adozona.hu
ÍH 2015.124
ÍH 2015.124
KÖZBENSŐ MÉRLEG JÓVÁHAGYÁSA Nem hagyható jóvá az a közbenső mérleg, amely az előző közbenső mérleg óta eltelt időszak bevételeire, kiadásaira és a követelés állomány változására nem ad magyarázatot [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 52. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével a Cstv. 50. § (6) bekezdése alapján a felszámoló által 2013. május hó 27. fordulónappal előterjesztett II. számú közbenső mérleget jóváhagyta. Megállapította, hogy a közbenső mérleg megfelel a Cstv. 50. § (1) bekezdése, a 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. §-ában foglaltaknak, a teljesség és valódiság követelményének. Kiemelte, hogy a Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által előterjesztett - a részben kölcsönből finanszírozott ...
ÍH 2015.124 KÖZBENSŐ MÉRLEG JÓVÁHAGYÁSA
Nem hagyható jóvá az a közbenső mérleg, amely az előző közbenső mérleg óta eltelt időszak bevételeire, kiadásaira és a követelés állomány változására nem ad magyarázatot [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 52. §].
Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével a Cstv. 50. § (6) bekezdése alapján a felszámoló által 2013. május hó 27. fordulónappal előterjesztett II. számú közbenső mérleget jóváhagyta. Megállapította, hogy a közbenső mérleg megfelel a Cstv. 50. § (1) bekezdése, a 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. §-ában foglaltaknak, a teljesség és valódiság követelményének. Kiemelte, hogy a Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által előterjesztett - a részben kölcsönből finanszírozott felszámolási költségek, működéssel kapcsolatos költségek, kiadások, és a bérgarancia vissza nem fizetése indokainak részletezése iránt - előterjesztett észrevétele tájékoztatáskérésnek minősül, melyet a felszámoló teljesített, a közbenső mérleg részletes magyarázatot ad a költségek változásáról. Utalt arra, hogy az észrevétellel azonos tárgyban a Munkaügyi Központ által előterjesztett kifogás elbírálása folyamatban van.A végzés ellen a Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja és az A. M. Services Ltd. hitelezők terjesztettek elő fellebbezést.
A Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a közbenső mérleg jóváhagyásának megtagadását, másodlagosan az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte hivatkozással arra, hogy a felszámoló a felmerült kiadásokról és a bérgarancia támogatás vissza nem fizetésének okairól nem adott teljes körű magyarázatot. Kifejtette, hogy a közbenső mérleg nem felel meg a teljesség követelményének, a szöveges jelentés nem tartalmazza a pénzforgalom részletes magyarázatát, a vagyonvédelem és biztonságtechnikai költségek tekintetében nem egyértelmű, hogy az adós gazdálkodó szervezet tulajdonában álló ingatlanokra vagy a teljes reptéri vagyonra vonatkozik-e, nincs összhangban a hitelezők tájékoztatásáról készült - havi 8 000 000-10 000 000 fix költséget tartalmazó - 2010. február hó 5. napján kelt jegyzőkönyvvel. Hangsúlyozta, hogy nem kívánja kétségbe vonni a felszámoló által megadott adatok valódiságát, csupán részletes magyarázatot kér a költségek indokoltságáról, megalapozottságáról. Utalt arra, hogy a reptéri ingatlan vagyon megőrzése az adós mellett a másik üzemeltető - A. Kft. - kötelezettsége is, mely társaság 12 fő aktív állományú dolgozóval rendelkezett az adósi közbenső mérleg időszakában, akik a repülőtér biztonsági, karbantartási munkáit látták el. Sérelmezte, hogy a bíróság a közbenső mérlegről az általa előterjesztett kifogás elbírálása előtt döntött.
Az A. M. Services Ltd. hitelező fellebbezésében tartalmában az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a közbenső mérleg elutasítását kérte. Sérelmezte, hogy a felszámolónak 2013. június hó 14. napján megküldött észrevételeire nem kapott választ, álláspontja szerint a közbenső mérleg jóváhagyására ezért nem kerülhetett volna sor. Kérte, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót az észrevételekben feltett - a hitelezői igényekre, a bevételek, költségekre és az A. Ingatlan Kft.-vel szemben fennálló követelésre vonatkozó - kérdések megválaszolására.
A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezések megalapozottak.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság iratai alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiak szerint kiegészíti:
Az I. számú közbenső mérleg szerint az adós vagyona 1 672 610 000 forint eszköz, melyből pénzeszköz 442 000 forint, regisztrációs díj 3 108 000 forint vevőkkel szembeni követelés 242 441 000 forint, ingatlan 1 231 479 000 forint, tárgyi eszköz 195 057 000 forint, immateriális javak 83 000 forint. A felszámolás során az I. számú közbenső mérlegig 93 682 129 forint bevétel realizálódott (bérleti díj 43 988 453 forint, követelés behajtás 7 910 416 forint, készlet-értékesítés bevétele 555 689 forint, bérgarancia alap 19 220 280 forint, kölcsön 22 000 000 forint, kamat 7291 forint.) A kiadások összege 93 710 663 forint volt, melyből bér, bérjellegű juttatás, megbízási díj, egyéb 33 331 968 forint, működéssel kapcsolatos költség kiadás 6 412 500 forint, gépkocsijavítás, üzemanyag, autópályadíj, parkolás, gépkocsi-használat 1 526 991 forint, nyomtatvány, posta, telefon, egyéb 1 631 168 forint, bankköltség árfolyam-különbözet 254 684 forint, szakértői díj, számviteli szolgáltatás, bérszámfejtés, könyvvizsgálat 6 108 875 forint, vagyonvédelmi költség 7 900 864 forint, energia, víz, gáz, karbantartás 656 106 forint, kölcsön visszafizetése 22 000 000 forint, követelés behajtással kapcsolatos költség, fordítás 2 552 702 forint, vagyonfelmérés, értékbecslés, birtokba adás 4 662 500 forint, bérgarancia alap visszafizetés 4 000 000 forint, illeték, közzétételi költség, közjegyzői díj, hirdetés, ügyvédi díj 125 180 forint, aláírási címpéldány 14 000 forint, iratanyag rendezés, elhelyezés költsége 2 533 125 forint.
A II. számú közbenső mérleg szerint az adós vagyona 1 672 610 000 forint eszköz, melyből pénzeszköz 1 565 000 forint, regisztrációs díj 2 858 000 forint, vevőkkel szembeni követelés 10 058 000 forint, egyéb követelés 182 003 000 forint, ingatlanok 1 231 479 000 forint, tárgyi eszköz 195 057 000 forint, immateriális javak 83 000 forint. A I. és II. számú közbenső mérleg közötti időszakban 78 006 167 forint bevétel realizálódott az alábbi részletezésben: bérleti díj 34 666 700 forint, követelés behajtás 7 260 116 forint, kölcsön 36 000 000 forint, kamat 79 351 forint. A kiadások összege 76 882 883 forint volt, melyből bér, bérjellegű juttatás, 4 701 336 forint, működéssel kapcsolatos költség kiadás 3 292 667 forint, gépkocsi-javítás, üzemanyag, autópályadíj, parkolás, gépkocsi-használat 2 272 984 forint, nyomtatvány, posta, telefon, egyéb 753 791 forint, bankköltség árfolyam-különbözet 1 104 613 forint, szakértői díj, számviteli szolgáltatás, bérszolgáltatás, könyvvizsgálat 10 993 188 forint, vagyonvédelem 22 208 400 forint, energia, víz, gáz, karbantartás 2 098 735 forint, kölcsön visszafizetése 18 000 000 forint, adó 673 958 bírósági eljárás költsége, ügyvédi díj 1 514 447 forint, vagyonfelmérés, értékbecslés, birtokba adás 4 075 000 forint, követelés érvényesítésével kapcsolatos költség, fordítás 4 474 754 forint, illeték, közzététel, közjegyzői díj, hirdetés, 1 379 010 forint, iratanyag rendezés, elhelyezés 2 340 000 forint.
Az így kiegészített tényállásra figyelemmel tévesen döntött az elsőfokú bíróság a közbenső mérleg jóváhagyásáról. A jelen felszámolási ügyben a felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától számítottan évente készítette a közbenső mérleget. A közbenső mérleg - amennyiben vagyonfelosztási javaslatot nem tartalmaz - nem szolgál más célt, mint a hitelezők tájékoztatását, mint ahogy ezzel kapcsolatos jogi álláspontját a Pécsi Ítélőtábla már a BDT 2009/2162. szám alatt közzétett döntésében is kifejtette. A felszámolónak a Cstv. 52. § (3) és (4) bekezdése szerint kimutatások elkészítésével a hitelezőket tényszerűen és a valóságnak megfelelően tájékoztatnia kell arról, hogy a felszámolási eljárásban milyen bevételek realizálódtak, milyen költségek merültek fel, adós vagyonában, hitelezői állományában milyen változások következtek be. A közbenső mérleg alapján a felszámolást lefolytató bíróság a Cstv. 50. § (6) bekezdése szerint kétféle döntést hozhat, vagy jóváhagyja a közbenső mérleget, vagy azt elutasítja. A közbenső mérleg jóváhagyása során a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a közbenső mérleg megfelel-e a Cstv. 50. § rendelkezéseinek, alkalmas-e a hitelezők tájékoztatására, és a tájékoztatás hiteles-e. A közbenső mérleg akkor felel meg az idézett jogszabályi követelményeknek, ha valamennyi gazdasági eseményt tartalmazza, tényszerű és a valóságnak megfelelő tájékoztatást ad a felszámolói intézkedésekről.
A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (7) bekezdése értelmében a közbenső felszámolási mérleghez kapcsolódó szöveges jelentésben be kell mutatni a nyitó felszámolási mérleg adatait módosító - az 5. § (2) és (3) bekezdése szerinti - korrekciókat, és részletes tájékoztatást kell nyújtani a nyitó felszámolási mérleg és a közbenső felszámolási mérleg adatai közötti eltérések, változások minősítéseiről, indokairól. Ez a követelmény irányadó a közbenső mérlegek adatai közötti eltérésre is, a felszámolónak az eltéréseket részletesen indokolnia kell, számot kell adnia a változások minősítéséről. A II. számú közbenső mérleg e követelményeknek nem felel meg. Nem állapítható meg a közbenső mérlegből, hogy a felszámoló milyen összegű, milyen vevőkkel szemben fennálló követelést vezetett ki, és milyen követelésekből realizált bevételt. Az egyéb követelés tekintetében nem egyértelmű az, hogy kizárólag az A. Ingatlan Kft.-vel szemben érvényesített követelést tartja-e nyilván ezen mérlegsoron a felszámoló, mivel a szöveges jelentés szerint a követelés 127 199 039 forint, míg a mérlegben feltüntetett egyéb követelés 182 003 000 forint. Hiányos a tájékoztatás a felszámolás bevételei és kiadásai tekintetében is, mivel a szöveges jelentés nem tartalmazza, hogy az újabb jelentős összegű kölcsönt milyen feltétekkel, kitől vette fel a felszámoló, nem részletezi a működéssel kapcsolatos költségeket, kiadásokat, nem indokolja a szakértői díjak számviteli szolgáltatás, bérszolgálat, könyvvizsgálat költségeit. Nincs részletes magyarázat a szöveges jelentésben a vagyonfelmérés, értékbecslés és birtokba adás költségeire, figyelemmel arra is, hogy az I. számú közbenső mérlegben már ezen a címen költségeket elszámolt a felszámoló, ugyanígy nem ad magyarázatot a szöveges jelentés a gépkocsijavítás, üzemanyag, autópályadíj, parkolás, gépkocsi-használat, árfolyam-különbözet költségeire. Nem indokolja a Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által felvetett észrevételek alapján a vagyonvédelmi költségek nagyságrendjét sem a felszámoló. A költségekre vonatkozó részletes magyarázat hiányában a közbenső mérleg nem felel meg a teljesség elvének, nem alkalmas a hitelezők tájékoztatására.
Fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §, 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a közbenső mérleget elutasította.
(Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.40.246/2014/4.)