adozona.hu
64/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/10.)
64/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/10.)
Evás időszakot követő osztalékfizetés [Eva tv. 18. § (4) bek., (10)-(11) bekezdés]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
I. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 18. § (4) bekezdése értelmében a jogi személyt, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben, azaz az evás időszak alatt nem terheli - többek között - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség. Az eva alanyiság időszaka alatt megszerzett vagyont ugyanis - miután az eva alany összes bevétele után fi...
64/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/10.)
Evás időszakot követő osztalékfizetés [Eva tv. 18. § (4) bek., (10)-(11) bekezdés]
I. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 18. § (4) bekezdése értelmében a jogi személyt, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben, azaz az evás időszak alatt nem terheli - többek között - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség. Az eva alanyiság időszaka alatt megszerzett vagyont ugyanis - miután az eva alany összes bevétele után fizeti a 25 százalékos evát - a törvény adózott vagyonnak tekinti, így annak terhére a tagi jogviszonyra tekintettel juttatott összeget (osztalékot, vállalkozásból kivont vagyont) a tag jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni.Ezt támasztják alá az Eva tv. 18. § (10)-(11) bekezdéseiben foglaltak is. A hivatkozott (10) bekezdés szerint, ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél - többek között - az osztalékból származó jövedelem megállapításakor a (11) bekezdés szerint meghatározott összegből a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni. A (11) bekezdés a) pontja alapján pedig a (10) bekezdés alkalmazásakor a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalékot és mérleg szerinti eredményt, ha az adózó az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásai szerint teljesítette. Ennek megfelelően tehát nincs adófizetési kötelezettség, ha az osztalék forrása az előzőek szerinti eredménytartalék (illetve eredmény).
Mindezek alapján - az Eva tv. 18. § (4) bekezdésében, illetve (11) bekezdésének a) pontjában foglaltakra figyelemmel - amennyiben az Szt. hatálya alá tartozó adózó az eva-alanyiságának időszakában keletkezett eredménytartalékát (melyet akkor nem fizetett ki osztalékként) kívánja a későbbi adóévekben, már nem eva alanyként osztalék-kifizetésre bevonni, akkor ezt adókötelezettség nélkül teheti meg.
Az evás eredménytartalék (adómentes) felhasználására azonban csak azt követően van mód - figyelemmel az Eva tv. 18. § (7)-(8) bekezdésére -, hogy az adózónak az evás időszakot megelőzően keletkezett eredménytartaléka már bevonásra került osztalékfizetés céljából.
II. Az Eva tv. 8. § (7) bekezdése alapján az Szt. hatálya alá nem tartozó társaság esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve az a 7. § (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek.
A hivatkozott rendelkezés értelmében, amennyiben egy 2008-ban evás, bevételi nyilvántartást vezető társaság 2009-től kilép az Eva tv. hatálya alól; s egy 2008. évben teljesített, még 2008-ban ki is számlázott szolgáltatás ellenértékét csak 2009. januárjában kapja meg (átutalással), akkor ezt az ellenértéket bevételt növelő tételként (vagyis nem a bevételek között, hanem az eva alapjának meghatározásakor) kell számba vennie a záró eva-bevallás elkészítésekor.
Ez esetben is érvényesül az Eva tv. 18. § (10) bekezdése szerinti szabály azzal, hogy annak alkalmazása során e § (11) bekezdésének b) pontjában foglaltakra kell figyelemmel lenni. E szerint a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell
tekinteni az adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott saját tőkét, levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és a (2) bekezdés szerint az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értékének a természetbeni juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadott immateriális jószág és tárgyi eszköz (6) bekezdés szerinti adóalapot képező könyv szerinti értékét meghaladó részét.
Ily módon tehát a tárgybani ellenérték - amelyet eva-alanyként nem az Szt. hatálya alá tartozó adózóról lévén szó, nem kellett bevételként elszámolni - a nyitó mérlegben a saját tőke részeként jelenik meg, amely után osztalékfizetésre történő bevonáskor nincs adókötelezettség.
[PM Jövedelemadók főosztálya 10190/2009. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2279164577/2009.]