adozona.hu
405/2016. (XII. 10.) Korm. rendelet
405/2016. (XII. 10.) Korm. rendelet
a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység elvégzése céljából megkötött koncessziós szerződés alapján fizetendő koncessziós díj legkisebb mértékéről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Kormány a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 30. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Dohánytörvény) meghatározott megbízható dohánykereskedővel vagy e személy legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal az ágazati törvényben me...
405/2016. (XII. 10.) Korm. rendelet
a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység elvégzése céljából megkötött koncessziós szerződés alapján fizetendő koncessziós díj legkisebb mértékéről
A Kormány a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 30. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
(1)
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Dohánytörvény) meghatározott megbízható dohánykereskedővel vagy e személy legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal az ágazati törvényben meghatározott dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység elvégzése céljából megkötött koncessziós szerződés (a továbbiakban: koncessziós szerződés) alapján e tevékenységet gyakorló társaság (a továbbiakban: koncessziós társaság) legalább az e rendeletben meghatározott koncessziós díjat fizeti.(2) E rendelet értelmezése során a magyar vagy nemzetközi számviteli meghatározások, illetve követelmények csak akkor alkalmazandóak, ha erről e rendelet kifejezetten rendelkezik, vagy az e rendelet általános céljaival nem ellentétes.
2. § (1) A koncessziós díj mértékét a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni azzal, hogy az nem lehet kevesebb, mint 100 millió forint egyetlen évben sem.
(2) Első lépésben meg kell állapítani, hogy mekkora a tárgyévben a koncessziós társaságnál fennmaradó, a Dohánytörvény alapján a dohánytermékek értékesítésére számított - a koncessziós szerződés teljesítésével összefüggésben felmerült - árréstömeg, amely egyenlő az adott évben értékesített dohánytermékek a számviteli törvény szerint elszámolt nettó árbevételének és az értékesítés kapcsán elszámolt költség (ELÁBÉ) különbözetével, ide nem értve a Dohánytörvény 15/E. § (8) bekezdése alapján nyújtott pénzbeli visszatérítést (a továbbiakban: árréstömeg).
(3) Második lépésben meg kell állapítani a koncessziós társaság dohánytermék értékesítéséből származó üzemi eredményét úgy, hogy annak során a koncessziós díj összege nem vehető figyelembe (a továbbiakban: előzetes üzemi eredmény). A dohánytermékek értékesítéséből származó előzetes üzemi eredmény kiszámításánál a dohánytermékek értékesítésének nettó árbevétele csökkentendő a dohánytermékek beszerzésének költségeivel, valamint a dohánytermékek forgalmazásához hozzárendelhető valamennyi, az 1. mellékletben felsorolt közvetlen és közvetett költséggel.
(4) Harmadik lépésben meg kell állapítani a koncessziós társaság dohánytermék értékesítéséből származó üzemi eredményét úgy, hogy az nem lehet több, mint a (2) bekezdés szerint számított árréstömeg 26%-a (a továbbiakban: maximált üzemi eredmény). A dohánytermékek értékesítéséből származó maximált üzemi eredmény kiszámításánál a dohánytermékek értékesítésének nettó árbevétele csökkentendő a dohánytermékek beszerzésének költségeivel, valamint a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység elvégzéséhez hozzárendelhető valamennyi, az 1. mellékletben felsorolt közvetlen és közvetett költséggel.
(5) A maximált üzemi eredmény nem biztosíthat a koncessziós társaság számára a tőkepiaci árfolyamok modellje (Capital Asset Pricing Model, a továbbiakban: CAPM-modell) alapján számított, a befektetett tőke 14,5%-át meghaladó tőkemegtérülést (a továbbiakban: tőkemegtérülési korlát) egyetlen üzleti évben sem a koncessziós szerződés hatálya alatt. A tőkemegtérülési korlát CAPM-modell szerinti kiszámításának módját a 2. melléklet tartalmazza, és az ennek alapjául kiszámolt, illetve feltételezett értékeket a koncessziós szerződés részévé kell tenni. A tőkemegtérülési korlát kiszámításának alapjául szolgáló feltételezéseket első alkalommal az e rendelet hatálybalépését követő 5. naptári évet követő év május 31-éig, ezt követően minden 3 naptári évet követő év május 31-éig a vonatkozó szabályozások és piaci folyamatok függvényében felül kell vizsgálni. A tőkemegtérülési korlát évi 14,5%-os mértéke nem módosítható.
(6) Az előzetes üzemi eredmény és a maximált üzemi eredmény - ha az (5) bekezdés szerint számított tőkemegtérülés kisebb, mint a maximált üzemi eredmény, akkor az előzetes üzemi eredmény és a tőkemegtérülési korlát szerinti tőkemegtérülés - közötti különbözet a koncessziós díj, kivéve, ha a koncessziós társaság vállalása ennél nagyobb, mert ebben az esetben a koncessziós társaság vállalása lesz az irányadó.
2/A. §
3. § A koncessziós társaság legkésőbb a tárgyév 10. napjáig az általa megajánlott teljes koncessziós díjat, ennek hiányában legalább 100 millió forintot köteles koncessziós díj-előlegként megfizetni. A koncessziós díjat a tárgyévet követő év május 31-éig a koncessziós társaság köteles akként kiegészíteni, hogy a koncessziós díj összege megfeleljen a 2. §-ban meghatározottaknak, azzal, hogy az előlegként megfizetett összeg visszatérítésére a koncessziós társaság akkor sem jogosult, ha a 2. § alapján a fizetendő összeg kevesebb lenne.
4. § Ez a rendelet 2016. december 21-én lép hatályba.
5. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően megkötött koncessziós szerződésre is alkalmazni kell.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 405/2016. (XII. 10.) Korm. rendelethez
Elszámolható költségek
1. Disztribúciós költségek, ideértve különösen a következőket:a) központi költségek, ideértve a jogi és egyéb tanácsadások költségét is,
b) könyvvizsgálat és adótanácsadás költségei,
c) költségként elszámolt adók és illetékek,
d) egyéb eljárási díjak és illetékek,
e) pénzügyi költségek, ideértve a garanciák költségeit és egyéb banki költségeket
2. Bérjellegű költségek
3. Szállítmányozási költségek (ideértve különösen a gépjárművek lízingjének költségét)
4. Raktárhálózattal kapcsolatos költségek (számítástechnikai költségek, ideértve a telekommunikáció költségeit)
5. Szoftverhasználati költségek
6. Licencdíjak
7. Szellemi tulajdonért (know-how-ért) járó díjak
8. Hálózatfejlesztési díjak
9. Adatelemzéssel összefüggő költségek
10. Dohánytermékek nyomonkövetése
11. Szállítóládákkal összefüggő költségek (ideértve különösen a csomagolással és göngyölegekkel kapcsolatos költségeket)
12. Értékesítés utáni szolgáltatásokkal összefüggő költségek (ideértve különösen leltárhiányokat és kártérítéseket)
13. Biztonságtechnika
14. Biztosítások
15. Állagmegóvás és karbantartás
16. Értékesítés és marketing
17. Oktatással, továbbképzéssel és személyüggyel kapcsolatos költségek
18. Kereskedelmi tevékenységgel összefüggő költségek
19. Vevőszolgálat
20. Eladáshelyi tevékenységekkel összefüggő költségek
21. Kutatásfejlesztés költségei
22. Központi költségek
23. Társadalmi felelősségvállalás költségei
24. Értékcsökkenés és amortizáció
25. A Dohánytörvény 15/E. § (8) bekezdése alapján nyújtott pénzbeli visszatérítés
2. melléklet a 405/2016. (XII. 10.) Korm. rendelethez A tőkemegtérülési korlát CAPM-modell szerinti kiszámítása A CAPM-modell szerint a tőkemegtérülés (Ke) megállapítására a következő képletet kell alkalmazni:
Ke = Rf + βxMP
ahol Rf a kockázatmentes kamatláb, MP a piaci kockázati felár és β az a szisztematikus, nem diverzifikált kockázat, amely a dohánytermékek piaca tekintetében tükrözi a várható szabályozási, üzleti és pénzügyi kockázatot.
A befektetett tőke meghatározható vagy a befektetett eszközök és működő tőke összegeként, vagy az eszközök és a rövidlejáratú kötelezettségek különbözeteként. Befektetett eszközök alatt a vállalat működését tartósan, legalább egy éven túl szolgáló befektetett eszközök és a vállalat által igénybe vett, IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) szerinti lízingelt (bérelt) eszközök értékét (lízingelt vagy bérelt eszközök esetén az adott évre a számviteli törvény szerint költségként elszámolt lízingdíjaknak, illetve bérleti díjaknak a koncessziós szerződés teljes időtartamára történő kivetítését) kell érteni, így különösen a következőket:
a) raktárak,
b) raktárbázisok,
c) logisztikai központok,
d) gépjárművek,
e) logisztikai anyagmozgató gépek,
f) hordozható logisztikai terminálok,
g) egyéb logisztikai eszközök,
h) számítástechnikai infrastruktúra és annak működtetése,
i) számítástechnikai alkalmazások és azok működtetése,
j) számítástechnikai rendszerek és azok működtetése,
k) számítástechnikai eszközök és azok működtetése.
Lábjegyzet
Hatályon kívül helyezte az 1/2018. (I. 23.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatálytalan 2020.01.01.
