adozona.hu
BH 2016.6.150
BH 2016.6.150
I. A "vagyon értékesítésének megkezdése" kifejezést nem egy adós összes vagyona tekintetében kell vizsgálni, hanem az adott vagyontárgy értékesítési folyamata vonatkozásában. II. Egy értékesítési folyamat akkor indul meg, amikor a felszámoló a hirdetményt közzététel céljából a Cégközlöny számára megküldi. III. A pályázati feltételek közzététele és az eredményhirdetés közötti esetlegesen megváltozott körülmények a szerződéskötés körében, a szerződés tartalmának meghatározásakor vehetők figyelembe [1991. évi
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] Az R. Bank Zrt. (a továbbiakban: bank) és az adós között létrejött, módosított bankhitelszerződésben a felek a hitelkeret összegét 2 858 000 000 Ft-ban határozták meg. A SZ. Konzorcium - amelynek az adós is tagja volt - és B. Város Önkormányzata között megállapodás jött létre a B. és Térsége szennyvíz közműépítési beruházásra, melyből származó, az adóst megillető követelésre a bank javára 2005. augusztus 4-én zálogjogot alapítottak, s erről az önkormányzatot értesítették.
[2] Az adós fel...
BH 2016.6.150 I. A "vagyon értékesítésének megkezdése" kifejezést nem egy adós összes vagyona tekintetében kell vizsgálni, hanem az adott vagyontárgy értékesítési folyamata vonatkozásában.
II. Egy értékesítési folyamat akkor indul meg, amikor a felszámoló a hirdetményt közzététel céljából a Cégközlöny számára megküldi.
III. A pályázati feltételek közzététele és az eredményhirdetés közötti esetlegesen megváltozott körülmények a szerződéskötés körében, a szerződés tartalmának meghatározásakor vehetők figyelembe [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 49/A. § (4) bek., 51. §, 83/A. § (5) bek.].
[1] Az R. Bank Zrt. (a továbbiakban: bank) és az adós között létrejött, módosított bankhitelszerződésben a felek a hitelkeret összegét 2 858 000 000 Ft-ban határozták meg. A SZ. Konzorcium - amelynek az adós is tagja volt - és B. Város Önkormányzata között megállapodás jött létre a B. és Térsége szennyvíz közműépítési beruházásra, melyből származó, az adóst megillető követelésre a bank javára 2005. augusztus 4-én zálogjogot alapítottak, s erről az önkormányzatot értesítették.[2] Az adós felszámolását az elsőfokú bíróság 2010. augusztus 13-án indította meg. A bank a követelését bejelentette a felszámolónak részben függő követelésként, melyet az általa kibocsátott, a felszámolás kezdő időpontjában még le nem hívott bankgaranciákra alapított.
[3] A felszámoló 2012. február 15-én fizetési felszólítást küldött B. Város Önkormányzata részére, a polgármester azonban 2012. február 20-án kelt levelében tájékoztatta a felszámolót, hogy az adós 126 943 082 Ft követelését nem tartja megalapozottnak, mert valamennyi számla ellenértékét az adósnak megfizették, erről csatolta a pénzügyi bizonylatokat. Közölte továbbá, hogy a II. ütemre vonatkozóan - a garanciális munkák fedezeteként - bankgaranciát kíván igénybe venni.
[4] A felszámoló 2012. március 1-jén a Cégközlönyben nyilvános pályázatot tett közzé 2012. március 20-i benyújtási határidővel, melyben többek között a B. Város Önkormányzatával szembeni 127 000 000 Ft és járulékai követelést is meghirdette értékesítésre 6 000 000 Ft irányár megjelöléssel.
[5] A pályázati kiírást követően a követelés kötelezettje (B. Város Önkormányzata) a bank által kibocsátott bankgaranciát 36 845 837 Ft összegben lehívta. A bank - amelynek az önkormányzattal szembeni, értékesítésre meghirdetett követelésen zálogjoga állt fenn - a bankgarancia alapján lehívott összeget nem fizette ki az Önkormányzatnak, hanem bírósági letétbe helyezte, melyről a felszámolót is értesítette.
[6] A kifogást előterjesztő 2012. március 20-án érvényes pályázatot nyújtott be, melyben 8 800 000 Ft vételár megjelölésével tett ajánlatot az Önkormányzattal szembeni követelés megszerzésére, 300 000 Ft bánatpénzt befizetett.
[7] A felszámoló még ugyanezen a napon, közjegyző jelenlétében, a pályázatot felbontotta. A kiírt pályázatot érvényesnek, azonban eredménytelennek nyilvánította, melyről a pályázót értesítette. Az eredménytelenség okaként azt jelölte meg, hogy a követelésen zálogjoggal rendelkező bank felhívta a pályázat eredménytelenné nyilvánítására, mert a hirdetés időpontja és a pályázat benyújtása között a körülmények jelentősen megváltoztak. A követelés kötelezettje a zálogjogosult bank által kibocsátott, a követeléssel összefüggésben levő bankgaranciát lehívta, mely lehívásnak a bank bírósági letétbe helyezéssel tett eleget.
[8] A pályázó a felszámoló intézkedése ellen a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 51. §-a szerint kifogást terjesztett elő. Előadta, hogy ajánlatát a pályázati felhívás formai és tartalmi kellékeinek megfelelően megtette. Álláspontja szerint a felszámoló intézkedése jogszabálysértő, mert az a körülmény, hogy a követelés jogosultjának a személyében alanyváltozás következik be, semmilyen módon nem érinti a bank helytállási kötelezettségét. A bank mint zálogjogosult a követelés értékesítéséből befolyó ellenérték megtérítését igényelhette volna az adóstól, ezt a jogát nem érinti a bankgarancia alapján fennálló kötelezettsége. A felszámolási eljárásra alkalmazandó Cstv. 49/A. § (4) bekezdése szerint a felszámoló a pályázatot megfelelő ajánlat hiányában eredménytelennek nyilváníthatja és új pályázatot írhat ki. E rendelkezést módosító, 2012. március 1-jétől hatályos rendelkezés szerint, a felszámoló a pályázatot akkor nyilváníthatja eredménytelennek, amennyiben nem adtak be a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot. A pályázati felhívásban egzakt módon meg kell határozni az eredménytelenné nyilvánítás feltételeit. A felszámoló szabálytalanul járt el, mert nem határozott meg olyan feltételt az eredménytelenségre, ami alapján, ha valamely hitelező véleménye szerint nem értékesíthető az adott vagyontárgy, akkor a felszámoló azt nem is értékesítheti. Kérte, hogy a bíróság kötelezze a Cstv. 51. § (3) bekezdése alapján a felszámolót az ajánlatában foglalt tartalommal a követelés átruházására vonatkozó szerződés megkötésére.
[9] A felszámoló a kifogás elutasítását kérte. Álláspontja szerint nem sértett jogszabályt. A pályázati kiírásban fenntartotta magának azt a jogot, hogy megfelelő ajánlat hiányában a beérkezett ajánlatokat eredménytelennek nyilvánítsa. Nem vitásan a pályázó érvényes ajánlatot tett, az eredménytelenné nyilvánítást egyéb, a pályázati felhívást követően bekövetkezett körülmények indokolták.
[10] Az elsőfokú bíróság a felszámoló által - egyebek mellett - az adósnak a B. Város Önkormányzatával szembeni 127 000 000 Ft és járulékai követelése 6 000 000 Ft irányáron történő értékesítése tárgyában kiírt és a Cégközlöny 2012. március 1-jei számában közzétett nyilvános pályázatára a kifogásoló által benyújtott pályázatot eredménytelennek nyilvánító felszámolói intézkedést megsemmisítette, a felszámolót az eljárás megismétlésére utasította, ezt meghaladóan a kifogást elutasította.
[11] Az adós nevében a felszámoló és a kifogást előterjesztő is fellebbezéssel élt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta akként, hogy a felszámoló pályázatot eredménytelennek nyilvánító intézkedését semmisítette meg, és mellőzte a felszámolót az eljárás megismétlésére utasító rendelkezést. Egyebekben a végzést helybenhagyta.
[12] Az adós képviseletében felszámolója nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte elsődlegesen a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a kifogás elutasítását.
[13] Állította, hogy a jogerős végzés sérti a Cstv. 83/A. § (5) bekezdését, 49/A. § (4) bekezdését, továbbá a Pp. 3. § (3) bekezdését, 163. § (3) bekezdését, 206. § (1) bekezdését.
[14] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint.
[15] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának elsőként abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az adott pályázatra a 2012. március 1-jét megelőzően, vagy az azt követően hatályos szabályokat kellett alkalmazni, ugyanis az adós követelésének értékesítésére vonatkozó pályázati felhívást pontosan 2012. március 1-jén tették közzé. A kérdésnek nem kizárólag a felszámoló jogosítványai tekintetében van jelentősége. Összehasonlítva ugyanis a 2012. március 1-jét megelőzően és az azt követően hatályos Cstv. 49/A. § (4) bekezdésében foglaltakat, megállapítható, hogy a pályázati ajánlatot benyújtók jogai tekintetében is eltérnek a rendelkezések.
[16] A Cstv. 83/A. § (5) bekezdése szerint a már folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell a módosított Cstv. 49/A. § (4) bekezdését, ha még nem kezdődött meg a vagyon értékesítése. Azt kell tehát meghatározni, hogy mit jelent az adott esetben a vagyon értékesítésének a megkezdése.
[17] A felszámoló arra hivatkozott, hogy az adós vagyona bármely része értékesítésére vonatkozó lépést már az értékesítés megkezdésének kell tekinteni, s ebből következően a módosított rendelkezés az adott ügyben már nem lenne alkalmazható.
[18] A Kúria megítélése szerint ez az álláspont téves. A jogszabály - azaz az értékesítés körülményeit meghatározó jogi helyzet - feltételeit egy adott értékesítési folyamatban nem lehet megváltoztatni. Ha azonban az adós vagyontárgyai, vagyonrészei külön-külön is értékesíthetőek, úgy az egyes értékesítési eljárások feltételei nem befolyásolják a többi értékesítési eljárás folyamatát. A törvénynek ezek a rendelkezései ugyanis eljárási szabályok, amelyek az elkülöníthetően értékesíthető vagyontárgyak, vagyonrészek külön értékesítési folyamataiban alkalmazandók. Egy adott vagyontárgy vonatkozásában külön értékesítési folyamatnak minősül minden egyes értékesítési kísérlet, tehát ha az első értékesítési kísérlet eredménytelen maradt, és időközben e körben jogszabályi változás történt, a következő értékesítési felhívásra már az új szabályok szerint kerülhet sor. Ebből következően, ha az adós ingatlanainak az értékesítésére még a régi jogszabályi környezetben került sor, annak az akkor hatályos rendelkezések szerinti lefolytatása sem fogja befolyásolni az ingóságok értékesítésére az új szabályok alapján kiírt értékesítési eljárás menetét.
[19] A fent kifejtettek alapján a "vagyon értékesítésének megkezdése" kifejezést tehát nem egy adós összes vagyona tekintetében kell vizsgálni, hanem az adott értékesítési folyamat vonatkozásában.
[20] Ebből következően a következő jogkérdés az, hogy mikor kezdődik el egy értékesítési folyamat: a pályázati felhívás közzétételének megjelenésével, vagy abban az időpontban, amikor a felszámoló a hirdetményt közzététel céljából a Cégközlöny számára megküldi.
[21] A Kúria álláspontja szerint nem kérhető számon a felszámolón egy olyan jogszabály feltételeinek a teljesítése, amely még nem lépett hatályba akkor, amikor a pályázati felhívás feltételeit a felszámoló megfogalmazta és azt közzétételre megküldte.
[22] Miután a 2012. március 1-jén történő megjelenéshez ezt megelőzően kellett a hirdetményt közzététel céljából a Cégközlönynek megküldenie, ebből következően az adott esetben a felszámoló magatartását a 2012. március 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján kellett megítélni.
[23] A Cstv. 49/A. § (4) bekezdése szerint a felszámoló a pályázatot megfelelő ajánlat hiányában eredménytelennek nyilváníthatja, és új pályázatot írhat ki. Ha több megfelelő, azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) pályázat érkezik, a felszámoló köteles a pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, melynek feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelőzően a felekkel közölnie kell.
[24] A felszámolónak e rendelkezés alapján széles körű mérlegelési joga volt abban a tekintetben, hogy megfelelőnek talált-e egy pályázatot. A "megfelelőség" ugyanis nem kizárólag a magasabb értékben testesült meg.
[25] Ugyanakkor a Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság azt helytállóan fejtette ki, hogy a pályázati feltételek közzététele és az eredményhirdetés közötti esetlegesen megváltozott körülmények a szerződéskötés körében, a szerződés tartalmának meghatározásakor vehetők figyelembe.
[26] Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a vagyon értékesítésére kiírt pályázat eredménytelennek nyilvánítása volt jogszabálysértő. A kiírt pályázat nem volt eredménytelen, az pedig, hogy az eredményes pályázatra tekintettel a felszámoló a pályázat nyertesével köt-e szerződést, szabad döntési jogkörébe tartozik.
[27] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős végzést hatályában fenntartotta a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján.
(Kúria Gfv. VII. 30.044/2016.)
* * *
TELJES VÉGZÉS
A tanács tagjai:
Dr. Török Judit a tanács elnöke
Dr. Csőke Andrea előadó bíró
Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes bíró
Az adós: SZ.Zrt. „felszámolás alatt”
Az adós jogi képviselője: 2. számú Miskolci Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Cserba Attila ügyvéd
A felszámoló: C. Zrt.
A kifogást előterjesztő: Dr. H. J.
A kifogást előterjesztő jogi képviselője: Dr. Sántha Gyula ügyvéd
Az eljárás tárgya: kifogás
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az adós
Az elsőfokú bíróság neve és az eljárás száma:
Szegedi Törvényszék, 8.Fpkh.06-12-000054
A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma:
Szegedi Ítélőtábla, Fpkhf.IV.30.505/2012/5.
R e n d e l k e z ő r é s z
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.
Az adós a felülvizsgálati kérelmére tévesen lerótt 5.000 (ötezer) Ft illetéktöbbletet az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az R. Bank Zrt. (a továbbiakban: bank) és az adós között létrejött, módosított bankhitelszerződésben a felek a hitelkeret összegét 2 858 000 000 Ft-ban határozták meg. A SZ. Konzorcium – amelynek az adós is tagja volt – és B. Város Önkormányzata között megállapodás jött létre a B. és Térsége szennyvíz közműépítési beruházásra, melyből származó, adóst megillető követelésre a bank javára 2005. augusztus 4-én zálogjogot alapítottak, erről az önkormányzatot értesítették.
Az adós felszámolását az elsőfokú bíróság 2010. augusztus 13-án indította meg. felszámolóként a C. Zrt.-t rendelve ki. A bank a követelését bejelentette részben függő követelésként, melyet az általa kibocsátott, a felszámolás kezdő időpontjában még le nem hívott bankgaranciákra alapított.
A felszámoló 2012. február 15-én fizetési felszólítást küldött B. Város részére, a polgármester azonban 2012. február 20-án kelt levelében tájékoztatta a felszámolót, hogy az adós 126.943.082 Ft követelését nem tartja megalapozottnak, mert valamennyi számla ellenértékét az adósnak megfizették, erről csatolta a pénzügyi bizonylatokat. Közölte továbbá, hogy a II. ütemre vonatkozóan - a garanciális munkák fedezeteként – bankgaranciát kíván igénybe venni.
A felszámoló 2012. március 1-jén a Cégközlönyben nyilvános pályázatot tett közzé 2012. március 20-ai határidővel, melyben többek között a B. Város Önkormányzattal szembeni 127.000.000 Ft és járulékai követelést is meghirdette 6.000.000 Ft irányár megjelöléssel.
A pályázati kiírást követően a követelés kötelezettje (B. Város Önkormányzata) a bank által kibocsátott bankgaranciát 36.845.837 Ft összegben lehívta. A bank – amelynek az önkormányzattal szembeni, értékesítésre meghirdetett követelésen zálogjoga állt fenn - a bankgarancia alapján lehívott összeget nem fizette ki az Önkormányzatnak, hanem bírósági letétbe helyezte, melyről a felszámolót is értesítette.
A kifogást előterjesztő 2012. március 20-án érvényes pályázatot nyújtott be, melyben 8.800.000 Ft vételár megjelölésével tett ajánlatot az Önkormányzattal szembeni követelés megszerzésére, 300.000 Ft bánatpénzt befizetett.
A felszámoló még ugyanezen a napon, közjegyző jelenlététben, a pályázatot felbontotta. A kiírt pályázatot érvényesnek, azonban eredménytelennek nyilvánította, melyről a pályázót értesítette. Az eredménytelenség okaként azt jelölte meg, hogy a követelésen zálogjoggal rendelkező bank felhívta a pályázat eredménytelenné nyilvánítására, mert a hirdetés időpontja és a pályázat benyújtása között a körülmények jelentősen megváltoztak. A követelés kötelezettje a zálogjogosult bank által kibocsátott, a követeléssel összefüggésben levő bankgaranciát lehívta, mely lehívásnak a bank bírósági letétbe helyezéssel tett eleget.
A kifogás, a felszámoló védekezése
A pályázó a felszámoló intézkedése ellen a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 51. §-a szerint kifogást terjesztett elő. Előadta, hogy ajánlatát a pályázati felhívás formai és tartalmi kellékeinek megfelelően megtette. Álláspontja szerint a felszámoló intézkedése jogszabálysértő, mert az a körülmény, hogy a követelés jogosultjának a személyében alanyváltozás következik be, semmilyen módon nem érinti a bank helytállási kötelezettségét. A bank mint zálogjogosult a követelés értékesítéséből befolyó ellenérték megtérítését igényelhette volna az adóstól, ezt a jogát nem érinti a bankgarancia alapján fennálló kötelezettsége. A felszámolási eljárásra alkalmazandó Cstv. 49/A. § (4) bekezdése szerint a felszámoló a pályázatot megfelelő ajánlat hiányában eredménytelennek nyilváníthatja és új pályázatot írhat ki. E rendelkezést módosító, 2012. március 1-től hatályos rendelkezés szerint, a felszámoló a pályázatot akkor nyilváníthatja eredménytelennek, amennyiben nem adtak be a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot. A pályázati felhívásban egzakt módon meg kell határozni az eredménytelenné nyilvánítás feltételeit. A felszámoló szabálytalanul járt el, mert nem határozott meg olyan feltételt az eredménytelenségre, ami alapján. ha valamely hitelező véleménye szerint nem értékesíthető az adott vagyontárgy, akkor a felszámoló azt nem is értékesítheti. Kérte, hogy a bíróság kötelezze a Cstv. 51. § (3) bekezdése alapján a felszámolót az ajánlatában foglalt tartalommal a követelés átruházására vonatkozó szerződés megkötésére.
A felszámoló a kifogás elutasítását kérte. Álláspontja szerint nem sértett jogszabályt. A pályázati kiírásban fenntartotta magának azt a jogot, hogy megfelelő ajánlat hiányában a beérkezett ajánlatokat eredménytelennek nyilvánítsa. Nem vitásan a pályázó érvényes ajánlatot tett, az eredménytelenné nyilvánítást egyéb, a pályázati felhívást követően bekövetkezett körülmények indokolták.
Az elsőfokú bíróság végzése
Az elsőfokú bíróság a felszámoló által – egyebek mellett – az adósnak a B. Város Önkormányzattal szembeni 127.000.000 Ft és járulékai követelése 6.000.000 Ft irányáron történő értékesítése tárgyában kiírt és a Cégközlöny 2012. március 1-jei számában a 249992. oldalon közzétett nyilvános pályázatára a kifogásoló által benyújtott pályázatot eredménytelennek nyilvánító felszámolói intézkedést megsemmisítette, a felszámolót az eljárás megismétlésére utasította, ezt meghaladóan a kifogást elutasította. A végzés indokolása szerint az egyébként érvényesen benyújtott pályázatot az időközben esetleg megváltozott körülmények nem teszik eredménytelenné, a megváltozott körülményeknek a szerződéskötés körében, illetve a szerződés tartalmának meghatározásakor van jelentősége. E körben kell figyelembe venni, hogy a követelés létezik-e. A nyertes dönthet arról, hogy a szerződést meg kívánja-e kötni, avagy a megváltozott körülményekre tekintettel az eredeti szerződéskötési szándékától eláll. Az ebből eredő viták peres eljárásban bírálandók el.
A másodfokú bíróság végzése
Az adós nevében a felszámoló és a kifogást előterjesztő is fellebbezéssel élt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta akként, hogy a bíróság a felszámoló pályázatot eredménytelennek nyilvánító intézkedését semmisítette meg, és mellőzte a felszámolót az eljárás megismétlésére utasító rendelkezést. Egyebekben a végzést helybenhagyta.
A végzés indokolásában – egyebek mellett – azt vizsgálta, hogy a Cstv.-t módosító 2011. évi CXCVII. törvény 46. §-a – amely a Cstv. 49/A. § (4) bekezdését módosította – alkalmazandó-e a már folyamatban levő eljárásokban. Utalt arra, hogy a Cstv.-be is átültetett átmeneti szabály (Cstv. 83/A. § (5) bekezdés) szerint az új rendelkezéseket a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell, ha még nem kezdődött meg a vagyon értékesítése. A vagyonértékesítés megkezdése kifejezés alatt azt kell érteni, hogy a felszámoló a vagyon értékesítésére vonatkozó hirdetményt közzéteszi. A joggyakorlatban kialakult álláspont szerint, amennyiben a hirdetmény közzététele nem történt meg 2012. március 1-jéig, úgy a már folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell a Cstv. 49/A. § (4) bekezdését. Miután a jelen ügyben a kiírt pályázati felhívás a Cégközlöny 2012. március 1-jén közzétett számában jelent meg, a kifogás elbírálása során az új jogszabályi rendelkezések az irányadók.
A módosított Cstv. 49/A. § (4) bekezdése szerint a felszámoló akkor nyilváníthatja eredménytelennek a pályázatot, amennyiben nem adtak be a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot. A felszámoló által is elismerten a pályázat a feltételeknek megfelelt, ezért a felszámoló a pályázatot nem nyilváníthatta eredménytelennek. Megállapította, hogy a felszámoló magát a vagyon értékesítésére kiírt pályázatot (pályázati felhívást) nyilvánította eredménytelennek, és nem a kifogást előterjesztő által benyújtott pályázatot. A felszámolónak ez az intézkedése – a vagyon értékesítésére kiírt pályázat eredménytelennek nyilvánítása – volt jogszabálysértő, ezért a bíróságnak ezt az intézkedést kell megsemmisítenie.
A kiírt pályázat nem eredménytelen, az, hogy az eredményes pályázatra tekintettel a felszámoló a pályázat nyertesével köt-e szerződés, szabad döntési jogkörébe tartozik.
Felülvizsgálati kérelem – felülvizsgálati ellenkérelem
Az adós képviseletében felszámolója nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte elsődlegesen a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a kifogás elutasítását, és a kifogást előterjesztő kötelezését az eljárási költség megfizetésére.
Másodlagosan kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.
Állította, hogy a jogerős végzés sérti a Cstv. 83/A. § (5) bekezdését, 49/A. § (4) bekezdését, továbbá a Pp. 3. § (3) bekezdését, 163. § (3) bekezdését, 206. § (1) bekezdését. Álláspontja szerint tévesen feltételezte a jogerős végzés, hogy az adós vagyonának értékesítése 2012. március 1-jén kezdődött meg. Hivatkozva a Cstv. 3. § (1) bekezdésére, 4. § (1)-(2) bekezdésére, 48. § (1) bekezdésére és 49. § (2) bekezdésére kifejtette, hogy a “vagyon értékesítésének megkezdése” kifejezés nem azonos az egyes vagyonelemek vonatkozásában történő közlemény megjelenésével, hanem az a vagyon egésze értékesítésének kezdetét, vagyis az adós vagyonával kapcsolatosan közzétett első hirdetmény megjelenését jelenti. Ennek időpontja az adott esetben 2010. október 14. Az időpontnak azért van jelentősége, mert a 2012. március 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint a pályázat eredménytelenné nyilvánítására akkor kerülhetett sor, ha nem adtak be “megfelelő” pályázatot, míg ezen időpontot követően a Cstv. úgy rendelkezik, hogy akkor lehet eredménytelennek nyilvánítani a pályázatot, ha nem adtak be a “pályázati feltételeknek megfelelő” pályázatot. Álláspontja szerint a korábbi szabályozás szerint az adós (nevében a felszámoló) akkor is jogosult volt az érvényes pályázat eredménytelenné nyilvánítására, ha a benyújtott pályázat a pályázati feltételeknek megfelelt, csak egyéb körülmények miatt az a felszámoló számára nem volt elfogadható.
Hivatkozott a Pp. 163. § (3) bekezdésében foglaltakra annak kapcsán, hogy a bíróságnak tudomása volt a korábban megindult értékesítési eljárásról az előtte folyamatban volt, 2011-ben benyújtott kifogások miatt, s ezt a döntésénél figyelembe kellett volna vennie.
A másodfokú bíróságnak meg kellett volna állapítania a vagyon értékesítés megkezdésének időpontját, azonban a bíróság semmilyen bizonyítást nem folytatott le e körben. A jogerős végzés tényként állapította meg azt, hogy ez az időpont 2012. március 1., holott e tárgyban konkrét adat nem állt rendelkezésre. Nem vitatta, hogy ezen a napon pályázati felhívás közzétételére került sor egyes vagyonelemek tekintetében, de ez nem jelenti a vagyon értékesítésének megkezdését. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a vonatkozó adatok hiányában vont le téves, okszerűtlen következtetést.
Felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtottak be.
A Kúria határozatának jogi indokai
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint.
A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának elsőként abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az adott pályázatra a 2012. március 1-jét megelőzően, vagy az azt követően hatályos szabályokat kellett alkalmazni, ugyanis az adós követelésének értékesítésére vonatkozó pályázati felhívást pontosan 2012. március 1-jén tették közzé. A kérdésnek nem kizárólag a felszámoló jogosítványai tekintetében van jelentősége. Összehasonlítva ugyanis a 2012. március 1-jét megelőzően és az azt követően hatályos Cstv. 49/A. § (4) bekezdésében foglaltakat megállapítható, hogy a pályázati ajánlatot benyújtók jogai tekintetében is eltérnek a rendelkezések.
A Cstv. 83/A. § (5) bekezdése szerint a már folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell a módosított Cstv. 49/A. § (4) bekezdését, ha még nem kezdődött meg a vagyon értékesítése. Azt kell tehát meghatározni, hogy mit jelent az adott esetben a vagyon értékesítésének a megkezdése.
A felszámoló arra hivatkozott, hogy az adós vagyona bármely része értékesítésére vonatkozó lépést már az értékesítés megkezdésének kell tekinteni, s ebből következően a módosított rendelkezés az adott ügyben már nem lenne alkalmazható.
A Kúria megítélése szerint ez az álláspont téves. A jogszabály – azaz az értékesítés körülményeit meghatározó jogi helyzet - feltételeit egy adott értékesítési folyamatban nem lehet megváltoztatni. Ha azonban az adós vagyontárgyai, vagyonrészei külön-külön is értékesíthetőek, úgy az egyes értékesítési eljárások feltételei nem befolyásolják a többi értékesítési eljárás folyamatát. A törvénynek ezek a rendelkezései ugyanis eljárási szabályok, amelyek az elkülöníthetően értékesíthető vagyontárgyak, vagyonrészek külön értékesítési folyamataiban alkalmazandók. Egy adott vagyontárgy vonatkozásában külön értékesítési folyamatnak minősül minden egyes értékesítési kísérlet, tehát ha az első értékesítési kísérlet eredménytelen maradt, és időközben e körben jogszabályi változás történt, a következő értékesítési felhívásra már az új szabályok szerint kerülhet sor. Ebből következően, ha az adós ingatlanainak az értékesítésére még a régi jogszabályi környezetben került sor, annak az akkor hatályos rendelkezések szerinti lefolytatása sem fogja befolyásolni az ingóságok értékesítésére az új szabályok alapján kiírt értékesítési eljárás menetét.
A fent kifejtettek alapján a „vagyon értékesítésének megkezdése” kifejezést tehát nem egy adós összes vagyona tekintetében kell vizsgálni, hanem az adott értékesítési folyamat vonatkozásában.
Ebből következően a következő jogkérdés az, hogy mikor kezdődik el egy értékesítési folyamat: a pályázati felhívás közzétételének megjelenésével, vagy abban az időpontban, amikor a felszámoló a hirdetményt közzététel céljából a Cégközlöny számára megküldi.
A Kúria álláspontja szerint nem kérhető számon a felszámolón egy olyan jogszabály feltételeinek a teljesítése, amely még nem lépett hatályba akkor, amikor a pályázati felhívás feltételeit a felszámoló megfogalmazta és azt közzétételre megküldte.
Miután a 2012. március 1-jén történő megjelenéshez ezt megelőzően kellett a hirdetményt közzététel céljából a Cégközlönynek megküldenie, ebből következően az adott esetben a felszámoló magatartását a 2012. március 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján kellett megítélni.
A Cstv. 49/A. § (4) bekezdése szerint a felszámoló a pályázatot megfelelő ajánlat hiányában eredménytelennek nyilváníthatja, és új pályázatot írhat ki. Ha több megfelelő, azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) pályázat érkezik, a felszámoló köteles a pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, melynek feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelőzően a felekkel közölnie kell.
A felszámolónak e rendelkezés alapján széleskörű mérlegelési joga volt abban a tekintetben, hogy megfelelőnek talált-e egy pályázatot. A „megfelelőség” ugyanis nem kizárólag a magasabb értékben testesült meg (lásd második mondat).
Ugyanakkor a Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság azt helytállóan fejtette ki, hogy a pályázati feltételek közzététele és az eredményhirdetés közötti esetlegesen megváltozott körülmények a szerződéskötés körében, a szerződés tartalmának meghatározásakor vehetők figyelembe.
Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a vagyon értékesítésére kiírt pályázat eredménytelennek nyilvánítása volt jogszabálysértő. A kiírt pályázat nem volt eredménytelen, az pedig, hogy az eredményes pályázatra tekintettel a felszámoló a pályázat nyertesével köt-e szerződést, szabad döntési jogkörébe tartozik.
A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős végzést hatályában fenntartotta a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján.
Z á r ó r é s z
A felülvizsgálati kérelem elbírálására tárgyaláson kívül került sor.
A jelen felülvizsgálati eljárásban felmerült eljárási illeték az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 47. § (3) bekezdése alapján 30.000 Ft. Ezért a felszámoló által képviselt adós az általa illetékbélyeggel lerótt 35.000 Ft-ból 5.000 Ft-ot az Itv. 80. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adóhatóságtól visszaigényelhet. A Kúria tájékoztatja az adóst, hogy az illeték visszatérítését az adóhatóságtól kérnie kell.
Budapest, 2016. március 22.
Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Török Judit s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.044/2016.)