APEH közlemény (HÉ 2008/53.)

elektronikus árverésének üzemeltetésének szabályzatáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 156/A. § (14) bekezdése alapján az elektronikus árverés technikai feltételeit és működtetésének részletszabályait jelen dokumentum tartalmazza. E kikötések és feltételek alkalmazandóak az APEH Elektronikus Árverési Felületen (EÁF) lebonyolított internetes adóhatósági árverés használata során. Az "Elfogadom a feltételeket" gombra való kattintással a felhasználó kötelezettséget vállal arra, hogy elfogadja az EÁF Üzemeltetési Szabályzatát....

APEH közlemény (HÉ 2008/53.)
elektronikus árverésének üzemeltetésének szabályzatáról
Üzemeltetési Szabályzat
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 156/A. § (14) bekezdése alapján az elektronikus árverés technikai feltételeit és működtetésének részletszabályait jelen dokumentum tartalmazza. E kikötések és feltételek alkalmazandóak az APEH Elektronikus Árverési Felületen (EÁF) lebonyolított internetes adóhatósági árverés használata során. Az "Elfogadom a feltételeket" gombra való kattintással a felhasználó kötelezettséget vállal arra, hogy elfogadja az EÁF Üzemeltetési Szabályzatát.
I. Az elektronikus ingó és ingatlan árverés közös szabályai
1. Részvételi feltételek
Az APEH által működtetett online árverések nyilvános adatai, bárki számára megtekinthetőek, de az elektronikus árverésen való - személyes vagy képviselő útján történő - részvétel Okmányirodai regisztrációhoz (Ügyfélkapu), illetve az EÁF-en történő bejelentkezéshez kötött. Árverési vevőként, valamint ajánlattevőként felléphetnek természetes személyek, továbbá jogi személyek és jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek (utóbbiak a nevükben eljáró, képviseleti joggal rendelkező természetes személyek útján). Az árverésen részt vevő ajánlattevők, valamint az árverési vevő az árverés során az árverés és az árverést követően is harmadik személy irányában megőrzik névtelenségüket.
1.1 Regisztráció
A regisztráció az Okmányirodánál történik, ahol az árverésen való részvételhez - személyi adatok alapján - a központi elektronikus szolgáltató rendszerre (KR) vonatkozó külön jogszabályok szerint az annak használatához szükséges egyedi azonosító és titkos jelszó igénylése szükséges, árverezni csak ezek használatával lehet.
Azok a felhasználók, akik Ügyfélkapus regisztrációval rendelkeznek, az árverésre a korábban kapott egyedi azonosító és titkos jelszó azonosításával vehetnek részt. Számukra külön regisztráció nem szükséges.
1.2 Bejelentkezés
1.2.1 A bejelentkezés a KR-rendszerhez kapott jelszó és azonosító felhasználásával az EÁF-en történik. A bejelentkezés során meg kell adni az árverésen részt vevő természetes személy azonosításához szükséges adatait (adóazonosító jelét, nevét, születési dátumát, születési helyét, anyja nevét, állampolgárságát, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, e-mail címét) jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet esetében a törvényes (szervezeti) képviselő nevét, személyi adatait, és a társaság adóazonosító számát, nevét, székhelyét. Külföldi személy esetében a természetes azonosító adatokon kívül, az útiokmány vagy tartózkodási engedély számát és a székhely, illetve állandó lakóhely szerinti országot is fel kell tüntetni. Az ajánlattevő sem az adóssal, sem a többi ajánlattevővel nem kerül kapcsolatba az árverés időtartama alatt. Az adóhatóság az elektronikus árverés esetén az elektronikus árverező adatait az adótitokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli. Az elektronikus árverésen adóazonosító jel hiányában nem lehet részt venni. Az ajánlattétellel a rendszer a felhasználók számára árverésenként sorszámot képez, amely az árverés lezárásáig a felületen azonosítóként szolgál.
1.2.2 Olyan nagykorú természetes személy, akinek jognyilatkozata megtételéhez törvényes képviselője vagy hatósági hozzájárulás szükséges a fentieken túlmenően csak ezen fejezet 3.2 pontjában foglalt további feltételek teljesítése esetén jelentkezhet be.
2. Kizárás
2.1 Az adós az árverésen sem közvetlenül, sem közvetve tulajdont nem szerezhet, ezért az EÁF azon árverésein történő részvételből, melyek a tulajdonában álló vagyontárgyra vonatkoznak, minden esetben kizárásra kerül.
2.2 Az adóhatóság regionális igazgatóságainak és a Kiemelt Adózók Igazgatóságának alkalmazottai az igazgatóság illetékességi körébe tartozó adóvégrehajtási árveréseken sem személyesen, sem megbízott vagy képviselő útján nem vehetnek részt. (Ha az árverést az ingóság fellelhetőségi helye folytán megkeresés útján a végrehajtási eljárást egyébként folytató igazgatóságtól eltérő más igazgatóság tűzte ki, a kizárás mindkét igazgatóság alkalmazottaira vonatkozik.)
A részvételi tilalom a Központi Hivatal Felszámolási és Végrehajtási Főosztályának, a Hatósági Főosztályának, valamint Jogi és Koordinációs Főosztályának alkalmazottaira valamennyi, az állami adóhatóság által lefolytatott végrehajtási ügyben érvényes. Az árverési vevőre vonatkozó korlátozás az igazgatóság hátralékkezelési és végrehajtási feladatokat ellátó szervezeti egységeiben, valamint a Központi Hivatal Felszámolási és Végrehajtási Főosztályán, Hatósági Főosztályán, illetve Jogi és Koordinációs Főosztályán alkalmazásban állók közeli hozzátartozójára (Ptk. 685. § b) pontja alapján a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó, továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa) is vonatkozik.
2.3 Kiskorú és kiskorú nevében képviselője az elektronikus árverésen nem vehet részt.
3. A képviselet szabályai
3.1 Szervezetek képviselete
Az elektronikus árverés során a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek törvényes képviseletét az EÁF erre vonatkozó rovatainak kitöltésével kell bejelenteni, és a képviseleti jogot az adóhatóság az elektronikus árverés egész időtartama alatt ellenőrzi. Az árverés lezárását követően az árverési vevő az eredeti képviseleti jogosultságát igazoló dokumentumot (pl. aláírási címpéldány) köteles az adóhatóság részére bemutatni. Amennyiben a képviseleti jogosultság az árverés megkezdését követően keletkezett, a képviselő az árverésen azt követően vehet részt, ha az erre vonatkozó igazoló dokumentumot legkésőbb az árverés lezárása napján ügyfélfogadási idő végéig az eljáró végrehajtási ügyintézőnek bemutatja.
3.2 Magánszemélyek törvényes képviselete
Olyan nagykorú természetes személy, akinek jognyilatkozata megtételéhez törvényes képviselője vagy hatósági hozzájárulás szükséges, csak abban az esetben vehet részt az árverésen, amennyiben a vagyontárgy megszerzéséhez jogszabály által meghatározott szükséges nyilatkozatokat az adóhatóság részére bemutatja.
3.3 Képviselet meghatalmazás, megbízás alapján
3.3.1 Az elektronikus árverés lezárásáig meghatalmazáson, megbízáson (továbbiakban együtt: meghatalmazás) alapuló képviselő eljárásának csak akkor van helye, ha a meghatalmazó a képviseletet az APEH honlapjáról letölthető, e célt szolgáló F 180-as elektronikus nyomtatványon külön bejelenti az adóhatóságnak és az árverés lezárását követően az árverési vevő az eredeti, aláírással ellátott meghatalmazást az adóhatóság részére bemutatja. A meghatalmazáson alapuló képviseleti jog megszűnését szintén az APEH honlapjáról letölthető elektronikus nyomtatványon kell a meghatalmazó, megbízó (továbbiakban együtt: meghatalmazó) részéről bejelenteni.
3.3.2 A visszavonás bejelentésének időpontjáig a meghatalmazott, megbízott (továbbiakban együtt: meghatalmazott) részéről megtett ajánlat joghatályos ajánlatnak minősül, a bejelentés beérkezését követően azonban további ajánlat tételére már nincs lehetőség. A meghatalmazás tartalmának az ajánlat összegére, meghatározott vagyontárgy megszerzésére vagy meghatározott árverésen történő részvételre vonatkozó vagy bármely más korlátozása az adóhatósággal szemben hatálytalan. A meghatalmazó a meghatalmazással egyidejűleg felelősséget vállal a meghatalmazott, tevékenységéért, a meghatalmazott EÁF-en megtett ajánlatát, egyéb jognyilatkozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el.
3.3.3 A meghatalmazás visszavonására ezen fejezet 3.3.1 pontjában szereplő rendelkezések az érvényesek.
3.3.4 A meghatalmazás keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos bejelentést az adóhatóság haladéktalanul regisztrálja és ennek a rendszer által generált nyugta számáról a meghatalmazót az általa megjelölt elektronikus levélcímre értesíti. A meghatalmazás bejelentésekor a nyugta számát a meghatalmazó az EÁF "Meghatalmazás" menüpontjában a "Meghatalmazás azonosító" cellában megjeleníti, egyidejűleg a "Meghatalmazó-e" kérdés melletti négyzetet bejelöli. A meghatalmazott az EÁF oldalán saját adataival vesz részt, ugyanakkor a "Meghatalmazás" menüpontjában rögzíteni kell a meghatalmazás nyugtaszámát. Az árverésen nyertes meghatalmazott az eredeti papír alapú és szabályosan kitöltött meghatalmazást köteles az adóhatóság részére bemutatni.
4. Az EÁF használatára vonatkozó részletes szabályok 4.1 Az árverés kitűzésével kapcsolatos szabályok
4.1.1 Az adóhatóság az elektronikus árveréssel összefüggő minden cselekményt (pl.: árverés kitűzése, lebonyolítása, lezárása) és információt (pl.: aktuális ajánlatok sorrendje, adatai) az EÁF-en keresztül végez, illetőleg tesz közzé.
4.1.2 Az árverést az adóhatóság árverési hirdetmény útján tűzi ki, melyet az árverés napját megelőzően legalább 15 napra tesz közzé, az EÁF felületén.
Minden hirdetmény tartalmazza:
a) a végrehajtást elrendelő APEH Igazgatóságot, illetve az esetleges végrehajtást kérő nevét,
b) az adós áfa, eva alanyiságára vonatkozó jelzést,
c) az árverés kezdő és záró időpontját,
d) az árverésre kerülő vagyontárgy (ide értve az üzletrészt is) adatait (a rendelkezésre álló adatok alapján közölt részletes leírással, jellemző tulajdonságainak feltüntetésével, fényképpel)
e) a vagyontárgy becsértékét,
f) minimumárát,
g) a vagyontárgy árverés előtti megtekintésének helyét, időpontját.
Az ingatlanárverés speciális hirdetményi adatait a III. fejezet 1. pontja tartalmazza.
4.1.3 Az árverés megkezdését és az árverés esetleges elmaradását az adóhatóság az EÁF-en teszi közzé, arról más formában értesítést nem küld. A már megkezdett árverést az adós árverést követően megkezdett teljesítése nem érinti, amennyiben azonban az adóhatóság a tartozás rendezéséről utólag szerez tudomást, az árverést megszakítja, az ajánlatokat törli és erről az árverésen résztvevőket kizárólag az EÁF-en haladéktalanul értesíti.
4.1.4 Az árverés elmaradásáért, illetve meghiúsulásáért az adóhatóság a jogszabályok szerint felelősséggel nemtartozik, a hirdetmény alapján sem az adósnak, sem az adóhatóságnak ajánlati kötöttsége nem áll fenn.
5. Az árverés lebonyolítása
5.1 Az elektronikus árverés időtartama az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időponttól számított harmadik nap - az ezen pontban meghatározottak kivételével - 21.00 óráig tart. Amennyiben az árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes ajánlat, az árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik, ezt az árverés lezárásának újabb időpontjaira is alkalmazni kell. Ez alapján az árverés addig folytatódik ameddig az árverés eredetileg meghirdetett 21.00 órai lezárását követően első alkalommal telik el úgy öt perc, hogy nem érkezik újabb, a korábbinál magasabb érvényes ajánlat.
5.2 Az árverés kezdő és záró időpontja (az árverés időtartama), valamint az árveréshez kapcsolódóan tett bejelentések hatályának megítélése tekintetében a mértékadó idő az EÁF oldalon feltüntetett dátum/idő.
5.3 Ha az EÁF rendszerben egy óra időtartamot elérő üzemzavar keletkezik, az elektronikus árverés időtartama 24 órával meghosszabbodik. Az árverés az üzemzavar időtartamától függetlenül 24 órával hosszabbodik meg, ha az üzemzavar az árverés lezárultát megelőző 4 órás időtartamon belül történt. Az üzemzavarral kapcsolatos adatok és tájékoztatások az EÁF és az APEH honlapján kerülnek közzétételre.
5.4 Nem minősül ismételt árverésnek a meghiúsult árverés folytán kiírt újabb árverés.
6. Ajánlattétel és vásárlás
6.1 Az ajánlattevő az árverés időtartama alatt sem az adóssal (az árverezett vagyontárgy eredeti tulajdonosával), sem a többi ajánlattevővel kapcsolatba nem kerül.
6.2 Az ajánlatok megtételére az alábbi módokon nyílik lehetőség:
a) Ajánlattétel konkrét összeggel:
A felületen az erre a célra szolgáló adatbeviteli mezőbe kell beírni a felajánlott összeget ezen fejezet 6.3 pontjában foglaltak figyelembevételével. Ez esetben nem kizárólag az aktuális legmagasabb ajánlatnál magasabb ajánlat tételére van lehetőség, az összeget azonban minden esetben ezer Ft-ra kerekítve kell megadni.
b) Automatikus ajánlattétel:
Az ajánlattevő megadja az általa elfogadható legmagasabb vételár összegét (limitösszeg). A rendszer az árverező által beállítható mértékű, de minimum ezen fejezet 6.3 pontjában meghatározott mértékkel, az aktuálisan legmagasabb vételi ajánlat összegéhez képest automatikusan emeli az ajánlatot, legfeljebb azonban a limitösszeg erejéig. A limitösszeg az árverezés folyamán módosítható, csökkenteni azonban csak az ajánlattevő addig megtett legmagasabb ajánlatáig lehet.
6.3 A licit emelkedése kötött, az ajánlat a legmagasabb érvényes ajánlathoz képest: 500 000 Ft-ig minimum 5000 Ft-tal,
500 001 Ft-tól 5 000 000 Ft-ig minimum 20 000 Ft-tal, 5 000 001 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig minimum 50 000 Ft-tal, 10 000 001 Ft-tól legalább 100 000 Ft-tal emelhető.
6.4 A megtett ajánlat nem vonható vissza. Azonos ajánlatok esetén az ajánlatnak az EÁF-en történő megjelenésének időpontja szerint korábban érkező sorrendben megelőzi a később érkező ajánlatot.
6.5 Az EÁF oldalain feltüntetett árak forintban (HUF) értendőek, a fizetési kötelezettségét az árverési vevő forintban teljesíti.
6.6 Az EÁF oldalán a már lezárt árverésre vonatkozó legfontosabb adatok az árverés lezárását követően 15 napig hozzáférhetőek.
6.7 Az árverést az nyeri, aki a legmagasabb összegű érvényes és az EÁF rendszerre (ezen fejezet 5.1 pontjában meghatározottak szerinti) határidőben beérkezett vételárat ajánlotta fel. Az árverés nyertesét az árverést lebonyolító adóhatóság e tényről elektronikus úton az elektronikus árverés befejezését követően haladéktalanul értesíti. Az elektronikus értesítés tartalmazza, hogy a nyertes az értesítést követő 8 napon belül köteles megjelenni az árverést lebonyolító adóhatóságnál és a vételárat elektronikus úton vagy ingóság esetében készpénzben megfizetni vagy igazolni, hogy a vételárat átutalási megbízás vagy postai készpénz-átutalási megbízás útján megfizette. Az adóhatóság egyidejűleg postai úton is értesíti a nyertest az elektronikus értesítésben közöltekről.
7. Felelősség kizárása
7.1 Az adóhatóság az internetes hálózat és a felhasználók gépének üzemzavarai miatt, illetve egyéb, az EÁF működésének fel nem róható okból eredő következményekért felelősséget nem vállal.
7.2 Az elárverezett vagyontárgyakért sem az adós, sem az adóhatóság jótállással nem tartozik. Az áru becsértékét az adóhatóság megfelelő szakértelemmel rendelkező végrehajtói a dolog jellemző tulajdonságainak, állapotának megfelelően a forgalmi értéket figyelembe véve határozzák meg, ugyanakkor a hirdetmény nem biztosítja az ingóság tulajdonságainak teljes körű ismertetését. A megtekintés során a résztvevők által nem észlelt vagy nem felismerhető rejtett hibákért, a vagyontárgy esetlegesen előforduló vélt vagy valós hiányosságaiért az adóhatóság felelősséget nem vállal.
Az ingóságok személyes megtekintésére az adóhatóság minden árverést megelőzően a hirdetményben meghatározott helyen és időben lehetőséget biztosít.
7.3 A felhasználók részére az EÁF oldalai az Internet Explorer 5.0 vagy annál magasabb verzió számú böngészőre optimalizáltak.
8. Személyiségi jogok védelme
Az EÁF alkalmazása során kizárólag az ajánlattevők azonosításához szükséges adatok kerülnek felhasználásra. A sikeres árverést követően az ajánlatot tevők adatai archiválásra kerülnek, azokat az adóhatóság a rá vonatkozó iratőrzési szabályoknak megfelelően őrzi meg. Az EÁF-en bonyolított árverésekhez kapcsolódó adatokat kizárólag valamely hatósági eljárásban hivatalosan kért és jogszabályban meghatározottak szerint ad ki az eljáró hatóságok részére. Az ajánlattevő adóazonosító jelét az adóhatóság az adótitokra vonatkozó szabályok szerint kezeli.
II. Az elektronikus ingó árverés speciális szabályai
1. Általános szabályok
1.1 Az ingó-árverés esetén a minimumár-kivéve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 103. § (5) bekezdése alapján lefoglalt gépjárműveket - a becsérték 50%-a, az ez alatti ajánlatok érvénytelennek minősülnek. A Vht. 103. § (5) bekezdése alapján lefoglalt gépjárművek esetében a minimumár a becsérték 50%-nál magasabb is lehet. Az ilyen esetekben minimumárként az adós foglalkozásához nélkülözhetetlen gépjármű foglalás alóli mentességéről szóló 13/2001. (X. 10.) IM rendelet által meghatározott ár kerül feltüntetésre. Ezen esetben a hirdetmény a jogszabály által meghatározott összeget tartalmazza. Ha nincs legalább a minimumárat elérő ajánlat, akkor az árverés sikertelen.
1.2 Regisztrált ajánlat a becsérték 50%-át elérő ajánlat, ugyanakkor érvényes ajánlatnak a legfeljebb 5 regisztrált legmagasabb ajánlat tekinthető. Az EÁF-en érvényes ajánlatot tevő az árverés zárásáig az ajánlatához kötve marad. Az érvényes ajánlatok a felületen tételesen kerülnek megjelenítésre, míg az érvénytelen ajánlatok adatai kizárólag tájékoztató jelleggel.
1.3 Az EÁF oldalain ingóság esetében kizárólag az APEH által lefoglalt és birtokában lévő ingóságok kerülnek értékesítésre. Az EÁF-en bemutatott ingóságok megtekintésére kizárólag az árverési hirdetményben megjelölt időpontban és helyszínen van lehetőség.
2. Üzletrész árverezése
2.1 A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető üzletrészt a végrehajtó árverésen értékesítheti.
2.2 A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 124. §-a értelmében a tag üzletrészének végrehajtási eljárás során történő értékesítése esetén a többi tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az üzletrészre - a végrehajtási árverésen gyakorolható - elővásárlási jog illeti meg. Ennek során az elővásárlási jog gyakorlására a Gt. 123. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy a társaságot, vagy a társaság által kijelölt személyt megillető elővásárlási jogot a taggyűlés gyakorolja. A hirdetményt ezen esetben az adóhatóság az elővásárlásra jogosultak részére is megküldi, aki(k) az árverés, hirdetményben közölt záró időpontját követően az EÁF felületén tájékozódhatnak a végeredményről, elővásárlási jogukat, a lezárást követően tag esetében 15, társaság esetében 30 napon belül a végrehajtó felé tett nyilatkozattal gyakorolhatják. A gazdasági társaság, illetve az általa kijelölt személy elővásárlási jogának gyakorlásához a taggyűlés vonatkozó határozatának bemutatása szükséges. Üzletrész árverezése esetén a végrehajtó az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidő leteltét követően egyedi eredményt hirdet.
3. Felelősség, jogkövetkezmények
3.1 Az árverés befejezését követően a legmagasabb érvényes ajánlatot tevő árverező köteles a vételár kifizetésére és az ingóság elszállítására. Az árverés nyertese (és valamennyi érvényes ajánlattevő) az általa megadott e-mail címre értesítést kap, egyúttal tájékoztatást a fizetés módjáról, az elszállítás körülményeiről. A nyertes postai úton is értesítést kap, melynek kézbesítését követően 8 nap áll rendelkezésére a vételár megfizetésére és az ingóság elszállítására.
3.2 Amennyiben az árverés nyertese ezen fejezet 3.1 pontjában meghatározott határidőig nem fizeti ki a vételárat, úgy az utána következő legmagasabb érvényes ajánlatot tevő a nyertes helyébe lép. A vételár-különbözet a fizetést elmulasztó nyertest terheli, melynek megfizetésére az adóhatóság határozattal kötelezi. Egyetlen érvényes ajánlat esetén a fizetést elmulasztó nyertest az általa legmagasabb összegben felajánlott vételár megfizetésére kell kötelezni. Ebben az esetben az ingóság tulajdonjogát az árverési vevő csak abban az esetben szerzi meg, ha a vételárat legkésőbb a fizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedéséig megfizeti.
A fizetést elmulasztó kötelezettségét megállapító határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat, a kötelezettség behajtásáról az APEH intézkedik. A vételár-különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli, a tartozást meghaladó részt a végrehajtási költséggel azonos módon kell elszámolni.
3.3 Az érvényes ajánlatot tevő licitálók tudomásul veszik, hogy a sorrendben előttük álló ajánlattevő kizárása esetén megtett ajánlatukkal nyertesnek minősülhetnek és a fent részletezett felelősségi szabályok alapján kötelesek a vételár megfizetésére és az ingóság elszállítására. Az adóhatóság a vételár sorrendben előttük álló ajánlattevők általi megfizetéséről az érvényes ajánlatot tevőket e-mailben értesíti.
3.4 Az ezen fejezet 3.1 és 3.2 alpontjaiban foglalt kötelezettség (a vételár megfizetésének elmulasztása) megszegése esetén a jogerősen megállapított fizetési kötelezettség teljesítéséig az árverési vevő további elektronikus árverésen nem vehet részt.
3.5 Ha az árverés nyertese az ingóságot a vételár megfizetését követően nem szállítja el, az APEH azt legfeljebb a kifizetés napjától számított 90 napig őrzi meg a felelős őrzés szabályai szerint. A felelős őrzéssel kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére az adóhatóság határozatban kötelezi az árverés nyertesét. A megfizetésre kötelező határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat.
III. Az elektronikus ingatlan árverés speciális szabályai
1. Hirdetménnyel kapcsolatos szabályok
Az elektronikus ingatlanárverés esetén az I. fejezet 4.1.2 alpontjában meghatározottakon túl a hirdetmény tartalmazza:
a) az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti adatait (helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, a Vht. 137. § (1) bekezdése szerinti terheket (pld. telki szolgalom, közérdekű használati jog, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog),
b) termőföld esetén a külföldi (nem tagállami) tulajdonszerzés tiltását,
c) az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,
d) az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,
e) az árverési előleg (a továbbiakban: előleg) összegét.
2. Külföldiek tulajdonszerzése
2.1 Külföldi (nem tagállami) magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (továbbiakban: Földtörvény) 7. § (1) bekezdése alapján nem szerezheti meg. Termőföld esetében a hirdetmény tartalmazza a jogszabályi korlátozást, valamint külföldi magánszemély licitálási kísérlete esetében felugró ablak tájékoztatja a jogszabályi tiltásról és megakadályozza a részvételt. Tagállami licitáló esetében a felugró ablak a Földtörvény speciális szabályairól és engedélyeztetési eljárásáról értesíti a licitálót, de a részvételt nem akadályozza meg.
2.2 Termőföldnek nem minősülő ingatlan esetében (figyelemmel a Földtörvény 8. §-ának [tanya] speciális szabályira is) a külföldi jogi vagy magánszemély tulajdonszerzése a Földtörvény és a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet értelmében az ingatlan fekvési helye szerinti közigazgatási hivatal utólagos engedélyeztetési eljárásához kötött, ezért az elektronikus árverést nem érinti.
3. Árverési előleg és a vételár megfizetésére vonatkozó szabályok
3.1 Az ingatlanárverésen kizárólag az vehet részt, aki előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság által az árverési hirdetményben közzétett számlára, átutalás útján megfizeti és ezt az adóhatóságnak az árverés megkezdéséig igazolja. Főszabályként az előleg összegét lehetőleg olyan időpontban kell átutalni, hogy az az árverés megkezdésének időpontját megelőzően megérkezzen a hirdetményben megjelölt számlára. Ehhez figyelembe kell venni az átutalás pénzintézeti átfutási idejét, ami általában 2 munkanap.
3.2 Ha az átutalás az árverés megkezdése előtt 3 munkanapon belül történik, az árverezőnek az átutalásról szóló terhelési értesítőt legkésőbb az árverés megkezdése előtt a hirdetményben feltüntetett - illetve a végrehajtó által megjelölt másik - végrehajtó részére be kell mutatni, és annak másolatát át kell adni. Telefonos egyeztetést követően lehetőség van arra is, hogy az árverező a tartózkodási helyéhez legközelebbi igazgatóságon igazolja az előleg befizetését.
3.3 A megfelelő összeg számlán történő megjelenését követően az árverésen részt venni kívánó érdeklődő számára a konkrét ingatlan vonatkozásában elérhetővé válik a licitálási felület. Ez a felület mindaddig inaktív, amíg az előleg teljes összege a számlára nem érkezett meg, vagy a befizetés igazolása nem történt meg. Az előleget nem fizető érdeklődők részére csak a hirdetmény adatai tekinthetők meg.
3.4 A nyertes ajánlattevő által befizetett előleg beszámít a vételárba. Az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az általa befizetett előleget az árverés befejezését követően az adóhatóság automatikusan visszautalja arra a számlára, amelyről a befizetés történt.
4. A fizetésre vonatkozó speciális szabályok
4.1 Érvényes árverési ajánlatnak ingatlan esetén a becsérték 65%-át, lakóingatlan esetén a becsérték 75%-át elérő legmagasabb ajánlat minősül.
4.2 Ingatlan esetében az adóhatóság a vételár megfizetésére 60 napig terjedő, kamattal terhelt halasztást adhat, ha azt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi. Ezirányú kérelem az ügyben eljáró adóhatóság árverési hirdetményben megjelölt szervezeti egysége részére írásban vagy a megjelenéskor jegyzőkönyvben foglaltan terjeszthető elő. A kamat mértéke a Polgári Törvénykönyv 232. § (2) bekezdése alapján megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
5. Felelősség, jogkövetkezmények
5.1 Az árverés befejezését követően a legmagasabb érvényes ajánlatot tevő árverező köteles a vételár kifizetésére. Az árverés nyertese az általa megadott e-mail címre értesítést kap, egyúttal tájékoztatást a fizetés módjáról és határidejéről. A nyertes postai úton is értesítést kap, melynek kézbesítését követően 8 nap áll rendelkezésére a vételár megfizetésére.
5.2 Amennyiben a nyertes ajánlattevő a vételárat határidőben nem fizette meg, a befizetett előlegét elveszti. Ha az ingatlant újabb árverésen alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az előző árverésen a korábbi árverési vevő felajánlott, a különbözetet a korábbi árverési vevő köteles a végrehajtást foganatosító adóhatóság határozata alapján megtéríteni. A fizetést elmulasztó árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat, a kötelezettség behajtásáról az APEH intézkedik. A megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani.
6. Közös tulajdonban lévő ingatlan árverezése
6.1 Az adós tulajdonostársai az árverés kitűzéséig együttesen kérhetik, hogy az egész ingatlant árverezzék el. A kérelmet a végrehajtó által jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban vagy közjegyzői okiratban kell előterjeszteni.
6.1.1 Ebben az esetben
a) az ingatlanra az adós kivételével bármelyik tulajdonostárs is árverezhet (kivéve az I. 2.2 pontban kizárt személyeket),
b) az árverező tulajdonostárs a tulajdoni hányadának megfelelően arányosan csökkentett előleget köteles utalni, és ha az ingatlant megvette, nem kell megfizetnie a vételárnak azt a részét, amely az ő tulajdoni hányadára esik,
c) a tulajdonostárs hozzájárulásával lehet az ő tulajdoni hányadát a becsértékénél alacsonyabb áron elárverezni,
d) a tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséből befolyt összegből a végrehajtó levonja az értékesítésnek a tulajdoni hányadra eső, külön jogszabályban meghatározott költségét.
IV. Jogi szabályozás
1. Az árverésre vonatkozó jogszabályok
Az EÁF-n történő árverés fő szabályait a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 120-129. §-ai, 132, 132/A. §-ai, 141-156. §-ai tartalmazzák az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 154-156/A. §-ában szabályozott eltérésekkel.
Az adóhatósági elektronikus árverés speciális szabályait az Art. 156/A. §-a a követezők szerint szabályozza:
(1) Az elektronikus árverés során a Vht. 120-129. §-ait, 132. §, 132/A. §-ait, 141-156. §-ait kell alkalmazni az e §-ban szabályozott eltérésekkel. Nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 66-67. §-ait, 163. §-át, a Vht. 38. § (1) bekezdését, 124. § (1)-(4) bekezdéseit, 125-126. §-ait, 146. § (1) bekezdését, 147. § (1)-(3), illetve (5) bekezdéseit, 149. § (2) bekezdését.
(2) Az elektronikus árverés során az árverező elektronikus úton az adóhatóság hivatalos internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen (a továbbiakban: EÁF) árverezhet (elektronikus árverező). Az elektronikus árverés lezárásáig meghatalmazáson, megbízáson alapuló képviseletnek nincs helye, kivéve, ha az elektronikus árverező, mint meghatalmazó vagy megbízó ezt a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az adóhatóságnak bejelenti. Kiskorú és kiskorú képviselője az árverésen nem vehet részt.
(3) Az EÁF-en közzétett elektronikus árverési hirdetményben az adóhatóság utal arra,hogy árverezni kizárólag elektronikus úton lehetséges. Az elektronikus árverési hirdetmények megtekintése és az árverésen történő részvétel, illetőleg licitdíjmentes. Az adóhatóság a folyamatban lévő elektronikus árveréssel összefüggő minden cselekményt és információt az EÁF-en keresztül végez, illetőleg tesz közzé.
(4) Az elektronikus árverésen történő licitben az elektronikus árverező a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, a rendszer használatához szükséges egyedi azonosítóval és titkos jelszóval történő belépéssel vehet részt.
(5) Ingatlanárverés esetén előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság által közzétett számlára, átutalás útján kell megfizetni és ezt az adóhatóságnak az árverés megkezdéséig igazolni kell.
(6) Az elektronikus árverés időtartama az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időponttól számított harmadik nap 21.00 óráig tart. Az EÁF-en a licitáláskor megjelenik az árverés tárgyához tartozó legmagasabb ajánlat, illetőleg az árverés lezárultáig tartó időtartamot mutató elektronikus számláló. Az egy óra időtartamot elérő üzemzavar esetén az elektronikus árverés időtartama 24 órával meghosszabbodik. Az árverés az üzemzavar időtartamától függetlenül 24 órával hosszabbodik meg, ha az üzemzavar az árverés lezárultát megelőző 4 órás időtartamon belül történt. Amennyiben az árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes licit, az árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik, ezt az árverés lezárásának újabb időpontjaira is alkalmazni kell.
(7) Az érvényes licit legkisebb összege 5000 forint, 500 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 20 000 forint, 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 50 000 forint, 10 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 100 000 forint.
(8) Érvényes árverési ajánlatnak az árverési hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig az EÁF-en beérkezett, ingó esetén a becsérték legalább 50%-át elérő, 5 legmagasabb ajánlat, ingatlan esetén a becsérték 65%-át, lakóingatlan esetén a becsérték 75%-át elérő legmagasabb ajánlat minősül. Azonos ajánlat esetén az EÁF-en korábban megtett ajánlat nyer. Az árverési ajánlat nem vonható vissza.
(9) A Vht. 103. §-ának (5) bekezdése alapján lefoglalt gépjármű elektronikus árverés útján történő értékesítése esetén kizárólag az az ajánlat érvényes, amelyből a végrehajtás előrelátható költségei és az adósnak a Vht. 170/A. §-ának
(1) bekezdése alapján járó összeg fedezhető. Ebben az esetben az EÁF-en meg kell jelölni az így számított legalacsonyabb érvényes ajánlat összegét.
(10) Az árverést az nyeri, aki a legmagasabb összegű érvényes vételárat ajánlotta fel. Az árverés nyertesét az árverést lebonyolító adóhatóság e tényről elektronikus úton az elektronikus árverés lezárultát követően haladéktalanul értesíti. Az elektronikus értesítés tartalmazza, hogy a nyertes az értesítést követő 8 napon belül köteles megjelenni az árverést lebonyolító adóhatóságnál és a vételárat elektronikus úton vagy ingóság esetében készpénzben megfizetni vagy igazolni, hogy a vételárat átutalási megbízás vagy postai készpénzátutalási megbízás útján megfizette. Az adóhatóság egyidejűleg postai úton is értesíti a nyertest az elektronikus értesítésben közöltekről. Ingatlan esetében az adóhatóság a vételár megfizetésére 60 napig terjedő halasztást adhat, ha azt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.
(11) Amennyiben az árverés nyertese a vételárat azonosítható módon megfizette, de az ingóságot legkésőbb a postai értesítés átvételét követő 15 napig nem vette át, az adóhatóság az ingóságot a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint 90 napig megőrzi. A felelős őrzéssel kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére az adóhatóság határozatban kötelezi az árverés nyertesét. A megfizetésre kötelező határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat. Amennyiben az árverés nyertese a vételárat azonosítható módon nem fizette meg, az árverést a következő legmagasabb ajánlatot tevő személy nyeri meg.
(12) Ha a ki nem fizetett ingóságot alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó elektronikus árverező ajánlott, az adóhatóság a fizetést elmulasztó elektronikus árverezőt a vételár-különbözet megfizetésére határozattal kötelezi. A fizetést elmulasztó elektronikus árverező mentesül a vételár-különbözet megfizetése alól, ha a részére postai úton küldött értesítést e törvény rendelkezései alapján kellett kézbesítettnek tekinteni, és a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmének az adóhatóság helyt ad. Ez esetben a fizetésre kötelező határozatot az adóhatóság visszavonja. Amennyiben az árverésen egy árverező vett részt, az árverezőt az általa legmagasabb összegben felajánlott vételár megfizetésére kell kötelezni. Ebben az esetben az ingóság tulajdonjogát az árverési vevő csak abban az esetben szerzi meg, ha a vételárat legkésőbb a fizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedéséig megfizeti. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat. A különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli, a tartozást meghaladó részt a végrehajtási költséggel azonos módon kell elszámolni. A jogerősen megállapított fizetési kötelezettség teljesítéséig az árverési vevő további elektronikus árverésen nem vehet részt.
(13) A sikertelen elektronikus ingó árverés kiírása nem érinti a Vht. rendelkezései szerinti ingó árverés kiírásának lehetőségét.
(14) Az elektronikus árverés technikai feltételeit és működtetésének részletszabályait az állami adóhatóság hivatalos lapjában és hivatalos internetes honlapján közzéteszi.
2. Az árveréssel kapcsolatos jogorvoslatok:
Az adóvégrehajtás során előterjeszthető jogorvoslatok szabályait az Art. 159. §-a tartalmazza:
(1) A végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetőleg az adóvégrehajtó (ideértve az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtót is) törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, illetőleg az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti - a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül - a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Az ok bekövetkeztétől számított 6 hónap elteltével igazolásnak helye nincs, a benyújtott végrehajtási kifogást a felettes szerv érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
(2) A végrehajtást foganatosító adóhatóság a benyújtott végrehajtási kifogást az ügy összes iratával együtt 8 napon belül felterjeszti a felettes adóhatósághoz, kivéve, ha a végrehajtást foganatosító adóhatóság a kifogásban foglaltakat maradéktalanul elfogadja és erről a benyújtót tájékoztatja. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül dönt. A megtámadott intézkedést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy az adóvégrehajtót az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezi határidő tűzésével. A végrehajtást foganatosító adóhatóság megbízásából eljáró önálló bírósági végrehajtót megillető díjazással kapcsolatos végrehajtási kifogást - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a végrehajtó székhelye szerint illetékes helyi bíróság bírálja el.
(3) A végrehajtási kifogásnak - az ismételt, illetőleg az árverés kitűzését követően benyújtott, az árverés kitűzésének jogszerűségét nem vitató végrehajtási kifogás kivételével - a további végrehajtási cselekményekre halasztó hatálya van. A végrehajtási kifogás beérkezéséről a végrehajtót az adóhatóság haladéktalanul értesíti.
A végrehajtási kifogás illetékköteles. A kifogás illetéke 5000 forint, melyet az APEH Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú, adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számlára, a pénzforgalmi bankszámlanyitásra kötelezett személyeknek belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással, a pénzforgalmi bankszámlanyitásra nem kötelezett személyeknek postai készpénz-átutalási megbízással vagy belföldi bankszámlájáról történő átutalással kell teljesíteni. (Az illeték az APEH kijelölt ügyfél-szolgálatainál bankkártyával is megfizethető.)
3. A KR-rendszer használatára vonatkozó szabályok
A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet II. fejezet 3. címe alapján ügyfélkapu létrehozását bármely természetes személy bármelyik Okmányirodában kezdeményezheti. A személyes ügyfélkapu létrehozásához azonban azonosítani kell magát. A felhasználó személyazonosságát igazolhatja:
a) Személyazonosító igazolvánnyal.
b) Útlevéllel.
c) 2001. január 1. után kiállított vezetői engedéllyel.
A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó külföldiek esetén az azonosítás az útlevél, valamint - ha azzal rendelkezik - a magyarországi tartózkodásra jogosító engedély alapján történik.
A személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó EU tagállamai állampolgárainak azonosítása útlevél vagy más személyazonosításra alkalmas okmány alapján történik.
4. Árveréshez kapcsolódó adó- (és illetékfizetési kötelezettségek 4.1 Az általános forgalmi adó megfizetésének szabályai:
4.1.1 Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 16. §-a alapján a termék értékesítésére, szolgáltatásnyújtására nincs befolyással, ha az szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, bírósági és más hatósági határozat (végzés) alapján, illetőleg árverés útján történik. A hivatkozott rendelkezés alapján, amennyiben az adóhatóság által foganatosított árverés keretében a végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyat értékesítenek, akkor ez az általános forgalmi adó rendszerében - az Áfa tv. 9. §-a szerinti - termékértékesítésnek minősül, feltéve, hogy az adós az általános forgalmi adónak egyébként alanya.
Azokban az esetekben tehát, amikor az adós nem adóalany személy, szervezet, akkor áfakötelezettség az árverés során történő értékesítéssel kapcsolatban nem merül föl.
4.1.2 Amennyiben azonban az adós az általános forgalmi adónak alanya, akkor az ő vagyontárgyára folytatott végrehajtás során történő árverési értékesítést az Áfa tv. 9. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítésnek kell tekinteni. Az Áfa tv. alkalmazásában ezt a termékértékesítést minden esetben az adós teljesíti az árverési vevő felé, azaz az adós és az árverési vevő között jön létre adóztatható tényállás. Ezért az áfa fizetése az alábbiak szerint alakul: 1

Amennyiben az adós áfa-, eva-alany

Árverési vevő

Fordított adózás alá eshet-e

Vételár szerepeltetése a számlában

Áfa-, eva-alany

IGEN

Áfa nélküli összeg

Nem áfa-, eva-alany (vagy alanyi adómentes, illetve kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különös szabályok szerint adózó áfa-alany)

NEM

Áfával számított összeg

4.1.3 Magyarországon fekvő ingatlanok értékesítése a magyar áfatörvény hatálya alá tartozik, függetlenül a tulajdonszerző (magán vagy jogi személy, egyéb szervezet) állampolgárságától, illetőségétől.
4.2 Illetékfizetési szabályok:
Az árverési vétel az árverés nyertese szempontjából az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 18. § (2) bekezdés c) pontja értelmében illetékköteles, melynek mértéke az általános szabályok szerint [Itv. 19. § (1) bekezdés] a vételár 10%-a, gépjárművek esetén illetéket a hajtómotor hengerűrtartalma alapján kell fizetni [Itv. 24. § (1)-(2)].
4.2.1 Ingatlanra vonatkozó speciális illetékfizetési szabályok:
Az Itv. 19. § (1) bekezdése értelmében a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10%.
Ettől eltérően a 21. § (1) bekezdése alapján lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni.
Fordított adózás: az Áfa tv. 139-142. §-aiban meghatározott speciális esetek.
4.3 Egyéb fizetési kötelezettségek:
Az EÁF használata ingóság esetében díjmentes, regisztrációs díj, vételárelőleg- vagy kauciófizetési kötelezettség sem az oldalt megtekintőket, sem az ajánlattevőket nem terheli. Ingatlan esetében a III. fejezet 3.1 alpontjában meghatározott előleg befizetése terheli az árverésen részvevőt.
V. Fogalomtár

adós

Az az adózó akivel, amellyel szemben a végrehajtást az adóhatóság megindította, ingó, ingatlan vagyontárgyát árverésen értékesíti.

ajánlat érvényes

A minimumárat elérő ajánlat, ingóság esetében 5 legmagasabb regisztrált ajánlat.

ajánlat érvénytelen

Az érvényes ajánlatok összegénél alacsonyabb regisztrált ajánlat.

ajánlat regisztrált

Minimumárat elérő ajánlat.

ajánlattevő

Aki az értékesítésre meghirdetett ingóság megvételére az árverés kezdő és záró időpontja között regisztrált ajánlatot tesz.

árverés lezárása

Amikor az árverésen nyertes ajánlattevő az ingóság vételárát kifizette.

árverés befejezése

Az árverés időtartamának lejárati ideje.

árverés elmaradása

Meghirdetett, de meg nem kezdett árverés.

árverés sikeres

Legalább egy érvényes ajánlatú árverés, illetve ha az árverés nem minősül sikertelennek.

árverés sikertelen

A lezáráskor a minimumárat el nem érő vagy ajánlat nélküli árverés, valamint az az ingó árverés, ahol a sikeres árverés ellenére egyik érvényes ajánlattevő részéről sem történik meg az általa ajánlott vételár kifizetése.

árverés meghiúsult

Az árverés kezdetének időpontjáig olyan ok, körülmény áll be, amely alapján jogszabály az értékesítést kizárja.

árverési hirdetmény

Az adott vagyontárgy értékesítésével összefüggő adatokat tartalmazó táblázat.

árverési vevő

Az árverésen nyertes ajánlattevő.

becsérték

Az ingóság adóhatóság által - forgalmi értéke alapján, esetleg szakértő közreműködésé­vel - megállapított értéke.

bejelentkezés

Az elektronikus árverésen történő részvételhez, licitáláshoz szükséges adatlap kitöltése és az EÁF felületén történő elküldése.

külföldi magán és jogi személy

Külföldi magánszemély: a nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorolt vagy mene­kültként elismert személyt.

Külföldi jogi személy: a külföldi székhelyű jogi személy vagy az ilyen székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

limit összeg

Automatikus ajánlattétel esetén az ajánlattevő által megjelölt legmagasabb vételár összege.

minimum ár

Az a legalacsonyabb összeg, amelyet felajánlva az ingóság vagy ingatlan megnyerhető (ingóság esetén a becsérték 50%-a, kivéve a II. fejezet 1.1 alpontjában foglaltakat, lakó -ingatlan esetében a becsérték 75%-a, egyéb ingatlan esetében 65%-a).

nem tagállami

Aki nem az Európai Unió tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről szóló megálla­podásban részes állam, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára.

nyilvános adat

Az árverés folyamatában keletkező adatok, kivéve az árverezők személyére vonatkozó adatokat.

regisztráció

Az Ügyfélkapu használatához szükséges eljárás.

Üzemeltetési Szabályzat

Az árverésen részt vevők jogait és kötelezettségeit, az árverésen történő részvétel szabályait ismertető dokumentum.

üzemzavar

Az EÁF és/vagy az Ügyfélkapu rendeltetésszerű működését megakadályozó, illetve dön­tően befolyásoló technikai jellegű probléma.

tanya

A település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyész­tés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese.

termőföld

Az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván.

termőföldnek nem minősülő ingatlan

Termőföldnek nem minősülő földrészlet, egyéb önálló ingatlan.

törvényes (szervezeti) képviselő

Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet képvise -lője a rá vonatkozó jogszabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, akit ál -landó képviselőként az állami adóhatóság nyilvántart.

vételár-különbözet

Sikeres árverésnél az ajánlati vételárak (ingó árverés esetén maximum 5 érvényes aján­lat) közötti eltérés.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.