automatán keresztül, akkor arra számviteli elszámolás tekintetében a betétdíjas göngyöleg visszaváltására vonatkozó számviteli szabályozás, áfa tekintetében pedig az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 22. § (5) bek. b) pontjának rendelkezése (a visszavett göngyöleg betétdíja csökkentheti az adó alapját) az irányadó. Amennyiben ezt követően a társaság értékesíti az ilyen módon összegyűjtött betétdíjas termék hulladékát, akkor az esetben már hulladék felvásárlás történik.
II. Amennyiben az italdobozt nem minősítik betétdíjas termékké, úgy az annak visszavásárlásával foglalkozó társaság nem betétdíjas göngyöleg visszavételt, hanem hulladék felvásárlást (a Hgt. szerint: begyűjtést) végez.
Ha a "visszavásárlást" kizárólag göngyöleg vásárlásával foglalkozó adóalany, illetve olyan adóalany végzi, aki/amely a kérdéses terméket (a betétdíjas göngyöleggel együtt) nem értékesíti, akkor általános forgalmi adó tekintetében közömbös, hogy a "visszavásárolt" alumínium doboz betétdíjas göngyöleg volt-e korábban vagy sem. Az ily módon történő "visszavásárlás" az áfa szempontjából egy önálló ügyletnek minősülő vásárlás. Közömbös továbbá áfa szempontjából ez esetben az is, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint hulladéknak minősül-e a szóban forgó, átvételre kerülő anyag vagy sem, a meghatározó az a tény, hogy ez az anyag az Áfa törvény 10. sz. mellékletében szereplő vámtarifaszám alá besorolt anyagok közé tartozik-e, vagy sem. Jelen esetben, amennyiben a "visszavásárolt" alumínium doboz megfelel az Áfa törvény 10. sz. mellékletében a 4. pont alatt felsorolt VTSZ 7602 alumínium hulladék és törmelék minősítésnek (tehát "olyan fémáru, amely rendeltetésszerűen nem használható az eredeti célra, mert elhasználódott"), akkor az alábbiak szerint kell eljárni annak "visszavásárlása" során.
A hulladékforgalmazással kapcsolatosan az Áfa törvényben 2006. január 1-jétől életbe lépett új szabályozás értelmében az Áfa törvénynek az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIX. törvénnyel megállapított új 10. számú mellékletében felsorolt hulladékok adóalany által történő értékesítése esetén az értékesítést terhelő adót nem az eladó, hanem a hulladékot saját nevében beszerző, belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti az Áfa törvény 40. § (12) bekezdése alapján. (Úgynevezett fordított adózás lépett életbe 2006. január 1-jétől az ezen termékkör értékesítését, felvásárlását végző adóalanyokra vonatkozóan.) Amennyiben a hulladékot nem adóalany adja át, értékesíti, akkor az általános szabály szerint történik az áfa elszámolása, ami azt jelenti, hogy adóalanynak nem minősülő eladó nem kötelezett számla kibocsátására, de a vevő sem kötelezett áfa fizetésre, s így nem jogosult az ügylet után adó levonására sem, hiszen áthárított adó az ügylet során nem keletkezik.
Az I-II. pontban leírtaktól függetlenül, figyelemmel arra, hogy a szóban forgó tevékenység következtében a társaság által előállított fémdoboz nem tekinthető újrahasználható terméknek (ez esetben nem a termék újbóli felhasználása, újratöltése, hanem a hasznosítása történik, amelynek során új termék jön létre), a termék után mindkét esetben környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség áll fenn, melynek alanya a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, tehát az a személy, aki a csomagolást végzi (jelen esetben az, aki az italt a fémdobozba tölti). Amennyiben a Kt. 20. § zs) pontjában foglaltak alapján a termék kereskedelmi csomagolásnak minősül, úgy a Kt. 2. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője szintén kötelezett.
Tekintettel azonban arra, hogy a termékből keletkező hulladék hasznosítása a leírtak szerint biztosított, a kötelezettnek lehetősége van a Kt. 5/A. § (3) bekezdése alapján mentesség kérésére. A mentesség megszerzésének feltételeit a környezetvédelmi termékdíj mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) tartalmazza. A Korm. rend. 2. §-a értelmében a mentesség megállapítása a kötelezett kérelmére történik, mely kérelmet formanyomtatványon, - a hasznosítást koordináló szervezet kivételével - a tárgyévet megelőző év szeptember 30-áig, illetve ezt követően kötelezetté vált esetében a kötelezetté válást követő 60 napon belül lehet benyújtani a kötelezett székhelye (telephelye) szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez. A mentesség elnyerése esetén a kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítése során a fizetendő termékdíjból levonhatja a mentességi engedélyben meghatározott időponttól, a mentesség időszakában a hasznosított hulladékmennyiség alapján a Korm. rend. 1. számú melléklete szerint meghatározott termékdíj összegét.
(KvVM Környezetgazdasági főosztály KGF-278/2006. -PM Forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály 690/2007. -APEH Ügyfélkapcsolati és tájékoztatási főosztály 3302321491/2007.)