adozona.hu
BH 2021.1.18
BH 2021.1.18
Ha a fél a fellebbezést visszautasító végzés ellen benyújtott fellebbezésében azt állítja, hogy fellebbezése érdemi elbírálásra alkalmas, azonban nem jelöli meg egyértelműen, hogy a végzés megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését kéri, egyéb ok hiányában a fellebbezés alkalmas az elbírálásra [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 371. § (1) bek., 110. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a 2018. szeptember 18-án kelt végzésével eltiltotta a társaságot a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását. A 2019. július 12-én kelt végzésével a kényszertörlési eljárást megszüntette és kezdeményezte a társaság ellen felszámolási eljárás megindítását.
[2] A cég - jogi képviselő útján - a 22. sorszámú végzés ellen fellebbezést nyújtott be.
[3] A cégbíróság a 30. számú végzésével a felle...
BH 2021.1.18 Ha a fél a fellebbezést visszautasító végzés ellen benyújtott fellebbezésében azt állítja, hogy fellebbezése érdemi elbírálásra alkalmas, azonban nem jelöli meg egyértelműen, hogy a végzés megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését kéri, egyéb ok hiányában a fellebbezés alkalmas az elbírálásra [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 371. § (1) bek., 110. § (3) bek.].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a 2018. szeptember 18-án kelt végzésével eltiltotta a társaságot a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását. A 2019. július 12-én kelt végzésével a kényszertörlési eljárást megszüntette és kezdeményezte a társaság ellen felszámolási eljárás megindítását.[2] A cég - jogi képviselő útján - a 22. sorszámú végzés ellen fellebbezést nyújtott be.
[3] A cégbíróság a 30. számú végzésével a fellebbezést visszautasította. A végzés indokolása szerint a jogi képviselő a hiánypótlásra felhívó végzésben előírtakat nem pótolta megfelelően.
[4] A cég - jogi képviselője útján - a 30. sorszámú végzés ellen fellebbezést nyújtott be, amelyben a végzés megsemmisítését kérte.
[5] Az iratok felterjesztését követően az ítélőtábla 2. sorszámú végzésével a céget hiánypótlásra hívta fel, egyebek mellett arra, terjesszen elő határozott kérelmet, hogy a végzés kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg vagy helyezze hatályon kívül.
[6] A felhívásra a cég pontosított fellebbezést terjesztett elő, amelyben azonban ismételten a 30. sorszámú végzés megsemmisítését kérte.
A fellebbezéssel támadott határozat
[7] Az ítélőtábla végzésével a fellebbezést visszautasította.[8] Döntését azzal indokolta, hogy a cég a felhívásra pontosított fellebbezésében továbbra is a végzés megsemmisítését kérte.
[9] Az ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés tartalmilag továbbra is hiányos, nem felel meg a Pp. 371. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak, mert nem tartalmaz határozott kérelmet arra, hogy a végzést a másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül. A felülbírálatra alkalmatlan fellebbezést ezért a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (6) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 366. § (2) bekezdése és 367. § (1) bekezdése alapján visszautasította.
A fellebbezési kérelem
[10] Az ítélőtábla végzése ellen benyújtott fellebbezésében a cég az ítélőtábla végzésének "megsemmisítését, azaz hatályon kívül helyezését" kérte. Álláspontja szerint az ítélőtábla jogszabályi rendelkezés hiányában utasította vissza fellebbezését.[11] A megsemmisítésre irányuló kérelme tartalma szerint hatályon kívül helyezésre irányult, aminek alátámasztásaként hivatkozott a Magyar Értelmező Szótár meghatározásaira. Előadta, fellebbezési kérelme arra vonatkozott, hogy az ítélőtábla "hozza helyre a cégbíróság hibáját", amely alaptalan hivatkozással, érdemi vizsgálat nélkül utasította el a kérelmező jogos, illetve jogosnak vélt igényét. A jogalkotó szándéka nem irányulhatott arra, hogy kizárólag a törvényben szereplő szavakkal lehessen előterjeszteni a kérelmet, rokon értelmű kifejezést ne lehessen használni.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A Kúria az ítélőtábla végzése ellen benyújtott fellebbezést a Ctv. 116. § (6) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 365. § (2) bekezdés c) pontja alapján bírálta el és megállapította, hogy a fellebbezés az alábbiakra tekintettel alapos.[13] A Pp. 389. §-a értelmében a végzés elleni fellebbezésre - a jelen ügy szempontjából nem releváns eltérésekkel - az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Így alkalmazni kell a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörére, annak korlátaira vonatkozó, illetve a fellebbezés tartalmára irányadó rendelkezéseket. A Pp. előírásai alapján a fellebbezéssel szemben lényegesen nagyobbak az elvárások, mint az 1952. évi III. törvény alkalmazása idején, hiszen részletesen meg kell jelölni, hogy az elsőfokú eljárást vagy határozatot milyen szempontból tartja a fellebbező sérelmesnek, mert ezzel jelöli ki a másodfokú bíróság számára azt a jogvédelmet, amit kér.
[14] Az ítélőtábla a fellebbezés visszautasításának okaként a fellebbezés tartalmi hiányosságaként azt jelölte meg, miszerint az nem tartalmazza a Pp. 371. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően, hogy a végzést a másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg vagy helyezze hatályon kívül, a pontosított fellebbezésében is a végzés "megsemmisítését" kérte.
[15] A Kúria utal a másodfokú bíróság felülvizsgálati jogköre terjedelmének értelmezése tárgyában hozott 1/2019. Polgári jogegységi határozatban (a továbbiakban: PJE határozat) foglaltakra. Annak tárgyát a keresetlevél visszautasításáról rendelkező végzés képezte, amely kapcsán a PJE határozat úgy foglalt állást, ha fellebbezés elbírálása során egyértelműen megállapítható, hogy a visszautasítás feltételei nem állnak fenn, és a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja, és a keresetlevél visszautasítását mellőzi. A másodfokú bíróság akkor is így rendelkezik, ha a felperes a fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését kéri, de a fellebbezésben tartalma szerint azt állítja, hogy a keresetlevele perfelvételre alkalmas.
[16] A PJE határozat indoklása értelmében a Pp. 382. §-a a keresetlevelet visszautasító végzés esetén a Pp. 110. § (3) bekezdésében megjelenő "tartalom szerinti elbírálás elve" alapján nem akadálya annak, hogy a másodfokú bíróság akkor is megváltoztassa az elsőfokú bíróság döntését, ha a fellebbezési kérelem a megfogalmazása szerint nem megváltoztatásra, hanem hatályon kívül helyezésre irányul, feltéve, hogy a fellebbezés a további tartalmi követelményeknek megfelel. A keresetlevelet visszautasító végzés ellen fellebbező felperesnek ugyanis az a célja, hogy a bíróság állapítsa meg: a keresetlevele perfelvételre alkalmas. Ennek okán az eljárási szabálysértéssel megállapított visszautasítás mellőzését kívánja elérni. Az ilyen tartalommal előterjesztett fellebbezés - a kérelem alakszerű megjelölése ellenére - olyan határozott fellebbezési kérelemnek tekintendő, ami nincs ellentétben az általa megjelölt felülbírálati jogkörrel. Ez az értelmezés felel meg az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezési követelménynek.
[17] A Kúria álláspontja szerint a PJE határozatban a keresetlevél visszautasítása kapcsán kifejtettek megfelelően irányadók jelen ügyben a fellebbezés visszautasítására is. A cégbíróság fellebbezéssel támadott végzése egyetlen rendelkezést tartalmazott, a fellebbezést visszautasította, mivel azt a hiánypótlás ellenére nem tartotta érdemi elbírálásra, felterjesztésre alkalmasnak. Az ítélőtábla az e végzés ellen benyújtott, pontosított fellebbezést egyetlen okból tekintette változatlanul hiányosnak, miszerint az nem tartalmazza, hogy a cég az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatást kéri-e, hanem a végzés "megsemmisítésére" irányult a petitum. A cég által a felhívására teljesített hiánypótlást egyebekben megfelelőnek találta.
[18] A cég a fellebbezésében azt állította, hogy a visszautasítás feltételei nem álltak fenn, az elsőfokú végzés ellen benyújtott fellebbezése érdemi elbírálásának nincs akadálya. A Kúria álláspontja szerint ezért az adott ügyben nincs jelentősége annak, hogy a cég fellebbezésében a "megsemmisítés" kifejezést használta a Pp. 110. § (3) bekezdésének megfelelő értelmezése mellett a fellebbezés valójában a végzés megváltoztatására és a visszautasítás mellőzésére irányult. A fellebbezés előterjesztésével elérni kívánt cél az elsőfokú végzés ellen benyújtott fellebbezés érdemi elbírálásának elérése volt.
[19] A Kúria mindezekre tekintettel az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a cégbíróság 30. sorszámú végzése ellen benyújtott fellebbezés visszautasítását mellőzte.
(Kúria Gfv. VII. 30.067/2020.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke
Dr. Tibold Ágnes előadó bíró
Dr. Osztovits András bíró
A cég: G. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt"
A cég képviselője: Szkalka Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Szkalka Tamás ügyvéd
Az eljárás tárgya: kényszertörlés
A fellebbezést benyújtó fél: a cég
A fellebbezéssel támadott végzést hozó bíróság neve és a határozatának száma: Fővárosi Ítélőtábla 16.Ktf.44.415/2019/4. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria az ítélőtábla végzését megváltoztatja, és a fellebbezés visszautasítását mellőzi.A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a 2018. szeptember 18-án kelt Cgt.01-18-009451/2. számú végzésével eltiltotta a társaságot a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását. A 2019. július 12-én kelt Kt.01-19-002575/22. számú végzésével a kényszertörlési eljárást megszüntette és kezdeményezte a társaság ellen felszámolási eljárás megindítását.[2] A cég - jogi képviselő útján - a 22. sorszámú végzés ellen fellebbezést nyújtott be.
[3] A cégbíróság a 30. számú végzésével a fellebbezést visszautasította. A végzés indokolása szerint a jogi képviselő a hiánypótlásra felhívó végzésben előírtakat nem pótolta megfelelően.
[4] A cég - jogi képviselője útján - a 30. sorszámú végzés ellen fellebbezést nyújtott be, amelyben a végzés megsemmisítését kérte.
[5] Az iratok felterjesztését követően az ítélőtábla 2. sorszámú végzésével a céget hiánypótlásra hívta fel, egyebek mellett arra, terjesszen elő határozott kérelmet, hogy a végzés kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül.
[6] A felhívásra a cég pontosított fellebbezést terjesztett elő, amelyben azonban ismételten a 30. sorszámú végzés megsemmisítését kérte.
A fellebbezéssel támadott határozat
[7] Az ítélőtábla végzésével a fellebbezést visszautasította.[8] Döntését azzal indokolta, hogy a cég a felhívásra pontosított fellebbezésében továbbra is a végzés megsemmisítését kérte.
[9] Az ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés tartalmilag továbbra is hiányos, nem felel meg a Pp. 371. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak, mert nem tartalmaz határozott kérelmet arra, hogy a végzést a másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül. A felülbírálatra alkalmatlan fellebbezést ezért a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (6) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 366. § (2) bekezdése és 367. § (1) bekezdése alapján visszautasította.
A fellebbezési kérelem
[10] Az ítélőtábla végzése ellen benyújtott fellebbezésében a cég az ítélőtábla végzésének "megsemmisítését, azaz hatályon kívül helyezését" kérte. Álláspontja szerint az ítélőtábla jogszabályi rendelkezés hiányában utasította vissza fellebbezését.[11] A megsemmisítésre irányuló kérelme tartalma szerint hatályon kívül helyezésre irányult, aminek alátámasztásaként hivatkozott a Magyar Értelmező Szótár meghatározásaira. Előadta, fellebbezési kérelme arra vonatkozott, hogy az ítélőtábla "hozza helyre a cégbíróság hibáját", amely alaptalan hivatkozással, érdemi vizsgálat nélkül utasította el a kérelmező jogos, illetve jogosnak vélt igényét. A jogalkotó szándéka nem irányulhatott arra, hogy kizárólag a törvényben szereplő szavakkal lehessen előterjeszteni a kérelmet, rokonértelmű kifejezést ne lehessen használni.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A Kúria az ítélőtábla végzése ellen benyújtott fellebbezést a Ctv. 116. § (6) bekezdése szerint alkalmazandó a Pp. 365. § (2) bekezdés c) pontja alapján bírálta el és megállapította, hogy a fellebbezés az alábbiakra tekintettel alapos.[13] A Pp. 389. §-a értelmében a végzés elleni fellebbezésre - a jelen ügy szempontjából nem releváns eltérésekkel - az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Így alkalmazni kell a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörére, annak korlátaira vonatkozó, illetve a fellebbezés tartalmára irányadó rendelkezéseket. A Pp. előírásai alapján a fellebbezéssel szemben lényegesen nagyobbak az elvárások, mint az 1952. évi III. törvény alkalmazása idején, hiszen részletesen meg kell jelölni, hogy az elsőfokú eljárást vagy határozatot milyen szempontból tartja a fellebbező sérelmesnek, mert ezzel jelöli ki a másodfokú bíróság számára azt a jogvédelmet, amit kér.
[14] Az ítélőtábla a fellebbezés visszautasításának okaként a fellebbezés tartalmi hiányosságát, azt jelölte meg, hogy az nem tartalmazza a Pp. 371. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően, hogy a végzést a másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül, a pontosított fellebbezésében is a végzés "megsemmisítését" kérte.
[15] A Kúria utal a másodfokú bíróság felülvizsgálati jogköre terjedelmének értelmezése tárgyában hozott 1/2019. Polgári jogegységi határozatban (a továbbiakban: PJE határozat) foglaltakra. Annak tárgyát a keresetlevél visszautasításáról rendelkező végzés képezte, amely kapcsán a PJE határozat úgy foglalt állást, ha fellebbezés elbírálása során egyértelműen megállapítható, hogy a visszautasítás feltételei nem állnak fenn, és a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja, és a keresetlevél visszautasítását mellőzi. A másodfokú bíróság akkor is így rendelkezik, ha a felperes a fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését kéri, de a fellebbezésben tartalma szerint azt állítja, hogy a keresetlevele perfelvételre alkalmas.
[16] A PJE határozat indoklása értelmében a Pp. 382. §-a a keresetlevelet visszautasító végzés esetén a Pp. 110. § (3) bekezdésében megjelenő "tartalom szerinti elbírálás elve" alapján nem akadálya annak, hogy a másodfokú bíróság akkor is megváltoztassa az elsőfokú bíróság döntését, ha a fellebbezési kérelem a megfogalmazása szerint nem megváltoztatásra, hanem hatályon kívül helyezésre irányul, feltéve, hogy a fellebbezés a további tartalmi követelményeknek megfelel. A keresetlevelet visszautasító végzés ellen fellebbező felperesnek ugyanis az a célja, hogy a bíróság állapítsa meg: a keresetlevele perfelvételre alkalmas. Ennek okán az eljárási szabálysértéssel megállapított visszautasítás mellőzését kívánja elérni. Az ilyen tartalommal előterjesztett fellebbezés - a kérelem alakszerű megjelölése ellenére - olyan határozott fellebbezési kérelemnek tekintendő, ami nincs ellentétben az általa megjelölt felülbírálati jogkörrel. Ez az értelmezés felel meg az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezési követelménynek.
[17] A Kúria álláspontja szerint a PJE határozatban a keresetlevél visszautasítása kapcsán kifejtettek megfelelően irányadók jelen ügyben a fellebbezés visszautasítására is. A cégbíróság fellebbezéssel támadott végzése egyetlen rendelkezést tartalmazott, a fellebbezést visszautasította, mivel azt a hiánypótlás ellenére nem tartotta érdemi elbírálásra, felterjesztésre alkalmasnak. Az ítélőtábla az e végzés ellen benyújtott, pontosított fellebbezést egyetlen okból tekintette változatlanul hiányosnak, miszerint az nem tartalmazza, hogy a cég az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését, vagy megváltoztatást kéri-e, hanem a végzés "megsemmisítésére" irányult a petitum. A cég által a felhívására teljesített hiánypótlást egyebekben megfelelőnek találta.
[18] A cég a fellebbezésében azt állította, hogy a visszautasítás feltételei nem álltak fenn, az elsőfokú végzés ellen benyújtott fellebbezése érdemi elbírálásának nincs akadálya. A Kúria álláspontja szerint ezért az adott ügyben nincs jelentősége annak, hogy a cég fellebbezésében a "megsemmisítés" kifejezést használta a Pp. 110. § (3) bekezdésének megfelelő értelmezése mellett a fellebbezés valójában a végzés megváltoztatására és a visszautasítás mellőzésére irányult. A fellebbezés előterjesztésével elérni kívánt cél az elsőfokú végzés ellen benyújtott fellebbezés érdemi elbírálásának elérése volt.
[19] A Kúria mindezekre tekintettel az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a cégbíróság 30. sorszámú végzése ellen benyújtott fellebbezés visszautasítását mellőzte.
[20] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
[21] A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
[22] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2020. szeptember 15.
Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró
(Kúria Ktf. VII. 30.067/2020.)