2025. évi XXI. törvény

a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, összhangban az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv előírásaival, indokolt az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalatot mentesíteni az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól, tekintettel arra, hogy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés az anyavállalat adatait is megfelelően tartalmazza.
[2] Az önkormányzatok és gazdasági társaságaik gazdálkodásának f...

2025. évi XXI. törvény
a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról
[1] A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, összhangban az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv előírásaival, indokolt az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalatot mentesíteni az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól, tekintettel arra, hogy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés az anyavállalat adatait is megfelelően tartalmazza.
[2] Az önkormányzatok és gazdasági társaságaik gazdálkodásának figyelemmel kísérése, a helyben zajló pénzügyi, gazdasági folyamatok nyomon követése - és szükség esetén intézkedés kezdeményezése - kiemelten fontos a települések közszolgáltatási feladatainak biztonságos ellátása érdekében.
[3] Ennek egyik eszköze az önkormányzatok gazdálkodását ellenőrizni hivatott költségvetési felügyelői, költségvetési biztosi és önkormányzati csődbiztosi rendszer összehangolt működtetése, az ellenőrzési feladataik szinkronizálásával.
[4] Közérdek, hogy az önkormányzatok, illetve gazdasági társaságaik súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzete esetén kötelező legyen a költségvetési biztos kirendelése a Magyar Államkincstár elnöke által, a költségvetési biztos pedig jogosult legyen az elnök előzetes jóváhagyásával a kormányhivatal, illetve az Állami Számvevőszék eljárását kezdeményezni, illetve javaslatot tenni az Állami Számvevőszék gazdálkodás ellenőrzésére irányuló eljárására, amelyre a költségvetési felügyelő is jogosultságot kap.
[5] Indokolt bővíteni a költségvetési biztos jogosultságait is azzal, hogy amennyiben az a tevékenysége elvégzéséhez feltétlen szükséges, külső szakértőket vonhasson be. Továbbá cél, hogy a költségvetési biztos munkája során előálló megállapítások, jelentések és egyéb dokumentumok - az adatvédelmi szabályokat is figyelembe véve - a nyilvánosság számára megismerhetőek lehessenek.
[6] A szabályozás az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében megerősíti, hogy - működési, fejlesztési és beruházási támogatások esetén - a megvalósítási időszak alatt, de a támogatói okirat kiadását megelőzően tárgyévben keletkezett, a támogatott tevékenységgel összefüggő költségek is elszámolhatóak a támogatási jogviszonyban.
[7] A szabályozás szerint a nem magánszektorba sorolt meghatározott kedvezményezetteknek nyújtott támogatási előlegek esetén a kincstári számlavezetés csak az újonnan kapott támogatásoknál lesz kötelező.
[8] A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának célja egyrészt a kiemelt nemzetgazdasági beruházásnak minősített vasúti ingatlanfejlesztések megvalósításához szükséges állami vagyon rendelkezésre bocsátása, másrészt az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése és az erőforrásokkal történő gazdálkodás célszerűségének biztosítása az állami feladatok minél magasabb szinten történő ellátása érdekében, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények körének bővítése.
[9] Az átlátható gazdálkodás és a költségvetés indokolatlan terheinek csökkentése kiemelt jelentőséggel bír, amelynek biztosítása a hatékonyabb pénzeszközkezelést, valamint a helyi lakosok közösségének pénzügyi érdekeit is hangsúlyosabban szolgálja. Mindezek érdekében kerül sor az önkormányzati számlavezetés megújítására.
[10] Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése céljából a következő törvényt alkotja:
1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
1. §
2. §
3. §
2. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
4. §
5. §
3. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
6. §
4. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
7. §
8. §
9. §
10. §
11. §
12. §
13. §
14. §
15. §
16. §
17. §
18. § (1)
(2)
(3)
19. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8. lép.
20. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1.
2.
3.
4.
5.
5. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
21. §
22. §
23. §
24. §
6. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
25. §
7. A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény módosítása
26. §
27. §
28. §
29. §
30. §
8. Hatályba léptető rendelkezések
31. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 9. §, a 19. § 3. és 4. pontja, a 27. §, a 28. § és a 2. melléklet 2025. június 1-jén lép hatályba.
(3) A 14. §, a 16. § és a 18. § (1) és (3) bekezdése 2025. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 6. § és a 25. § 2025. október 1-jén lép hatályba.
(5) A 19. § 2. és 5. pontja, a 20. § 1-4. pontja és a 30. § 2026. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 19. § 7. pontja 2027. január 1-jén lép hatályba.
(7) A 19. § 8. pontja 2028. január 1-jén lép hatályba.
9. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
32. § E törvény 5. alcíme és az 1. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
10. Az Európai Unió jogának való megfelelés
33. § E törvény 1. alcíme az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Dr. Latorcai János s. k.,
az Országgyűlés alelnöke
1. melléklet a 2025. évi XXI. törvényhez
2. melléklet a 2025. évi XXI. törvényhez
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.