[1] Az Alkotmánybíróság 4/2006. (II. 15.) AB határozata alapján a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot önállóan kell benyújtani és tárgyalni, az Országgyűlés e tárgykörről más tárgyköröktől elkülönítve folytat vitát és elkülönítve dönt.
[2] Erre tekintettel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosítások önálló törvényjavaslatban való benyújtását rendeli el akként, hogy a...
Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról
[1] Az Alkotmánybíróság 4/2006. (II. 15.) AB határozata alapján a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot önállóan kell benyújtani és tárgyalni, az Országgyűlés e tárgykörről más tárgyköröktől elkülönítve folytat vitát és elkülönítve dönt.
[2] Erre tekintettel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosítások önálló törvényjavaslatban való benyújtását rendeli el akként, hogy a törvénynek a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba kell lépnie.
[3] E törvényi rendelkezésnek eleget téve az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtését szolgálja.
[4] A törvény a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza.
[5] A rezsicsökkentés Európa legalacsonyabb gázárát biztosítja a magyar családok számára, eredményeinek megőrzése érdekében a kedvezőtlen nemzetközi környezetben rendkívüli intézkedések szükségesek. A törvénymódosítás az ellátásbiztonsági szempontokra is figyelemmel a kapcsolódó költségvetési kiadások jelentős csökkentését szolgálja a megfizethető energiaárak fenntartása céljából.
[6] A törvény előmozdítja az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtését, az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerének hatékonyabb működését.
[7] Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése szerint "Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget". Ennek következetes érvényesítése érdekében a törvény olyan módon határozza meg az özvegyi nyugdíj jogosultsági szabályait, hogy a házassági kötelék az együttéléstől függetlenül jogosultságot teremt özvegyi nyugdíjra, ha annak egyéb feltételei fennállnak.
[8] A 2021-2027 programozási időszakban a Belügyi Alapok részét képező alapból származó támogatások felhasználásával kapcsolatban a személyes adatok kezelésének jogalapját szükséges megteremteni a migrációs tárgyú törvényekben, amelynek célja, hogy a támogatások felhasználásának ellenőrzését biztosítsa.
[9] A törvény a Magyar Államkincstár feladatellátásának hatékonyabbá tétele érdekében módosítja a nyugdíjfolyósításra, a költségvetési támogatások és a csekély összegű támogatások szabályszerűbb kiutalására, nyilvántartására és adatszolgáltatásaira vonatkozó szabályokat. A törvény az eljárási szabályok módosításával hozzájárul a közhiteles törzskönyvi nyilvántartások vezetéséhez, továbbá a helyi önkormányzatok pénzügyi ellenőrzéséhez.
[10] A törvény az állami vagyonról szóló törvényt jogalkalmazást segítő és jogértelmezést könnyítő rendelkezésekkel egészíti ki, a hatályos rendelkezéseket pontosítja az egységes állami vagyonnyilvántartás, a kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodás és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Igazgatóságának hatásköre tekintetében.
[11] A törvény egyéb törvények vagyongazdálkodással összefüggő rendelkezéseit az állami vagyon változása, az állami tulajdonú gazdasági társaságok átalakulása következtében az érintett törvényi rendelkezésekben történő átvezetés, valamint az állami vagyon más célú hasznosítása lehetőségének megteremtése érdekében módosítja.
[12] A törvény a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt jogalkalmazást segítő rendelkezésekkel egészíti ki az önkormányzati köztisztviselők év közi illetményemelésének végrehajthatósága érdekében.
[13] A törvény a jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvényben rögzített, felhasználók panaszainak kezelésére vonatkozó eljárások átláthatóságának további növelése céljából, meghatározza a panasztétel jogvesztő határidejét és a hatósági felülvizsgálat lehetőségével kapcsolatos határidő számítást egyértelműbbé teszi.
[14] A Nemzeti Eszközkezelő programban résztvevő személyek terheinek enyhítését szolgáló rendelkezés célja, hogy a hátralévő fizetési kötelezettségeknek eleget tevő - otthonukat visszavásárló - vevőket további kamatkövetelés ne terhelje.
[15] A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény módosításának célja a törvény rendelkezéseinek a jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel történő pontosítása.
[16] A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által létrehozott Nemeskürty István Tanárképző Kar kiemelt célja, hogy a képzésein végző pedagógusok időtálló, korszerű, egyben gyakorlatias tudást adjanak át a gyermekeknek, és mindezen oktatási feladatokon túl élen járjanak a közösségszervezésben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fokozottan gyakorlatorientált pedagógusképzésében a gyakorlóhelyeknek meghatározó szerep jut. Az érintett köznevelési intézmények nevelőtestülete kiemelkedően magas részvétel mellett, nagy arányban támogatta, hogy az intézmények a jövőben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartásában működjenek.
[17] A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
1. § 2. §
2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
3. §
3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
4. § 5. § 6. §
4. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
26. A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény módosítása
102. §
27. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása
103. § 104. § 105. §(1) (2) 106. § 107. §
28. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása
29. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény módosítása
117. § 118. § 119. § 120. §
30. A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény módosítása
31. Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény módosítása
137. § 138. §
32. Az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvény módosítása
139. §
33. A közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló 2025. évi XXI. törvény módosítása
140. §
34. A nyugdíjas élelmiszer-utalványról
141. §Ezen alcím alkalmazásában 1.élelmiszer-utalványra jogosult: e törvény alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott pénzellátásban részesülő, Magyarországon élő és tartózkodó természetes személyek; 2.hideg élelmiszer: olyan élelmiszer, amely a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2021. október 12-i (EU) 2021/1832 bizottsági végrehajtási rendelet 1. melléklete szerinti a)I-IV. áruosztályba tartozó termék, ide nem értve az alkoholtartalmú folyadékokat, továbbá b)V. áruosztályba tartozó termékek közül a só; 3.nyugdíjas élelmiszer-utalvány: kincstár által kibocsátott, a kincstárral szembeni pénzkövetelést megtestesítő bankjegynek, forgatható utalványnak, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek, valamint értékpapírnak nem minősülő és kizárólag élelmiszerárusítónál hideg élelmiszer megvásárlása ellenértékének kiegyenlítésére szolgáló papír alapú fizetési eszköz. 142. §(1)A nyugdíjas élelmiszer-utalvány kizárólag hideg élelmiszer vásárlására használható fel. (2)A nyugdíjas élelmiszer-utalvány valamennyi, e törvény alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tevékenységet végző élelmiszert árusítónál és őstermelőnél (a továbbiakban együtt: élelmiszert árusító) használható fel az e törvény alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott érvényességi időben. (3)A nyugdíjas élelmiszer-utalványt az élelmiszert árusító címletértéken fogadhatja el a vásárlás ellenértékeként, azt készpénzre sem részben, sem egészben nem válthatja át. 143. §(1)A nyugdíjas élelmiszer-utalvány a)mentes a végrehajtás alól, és b)nem minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelemnek. (2)A nyugdíjas élelmiszer-utalvány nem örökölhető. 144. §(1)A nyugdíjas élelmiszer-utalvány kibocsátásának fedezetét az állam a központi nyugdíjbiztosítási szervként is eljáró kincstár útján biztosítja. (2)A központi költségvetés terhére teljesülnek a nyugdíjas élelmiszer-utalvány kibocsátásának, felhasználásának, beváltásának és elszámolásának, valamint a végrehajtásnak a költségei. 145. §(1)Az élelmiszert árusító által átvett nyugdíjas élelmiszer-utalványt az élelmiszert árusító bármely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti banknál (a továbbiakban: bank) jogosult címletértéken számlapénzre vagy készpénzre beváltani, amelynek a forrását a kincstár utólagos elszámolás alapján biztosítja a bank részére. (2)A bank a beváltáskor elvégzi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. (3)A bank nem számolhat fel díjat, jutalékot a nyugdíjas élelmiszer-utalvány beváltása során. (4)A kincstár a bankkal történő elszámolásra vonatkozó tájékoztatót a honlapján közzéteszi. 146. §(1)Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a)a nyugdíjas élelmiszer-utalványra jogosultak körét, b)a nyugdíjas élelmiszer-utalvány összegét, c)a nyugdíjas élelmiszer-utalványt elfogadni köteles élelmiszert árusítók körét, d)a nyugdíjas élelmiszer-utalvány formai és tartalmi kellékeit, e)a nyugdíjas élelmiszer-utalvány előállításának, kézbesítésének módját, elfogadásának, felhasználhatóságának, beváltásának és elszámolásának részletes szabályait, f)az élelmiszert árusítók és a bankok kötelezettségeit. (2)Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nyugdíjas élelmiszer-utalvány felhasználásával kapcsolatos rendelkezések betartását ellenőrző hatóságot.
35. Hatályba léptető rendelkezések
147. §(1)Ez a törvény - a (2)-(13) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2)Az 58. §-65. § és a 2. melléklet az e törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (3)A 93. §-101. §, a 141. § -146. § és a 3. melléklet az e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (4)A 4. §-6. §, a 26. §, a 30. §, a 33. §-36. §, a 85. § (2) bekezdése, a 140. § és az 1. melléklet 2025. július 1-jén lép hatályba. (5)A 18. §, a 19. §, a 22. §, a 24. §, a 73. § (3) bekezdése, a 78. §, a 80. §, a 82. § 2. pontja és a 87. §-90. § az e törvény kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba. (6)A 86. § az e törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. (7)Az 1. §-3. §, a 7. §, a 8. § (2) bekezdése, a 14. §, a 20. §, a 29. §, a 37. § (1) bekezdése, a 43. §-45. §, a 70. §, a 109. §-115. §, a 116. § (1) bekezdése és a 4. melléklet 2025. augusztus 1-jén lép hatályba. (8)A 38. §-42. §, a 103. §, a 104. §, a 105. § (2) bekezdése és a 107. § 2025. szeptember 1-jén lép hatályba. (9)A 31. §, 32. §, a 71. § és a 83. § 2026. január 1-jén lép hatályba. (10)A 25. §, a 27. § és a 28. § 2026. július 1-jén lép hatályba. (11)A 125. § 2027. július 1-jén lép hatályba. (12)A 37. § (2) bekezdése, a 116. § (3) bekezdése és a 8. melléklet az érintett ingatlanra vonatkozó, a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kérelmére az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező ingatlanügyi hatóságnál indított telekalakítási eljárás eredményének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének napján lép hatályba. (13)A 37. § (3) bekezdése, a 116. § (2) bekezdése és a 7. melléklet az érintett ingatlanra vonatkozó, a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kérelmére az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező ingatlanügyi hatóságnál indított telekalakítási eljárás eredményének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének napján lép hatályba. (14)A (12) és (13) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a sportpolitikáért felelős miniszter a döntések véglegessé válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozataival állapítja meg, amely határozatok tartalmazzák a telekalakítások eredményeként létrejött ingatlanok helyrajzi szám szerinti megjelölésével az Újpesti Torna Egylet és Újpest 1885 Futball Korlátolt Felelősségű Társaság részére meghatározott vagyonjuttatást.
36. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
148. §E törvény 1.15. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2.43. §-a, 59. §-a, 20. alcíme, 110. §-a és 112. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, 3.103. §-106. §-a, 107. § 2. és 3. pontja az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
37. Az Európai Unió Jogának való megfelelés
149. §(1)A 18. §, a 19. § és a 22. § az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentéséről és az (EU) 2019/942 rendelet módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (2)E törvény 22. alcíme a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (3)E törvény 11. és 29. alcíme az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2025. évi LI. törvényhez 2. melléklet a 2025. évi LI. törvényhez 3. melléklet a 2025. évi LI. törvényhez 4. melléklet a 2025. évi LI. törvényhez5. melléklet a 2025. évi LI. törvényhez 6. melléklet a 2025. évi LI. törvényhez 7. melléklet a 2025. évi LI. törvényhez8. melléklet a 2025. évi LI. törvényhez
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
Válassza az Ön számára legkedvezőbb előfizetési csomagajánlatunkat!
{{ item.ArticleTitle }}
{{ item.ArticleLead }}
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.
A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.