adozona.hu
ÍH 2020.54
ÍH 2020.54
KERESETLEVÉL VISSZAUTASÍTÁSA - JOGSZABÁLYON ALAPULÓ KÖLTSÉGKEDVEZMÉNY A költségkedvezmény megállapításához szükséges nyilatkozatok és bizonyítékok a keresetlevél kötelező tartalmi elemei, ezek hiányában maga a keresetlevél hiányos, melynek jogkövetkezménye a keresetlevél visszautasítása [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 170. § (3) bekezdés c) pont, e) pont, 171. § (1) bekezdés c) pont, 176. § (1) bekezdés j) pont; 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 5. § (1) bekezdés c) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperessel szemben több keresetet is tartalmazó keresetlevelet terjesztett elő az elsőfokú bíróságon. A keresetlevél benyújtásakor az eljárási illetéket nem fizette meg, keresetlevele záró részében feltüntette, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdésének c) pontja alapján költségvetési szervként teljes személyes illetékmentességben részesül.
Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bekezdés j) pontja al...
ÍH 2020.54 KERESETLEVÉL VISSZAUTASÍTÁSA - JOGSZABÁLYON ALAPULÓ KÖLTSÉGKEDVEZMÉNY
A költségkedvezmény megállapításához szükséges nyilatkozatok és bizonyítékok a keresetlevél kötelező tartalmi elemei, ezek hiányában maga a keresetlevél hiányos, melynek jogkövetkezménye a keresetlevél visszautasítása [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 170. § (3) bekezdés c) pont, e) pont, 171. § (1) bekezdés c) pont, 176. § (1) bekezdés j) pont; 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 5. § (1) bekezdés c) pont].
A felperes az alperessel szemben több keresetet is tartalmazó keresetlevelet terjesztett elő az elsőfokú bíróságon. A keresetlevél benyújtásakor az eljárási illetéket nem fizette meg, keresetlevele záró részében feltüntette, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdésének c) pontja alapján költségvetési szervként teljes személyes illetékmentességben részesül.Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján - utalással a Pp. 171. § (1) bekezdés c) pontjára - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve visszautasította arra hivatkozással, a felperes a keresetlevélhez a jogszabályban előírt iratot nem csatolta.
A végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben - tartalma szerint - a határozat megváltoztatását, a keresetlevél visszautasításának mellőzését kérte, hivatkozva arra, hogy a keresetlevél Pp.176. § (1) bekezdés j) pontja alapján történő elutasítása jogszabálysértő. Álláspontja szerint keresetlevele nem volt hiányos, az Itv. 5. § (3) bekezdése egy nyilatkozatot, és nem iratcsatolást vár az illetékmentesség feltételeinek fennállásáról, amely nyilatkozatot - a keresetlevél 24. pontjában megtette. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróságnak a Pp. 115. (1) bekezdése értelmében hiánypótlásra kellett volna felhívnia az illetékkedvezmény fennállásának igazolása érdekében, és csak ezt követően hozhatott volna visszautasító döntést.
Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság döntése helyes, annak indokolását azonban a másodfokú bíróság kiegészíti az alábbiakkal:
A Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja értelmében a bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - visszautasítja, ha az nem tartalmazza a 170. §-ban, illetve a törvényben előírt egyéb kötelező tartalmi elemeket, illetve alaki kellékeket, vagy a felperes nem csatolta a 171. §-ban, illetve a törvényben előírt egyéb kötelező mellékleteket.
A Pp. 170. § (3) bekezdés c) pontja szerint a keresetlevél záró részében fel kell tüntetni a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet.
A Pp. 171. § (1) bekezdés c) pontja alapján a keresetlevélhez csatolni kell a keresetlevél záró részében feltüntetett bizonyítékot, költségkedvezmény iránti kérelem vagy jogszabályon alapuló költségkedvezmény esetén jogszabályban előírt iratokat.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdés c) pontja értelmében illetékmentes - többek között - a költségvetési szerv. Ez az illetékmentesség azonban nem feltétel nélküli, a költségvetési szervet az Itv. 5. § (2) bekezdése értelmében csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben elért eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.
Az Itv. 5. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdés a)-g) pontjában írt szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezése, illetve gépjármű, pótkocsi szerzése esetén nyilatkozik az illetékmentesség (2) bekezdésben meghatározott feltételének fennállásáról.
A felperes keresetlevelében az illetékmentességet megalapozó tényként arra hivatkozott, hogy költségvetési szerv, az illetékmentességet megalapozó jogszabályhelyként megjelölte az Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontját, de az Itv. 5. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot tartalmazó, jogszabály által előírt iratot nem csatolta. Helyesen járt el ezért az elsőfokú bíróság, amikor a keresetlevelet a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - visszautasította.
A Pp. idézett rendelkezései a költségkedvezmény alátámasztó nyilatkozatokat és bizonyítékokat a keresetlevél kötelező mellékleteiként nevesítik, ezek hiányában maga a keresetlevél hiányos, melynek jogkövetkezménye a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontjának alkalmazása. A Pp. keresetlevél hiányossága esetére speciális rendelkezéseket tartalmaz, a Pp. 115. §-ának a beadványokra vonatkozó általános - hiánypótlást előíró - rendelkezése ezért a keresetlevél hiánya esetén nem alkalmazható.
Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a felperes - állításával ellentétben - a keresetlevélben sem tett az Itv. 5. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot, a keresetlevél fellebbezésben hivatkozott 24. pontja ugyanis csupán azt tartalmazza, hogy költségvetési szervként az Itv. 5. § (3) bekezdése értelmében illetékmentes.
A fentiek okán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Pécsi Ítélőtábla Gpkf.IV.45.013/2020/3.)