adozona.hu
BH 2015.4.105
BH 2015.4.105
A vagyonrendezés csak akkor indítható meg, ha a törölt cég tulajdonában áll a vagyontárgy. A tévesen megindított vagyonrendezési eljárást meg kell szüntetni [2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 119. § (1) bek.; 1993. évi II. tv. (a továbbiakban: Fkbt.) 12/A. § (1) bek. 12/D. § (1) és (6) bek.; 1992. évi II. tv. (a továbbiakban: Ámt.) 3. §, 25/A. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
[1] A Cs. Szövetkezet felszámolási eljárás befejezését követően 2006. június 1. napjával törlésre került a cégnyilvántartásból.
[2] A kérelmező 2007. november 20-án kezdeményezett vagyonrendezési eljárást a törölt cég tulajdonában volt Sz. 11500/384, 385 és 399 hrsz.-ú ingatlanokra, előadva, hogy azokra elbirtoklás címén igényt tart.
[3] A hiteles tulajdoni lap másolata szerint a
- 11500/384 hrsz.-ú, zártkert, szántó megjelölésű bányatelek 1/1 arányban földrendezéssel került 1963-ban a tör...
BH 2015.4.105 A vagyonrendezés csak akkor indítható meg, ha a törölt cég tulajdonában áll a vagyontárgy. A tévesen megindított vagyonrendezési eljárást meg kell szüntetni [2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 119. § (1) bek.; 1993. évi II. tv. (a továbbiakban: Fkbt.) 12/A. § (1) bek. 12/D. § (1) és (6) bek.; 1992. évi II. tv. (a továbbiakban: Ámt.) 3. §, 25/A. § (1) bek.].
[1] A Cs. Szövetkezet felszámolási eljárás befejezését követően 2006. június 1. napjával törlésre került a cégnyilvántartásból.[2] A kérelmező 2007. november 20-án kezdeményezett vagyonrendezési eljárást a törölt cég tulajdonában volt Sz. 11500/384, 385 és 399 hrsz.-ú ingatlanokra, előadva, hogy azokra elbirtoklás címén igényt tart.
[3] A hiteles tulajdoni lap másolata szerint a
- 11500/384 hrsz.-ú, zártkert, szántó megjelölésű bányatelek 1/1 arányban földrendezéssel került 1963-ban a törölt céghez "tsz. földhasználati jog" jogcímén;
- a 11500/385 hrsz.-ú, zártkert, kivett anyagbánya tó 1/1 arányban földrendezéssel került 1963-ban a törölt céghez "tsz. földhasználati jog" jogcímén;
- a 11500/399 hrsz.-ú, zártkert, kivett út 1/1 arányban földrendezéssel került 1963-ban a törölt céghez "tsz. földhasználati" jogcímén.
[4] Az ingatlanok természetben egy bányató részét, illetve partját képezik, melynek nagyobbik része - az eljárás megindítását kérelmező állítása szerint - a tulajdonában van.
[5] A vagyonrendezési eljárást kérelmező előadta, hogy a földterület lassan már több évtizede bányaterületként működik, jelenleg már bányató, termőföld része nincs, művelni nem lehet. Bejelentette, hogy a felszámolási eljárás során nyilvántartásba vett hitelező volt. Hangsúlyozta, hogy az EBH 2003.997. számú döntés indokolása értelmében a földhasználati jog a tulajdonjoggal egyenértékű.
[6] A bíróság 2008. február 19-én kelt határozatával elrendelte a három ingatlan vagyonrendezési eljárását, kijelölve a vagyonrendezőt.
[7] Az eljárás során 2009. február 9-én a 11500/384 hrsz.-ú szántó művelési ágú bányatelek ingatlanra három magánszemély tulajdonjoga részaránykiadás jogcímén bejegyzésre került, ezért ezen ingatlan vonatkozásában a kérelmező elállt kérelmétől.
[8] A vagyonrendező tájékoztatta a bíróságot, hogy a vagyonrendezési eljárásban a kérelmező az eljárás alapját képező ingatlanra vonatkozó költségeit jelentette be, más hitelező nem jelentett be igényt, a kérelem teljesítését ezért nem ellenezte. Módosított nyilatkozata szerint költség-, díjigényt nem terjesztett elő.
[9] A bíróság megkeresésére a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága azt a tájékoztatást adta, hogy a termelőszövetkezeti földhasználati joggal rendelkező földrészletek nem képezték, és jelenleg sem képezik az adott szövetkezet tulajdonát, mert e földrészletek beviteli kötelezettség alapján kerültek a szövetkezet használatába. Ezen ingatlanok tulajdonosi jogállását a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) rendezi. A bányató tekintetében le kell folytatni a földkiadási eljárást, míg a kivett út a területileg illetékes önkormányzat tulajdonába kerül.
[10] Az elsőfokú bíróság a már megindított vagyonrendezési eljárást megszüntette a Pp. 157. § a) pontja alapján, figyelemmel a Pp. 132. § (2) bekezdésére. Álláspontja szerint a törölt szövetkezet ingatlantulajdonnal nem rendelkezett, mert a termelőszövetkezeti földhasználati joggal rendelkező földrészletek nem képezték a szövetkezet tulajdonát a kormányhivatal tájékoztatása szerint.
[11] A kérelmező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában elsőként megállapította, hogy a vagyonrendezési eljárást a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 119. § (1) bekezdése értelmében csak akkor lehet elrendelni felszámolási eljárást követően, ha a törölt adós tulajdonában álló vagyon maradt.
[12] Utalva a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 25/A. § (1) bekezdésére, valamint az Fkbt. 12. § (5)-(6) bekezdésére megállapította, hogy a termelőszövetkezeti földhasználati jog tulajdonosi jogokat nem keletkeztet, csupán használati jogot jelent. E szabályok szerint a felszámolási eljárás befejezését követően megmaradt maradvány területekről a mezőgazdasági igazgatási szervnek kell rendelkeznie és a magyar állam tulajdonába kell adni.
[13] A kérelmező által hivatkozott EBH 2003.997. számú határozat az eltérő tényállás miatt nem alkalmazható, mert a Legfelsőbb Bíróság kifejezetten a perbeli szövetkezetek használatában álló földrészek vonatkozásában fejtette ki, hogy a tulajdonjoggal egyenértékű földhasználati joggal rendelkeznek.
[14] Megállapította, hogy a rendelkezésre álló iratok szerint a törölt adós földhasználatában maradt ingatlanok termelőszövetkezeti földhasználati jog jogcímén álltak az adós használatában, és e jogcím alapján a tulajdonjog nem mehetett át az adós tulajdonába. Az adott ingatlanra pedig tulajdonjog hiányában vagyonrendezési eljárás nem rendelhető el, az elrendelésre megalapozatlanul került sor, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan szüntette meg az eljárást.
[15] Miután elbirtokolni csak tulajdonostól lehet, ezért a vagyonrendezési eljárás keretén belül a kérelmező tulajdonjoga elbirtoklás jogcímén sem állapítható meg.
[16] A kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új érdemi határozat hozatalára kötelezését.
[17] Álláspontja szerint a jogerős végzés tévesen értelmezte az EBH 2003.997. számú határozatot és ezért tévesen határozott az eljárást megszüntető végzés helybenhagyásáról.
[18] A másodfokú bíróság azt sugalmazza, hogy az általa hivatkozott jogszabályok alapján az állami tulajdon ipso iure következne be. Ezzel szemben az Ámt. 25/A. §-a szerint a maradványterületről a mezőgazdasági igazgatási szervnek kell határozatot hoznia.
[19] Hivatkozott arra, hogy a két kivett művelési ágú ingatlan nem került felszámolásra a részaránytulajdonok kiadásához, és jogszabályváltozás miatt a jogi lehetősége is megszűnt annak, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv az Fkbt. 12. § (6) bekezdése alapján az Ámt. 25/A. §-át a jövőben alkalmazza.
[20] Az Ámt. 25/A. §-át ugyanis a 2010. évi LXXXVII. törvény 46. § (2) bekezdése módosította, az ott megállapított szöveg került az Ámt.-be. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 36-47. §-ait azonban a 2012. évi LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja 2012. június 26-ával hatályon kívül helyezte. Ebből következően - álláspontja szerint - nincs akadálya annak, hogy az elsőfokú bíróság a vagyonrendezési eljárást érdemben lefolytassa.
[21] Felülvizsgálati ellenkérelem nem érkezett.
[22] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Ctv. 119. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint.
[23] Elsőként rögzíti, a kérelmező tévesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelemben arra, hogy a 2010. évi LXXXVII. törvény 36-47. §-ainak hatályon kívül helyezése folytán az e törvény 46. § (2) bekezdésével módosított Ámt. 25/A. §-a is hatályon kívül helyezésre került. A 2012. évi LXXVI. törvénnyel hatályon kívül helyezett jogszabályhelyek ugyanis, amennyiben egy korábbi jogszabályt módosítottak, oda beépültek, annak a jogszabálynak lettek a szerves részei. Ha a módosító rendelkezést ezt követően hatályon kívül helyezik, az már nem hat ki a módosított jogszabály tartalmára.
[24] Mindebből következően megállapítható, hogy az Ámt. 25/A. §-a még hatályban van.
[25] A vagyonrendezési eljárás megindításakor hatályban volt Ámt. 25/A. §-a szerint a törvény erejénél fogva a jogutód nélkül megszűnt, illetve felszámolás, végelszámolás alatt álló szövetkezet után maradt, fel nem osztott termőföldvagyon, a védett, illetőleg védelemre tervezett természeti területeknek nem minősülő maradvány termőföldek a magyar állam tulajdonába és az NFA tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek.
[26] A szövegből megállapíthatóan kizárólag a termőföldekre mondta ki ez a rendelkezés az ipso iure tulajdonátszállást.
[27] Ugyanakkor a vagyonrendezési kérelem benyújtásának időpontjában hatályos Fkbt. 12. § (6) bekezdése - visszautalva az (5) bekezdésben megjelölt nem termőföld ingatlanokra (így például felhagyott külszíni bányák, tavak) - kimondta, hogy ha ezeket nem kell felhasználni a részarány-tulajdonú földek kiadásához, akkor az Ámt. 25/A. §-ában foglaltak alapján a magyar állam tulajdonába és a földalapkezelő szerv tulajdonos joggyakorlása alá kerülnek, kivéve a védett, illetőleg védelemre tervezett természeti területeket.
[28] A két rendelkezésből megállapíthatóan tehát a törölt adósnak az eljárásban érintett, a 11500/385 hrsz.-ú kivett anyagbánya tó ingatlanával kapcsolatban a vagyonrendezési eljárás megszüntetése helytálló volt, figyelemmel arra, hogy az ingatlan - a törvény erejénél fogva - a magyar állam tulajdonába került. (Az Ámt. 25/A. §-a csak 2010. szeptember 1-jétől módosult oly módon, hogy a tulajdonátadáshoz a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatára van szükség).
[29] Amennyiben a kérelmező álláspontja szerint az elbirtoklás bekövetkezett, a tulajdonossal szemben léphet fel joga elismertetése érdekében.
[30] A 11500/399 hrsz-ú kivett út tekintetében a jogi helyzet bonyolultabb. A vagyonrendezési eljárás megindításának időpontjában az Fkbt. 12/D. § (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a földkiadás lezárását követően a szövetkezet használatában lévő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak - ha azok nem a szövetkezet tulajdonát képezik - az illetékes települési önkormányzat tulajdonába kerülnek. A (6) bekezdés ugyanakkor azt mondja ki, hogy a szövetkezet vagyonnevesítésében szereplő út esetében a 12/A. § (1) bekezdése szerint kell eljárni, amely szintén az illetékes települési önkormányzat tulajdonába kerülését írja elő. Az Ámt. 3. §-a alapján a vagyonnevesítés során a termelőszövetkezet - részjegytőkével és a termőfölddel csökkentett vagyonát - kell a vagyonnevesítésbe bevonni. Ebből következően a 1500/399 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában csak azt lehet megállapítani, hogy ez a települési önkormányzat tulajdonába került, akár azért, mert nem volt a törölt adós tulajdona, akár azért - mert bár annak kellett tekinteni - a vagyonnevesítésbe bevonásra kellett hogy kerüljön.
[31] A kifejtettekre tekintettel nincs jelentősége annak, hogy a termelőszövetkezet földhasználati joga tulajdonjogi jogosítványokkal hatalmazta-e fel a termelőszövetkezetet.
[32] Mindezen indokok alapján megállapítható, hogy nem jogszabálysértő a jogerős végzés, ezért azt a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.076/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a dr. Major János jogtanácsos által képviselt D. Zártkörűen Működő Részvénytársaság kérelmező által kezdeményezett, az F. Korlátolt Felelősségű Társaság vagyonrendező által képviselt Cs. Szövetkezet törölt adós vagyonának utólagos vagyonrendezése iránt a Fővárosi Törvényszéken Vpk.01-2007-000031 számon indított eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla 11.Vpkf.43.110/2013/4. számú végzése ellen a kérelmező által 66. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán folyamatban levő felülvizsgálati eljárásban meghozta a következő
v é g z é s t:
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A Cs. Szövetkezet felszámolási eljárás befejezését követően 2006. június 1. napjával törlésre került a cégnyilvántartásból.
A kérelmező 2007. november 20-án kezdeményezte a vagyonrendezési eljárást a törölt cég tulajdonában volt Sz. 11500/384-385 és 399 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozóan előadva, hogy azokra elbirtoklás címén igényt tart.
A hiteles tulajdoni lap másolata szerint a
- 11500/384 hrsz-ú, zártkert, szántó megjelölésű bányatelek 1/1 arányban földrendezéssel került 1963-ban a törölt céghez "tsz. földhasználati jog" jogcímén;
- a 11500/385 hrsz-ú, zártkert, kivett anyagbánya tó 1/1 arányban földrendezéssel került 1963-ban a törölt céghez "tsz. földhasználati jog" jogcímén;
- a 11500/399 hrsz-ú, zártkert, kivett út 1/1 arányban földrendezéssel került 1963-ban a törölt céghez "tsz. földhasználati" jogcímén.
Az ingatlanok természetben egy bányató részét, illetve partját képezik, melynek nagyobbik része - az eljárás megindítását kérelmező állítása szerint - a tulajdonában van.
A vagyonrendezési eljárást kérelmező előadta, hogy a földterület lassan már több évtizede bányaterületként működik, jelenleg már bányató, termőföld része nincs, művelni nem lehet. Bejelentette, hogy a felszámolási eljárás során nyilvántartásba vett hitelező volt. Hangsúlyozta, hogy az EBH 2003.997. számú döntés indokolása értelmében a földhasználati jog a tulajdonjoggal egyenértékű.
A bíróság 2008. február 19-én kelt határozatával elrendelte a három ingatlan vagyonrendezési eljárását, kijelölve a vagyonrendezőt.
Az eljárás során 2009. február 9-én a 11500/384 hrsz-ú szántó művelési ágú bányatelek ingatlanra három magánszemély tulajdonjoga részarány kiadás jogcímén bejegyzésre került, ezért ezen ingatlan vonatkozásában a kérelmező elállt kérelmétől.
A vagyonrendező tájékoztatta a bíróságot, hogy a vagyonrendezési eljárásban a kérelmező az eljárás alapját képező ingatlanra vonatkozó költségeit jelentette be, más hitelező nem jelentett be igényt, a kérelem teljesítését ezért nem ellenezte. Módosított nyilatkozata szerint költség, díjigényt nem terjesztett elő.
A bíróság megkeresésére a Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága azt a tájékoztatást adta, hogy a termelőszövetkezeti földhasználati joggal rendelkező földrészletek nem képezték, és jelenleg sem képezik az adott szövetkezet tulajdonát, mert e földrészletek beviteli kötelezettség alapján kerültek a szövetkezet használatába. Ezen ingatlanok tulajdonosi jogállását a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) rendezi. A bányató tekintetében le kell folytatni a földkiadási eljárást, míg a kivett út a területileg illetékes önkormányzat tulajdonába kerül.
Az elsőfokú bíróság a már megindított vagyonrendezési eljárást megszüntette a Pp. 157. § a) pontja alapján, figyelemmel a Pp. 132. § (2) bekezdésére. Álláspontja szerint a törölt szövetkezet ingatlantulajdonnal nem rendelkezett, mert a termelőszövetkezeti földhasználati joggal rendelkező földrészletek nem képezték a szövetkezet tulajdonát a kormányhivatal tájékoztatása szerint.
A kérelmező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés indokolásában elsőként megállapította, hogy a vagyonrendezési eljárást a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 119. § (1) bekezdése értelmében csak akkor lehet elrendelni felszámolási eljárást követően, ha a törölt adós tulajdonában álló vagyon maradt.
Utalva a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 25/A. § (1) bekezdésére, valamint az Fkbt. 12. § (5)-(6) bekezdésére megállapította, hogy a termelőszövetkezeti földhasználati jog tulajdonosi jogokat nem keletkeztet, csupán használati jogot jelent. E szabályok szerint a felszámolási eljárás befejezését követően megmaradt maradvány területekről a mezőgazdasági igazgatási szervnek kell rendelkeznie és a Magyar Állam tulajdonába kell adni.
A kérelmező által hivatkozott EBH 2003.997. számú határozat az eltérő tényállás miatt nem alkalmazható, mert a Legfelsőbb Bíróság kifejezetten a perbeli szövetkezetek használatában álló földrészek vonatkozásában fejtette ki, hogy a tulajdonjoggal egyenértékű földhasználati joggal rendelkeznek.
Megállapította, hogy a rendelkezésre álló iratok szerint a törölt adós földhasználatában maradt ingatlanok termelőszövetkezeti földhasználati jog jogcímén álltak az adós használatában, és e jogcím alapján a tulajdonjog nem mehetett át az adós tulajdonába. Az adott ingatlanra pedig tulajdonjog hiányában vagyonrendezési eljárás nem rendelhető el, a vagyonrendezési eljárás elrendelésére is megalapozatlanul került sor, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan szüntette meg az eljárást.
Miután elbirtokolni csak tulajdonostól lehet, ezért a vagyonrendezési eljárás keretén belül a kérelmező tulajdonjoga elbirtoklás jogcímén sem állapítható meg.
A kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új érdemi határozat hozatalára kötelezését.
Álláspontja szerint a jogerős végzés tévesen értelmezte az EBH 2003.997. számú határozatot és ezért tévesen határozott az eljárást megszüntető végzés helybenhagyásáról. Kifejtette, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozatának aggálytalan logikai értelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy a mezőgazdasági szövetkezeteket a tulajdonjoggal egyenértékű földhasználati jog illette meg és illeti meg jelenleg is. Utalt arra, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló jogalkotás ezt több jogszabályban erősítette.
Bemutatta az 1967-től hatályban volt földtörvények rendelkezéseinek levezetéséből, hogy még az 1994. évi LV. törvény sem szüntette meg a termelőszövetkezet földhasználati jogát, ezért az EBH alapján ezt a tulajdonjoggal egyenértékű jogot sikerrel nem lehet vitatni.
A másodfokú bíróság azt sugalmazza, hogy az általa hivatkozott jogszabályok alapján az állami tulajdon ipso iure következne be. Ezzel szemben az Ámt. 25/A. §-a szerint a maradványterületről a mezőgazdasági igazgatási szervnek kell határozatot hoznia.
Hivatkozott arra, hogy a két kivett művelési ágú ingatlan nem került felszámolásra a részaránytulajdonok kiadásához, és jogszabályváltozás miatt a jogi lehetősége is megszűnt annak, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv az Fkbt. 12. § (6) bekezdése alapján az Ámt. 25/A. §-át a jövőben alkalmazza.
Az Ámt. 25/A. §-át ugyanis a 2010. LXXXVII. törvény 46. § (2) bekezdése módosította, az ott megállapított szöveg került az Ámt-be. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 36-47. §-ait azonban a 2012. évi LXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés 2. pontja 2012. június 26-ával hatályon kívül helyezte. Ebből következően - álláspontja szerint - nincs akadálya annak, hogy az elsőfokú bíróság a vagyonrendezési eljárást érdemben lefolytassa.
Felülvizsgálati ellenkérelem nem érkezett.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Ctv. 119. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint.
Elsőként rögzíti, a kérelmező tévesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelemben arra, hogy a 2010. évi LXXXVII. törvény 36-47. §-ainak hatályon kívül helyezése folytán az e törvény 46. § (2) bekezdésével módosított Ámt. 25/A. §-a is hatályon kívül helyezésre került volna. A 2012. évi LXXVI. törvénnyel hatályon kívül helyezett jogszabályhelyek ugyanis, amennyiben egy korábbi jogszabályt módosítottak, oda beépültek, annak a jogszabálynak lettek a szerves részei. Ha a módosító rendelkezést ezt követően hatályon kívül helyezik, az már nem hat ki a módosított jogszabály tartalmára.
Mindebből következően megállapítható, hogy az Ámt. 25/A. §-a még hatályban van.
A vagyonrendezési eljárás megindításakor hatályban volt Ámt. 25/A. §-a szerint a törvény erejénél fogva a jogutód nélkül megszűnt, illetve felszámolás, végelszámolás alatt álló szövetkezet után maradt, fel nem osztott termőföldvagyon, a védett, illetőleg védelemre tervezett természeti területeknek nem minősülő maradvány termőföldek a Magyar Állam tulajdonába és az NFA tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek.
A szövegből megállapíthatóan kizárólag a termőföldekre mondta ki ez a rendelkezés az ipso iure tulajdonátszállást.
Ugyanakkor a vagyonrendezési kérelem benyújtásának időpontjában hatályos Fkbt. 12. § (6) bekezdése - visszautalva az (5) bekezdésben megjelölt nem termőföld ingatlanokra (így például felhagyott külszíni bányák, tavak) - kimondta, hogy ha ezeket nem kell felhasználni a részarány-tulajdonú földek kiadásához, akkor az Ámt. 25/A. §-ában foglaltak alapján a Magyar Állam tulajdonába és a földalapkezelő szerv tulajdonos joggyakorlása alá kerülnek, kivéve a védett, illetőleg védelemre tervezett természeti területeket.
A két rendelkezésből megállapíthatóan tehát a törölt adósnak az eljárásban érintett, a 11500/385 hrsz-ú kivett anyagbánya tó ingatlanával kapcsolatban a vagyonrendezési eljárás megszüntetése helytálló volt, figyelemmel arra, hogy az ingatlan - a törvény erejénél fogva - a Magyar Állam tulajdonába került. (Az Ámt. 25/A. §-a csak 2010. szeptember 1-től módosult oly módon, hogy a tulajdonátadáshoz a mezőgazdasági igazgatási szerv határozatára van szükség).
Amennyiben a kérelmező álláspontja szerint az elbirtoklás bekövetkezett, a tulajdonossal szemben léphet fel joga elismertetése érdekében.
A 11500/399 hrsz-ú kivett út tekintetében a jogi helyzet bonyolultabb. A vagyonrendezési eljárás megindításának időpontjában az Fkbt. 12/D. § (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a földkiadás lezárását követően a szövetkezet használatában lévő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak - ha azok nem a szövetkezet tulajdonát képezik - az illetékes települési önkormányzat tulajdonába kerülnek. A (6) bekezdés ugyanakkor azt mondja ki, hogy a szövetkezet vagyonnevesítésében szereplő út esetében a 12/A. § (1) bekezdése szerint kell eljárni, amely szintén az illetékes települési önkormányzat tulajdonába kerülését írja elő. Az Ámt. 3. §-a alapján a vagyonnevesítés során a termelőszövetkezet - részjegytőkével és a termőfölddel csökkentett vagyonát - kell a vagyonnevesítésbe bevonni, azaz ebből következően a 1500/399 hrsz-ú ingatlan vonatkozásában csak azt lehet megállapítani, hogy ez a települési önkormányzat tulajdonába került, akár azért, mert nem volt a törölt adós tulajdona, akár azért - mert bár annak kellett tekinteni - a vagyonnevesítésbe bevonásra kellett, hogy kerüljön.
A kifejtettekre tekintettel nincs jelentősége annak, hogy a termelőszövetkezet földhasználati joga tulajdonjogi jogosítványokkal hatalmazta-e fel a termelőszövetkezetet.
Mindezen indokok alapján megállapítható, hogy nem jogszabálysértő a jogerős végzés, ezért azt a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a kérelmező maga viseli költségeit.
Budapest, 2015. január 22.
dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s.k. bíró
Kúria (Gfv. VII.30.076/2014.)