adozona.hu
721/B/2005. AB határozat
721/B/2005. AB határozat
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 63/A. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 63/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 58/A. §-a alkotmányellenességének megáll...
721/B/2005. AB határozat
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 63/A. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következőhatározatot:
1. Az Alkotmánybíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 63/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.2. Az Alkotmánybíróság a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 58/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
3. Az Alkotmánybíróság a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény - 2006. június 30-ig hatályban volt -63/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
1. Az Alkotmánybírósághoz két indítvány érkezett, melyek a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 63/A. §-ának alkotmányellenességét állítva annak megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. Egyik indítványozó - ezen túlmenően - a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 58/A. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését is kérte. Az indítványoknak a Cstv. támadott rendelkezése vonatkozásában megállapítható azonosságára tekintettel az Alkotmánybíróság az ügyeket az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.; a továbbiakban: Ügyrend) 28. § (1) bekezdése alapján egyesítette, és egy eljárásban bírálta el.2. Mindkét indítvány a Cstv.-nek és a Ctv.-nek a cégben fennálló vagyoni hányadát rosszhiszeműen átruházó személy felelősségének megállapítása érdekében a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXIX. törvény 3. §-ával, illetve 2. §-ával megállapított, 2005. július 1-től hatályos rendelkezéseit támadta.
A Cstv. 63/A. §-át és a Ctv. 58/A. §-át egyaránt támadó indítvány szerint a jogszabályhelyek olyan teljesen általános, illetve határozatlan fogalmakat, valamint rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek jogilag teljeséggel értelmezhetetlenek, és ebből kifolyólag alkalmazhatatlanok. Nézete szerint "az efféle határozatlan törvényi szövegezéssel szélesre tárt mérlegelési lehetőség jogbizonytalanságot szül", ezért a támadott rendelkezések sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített jogállamiság (jogbiztonság) követelményét.
Ezen túlmenően álláspontja szerint a Cstv. 63/A. §-a, illetve a Ctv. 58/A. §-a azzal, hogy a korlátlan vagyoni felelősség megállapítása kapcsán indokolatlan különbséget tesz az üzletrészt, részvényt átruházó volt tag és az üzletrészéről, részvényéről meg nem váló tag, illetve az üzlet-részt, részvényt vásároló új tag között, sérti az Alkotmány 70/A. §-ában megfogalmazott hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
A másik indítványozó csak a Cstv. 63/A. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Nézete szerint a támadott rendelkezés "drasztikusan sérti az Alkotmányban megfogalmazott jogállamiságból származó jogbiztonság, a kiszámítható jogalkotás és arányosság követelményét, a joggal való visszaélés tilalmába ütközik, valamint sérti a piacgazdaságból következő korlátolt felelősség alapelvét, a rosszhiszeműség vélelmének tilalmát, ezért ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, illetve 9. § (1) bekezdésével".
3. Eljárása során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Cstv. 63/A. §-át a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi VI. törvény 18. §-a módosította, a Ctv.-t pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Újctv.) 133. § a) pontja 2006. július 1-jével hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság a megváltozott jogi helyzetre tekintettel nyilatkozattételre hívta fel az indítványozókat.
4.1. Egyik indítványozó arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy a Cstv. 2006. július 1-jétől hatályos 63/A. §-át nem tartja alkotmányellenesnek, eredeti indítványát azonban fenntartotta arra hivatkozással, hogy a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi VI. törvény 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2006. július 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Ebből következően a Cstv. általa alkotmányellenesnek tartott, a módosítás előtt hatályban volt 63/A. §-a a 2006. július 1. napja előtt megindult eljárásokban továbbra is alkalmazandó, így "az alkotmánysértő jogszabály továbbra is a magyar jogrendszer aktív részét képezi".
4.2. A másik indítványozó az alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó indítványát fenntartotta a Cstv. módosított 63/A. §-a tekintetében. Álláspontja szerint továbbra is fennmarad a többségi befolyással bíró tagsági részesedésüket átruházó volt tagok és a tagsági részesedésüket át nem ruházó tagok közötti szükségtelen diszkrimináció. Utal az indítványozó arra, hogy meghatározott feltételek teljesülése esetén - pusztán a vagyoni részesedés átruházása miatt - szankció jelleggel beáll a vagyoni részesedését átruházó volt tag korlátlan felelőssége a felszámolás alá került adós ki nem elégített kötelezettségeiért, míg a vagyoni részesedését át nem ruházó tag korlátlan felelősségének megállapítására a jogszabályi rendelkezés szerint nincs mód, vagy más törvényi rendelkezések folytán csak lényegesen szigorúbb feltételek bizonyítása esetén van mód. Nézete szerint "a jogalkotó ezen szükségtelen megkülönböztetésnek alkotmányos mércével mérhető indokát nem adta", ezért a Cstv. módosított 63/A. §-a továbbra is sérti az Alkotmánynak a megkülönböztetés tilalmáról rendelkező 70/A. §-át.
A Ctv. támadott rendelkezésével összefüggésben álláspontja szerint az új szabályozás során az indítványban sérelmezett alkotmányos aggályokat zömmel orvosolta a jogalkotó.
Az Alkotmánybíróság az indítványokat a felhívására előterjesztett nyilatkozatok alapján bírálta el.
5. Tekintettel arra, hogy az - egyébként időközben hatályon kívül helyezett - Ctv. 58/A. §-ának alkotmányellenességére vonatkozó állítását az erre hivatkozó indítványozó kiegészítő beadványában tartalmilag visszavonta, az Alkotmánybíróság az eljárást ezen rendelkezés tekintetében az Ügyrend 31. § a) és d) pontja alapján, a rendelkező rész 2. pontja szerint megszüntette.
6. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Hatályon kívül helyezett jogszabályok alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság csak a konkrét normakontroll iránti eljárásokban; az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-a szerinti bírói kezdeményezés, vagy 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetén vizsgálja. [80/B/1993. AB végzés, ABH 1995, 972, 973.; 38/1992. (VI. 22.) AB határozat, ABH 1992, 355, 358-359.; 54/1994. (XI. 4.) AB határozat, ABH 1994, 289, 290.; 533/B/1994. AB végzés, ABH 1996, 807.; 907/B/1995. AB határozat, ABH 1997, 917.; stb.]
Ettől a gyakorlatától az Alkotmánybíróság abban az esetben sem tér el, ha a hatályon kívül helyezett jogszabályt a hatályon kívül helyezést követően még alkalmazni kell. "Ha az indítvány tárgyát olyan jogszabály rendelkezésének alkotmányellenessége képezi, amely rendelkezést a hatályon kívül helyezés ellenére a folyamatban levő ügyekben alkalmazni kell, az Alkotmánybíróság csak olyan esetben gyakorolja az Abtv. 1. § b) pontjában meghatározott hatáskörét, ha alkotmányjogi panasszal fordulnak az Alkotmánybírósághoz, vagy folyamatban lévő ügyben az eljáró bíró kezdeményezi azt. Ilyenkor a szabályok ugyanis - továbbhatásuk folytán - a felek közötti jogviszony alakítására alkalmas állapotban vannak." [907/B/1995. AB végzés (ABH 1997, 917.); ugyanúgy a 675/B/1993. AB végzés (ABH 1999, 822.)]
Tekintettel arra, hogy az indítványozó az alkotmányossági vizsgálatot az Abtv. 1. § b) pontjára hivatkozással kérte, az Alkotmánybíróság a Cstv. - 2006. június 30. napjáig hatályban volt - 63/A. § alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tekintetében az eljárást az Ügyrend 31. § a) pontja alapján, a rendelkező rész 3. pontja szerint megszüntette.
7. Az indítványok további része alapján az érdemi alkotmányossági vizsgálatot az Alkotmánybíróság a Cstv. 63/A. § tekintetében folytatta le.
II.
Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."
A Cstv. támadott rendelkezése:
"63/A. § Amennyiben az adós ellen megindított felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás előzte meg, és az adós a felszámolás kezdő időpontjában saját tőkéjének 50%-át meghaladó tartozást halmozott fel, a felszámoló vagy a hitelező kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásának időpontjában az adós fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve az adós ugyan nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el."
III.
Az indítvány nem megalapozott.1. Az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt rendelkezést a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte. Korábbi határozataiban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az Alkotmány e rendelkezése az azonos szabályozási körbe vont jogalanyok közötti olyan alkotmányos indok nélkül tett megkülönböztetést tiltja, amelynek következtében egyes jogalanyok hátrányos helyzetbe kerülnek. Kimondta, hogy az alkotmányi tilalom elsősorban az alkotmányos alapjogok tekintetében tett megkülönböztetésekre terjed ki, abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem alapvető alkotmányos jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot sérti. Az Alkotmánynak ez az általános jogegyenlő-ségi követelménye arra vonatkozik, hogy az állam, mint közhatalom a jogok és kötelezettségek elosztása során köteles egyenlőkként - egyenlő méltóságú személyként -kezelni a jogalanyokat, a jogalkotás során a jogalkotónak mindegyikük szempontjait azonos körültekintéssel, elfogulatlansággal és méltányossággal kell értékelnie. [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77-78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281-282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 203-204.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 138-140.; 39/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1999, 325, 342-344.; 37/2002. (IX. 4.) AB határozat, ABH 2002, 230, 241-242. stb.]
Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az egymással összehasonlítható helyzetben lévők között alkalmazott olyan különbségtétellel szemben nyújt védelmet, amelynek nincs alkotmányosan elfogadható indoka. Ebből következően nem minden különbségtétel alkotmányellenes, hanem arra tekintettel fogalmazza meg a diszkrimináció tilalmát, hogy a jognak mindenkit egyenlőként, egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie. [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48-49.]
A megkülönböztetés alkotmányosságának megítélésében a mindenkori szabályozás tárgyi és alanyi összefüggéséből kell kiindulni, s az egyenlőségnek az adott tényállás lényeges elemeire tekintettel kell fennállnia. A megkülönböztetés tilalmába ütközik, ha az adott szabályozási koncepción belül eltérő szabályozás vonatkozik valamely csoportra, kivéve, ha annak kellő súlyú alkotmányos indoka van. [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77-79.] "Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az azonos helyzetben lévők között nem alapjogok tekintetében tett megkülönböztetés csak akkor tekinthető alkotmányellenesnek, ha nincs ésszerű indoka, tehát önkényes [16/1991. (V. 20.) AB határozat, ABH 1991, 62.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280-282.]. Töretlen az Alkotmánybíróság gyakorlata abban, hogy amikor az Alkotmány 70/A. §-ának sérelme a kérdés - és a megkülönböztetés nem alapjogra vonatkozik -, egyrészt azt vizsgálja, hogy a jogalkotó összehasonlítható helyzetben lévő jogalanyok között tett-e megkülönböztetést, másrészt azt, hogy az összehasonlítható helyzetben lévő jogalanyok közötti különbségtételnek van-e tárgyilagos megítélés szerint ésszerű indoka." [21/2007. (III. 29.) AB határozat, ABH 2007, 304, 307.]
2. A Cstv. támadott rendelkezése a társasági jog hitelezővédelmi intézményeként szabályozott, úgynevezett felelősségátvitel egy speciális szabályát tartalmazza. A felelősségátvitel (bizonyos jogellenes magatartások esetén) lényegében áttöri a gazdasági társaság tagjának korlátolt felelősségét. Ezt a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 50. §-a úgy határozza meg, hogy a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaságjogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai (részvényesei), akik korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. A tagok (részvényesek) felelőssége különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ez által a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni, továbbá ha valamely tag nem pénzbeli hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el. A korlátozott felelősségnek ez az áttörése - a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén - a társaság minden egyes tagjára egyaránt vonatkozik. A tag korlátozott felelőssége - a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén - minden külön eljárás nélkül, a törvény erejénél fogva szűnik meg, válik korlátlan felelősséggé.
A társasági jog ezen általános rendelkezéséhez képest speciális szabályt tartalmaz a Cstv. támadott rendelkezése, amikoris a korlátlan felelősséget kiterjeszti a vagyonhányadát átruházó, volt tagra is. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezés a többségi befolyással bíró tagsági részesedést átruházó volt tagok és a tagsági részesedést át nem ruházó tagok között tesz alkotmányellenes megkülönböztetést. Az alkotmányossági vizsgálat szempontjából meghatározó kérdés az, hogy a támadott rendelkezésben megfogalmazott tényállás szempontjából a két csoportba tartozó személyek köre azonos helyzetűnek tekinthető-e.
Az indítványozó által alkotmányellenesnek tartott jogszabályhely pusztán az üzletrészétől (részvényétől) már megvált, (és többségi befolyással rendelkező) volt társasági tagra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést. A hátrányos megkülönbözetés szempontjából az indítványozó által hivatkozott két személyi kör alapvetően már ebben a vonatkozásban különbözik egymástól; a tényleges tagoknak - tagsági jogviszonyukból következően - lehetőségük van a társaság működésének befolyásolására, míg a társaságtól megvált tagnak ilyen lehetősége értelemszerűen nincsen. (A társasági működést befolyásoló lehetőség természetesen jogokat és kötelezettségeket egyaránt jelent.) Ebben a vonatkozásban a két személyi kör különbözősége kézenfekvő és egyértelmű. [Szükséges megegyezni: egy adott társaság vonatkozásában többségi befolyással csak egyetlen tag rendelkezhet. Vö.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685/B. § (1) bekezdés: Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik.]
A tagsági részesedésétől meg nem váló tag a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a Gt. hivatkozott 50. §-a szerinti "joggal való visszaélés" esetén a tartozásokért korlátlan felelősséggel tartozik. Ehhez képest a Cstv. támadott rendelkezése az üzletrészétől (részvényétől) megváló tag felelősségére vonatkozóan több, megszorító tényállási elemet is tartalmaz. Ilyen többlet tényállási elem az, hogy a) a volt tag többségi befolyást (a szavazatok több mint ötven százalékát) biztosító üzletrészt (részvényt) ruházzon át, b) erre három éven belül kerüljön sor, c) a társaság saját tőkéjének 50%-át meghaladó tartozást halmozzon fel, végül, de nem utolsó sorban d) a felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás előzze meg.
Az Újctv. 89-92. §-ai szerint ha a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, mivel a cég képviseletére jogosult személy lakóhelye külföldön van és nincs a cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja, a cégbíróság a Cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja a cég tagjait (részvényeseit), hogy a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket hatvan napon belül tegyék meg. Ha a törvényes működés helyreállítása nem történt meg, a cégbíróság határozatot hoz a cég megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról. Ha a megszüntetési eljárás elrendelését követően a cég ellen felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtanak be, a felszámolási eljárás lefolytatására illetékes bíróság a kérelem benyújtásáról haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. Ha megállapítható, hogy a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás lefolytatását.
A megszüntetési eljárás tehát a "fantomizálódott" cég megszüntetésére irányul, amikoris a társaság (aktuális) tagjai nem tartják be a cég törvényes működésével kapcsolatos kötelezettségeiket. A Cstv. támadott rendelkezése alkalmazhatóságának további feltétele, hogy a megszüntetési eljárást felszámolási eljárás kövesse, azaz vagy felszámolás iránti kérelmet nyújtsanak be, vagypedig a cégnek fellelhető vagyona legyen. A volt tag korlátlan felelőssége alkalmazhatóságának fentebb ismertetett konjunktív feltételei a rendelkezés személyi hatályát, vagyis alkalmazhatóságát tovább szűkítik.
A társasági jog egészét figyelembe vevő jogszabályi környezet alapján tehát korántsem lehet azt állítani, hogy a többségi befolyással bíró, üzletrészét (részvényét) átruházó tag, és az azt át nem ruházó tagok egymással összehasonlítható jogi helyzetben lennének, a jogi szabályozás szempontjából homogén csoportot alkotnának. A jogi szabályozás rendszerének zártságát, és az üzletrészt (részvényt) átruházó tagok homogén csoportként való kezelését mutatja, hogy az Újctv. 93. § (2) bekezdése korlátlan felelősségük megállapíthatóságára vonatkozóan a megszüntetési eljárásban is ugyanazokat a kritériumokat határozza meg, mint a felszámolás tekintetében a Cstv. vizsgált 63/A. §-a.
3. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Cstv. 63/A. §-ának hatálya alá tartozó személyi kör a jogi szabályozás szempontjából nem képez vele azonos helyzetben lévő, homogén csoportot az ott említett felszámolási eljárás kezdő időpontjában üzletrésszel (részvénnyel) rendelkező társasági tagokkal, ezért a támadott rendelkezés az Alkotmány 70/A §-ának sérelmét jelentő megkülönböztetést nem eredményez. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.
Budapest, 2008. szeptember 8.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke az aláírásban akadályozott
Dr. Balogh Elemér
alkotmánybíró helyett
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró