adozona.hu
BH+ 2015.2.78
BH+ 2015.2.78
Joghatás kiváltására alkalmatlan a hitelezőnek - az adós fizetésképtelenségét megalapozó - olyan felszólító levele amelynek alapján a helytelen jogcímmegjelölés és annak utólagos korrigálása miatt az adós nem tudja egyértelműen ellenőrizni a követelt összeget [1991. évi XLIX. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) és (6) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező a 2009. február 23-án előterjesztett kérelmében a közte és az adós közötti - 16 db konténer megvásárlására megkötött- adásvételi szerződésre hivatkozva 2 800 000 Ft összegű tartozás és késedelmi kamatai meg nem fizetése miatt kérte az adós fizetésképtelensége megállapítását és felszámolásának elrendelését a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján. Hivatkozott arra, hogy az adós a 4 800 00...
BH+ 2015.2.78 Joghatás kiváltására alkalmatlan a hitelezőnek - az adós fizetésképtelenségét megalapozó - olyan felszólító levele amelynek alapján a helytelen jogcímmegjelölés és annak utólagos korrigálása miatt az adós nem tudja egyértelműen ellenőrizni a követelt összeget [1991. évi XLIX. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) és (6) bek.]
A hitelező a 2009. február 23-án előterjesztett kérelmében a közte és az adós közötti - 16 db konténer megvásárlására megkötött- adásvételi szerződésre hivatkozva 2 800 000 Ft összegű tartozás és késedelmi kamatai meg nem fizetése miatt kérte az adós fizetésképtelensége megállapítását és felszámolásának elrendelését a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján. Hivatkozott arra, hogy az adós a 4 800 000 Ft összegű teljes vételárból, amelyet 2006. május 2-áig kellett megfizetnie, 2006. május 30-án csupán 2 000 000 Ft-ot teljesített.A hitelező 2008. március 4-én kelt felszólító levelében "kölcsöntartozásból" eredő követelést megjelölve hívta fel az adóst az IA 184673 sorszámú számlában foglalt 2 800 000 Ft tartozás rendezésére. Az adós 2008. március 7. napján kelt válaszlevelében 1 656 000 Ft tartozása fennállását ismerte el. Hivatkozott arra, hogy a felek között létrejött a T. 1701/3 hrsz. alatti ingatlan adásvételét megelőző szóbeli megállapodásban és az adásvételi szerződésben rögzített vételárak közötti különbözet "a 16 db konténer" vételára.
A hitelező az eljárás során a kérelmét megalapozó felszólító levelének a kölcsön szerződésre vonatkozó részét javította.
Az elsőfokú bíróság az eljárást megszüntette a Cstv. 27. § (6) bekezdése alapján.
Határozata indokolásában kifejtette, hogy a hitelező fizetésképtelenséget megalapozó fizetési felszólítása a követelés beazonosíthatósága követelményének nem tett eleget, mert igazolhatóan a felek között kölcsönszerződés nem jött létre. Ezért a fizetési felszólítás joghatás kiváltására nem alkalmas.
Az másodfokú bíróság a tényállás kiegészítése mellett - mely szerint a hitelező 2009. augusztus 14-én a kérelmét 2 144 000 Ft összegre módosította - az elsőfokú bíróság végzését annak helyes indokai alapján helybenhagyta. Kiemelte, hogy az adóst felszólító levél a felszámolási eljárásban olyan lényeges tényállási elem, amelynek esetleges hiányosságai az eljárás során nem korrigálhatóak, az adósi vitatást megelőzően küldött újabb fizetési felszólítással pótolhatók. A felszólító levél a követelés jogcímét kölcsöntartozásban jelölte meg, amelyet utóbb az eljárás során a hitelező nem korrigálhat.
A hitelező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés megváltoztatását és a felszámolás iránti kérelmének történő helytadással, az adós felszámolásának elrendelését kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Cstv. 27. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt szabályt sértette meg akkor, amikor nem tartotta elegendőnek és kellőképpen meghatározottnak a hitelező felszólító levelét olyan formában és tartalommal, ahogy azt a hitelező az adós részére 2008. március 4. napján megküldte. Hangsúlyozta, hogy a Cstv. csupán 2012. március 1. napjától követeli meg a felszólító levél tekintetében a jogcím, a követelés összege és egyéb tények pontos megjelölését. Álláspontja szerint önmagában az a körülmény, hogy a felszólító levél elírást tartalmaz, a követelést azonban pontosan meghatározza és megjelöli, nem teszi aggályossá annak tartalmát.
Az adós a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint, és megállapította, hogy a jogerős végzés a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
A hitelező által az adósnak küldött 2008. március 4. napján kelt fizetési felszólítás a lejárt számlatartozás összegét, a nemteljesítése esetén alkalmazandó jogkövetkezményt, a számlaszámot és jogcímként a kölcsöntartozást jelölte meg.
A Kúria egyetértett azzal a másodfokú bírósági megállapítással, hogy az adós fizetésképtelenségét megállapító hitelezői felszólító levél a felszámolási eljárásban olyan lényeges tényállási elem, amelynek hiányosságai az eljárás során nem pótolhatóak. A fizetési felszólítás tartalmának pontosnak, egyértelműnek és az adós által beazonosíthatónak kell lennie. Ennek hiányában a felszólító levél alkalmatlan a joghatás kiváltására. Függetlenül attól, hogy a fizetési felszólítás megküldésének időpontjában a törvény még nem tartalmazott tételes felsorolást a fizetési felszólítás tartalma vonatkozásában, azt már a jelen ügyben vizsgált időszakban is úgy kellett megfogalmazni, hogy a hitelező igénye egyértelműen, kétség nélkül beazonosítható legyen az adós számára.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.133/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Dr. Zsoldos Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Zsoldos Mariann ügyvéd által képviselt P. L. hitelezőnek a K. Korlátolt Felelősségű Társaság adós ellen a Budapest Környéki Törvényszéken 3.Fpk.13-2009-000428 számon indult felszámolási eljárásában a Fővárosi Ítélőtábla 11.Fpkf.43.509/2013/5. számú végzésével szemben a hitelező felülvizsgálati kérelme folytán indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t:
A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja.
Kötelezi a hitelezőt, hogy az államnak külön felhívásra, az ott megjelölt módon 15 napon belül fizessen meg 20.000 (Húszezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen a végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A hitelező a 2009. február 23-án előterjesztett kérelmében a közte és az adós közötti - 16 db konténer megvásárlására megkötött- adásvételi szerződésre hivatkozva 2.800.000 Ft összegű tartozás és késedelmi kamatai meg nem fizetése miatt kérte az adós fizetésképtelensége megállapítását és felszámolásának elrendelését a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján. Hivatkozott arra, hogy az adós a 4.800.000 Ft összegű teljes vételárból, amelyet 2006. május 2-áig kellett megfizetnie, 2006. május 30-án csupán 2.000.000 Ft-ot teljesített.
A hitelező 2008. március 4-én kelt felszólító levelében "kölcsöntartozásból" eredő követelést megjelölve hívta fel az adóst az IA 184673 sorszámú számlában foglalt 2.800.000 Ft tartozás rendezésére. Az adós 2008. március 7. napján kelt válaszlevelében 1.656.000 Ft tartozása fennállását ismerte el. Hivatkozott arra, hogy a felek között létrejött a T. 1701/3 hrsz. alatti ingatlan adásvételét megelőző szóbeli megállapodásban és az adásvételi szerződésben rögzített vételárak közötti különbözet "a 16 db konténer" vételára.
A hitelező az eljárás során a kérelmét megalapozó felszólító levelének a kölcsön szerződésre vonatkozó részét javította.
Az elsőfokú bíróság az eljárást megszüntette a Cstv. 27. § (6) bekezdése alapján.
Határozata indokolásában kifejtette, hogy a hitelező fizetésképtelenséget megalapozó fizetési felszólítása a követelés beazonosíthatósága követelményének nem tett eleget, mivel igazolhatóan a felek között kölcsönszerződés nem jött létre. Ezért a fizetési felszólítás joghatás kiváltására nem alkalmas.
Az másodfokú bíróság a tényállás kiegészítése mellett - mely szerint a hitelező 2009. augusztus 14-én a kérelmét 2.144.000 Ft összegre módosította - az elsőfokú bíróság végzését annak helyes indokai alapján helybenhagyta. Kiemelte, hogy az adóst felszólító levél a felszámolási eljárásban olyan lényeges tényállási elem, amelynek esetleges hiányosságai az eljárás során nem korrigálhatóak, az adósi vitatást megelőzően küldött újabb fizetési felszólítással pótolhatók. A felszólító levél a követelés jogcímét kölcsöntartozásban jelölte meg, amelyet utóbb az eljárás során a hitelező nem korrigálhat.
A hitelező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés megváltoztatását és a felszámolás iránti kérelmének történő helytadással, az adós felszámolásának elrendelését kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Cstv. 27. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt szabályt sértette meg akkor, amikor nem tartotta elegendőnek és kellőképpen meghatározottnak a hitelező felszólító levelét olyan formában és tartalommal, ahogy azt a hitelező az adós részére 2008. március 4. napján megküldte. Hangsúlyozta, hogy a Cstv. csupán 2012. március 1. napjától követeli meg a felszólító levél tekintetében a jogcím, a követelés összege és egyéb tények pontos megjelölését. Álláspontja szerint önmagában az a körülmény, hogy a felszólító levél elírást tartalmaz, ugyanakkor a követelést pontosan meghatározza és megjelöli, nem teszi aggályossá annak tartalmát.
Az adós a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte.
A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint, és megállapította, hogy a jogerős végzés a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
A hitelező által az adósnak küldött 2008. március 4. napján kelt fizetési felszólítás a lejárt számlatartozás összegét, a nemteljesítése esetén alkalmazandó jogkövetkezményt, a számlaszámot és jogcímként a kölcsöntartozást jelölte meg.
A Kúria egyetértett azzal a másodfokú bírósági megállapítással, hogy az adós fizetésképtelenségét megállapító hitelezői felszólító levél a felszámolási eljárásban olyan lényeges tényállási elem, amelynek hiányosságai az eljárás során nem pótolhatóak. A fizetési felszólítás tartalmának pontosnak, egyértelműnek és az adós által beazonosíthatónak kell lennie. Ennek hiányában a felszólító levél alkalmatlan a joghatás kiváltására. Függetlenül attól, hogy a fizetési felszólítás megküldésének időpontjában a törvény még nem tartalmazott tételes felsorolást a fizetési felszólítás tartalma vonatkozásában, azt már a jelen ügyben vizsgált időszakban is úgy kellett megfogalmazni, hogy a hitelező igénye egyértelműen, kétség nélkül beazonosítható legyen az adós számára.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A hitelező felülvizsgálati kérelme eredményre nem vezetett, ezért az eljárásban felmerült költségeit maga köteles viselni. A többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a hitelező részére engedélyezett illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére köteles a hitelező.
Budapest, 2014. november 11.
Dr. Török Judit s.k. a tanács elnöke, dr. Ócsai Beatrix s.k. előadó bíró, dr. Csőke Andrea s.k. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.133/2014.)