adozona.hu
58/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/10.)
58/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/10.)
Nem realizált árfolyam különbözet a külföldről származó kamatjövedelem mentesítendő összegénél [Tao. tv. 28. §; Kjtv. 6. § (5)-(6) bekezdés; Szt. 60. § (2)-(3) bekezdés]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Egy, a könyveit USA dollárban vezető magyar társaság (a továbbiakban: Társaság), egy kanadai székhelyű társaságnak nyújtott denominált kölcsön után kamatbevételt realizált, amely kamatbevétel után a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kanadai Kormány között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1992. április 15-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi XVI. törvény (a továbbiakban: kanadai-magya...
58/2009. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2009/10.)
Nem realizált árfolyam különbözet a külföldről származó kamatjövedelem mentesítendő összegénél [Tao. tv. 28. §; Kjtv. 6. § (5)-(6) bekezdés; Szt. 60. § (2)-(3) bekezdés]
Egy, a könyveit USA dollárban vezető magyar társaság (a továbbiakban: Társaság), egy kanadai székhelyű társaságnak nyújtott denominált kölcsön után kamatbevételt realizált, amely kamatbevétel után a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kanadai Kormány között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1992. április 15-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi XVI. törvény (a továbbiakban: kanadai-magyar egyezmény) 11. cikke alapján a Társaságot 10 százalék mértékű forrásadó-kötelezettség terhelte.A kanadai-magyar egyezmény 23. cikkének 2/a. pontja szerint, amennyiben a Magyar Köztársaságban illetőséggel bíró személy olyan jövedelmet élvez, amely az egyezmény rendelkezései szerint Kanadában adóztatható, akkor ezt a jövedelmet a Magyar Köztársaság kiveszi az adóztatás alól.
A Kanadából származó kamatjövedelem mentesítendő összegének meghatározásához a Társaság figyelembe kívánja venni a 2007. és a 2008. adóév végén felmerült nem realizált árfolyamnyereség/veszteség összegét.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 28. § (2) bekezdése szerint a belföldi illetőségű adózó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.
A Tao. tv. szabályozásához hasonlóan az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 6. § (5)-(6) bekezdéseiben foglalt rendelkezések is meghatározzák a külföldön megadóztatott jövedelem magyar különadó-fizetési kötelezettség alóli mentesítésének folyamatát.
A Társaság által, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásai alapján [60. § (2)-(3) bekezdés] elszámolt nem realizált árfolyam különbözet (2007-ben árfolyamnyereség, 2008-ban árfolyamveszteség) összevont (nettósított) összege pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy ráfordításai címén csak akkor jelenik meg a számviteli eredményben, ha annak a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős (ezt feltételezzük).
A nem realizált árfolyamnyereség nem számítható bele a külföldről származó kamatjövedelem meghatározásakor a mentesítendő bevételbe, tekintettel arra, hogy a nem realizált árfolyamnyereség sem a kanadai-magyar egyezmény (11. cikk 4. bekezdés), sem az Szt. kamatfogalma [84. § (3) bekezdés] alapján nem tekinthető kamatnak.
Ennek nem mond ellent, hogy a nem realizált árfolyamveszteség figyelembe veendő a mentesítendő kamatjövedelem meghatározásánál. Ha a nem realizált árfolyamveszteség kizárólag a kanadai dollárban nyilvántartott követeléshez kapcsolódik, akkor az árfolyamveszteség teljes összegét, ha az árfolyamveszteség nem kizárólag ahhoz merült fel, akkor annak arányos részét kell a külföldről származó jövedelem meghatározásánál figyelembe venni. Ha a nem realizált árfolyamveszteség figyelembe vétele negatív összegű mentesítendő jövedelmet (adóalapot) eredményez, akkor ezt a negatív adóalapot hozzá kell adni mind a társasági, mind a különadó alapjához. Mindez abból következik, hogy a Tao. tv. és a Kjtv. egyaránt úgy rendelkezik, hogy a magyar adóalapot úgy kell meghatározni, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet. A Kanadából származó jövedelem meghatározásánál figyelembe vett nem realizált árfolyamveszteség azonban már el lett számolva az eredmény terhére, ezért annak érdekében, hogy a magyar adóalapban ez a veszteség ne jelenjen meg, a kamatjövedelem meghatározása során képződött negatív adóalapot hozzá kell adni a magyar társasági- és különadó alapjához.
[PM Jövedelemadók főosztálya 11751/2009. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2279165200/2009.]