adozona.hu
AVI 2015.3.29
AVI 2015.3.29
Az adóhatóság jogszerűtlenül nem tagadhatja meg az illeték visszatérítése iránti kérelem teljesítését, ha az Itv. 80. § (1) bekezdésének c) pontjában írt feltételek fennállanak [1990. évi XCIII. tv. 80. § (1) bek. c) pont]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2010. március 23-án kelt adásvételi szerződéssel szüleitől megszerezte a b.-i 949 helyrajzi számú belterületi ingatlan tulajdonjogát. A felperes tulajdonjogát a földhivatal bejegyezte, a terhére előírt 294 400 Ft visszterhes vagyonátruházási és 32 000 Ft ajándékozási illetéket megfizette.
A szerződő felek 2010. június 28-án az adásvételi szerződést felbontották, az eredeti állapotot helyreállították. A felperes 2010. július 14-én kérelmet nyújtott be a terhére kiszabott illeték tö...
AVI 2015.3.29 Az adóhatóság jogszerűtlenül nem tagadhatja meg az illeték visszatérítése iránti kérelem teljesítését, ha az Itv. 80. § (1) bekezdésének c) pontjában írt feltételek fennállanak [1990. évi XCIII. tv. 80. § (1) bek. c) pont]
A felperes 2010. március 23-án kelt adásvételi szerződéssel szüleitől megszerezte a b.-i 949 helyrajzi számú belterületi ingatlan tulajdonjogát. A felperes tulajdonjogát a földhivatal bejegyezte, a terhére előírt 294 400 Ft visszterhes vagyonátruházási és 32 000 Ft ajándékozási illetéket megfizette.A szerződő felek 2010. június 28-án az adásvételi szerződést felbontották, az eredeti állapotot helyreállították. A felperes 2010. július 14-én kérelmet nyújtott be a terhére kiszabott illeték törlése érdekében, melyet az elsőfokú adóhatóság elutasított azzal, hogy az eredeti szerződés bontó feltételt nem tartalmazott. A földhivatal a szerzett jogot átvezette, a szerződés rendeltetését betöltötte, ezért nem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 80. § (1) bekezdés c) pontja.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2127849698 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható, mert a Ptk. 319. § (3) bekezdése szerinti szerződés felbontása akkor alkalmazható, amikor a szerződés a teljesítés megtörténte nélkül szűnik meg. A feleket a forgalmi értékhez tartozó, lényegesen magasabb illetékfizetési kötelezettség motiválta.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát kérte azzal, hogy az alperes jogértelmezése az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja és a 319. § (3) bekezdése tekintetében nem helytálló.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletében kifejtette, hogy az alperes jogértelmezése a Ptk. 319. § (3) bekezdésével kapcsolatban nem helytálló. A Ptk. 319. § (3) bekezdése szerint a szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Nincs törvényi tilalma az adásvételi szerződés utólagos felbontásának, közös megegyezéssel történő, visszamenőleges hatályú megszüntetésének. Így, ha az illeték visszatérítését kérő személy az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat teljesítette, kérelme elutasításának nincs jogi lehetősége.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, mert az ellentétes az Itv. 1. §, 3. § (2) bekezdés a) pontja, 79. § (1) bekezdés és 80. § (1) bekezdés c) pontjával. Jogi álláspontja szerint az adásvételi szerződés szerződésszerűen teljesítésbe ment, a szerződés a rendeltetését betöltötte, azaz megszűnt. A már teljesítésbe ment adásvételi szerződést a felek nem bonthatták fel, az eredeti állapot helyreállítása csak egy másik szerződés útján lehetséges.
A felperes írásbeli felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Ptk. 365. § (1) bekezdése szerint adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. A (3) bekezdés alapján az ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
Az adásvételi szerződés teljesülése azonban nem zárja le véglegesen, hogy az életviszonyok változása miatt az ingatlan tulajdonjoga ne kerülhetne vissza az ajándékozó személyre. A felek közös akaratától függően ebben a felek megállapodhatnak peres eljáráson kívül is. A felek peren kívül a második 2010. március 23-án kötött megállapodásukban az adásvételi szerződést felbontották és megegyeztek az eredeti állapot helyreállításáról. Ennek alapján az ingatlan tulajdonjogát az eladók nevére visszajegyezték.
A Ptk. 319. § (1) bekezdése értelmében a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják. Az alperes hivatkozása ellenére a Ptk. az adásvételi szerződés esetén sem tiltja a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy felbontását, így erre a perbeli esetben lehetőség volt. A jogi szakirodalomban is eltérő nézetek vannak a teljesítés szerződés megszüntető hatásáról. Azt azonban leszögezhetjük, hogy a Ptk. erről nem rendelkezik. Sokkal inkább arról van szó, hogy, a szerződésszerű teljesítés a teljesítési kötelezettséget szünteti meg, tehát nem magát a szerződést.
A Ptk. 319. § (3) bekezdése alapján a szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. A perbeli esetben a felek megegyeztek az eredeti állapot helyreállításáról, hiszen az ingatlan tulajdonjoga visszaszállt az ajándékozóra, birtokba léphetett, az ingatlannal összefüggésben a feleknek semmilyen követelésük nem volt.
Az Itv. 79-81. §-ai szabályozzák az illeték törlése és visszatérítése témakört. Itt sorolja fel és szabályozza azokat az eseteket, amikor a még meg nem fizetett illeték törlésének, illetve a megfizetett illeték visszatérítésének van helye, mert akár eljárásjogi, akár a jogviszonyban történt változás miatt nincs, vagy megszűnik az illetékfizetési kötelezettség.
Az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontja szabályozza azt az esetet, ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik, vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll és ezt ingatlan esetében az ingatlanügyi hatóság határozatával, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják. A perbeli esetben a felek közös akarattal döntöttek arról, hogy az adásvételt nem kívánják fenntartani, az ingatlan tulajdonjogát visszajegyezték az eladók nevére, birtokba került, az eredeti állapotot a felek mindenben helyreállították, ezt az ingatlanügyi hatóság határozatával igazolták. Erre figyelemmel az alperes jogszerűtlenül járt el, amikor az adásvételi szerződés felbontása és az eredeti állapot helyreállítása ellenére nem alkalmazta az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontját, és megtagadta a felperes illeték visszatérítési kérelmét. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.127/2011.)