46/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/4.)

Vállalkozások besorolásának változása a kétéves szabály figyelembevételével [Kk. tv. 3-5. §]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A vállalkozásoknak a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kk. tv.) 3. § alapján kell a mikro-, a kis-, a középvállalkozási kategóriába (a továbbiakban: KKV) történő besorolásukat, vagy a KKV-n kívüli státuszukat megállapítaniuk, illetve a minősítésük megváltozása megítélésénél a Kk. tv. 5. § (3) bekezdése szerint kell eljárniuk. Utóbb hivatkozott rendelkezés szerint: "amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban ...

46/2007. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2007/4.)
Vállalkozások besorolásának változása a kétéves szabály figyelembevételével [Kk. tv. 3-5. §]
A vállalkozásoknak a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kk. tv.) 3. § alapján kell a mikro-, a kis-, a középvállalkozási kategóriába (a továbbiakban: KKV) történő besorolásukat, vagy a KKV-n kívüli státuszukat megállapítaniuk, illetve a minősítésük megváltozása megítélésénél a Kk. tv. 5. § (3) bekezdése szerint kell eljárniuk. Utóbb hivatkozott rendelkezés szerint: "amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól" (a továbbiakban: kétéves szabály).
1.) Besorolás a 2005. évben kezdődő üzleti év első napjára
A Kk. tv. 2005. január 1-i hatályú módosítása következtében minden 2005. január 1-jén már működő vállalkozásnak a 2005. évben kezdődő üzleti évének első napján fennálló állapot szerint, e napra vonatkozóan - általános esetben 2005. január 1-jére - újra be kellett sorolnia magát. Az újraminősítést az üzleti év első napján rendelkezésre álló, elfogadott utolsó - általános esetben 2003. évi - (egyedi, vagy konszolidált) beszámoló foglalkoztatotti létszám (1. mutató), és pénzügyi mutatói (értékesítés nettó árbevétele vagy mérlegfőösszeg: 2. mutató) alapján kellett végrehajtani. Az így elvégzett besorolás a kiindulási alapja a kétéves szabály alkalmazásának, tehát ehhez képest kell vizsgálni a két egymást követő beszámolási időszak mutatóinak alakulását.
Önálló vállalkozásnak minősül, így egyedi (éves, vagy egyszerűsített éves) beszámolója adatai alapján minősít:
- az a vállalkozás, amely nem minősül sem partnervállalkozásnak, sem kapcsolódó vállalkozásnak [Kk. tv. 4. § (1) bekezdés]; a legtipikusabb esetben: az a vállalkozás, amelyben más vállalkozás részesedése*, nem éri el a 25%-ot és maga sem rendelkezik 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel más vállalkozásban; továbbá
- ha befektetői érdekeltség fennáll, az a vállalkozás [Kk. tv. 4. § (6) bekezdés]
- amellyel a Kk. tv. 19. § 1. pontja szerinti befektető(k) külön-külön és együttesen sem állnak a Kk. tv. 4. § (3)-(4) bekezdése szerinti kapcsolódó vállalkozási viszonyban, [a 4. § (2) bekezdés szerinti partnervállalkozási viszony fennállhat], vagy
- amelynél a befektető(k) - a kapcsolódói viszonyt létesítő tulajdonlás ellenére - sem közvetve, sem közvetlenül nem vesz(nek) részt a vállalkozás tényleges irányításában, vagy
- amelynek a befektetői (önmagukban) nem működnek vállalkozásként.
Partnervállalkozás a Kk. tv. 4. § (2) bekezdése szerinti vállalkozás; ennek legtipikusabb esete, ha egy vállalkozás részesedése egy másik vállalkozásban eléri a 25%-ot, de nem haladja meg az 50%-ot.
Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással a Kk. tv. 4. § (3)-(5) bekezdése szerinti kapcsolatban állnak; jellemző esetben, ha egy vállalkozás részesedése egy másik vállalkozásban meghaladja az 50%-ot.
Ha az adott vállalkozásnak van partner- és/vagy kapcsolódó vállalkozása, akkor a besoroláshoz a létszám és a pénzügyi mutatókat konszolidált beszámoló alapján, konszolidált beszámoló hiányában az egyedi beszámolókban szereplő adatok összeadásával kell megállapítani. Ennek számításakor a partnervállalkozás(ok) adataiból a részesedéssel arányos adatokat, illetve a kapcsolódó vállalkozás(ok) adatainak egészét kell hozzáadni az adott vállalkozás adataihoz.
Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás,
- amelyben az állam vagy az önkormányzat (magyar vagy külföldi) közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - külön-külön, vagy közös tulajdonlás esetén az önkormányzatok együtt, vagy az állam és egy vagy több önkormányzat együtt - meghaladja a 25%-ot (függetlenségi kritérium),
- az a vállalkozás, amely partner- és kapcsolódó vállalkozásaival együtt már nem KKV kategóriába tartozó vállalkozás, vagyis ha egy cégcsoport nem felel meg a KKV definíció követelményeinek, akkor a tagjai sem KKV-k.
Az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt adóbevallásuk, s az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá tartozó vállalkozások a saját maguk által vezetett nyilvántartás adatai alapján végzik el besorolásukat, melynek során - az eva alanyok e vonatkozású egységes megítélése szerint - nincs szükség a pénzügyi mutatók vizsgálatára (lásd: 3. pont alatt).
1.1. Éves szinten számítandó mutatók
Amennyiben a vállalkozás működési ideje - a besorolás alapját képező tört évi beszámolási időszak - 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni [Kk. tv. 5. § (1) bekezdés utolsó fordulata].
Ilyen eset a 12 hónapnál rövidebb üzleti év, (például az előtársasági időszakot követő üzleti év, vagy a jogutód üzleti éve, vagy az eva alanyiság év közbeni megszűnését követő üzleti év).
Az évesítés a következőket jelenti:
- az értékesítés nettó árbevételi adatát el kell osztani a beszámolóval lefedett működési napok számával, és meg kell szorozni az adott év napjainak számával,
nincs szükség a törtidőszaki foglalkoztatotti létszám, mint átlagos statisztikai állományi létszám, valamint a beszámoló szerinti mérlegfőösszeg adatának évesítésére. Ezeket tehát - változatlanul hagyva - éves szintű adatoknak kell tekinteni.
1.2. Üzleti terv adatainak figyelembevétele
Az új alapítású vállalkozások esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni [Kk. tv. 5. § (2) bekezdés], amikor is - rendelkezés hiányában - évesíteni nem kell. Tekintve, hogy az üzleti terv nem tartalmaz mérlegfőösszeget, ezért a besorolásnál a nettó árbevétel és a foglalkoztatotti létszám évesítés nélküli adatainak számbavétele szükséges.
Így kell eljárni minden olyan esetben,ha a vállalkozás a besorolására előírt napon még nem (akár a második üzleti évére vonatkozóan sem) rendelkezik elfogadott beszámolóval. E szerint újonnan alapított vállalkozásnak tekintendő - a jogelőd nélkül létesített új vállalkozáson kívül - az átalakulással létrejött jogutód, kivéve beolvadás formájában történő átalakulás esetén az átvevő, kiválással történő átalakulás esetén a fennmaradó vállalkozást, ha már rendelkezik korábbi beszámolóval.
1.3. A 2005. évben vagy azt követően keletkezett első üzleti év
A 2005. évben, illetve azt követően alapított vállalkozásoknál, valamint mindazon esetben, amikor a vállalkozás első üzleti éve a 2005. évben, vagy azt követően kezdődik, a vállalkozás besorolását - figyelemmel a kétéves szabály 2005. január 1-jei hatálybalépésére - az első üzleti éve első napjára kell meghatározni. A besorolás alapja újonnan alakult vállalkozások esetében mindig az üzleti terv (lásd: 1.2. pontnál). Ez azt is jelenti, hogy a vállalkozás a várható adatok szerint besorolt KKV marad változatlanul két egymást követő (az első kettő) beszámoló elfogadásáig, esetleg tovább is.
Felmerülhet, hogy adott vállalkozásnak nincs szüksége a besorolására - nem kíván a társasági adóbevallásában KKV kategóriához kötött kedvezményt érvényesíteni, vagy valamely adórendszeren kívüli támogatást igénybe venni - amely esetben, pusztán a Kk. tv. 2005. január 1-jével hatályba lépett rendelkezései miatt nem (volt) kötelező a KKV-kénti minősítés megtétele. A besorolást tehát elegendő akkor elkészíteni először, amikor annak valamely kedvezmény, támogatás miatt jelentősége van, de kiindulásként ilyenkor is a 2005. január 1-jei, 2005-ben vagy azt követően alakult vállalkozásnál az első adóéve első napjára vonatkozó besorolást kell tekinteni.
2.) Változás iránya és mértéke
A Kk. tv. 5. § (3) bekezdése - két egymást követő beszámoló adataira figyelemmel - rögzíti, hogy egy vállalkozás a 3. §-ban meghatározott besorolási határértékek túllépése esetén vagy az azoktól elmaradás eredményeként veszíti el, illetve nyeri el a KKV-kénti minősítését. E rendelkezés jelentheti a valamely kategória szerinti vállalkozás besorolásának KKV-n belüli (magasabb, vagy alacsonyabb), illetve KKV-n kívüli méretre történő megváltozását, vagy a KKV-n kívüli vállalkozásnak a valamely KKV kategóriába történő átsorolását.
Változás - a 2005. január 1-jei, illetve a 2005-ben vagy azt követően kezdődő üzleti év első napján fennálló állapothoz képest - csak akkor következik be, ha a vállalkozásnál a minősítést megalapozó határértékeket két egymást követő beszámoló adatai meghaladják, vagy attól elmaradnak. Ennek megállapítása érdekében azonban - vagyis hogy a két egymást követő beszámoló szerint vált-e, s ha igen, akkor hogyan vált kategóriát a vállalkozás - a minősítést minden évre szükséges elvégezni. Például egy 2005. január 1-jén mikrovállalkozásként besorolt társaság 2006. december 31-én középvállalkozásnak minősül, ha mind a 2004., mind a 2005. évi beszámolója adatai alapján középvállalkozás. A példa szerinti társaság azonban akkor is középvállalkozási méretre vált, ha a 2004. évi beszámolója szerint kis-, vagy nagyvállalkozás, s a 2005. évi beszámolója szerint középvállalkozás, tekintve, hogy a besorolást az utolsó beszámoló adatai alapján kell elvégezni.
Ha a besorolást illetően bekövetkezett változás, akkor újabb két egymást követő beszámoló viszonylatában vizsgálandó - a két éves szabály szerint - az újabb változás felmerülése. Így határozható meg, hogy a vállalkozás - általános esetben 2005. január 1-jei - besorolása két, vagy bármely további beszámolási időszak elteltével változik vagy nem. Például, egy 2005. január 1-jén kisvállalkozásnak minősülő (illetve bármilyen méretű) társaságnál, ha a két egymás utáni (a 2004. és a 2005. évi) beszámolójának adatai az eredeti besorolás adataihoz képest eltérő irányban váltakoznak (az egyik beszámoló adatai alatta maradnak, a másiké meghaladják az eredeti besorolást meghatározó kategóriára előírt értékeket) a második beszámolója adatai alapján sem vált kategóriát. Viszont, ha mind a második, mind a harmadik (2006. évi) beszámolója szerinti mutatói meghaladják az eredeti besorolásához előírt értékeket, vagy mind a két beszámoló adatai alatta maradnak annak, akkor a harmadik évtől változik a vállalkozás besorolása, a harmadik évi beszámoló adatainak megfelelő kategóriára.
A Kk. tv. 5. § (3) bekezdése szerinti kétéves szabály alkalmazása vonatkozásában a következő alapelvek rögzíthetők:
a) 2005. január 1-jét - illetve a kétéves szabály szerinti első besorolást - követően elfogadott beszámoló alapján (bármilyen adatokat is tartalmaz) nem változik a vállalkozás besorolása;
b) két egymást követően elfogadott beszámoló alapján csak abban az esetben következik be változás, ha a vállalkozás fennálló besorolásához tartozó határértékeket mind a két beszámoló adatai meghaladják, vagy mind a két beszámoló adatai elmaradnak azoktól;
c) ha a két beszámoló adatai - a b) pont szerint - különböző besorolást tennének lehetővé, akkor mindig a második beszámoló mutatói alapján kell a besorolást megtenni;
d) egy besorolás után újabb két egymást követő beszámoló elfogadását követően változik a vállalkozás besorolása a b)-c) pontok szerint;
e) addig nem változik egy vállalkozás besorolása, amíg nincs két olyan, egymást követő két évre elfogadott beszámoló, amelyekben az adatok meghaladják (mind a két évben) a fennálló besoroláshoz tartozó határértékeket, vagy mind a kettőben alatta maradnak azoknak;
f) a kétéves szabály vizsgálata az 1. mutató (létszám) és a 2. mutató (értékesítés nettó árbevétele vagy a mérlegfőösszeg) határértékeire vonatkozik, így az a)-e) pontok szerinti elvek az állami és/vagy önkormányzati részesedés változására nem alkalmazhatók. Adott vállalkozás - a mutatók értékeitől függetlenül - attól a naptól nem minősül KKV-nak, amely naptól
benne az állam és/vagy az önkormányzat részesedésének a mértéke - a Kk. tv. 3. § (4) bekezdésében foglaltak szerint - a 25%-ot meghaladja.
3.) Eva alanyok
Általános jelleggel - a Kk. tv. 5. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - rögzíthető, hogy a besorolást minden időszakban azoknak az adatoknak az alapján kell elvégezni, amelyekkel az adott években vezetett nyilvántartásai alapján rendelkezik a vállalkozás. Ennek megfelelően az evás vállalkozás minősítését a saját nyilvántartása szerint kell végrehajtani, függetlenül attól, hogy az Eva tv. szerinti bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság, közkereseti társaság, vagy a számviteli törvény hatálya alá tartozó eva alany, - utóbbi esetén a beszámoló-készítési kötelezettségtől függetlenül - csupán a létszámadatok (1. mutató) figyelembevételével kell azt megtenni.
Az evás időszakban tehát kizárólag a létszámot - annak az egy évnél rövidebb működési idő esetén is évesítése nélkül -kell figyelembe venni az evás vállalkozás (ide értve az egyéni vállalkozót is) besorolásánál.
3.1. Változás az eva alanyiság tekintetében
Az evás vállalkozások körében az adóalanyiságukat illetően bekövetkező változás esetén a KKV-kénti besorolásukat az evás üzleti év(ek) re vonatkozóan mindig a létszámadat, a nem evás üzleti év(ek) re pedig a beszámolóból nyerhető adatok (az 1. és a 2. mutató) alapján kell(ett) megállapítani. Így kell eljárni az Eva tv. hatálya alá 2005. január 1-jét követően bekerülő, illetve az Eva tv. hatálya alól a jelölt időpontot követően - akár év közben, akár a következő év január 1-jével - kikerülő vállalkozás besorolásának a 2005. január 1-jei állapothoz képest történő változása megítélésénél is a kétéves szabály alkalmazása során (a vállalkozás tehát attól függően a létszám-, vagy a többi értékadat alakulását is vizsgálja, hogy az adott időszakban eva alany volt, vagy nem) .
3.2. Eltérő nyilvántartással rendelkező vállalkozások közötti viszony
Az eltérő nyilvántartással rendelkező vállalkozások közötti partner- vagy kapcsolódó vállalkozási viszony fennállása esetén a besorolás, illetve a besorolás megváltozásának megítélése a következőképpen történik:
- a nem eva alany vállalkozás mutatóihoz a partner- vagy kapcsolódó eva alany vállalkozások adatai közül csak a foglalkoztatotti létszámadatot kell hozzáadni;
- ha az eva alany vállalkozás besorolásáról van szó, akkor a vele partner- vagy kapcsolódó viszonyban álló nem eva alany vállalkozás foglalkoztatotti létszámának és pénzügyi adatainak (éves nettó árbevétel, vagy mérlegfőösszeg) hozzáadásával kell az összesítést elvégezni, és az összesített adatok alapján kell az értékhatároknak való megfelelést vizsgálni (az eva alanynak az 1. mutató szerinti adata módosul és 2. mutatója is lesz).
Egyéni vállalkozó természetes személynek cégekben fennálló 50% feletti tulajdoni hányada, vagy a Kk. tv. 4. § (3) bekezdésében felsorolt bármely módon megvalósuló kapcsolódói viszonya, valamint a Kk. tv. 4. § (5) bekezdésében foglalt egyéb feltételek megléte esetén ugyanígy kell eljárni.
Néhány példa a besorolás alakulására a 2005. január 1-jén már működő vállalkozások esetén

Besorolás alapját képező beszámoló

Irányadó besorolás

 a második beszámoló ismeretében

2003. évi

(2005. jan 1-jén)

2004.

évi

2005. ű

évi

2006.

évi

2007.

évi

A 2005. évi

beszámolót követő besorolás

A 2006. évi

beszámolót követő besorolás

A 2007. évi

beszámolót követő besorolás

1.

mikro

kis

közép

nagy

nagy

közép

közép*

nagy

2.

mikro

kis

kis

mikro

közép

kis

kis*

kis*

3.

mikro

mikro

közép

kis

mikro

mikro*

kis

kis*

4.

kis

mikro

közép

közép

nagy

kis*

közép

közép*

5.

kis

nagy

közép

mikro

kis

közép

közép*

kis

6.

kis

közép

mikro

közép

mikro

kis*

kis*

kis*

7.

kis

mikro

kis

mikro

mikro

kis*

kis*

mikro

8.

közép

kis

mikro

kis

közép

mikro

mikro*

közép

9.

nagy

kis

közép

kis

nagy

közép

közép*

közép*

10.

nagy

közép

kis

mikro

közép

kis

kis*

kis*

* Nem vált besorolási kategóriát.
(PM Jövedelemadók főosztálya 100/2007. - GKM XII-2/368/2006. -APEH Adójogi főosztály 8429821017/2006.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.