adozona.hu
11/2023. (V. 10.) MK rendelet
11/2023. (V. 10.) MK rendelet
a polgári nemzetbiztonsági szolgálat munkatársa részére nyújtható lakáscélú munkáltatói kölcsönről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont f) alpontjában és 342/A. § (1) bekezdés j) pontjában, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 14. és 15. pontjában meghatározott feladatkörömben eljár...
11/2023. (V. 10.) MK rendelet
a polgári nemzetbiztonsági szolgálat munkatársa részére nyújtható lakáscélú munkáltatói kölcsönről
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont f) alpontjában és 342/A. § (1) bekezdés j) pontjában, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 14. és 15. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések
1. §
E rendelet alkalmazásában1. akadálymentesítés: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 72. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység,
2. alkalmazási jogviszonyban töltött idő: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál, Magyar Honvédségnél vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél (a továbbiakban együtt: fegyveres szerv) hivatásos vagy szerződéses szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban eltöltött szolgálati idő,
3. családtag: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa,
4. együtt költöző, együtt lakó családtag: a munkatárs, a családtag, ha a lakáscélú munkáltatói kölcsönnel (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) érintett lakásba együtt költöznek be, vagy ott életvitelszerűen együtt laknak,
5. félszoba: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakás tv.) 91/A. § 9. pontja szerinti lakóhelyiség,
6. fiatal házaspár: az a házaspár, amely esetében a munkáltatói kölcsön igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét,
7. kölcsönszerződés: a munkatársnak a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézménnyel a munkáltatói kölcsön visszafizetése és a kölcsönszámla vezetése céljából kötött szerződése,
8. lakás: az Szja tv. 3. § 73. pontja szerinti építmény,
9. lakásbővítés: az Szja tv. 72. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység,
10. lakásépítés: a munkatárs tulajdonába kerülő, az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, valamint emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel, lakás műszaki megosztásával, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek átalakításával megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység létrehozása, amely elkészültét követően használatbavételi vagy fennmaradási engedély köteles,
11. lakáskorszerűsítés: az Szja tv. 72. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység,
12. lakásügyi szerv: a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által kijelölt, a lakásügyi gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egység vagy szervezeti elem,
13. lakószoba: a Lakás tv. 91/A. § 8. pontja szerinti lakóhelyiség,
14. megállapodás: a munkatársnak a munkáltatói kölcsön feltételeiről és visszafizetéséről a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal kötött szerződése,
15. munkatárs: a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal hivatásos szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) álló személy,
16. önerő:
a) a munkatárs, annak házastársa vagy élettársa és más együtt költöző, együtt lakó családtag által korábban - 5 éven belül - értékesített lakásának eladási ára, csökkentve
aa) az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, a kiegyenlített, pénzügyi intézmény által nyújtott lakáscélú hitel, valamint a pénzügyi intézmény által nyújtott hitel kiváltására felvett hitel kiegyenlített összegével,
ab) az értékesített lakás értékesítésével kapcsolatosan megfizetett, igazolt költségek összegével, valamint
ac) lakás építése esetén az építési telek vételárával,
b) a készpénz vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz,
c) a lakástakarék-pénztári megtakarítás,
d) a meglévő anyag, az elvégzett munka értéke,
e) a vissza nem térítendő önkormányzati támogatás vagy
f) a munkatárs és a vele együtt költöző, együtt lakó családtag által bérelt lakás bérletének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítés,
17. polgári nemzetbiztonsági szolgálat:
a) az Alkotmányvédelmi Hivatal,
b) az Információs Hivatal,
c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és
d) a Nemzeti Információs Központ,
18. tartozás átvállalás:
a) a munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás teljesítése a munkáltatói kölcsönben részesült munkatárs foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése esetén a munkatárs házastársa vagy élettársa által, valamint a házassági vagy élettársi vagyonközösség esetén annak megszűnésekor a lakásban maradó volt házastárs vagy élettárs által,
b) a munkáltatói kölcsönben részesült munkatárs foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése esetén a munkáltatói kölcsönből fennálló tartozásnak az új munkáltató általi teljesítése vagy
c) foglalkoztatási jogviszony létesítése esetén a korábbi munkáltató által nyújtott munkáltatói kölcsön polgári nemzetbiztonsági szolgálat általi teljesítése.
2. Munkáltatói kölcsönre való jogosultság feltételei
2. §
(1)
A polgári nemzetbiztonsági szolgálat - a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény útján - munkáltatói kölcsönt nyújthata) a munkatárs tulajdonába kerülő lakás építéséhez,
b) a munkatárs tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, cseréjéhez,
c) a munkatárs tulajdonában álló lakás bővítéséhez,
d) lakás tekintetében fennálló tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányadának a munkatárs általi megszerzéséhez, ha annak eredményeként a munkatárs a lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 1/1 tulajdoni hányadát megszerzi,
e) a munkatárs tulajdonában lévő lakás korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez vagy
f) a munkatárs lakásigénye kielégítése céljából pénzügyi intézménytől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése céljából.
(2) A munkatárs részére munkáltatói kölcsön nyújtható, ha a munkatárs
a) rendelkezik legalább 2 év alkalmazási jogviszonyban töltött idővel, kivéve a (4) bekezdés szerinti esetet,
b) foglalkoztatási jogviszonya határozatlan időre szól,
c) lakásának lakószobái száma megfelel a méltányolható lakásigény feltételeinek, kivéve az (1) bekezdés e) pontja alapján igényelt munkáltatói kölcsön esetében,
d) a munkáltatói kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi úgy, hogy a vásárolni, építeni, cserélni, bővíteni, korszerűsíteni, akadálymentesíteni tervezett lakás legalább 1/3 arányban haszonélvezeti jogtól mentes tulajdonába kerül vagy tulajdonában áll,
e) rendelkezik az építési, bővítési költség, vételár vagy a korszerűsítési, akadálymentesítési költség legalább 20%-át kitevő mértékű önerővel, valamint házastársak vagy élettársak esetén együttesen rendelkeznek a közös tulajdonukba kerülő ingatlan vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, a közös tulajdonukban lévő ingatlan korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez legalább 20%-os mértékű önerővel, amely önerő rendelkezésre állásáról a munkatársnak hitelt érdemlően nyilatkoznia kell,
f) vállalja, hogy megállapodást, valamint kölcsönszerződést köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti,
g) hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő vagy tulajdonában álló ingatlan őt megillető tulajdoni hányadára vonatkozóan a polgári nemzetbiztonsági szolgálat javára a munkáltatói kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,
h) vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönt a megállapodásban meghatározott célra használja fel,
i) vállalja, hogy a megállapodásban megállapított határidőben az építkezést megkezdi és befejezi,
j) vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás a lakcímet igazoló hatósági igazolványában lakóhelyként szerepel, és abban életvitelszerűen lakik,
k) vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlanra olyan biztosítási szerződést köt - kivéve, ha biztonsági érdekből a jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését elhalasztották -, amelyben a biztosítónak részletes teljesítési utasítást ad hitelbiztosítéki záradék bejegyzésére, amely alapján a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlan értékcsökkenése vagy megsemmisülése esetén a biztosítási szerződés alapján járó szolgáltatási összegnek a munkáltatói kölcsön erejéig terjedő része a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlan mint zálogtárgy helyébe lép, és az a polgári nemzetbiztonsági szolgálat mint zálogjogosult részére kerül kifizetésre, és
l) részére az (1) bekezdés f) pontjában foglalt célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetében a munkáltatói kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan forgalmi értékéhez vagy hitelbiztosítéki értékéhez képest a lakáscélú hitelintézeti kölcsön alapján fennálló tartozás kiváltását vagy csökkentését követően a jelzálogjoggal biztosított követelések együttes összege nem haladja meg a 70%-ot.
(3) Az alkalmazási jogviszonyban töltött idő tartamának megállapításakor az illetékes személyügyi igazgatási szerv által kiadott, a jogviszony keletkezését, időtartamát tanúsító okmány az irányadó.
(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) - szolgálati és munkáltatói érdekből - dönthet úgy, hogy a (2) bekezdés a) pontjától eltérően a munkatárs részére akkor is nyújtható munkáltatói kölcsön, ha kettőnél kevesebb, de legalább 1 év alkalmazási jogviszonyban töltött idővel rendelkezik.
(5) Méltányolható lakásigény az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően
a) egy vagy két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
b) három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
c) négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.
(6) A méltányolható lakásigény mértéke minden további személy esetében fél lakószobával nő.
(7) A méltányolható lakásigény mértékének alsó határa három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő.
(8) A méltányolható lakásigény meghatározásánál a 30 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakóhelyiséget és a 60 négyzetméternél nagyobb alapterületű, osztatlan közös térben elhelyezkedő nappali szoba, étkező és konyha lakóhelyiséget két lakószobaként kell számításba venni.
(9) A méltányolható lakásigény meghatározásánál kettő félszobát egy lakószobaként kell számításba venni.
(10) A méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként
a) gyermektelen fiatal házaspár esetében legfeljebb három születendő gyermeket,
b) egygyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket,
c) kétgyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket
is számításba kell venni.
3. § (1) Annak a munkatársnak a lakásépítésére, lakásvásárlására adható munkáltatói kölcsön, akinek saját vagy házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének és más, vele együtt költöző, együtt lakó családtagjának - a (4) bekezdésben foglaltakon kívül - lakástulajdona, lakásra vonatkozó állandó használati joga, haszonélvezeti joga nincs, vagy bérleti jogviszonya nem áll fenn, vagy a tulajdonában lévő lakást az újabb lakás szerzése érdekében elidegeníti, lakásbérleti, lakáshasználati jogviszonyát megszünteti.
(2) A munkatárs lakásának bővítésére, korszerűsítésére, akadálymentesítésére, pénzügyi intézménytől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetésére akkor adható munkáltatói kölcsön, ha a munkatársnak, házastársának, élettársának, együtt költöző, együtt lakó családtagjának a bővíteni, korszerűsíteni, akadálymentesíteni, tehermentesíteni kívánt lakásán kívül - a (4) bekezdésben foglaltakon kívül - más lakástulajdona, lakásra vonatkozó haszonélvezeti joga, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs.
(3) E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a munkatárs, valamint a vele együtt költöző, együtt lakó családtagja által gazdasági társaság tagjaként a társaság részére vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott lakás, valamint az építési, használatbavételi vagy fennmaradási engedélyben meghatározott céltól vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás.
(4) Munkáltatói kölcsön adható annak a munkatársnak is, aki, valamint akinek házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke és más, vele együtt költöző, együtt lakó családtagja
a) olyan lakásban rendelkezik tulajdonrésszel, amelyet tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján szerzett, és a munkáltatói kölcsön célja a tulajdonostársak tulajdoni hányadának megszerzése,
b) tulajdonába öröklés vagy egyeneságbeli rokonától történő ajándékozás útján, haszonélvezettel terhelten került a lakás, és a haszonélvező a lakásban bent lakik,
c) tulajdonában olyan lakás van, amely annak a településnek a 60 km-es körzetén kívül található, ahol a munkatárs munka- vagy szolgálati helye van, és ahová a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazása a szolgálati érdeket sértené,
d) tulajdonában lévő lakásban olyan hozzátartozója lakik életvitelszerűen, akinek eltartására kötelezett,
e) tulajdonában lévő lakás lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy
f) olyan lakásban rendelkezik tulajdonrésszel, amelynek használatáról, hasznosításáról a házassági vagyonközösség, élettársi közös tulajdon megszüntetése keretében volt házastársa, élettársa vagy gyermeke javára lemondott, és ezt a házassági vagyonközösség, élettársi közös tulajdon megszüntetéséről szóló közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat tanúsítja.
4. § (1) A (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel arra a lakásépítésre, lakásvásárlásra, lakásbővítésre, lakáskorszerűsítésre, akadálymentesítésre és pénzügyi intézménytől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetésére adható munkáltatói kölcsön, amely azon a településen vagy annak 60 km-es körzetében valósul meg, ahol a munkatárs munka- vagy szolgálatteljesítési helye van, vagy ahová a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazására - a szolgálati érdek sérelme nélkül - lehetőség van.
(2) A főigazgató szolgálati és munkáltatói érdekből dönthet úgy, hogy a munkatárs részére az (1) bekezdésben meghatározott feltétel hiányában is nyújtható munkáltatói kölcsön.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételtől függetlenül nyújtható munkáltatói kölcsön annak a munkatársnak, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri.
5. § Nem lehet munkáltatói kölcsönt nyújtani:
a) ha a munkáltatói kölcsön a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételeknek nem felel meg,
b) annak, aki a meglévő lakástulajdonát a munkáltatói kölcsön igénylését megelőző 5 éven belül elajándékozta,
c) az állami, önkormányzati bérlakásnak a bérlője, vételi vagy elővásárlási jog jogosultja általi megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez,
d) hétvégi ház, nyaraló, üdülő, valamint nem lakás céljára szolgáló épület építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez vagy ezek, valamint lakás építése céljából történő telekvásárláshoz,
e) annak, aki a munkáltatói kölcsön iránti kérelemben szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat, vagy
f) lakásvásárlás esetén, ha az eladó a munkatárs Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa, kivéve a 2. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetet.
3. Munkáltatói kölcsön mértéke, fedezete
6. §
(1)
A megítélhető munkáltatói kölcsön legfelső mértékea) a telekárat nem tartalmazó építési költség vagy vételár 80%-a, de legfeljebb 20 000 000 forint,
b) a lakás bővítési költségének 80%-a, de legfeljebb 20 000 000 forint,
c) a 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a megváltási ár 80%-a, de legfeljebb 20 000 000 forint,
d) a lakáskorszerűsítési, akadálymentesítési költség 80%-a, de legfeljebb 5 000 000 forint,
e) a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a tartozás összege, de legfeljebb 20 000 000 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárokon belül a munkáltatói kölcsön tényleges összegét a főigazgató a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet mértékétől, a kérelmezők számától és igényétől függően, a biztonságos hitelezés szempontjaira is figyelemmel állapítja meg. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a kölcsön biztosítékát a munkatárs és családtagja jövedelmi viszonya, valamint a jelzálogjoggal terhelt ingatlan egyedi vizsgálatát követően határozza meg.
(3) A munkáltatói kölcsön, valamint a lakáscélú keret kezelésére a polgári nemzetbiztonsági szolgálat bankszámlaszerződést köt az erre jogosult pénzügyi intézménnyel.
4. Munkáltatói kölcsön igénybevételének feltételei
7. §
(1)
A munkatárs a munkáltatói kölcsön iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon a munka- vagy szolgálatteljesítési helyén nyújtja be. A munkáltatói kölcsön odaítélése és mértéke vonatkozásában a polgári nemzetbiztonsági szolgálat munkáltatói kölcsönökkel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős bizottsága (a továbbiakban: bizottság) jogosult javaslattételre.(2) A munkáltatói kölcsön nyújtásáról a főigazgató dönt. A főigazgató és helyetteseinek esetében a miniszter dönt a munkáltatói kölcsön nyújtásáról.
(3) A főigazgató a munkáltatói kölcsön nyújtásáról szóló döntés során különösen az alábbi sorrendet veszi figyelembe:
a) olyan munkatárs, akinek magának, házastársának, élettársának, vele közös háztartásban élő gyermekének, más együtt költöző, együtt lakó családtagjának külön-külön vagy együttesen lakástulajdona vagy résztulajdona korábban nem volt,
b) a méltányolható lakásigény mértéke alsó határát el nem érő lakással rendelkező munkatárs,
c) házastársi, élettársi közös vagyonba tartozó lakóingatlan - volt házastársat, élettársat megillető - tulajdoni hányadának a közös vagyon megosztása keretében történő megvásárlása,
d) lakás bővítésére irányuló kérelmek,
e) lakáskorszerűsítésre, akadálymentesítésre irányuló kérelmek,
f) öröklés útján létrejött tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányadainak megvásárlásához kért munkáltatói kölcsön,
g) a munkatárs lakásigénye kielégítése céljából pénzügyi intézmény által nyújtott hitel egészének vagy részének visszafizetése céljából kért munkáltatói kölcsön,
h) a 2. § (1) bekezdés a)-d) és f) pontja alapján munkáltatói kölcsönnel rendelkező munkatárs korszerűsítési, akadálymentesítési munkáltatói kölcsönre irányuló kérelme,
i) egyéb, a 2. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmek.
(4) A bizottság javaslatára a főigazgató a (3) bekezdés szerinti sorrendtől, valamint a 3. § (1) bekezdésének ugyanazon pontja alapján beadott kérelmek egy sorban történő elbírálásától eltérhet az egyes kérelmek indokoltságára és a munkatársak szociális helyzetére figyelemmel.
8. § A munkáltatói kölcsön
a) lakásépítés és lakásbővítés esetén
aa) - ha az engedély- vagy bejelentésköteles - legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásáig,
ab) az aa) alpontba nem tartozó esetben a lakásépítés, lakásbővítés elvégzése kapcsán jelentkező költségeket tartalmazó költségvetésben jelzett munkálatok elvégzését megelőzően,
b) lakásvásárlás és a 2. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben legkésőbb az adásvételi szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséig vagy a vételár teljes kifizetéséig,
c) lakáskorszerűsítés, akadálymentesítés esetén az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását vagy a lakáskorszerűsítés, akadálymentesítés költségvetésében jelzett munkálatok elvégzését megelőzően
nyújtható.
9. § (1) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama (a továbbiakban: futamidő)
a) lakásépítés, lakásvásárlás esetén, továbbá a 2. § (1) bekezdés d) és f) pontjában foglalt esetben legfeljebb 25 év,
b) lakásbővítés esetén legfeljebb 20 év,
c) lakáskorszerűsítés, akadálymentesítés esetén legfeljebb 15 év.
(2) A munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény által felszámított díj, jutalék, kezelési és egyéb költség a munkáltatói kölcsönben részesített munkatársat terheli.
(3) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő hónapnak a kölcsönszerződésben megállapított napja.
(4) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt, rendkívül indokolt esetben, írásbeli kérelemre, a főigazgató - a korábbi jogszabályok alapján nyújtott felújítási támogatás kivételével - a törlesztési kötelezettséget legfeljebb 2 évre felfüggesztheti. A felfüggesztés a futamidőt nem változtatja meg, a felfüggesztési idő elteltével a törlesztőrészlet összege újból megállapításra kerül.
(5) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt kétévente a munkatárs írásbeli kérelmére a lakásügyi szerv a munkatárs jövedelmi viszonyaihoz igazodóan módosíthatja a megállapodást a törlesztőrészlet és a futamidő vonatkozásában. Ha ezzel kapcsolatosan a kölcsönszerződés módosítása miatt a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény költséget számol fel, annak megfizetése a munkatársat terheli. A futamidő módosítása esetén sem haladhatja meg a futamidő az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot.
10. § (1) A munkatárs a munkáltatói kölcsön teljes összegének felhasználását, valamint a cél megvalósulását - az eredeti dokumentum bemutatása mellett - az alábbi okiratok, bizonylatok, valamint számlák másolatának benyújtásával igazolja:
1. lakás tulajdonjogának megszerzése esetén
a) érvényes, az illetékes földhivatal által érkeztetett adásvételi szerződés és
b) a teljes vételár megfizetéséről szóló okirat,
2. lakás építése vagy bővítése esetén
a) a jogerős építési engedélyben meghatározott határidőn belüli jogerős használatba vételi engedély és
b) a munkáltatói kölcsön felhasználását igazoló, a használatba vételi engedély kelte napjáig vagy a használatba vételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja és egyben a munkáltatói kölcsönt felhasználó munkatárs nevére kiállított számlák,
3. lakáskorszerűsítés, akadálymentesítés esetén
a) a munkáltatói kölcsön folyósítását megelőző 6 hónapon belül és az azt követő 12 hónapon belül a munkatárs nevére kiállított számla és
b) az elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat,
4. a 2. § (1) bekezdés f) pontja esetén a felvett hitel egészének vagy részének visszafizetéséről szóló, pénzügyi intézmény által kiállított igazolás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti okiratok, bizonylatok, valamint számlák benyújtásának határideje
a) az (1) bekezdés 1. pont a) alpontja esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 15. nap,
b) az (1) bekezdés 1. pont b) alpontja esetén a teljes vételár kifizetését követő 15. nap,
c) az (1) bekezdés 2. pont a) alpontja esetén a jogerős határozat kézhezvételét követő 15. nap,
d) az (1) bekezdés 2. pont b) alpontja esetén a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő 15. nap,
e) az (1) bekezdés 3. pont a) alpontja esetén a folyósítást követő 12. hónap,
f) az (1) bekezdés 3. pont b) alpontja esetén a folyósítást követő 12. hónap,
g) az (1) bekezdés 4. pontja esetén az igazolás kézhezvételét követő 15. nap.
11. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlanra vagy a munkatársnak az ingatlanon fennálló tulajdoni hányadára az ingatlan-nyilvántartásban a polgári nemzetbiztonsági szolgálat javára első ranghelyen jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyez be, amely a munkáltatói kölcsön, a pénzügyi intézmény által felszámított kezelési költség és az esetleges késedelmi kamatai teljes visszafizetéséig áll fenn.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat eltekinthet a jelzálogjog első ranghelyen történő bejegyezésétől, ha a munkatárs a munkáltatói kölcsön igénybevételét megelőzően a munkáltatói kölcsön céljával azonos célra hitelt igényelt. A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a már bejegyzett jelzálogjog első ranghelyét átengedheti, ha a munkatárs a munkáltatói kölcsön igénybevételével egyidejűleg vagy azt követően a munkáltatói kölcsön céljával azonos célra pénzügyi intézmény által nyújtott hitelt igényel.
(3) Nem engedhető át az első ranghely, ha az ingatlan fedezeti értéke a polgári nemzetbiztonsági szolgálat jogos igényét a ranghely módosítása után már nem fedezné.
(4) Ha a munkatárs biztonsági védelméhez fűződő érdek szükségessé teszi, a főigazgató az (1) bekezdésben meghatározott jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését a biztonsági érdek fennállásáig terjedő időtartamra elhalaszthatja.
(5) A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének elhalasztása esetén a (2) és (3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a biztonsági érdek megszűnését követően haladéktalanul intézkedik a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére.
12. § (1) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt a lakást vagy a munkatárs tulajdoni hányadát csak a polgári nemzetbiztonsági szolgálat írásbeli hozzájárulásával lehet eladni, elcserélni vagy elajándékozni (a továbbiakban együtt: átruházás).
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást megadja, ha
a) a munkatárs az átruházással egyidejűleg a még fennálló munkáltatói kölcsönt egy összegben - visszafizetési kedvezmény nélkül - visszafizeti,
b) az átruházás olyan munkatárs javára történik, aki a tartozás átvállalására jogosult, és a tartozást ténylegesen átvállalja, azzal, hogy az átvállalt tartozás összege nem lehet több, mint amennyit a tartozást átvállaló munkatárs a lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönként kaphatna, és az ezt meghaladó részt - vagyis a munkáltatói kölcsön át nem vállalható részét - a lakását átruházó munkatárs köteles egy összegben megfizetni, vagy
c) a munkáltatói kölcsönben részesített munkatárs a munkáltatói kölcsönnel terhelt lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, valamint adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy arra a megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető.
(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a (2) bekezdés c) pontja szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom másik lakásra történő átjegyzését akkor engedélyezheti, ha a munkatárs tulajdonába kerülő lakás megfelel az e rendeletben a munkáltatói kölcsön nyújtására - a 2. § (5)-(10) bekezdésében foglaltak kivételével - előírt feltételeknek, és az ingatlan fedezeti értéke a polgári nemzetbiztonsági szolgálat jogos igényét nem érinti.
13. § (1) A munkatárs részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálat ismételt munkáltatói kölcsönt - kivéve a 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt célra nyújtott munkáltatói kölcsönt - az előző munkáltatói kölcsönből még fennálló tartozás teljes visszafizetését követően nyújthat. A fennálló tartozás visszafizetése - házastársak, élettársak részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által nyújtott munkáltatói kölcsön kivételével - az átvállalásnak is feltétele.
(2) A visszafizetési kedvezményben részesített munkatárs a munkáltatói kölcsön visszafizetését követő 5 éven belül újabb munkáltatói kölcsönt nem kaphat.
5. Munkáltatói kölcsön visszafizetésének speciális szabályai, a megállapodás megszűnése
14. §
(1)
A munkáltatói kölcsönben részesült munkatársat - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a fegyveres szervnél az alkalmazási jogviszonyban töltött ideje alapján a munkáltatói kölcsön összegéből a következő engedmény illeti meg:a) 5 év után 60 000 forint,
b) 10 év után további 80 000 forint,
c) 15 év után további 100 000 forint,
d) 20 év után további 150 000 forint,
e) 25 év után további 200 000 forint.
(2) Az engedmény teljes összege az 590 000 forintot nem haladhatja meg.
(3) Az engedmény megilleti az 1995. december 20. napját megelőzően a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részéről munkáltatói kölcsönben részesült azon munkatársat is, aki esetében jogszabály hiánya miatt a szolgálati idő utáni engedmény jóváírására nem kerülhetett sor, kivéve a felújítási támogatásban részesülteket.
(4) Az 1995. december 20. napját követően a polgári nemzetbiztonsági szolgálat állományába kerülő munkatárs esetében az engedmény mértékének megállapításánál csak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál ténylegesen eltöltött hivatásos szolgálati, közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt vagy munkaviszonyt lehet figyelembe venni.
(5) A munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézménynél az engedmény jóváírására - a havi törlesztőrészlet változatlanul hagyása mellett - a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatalból intézkedik.
(6) Az engedmény jóváírásával a munkáltatói kölcsön futamideje arányosan csökken.
(7) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a futamidő csökkentéséről a munkatársat és a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézményt tájékoztatja.
(8) Az engedmény a mindenkor fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.
(9) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a munkáltatói kölcsön folyósításakor a munkatárs tartozását az (1) bekezdés alkalmazásánál már figyelembe vehető időnek megfelelően csökkenti.
(10) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat az ismételt munkáltatói kölcsön nyújtása esetén a szolgálati idő után megállapítható engedmény összegéből levonja a korábban már jóváírt engedmény összegét.
15. § (1) A munkáltatói kölcsönben részesült munkatársat a munkáltatói kölcsön egyösszegű, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén visszafizetési kedvezmény illeti meg.
(2) A visszafizetési kedvezmény mértéke a visszafizetéskor fennálló tartozás összegének
a) 20%-a a munkáltatói kölcsön felvételétől számított 5 év után,
b) 25%-a a munkáltatói kölcsön felvételétől számított 10 év után,
c) 30%-a a munkáltatói kölcsön felvételétől számított 15 év után,
d) 40%-a a munkáltatói kölcsön felvételétől számított 20 év után,
de legfeljebb az Szja tv.-ben meghatározott adómentes bevétel összege.
(3) A visszafizetési kedvezmény a munkáltatói kölcsön egyösszegű visszafizetése esetén azt a volt munkatársat is megilleti, aki a munkáltatói kölcsönt a foglalkoztatási jogviszonya megszűnését követően is változatlan feltételek mellett fizeti vissza.
(4) Az engedmény és a visszafizetési kedvezmény együttes jóváírására akkor kerülhet sor, ha összegük az Szja tv.-ben foglaltak szerint adómentes bevételnek minősül.
16. § (1) Nem illeti meg a visszafizetési kedvezmény azt a munkatársat,
a) aki ellen fegyelmi, méltatlansági vagy büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás befejezéséig,
b) akinek foglalkoztatási jogviszonya megszüntetése neki felróható okból folyamatban van,
c) akinek a megállapodását a polgári nemzetbiztonsági szolgálat felmondta, és emiatt a munkáltatói kölcsönt egy összegben kell visszafizetnie,
d) aki a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás tulajdonjogát átruházta, az átruházás folyamatban van, vagy az átruházásra - a munkáltatói kölcsön egyösszegű visszafizetése mellett - a polgári nemzetbiztonsági szolgálattól engedélyt kapott.
(2) E rendelet alkalmazásában a foglalkoztatási jogviszony megszüntetése a munkatárs részéről felróható, ha
a) a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére fegyelmi eljárás eredményeként, hivatásos szolgálatra méltatlanná válás, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása, hivatásos szolgálati viszonyról való lemondás, nemzetbiztonsági alkalmatlanság vagy szolgálatra való alkalmatlanság - ide nem értve az egészségi alkalmatlanság esetét - miatt kerül sor,
b) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony megszüntetésére lemondás vagy felmentés - ide nem értve az egészségi alkalmatlanság esetét - miatt kerül sor,
c) munkaviszonyban álló munkatárs esetében a munkaviszony megszüntetésére felmondás - ide nem értve az egészségi alkalmatlanság miatti okból történő felmondás esetét - vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondása miatt kerül sor,
d) a hivatásos szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony vagy munkaviszony megszüntetését a munkatárs kezdeményezi, kivéve, ha erre nyugállomány igénybevétele miatt kerül sor.
17. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat a megállapodást azonnali hatállyal felmondja, ha a munkatárs
a) a munkáltatói kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott,
b) a kölcsönszerződést a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézménnyel a szerződéskötésre történő felhívást követő egy hónapon belül nem kötötte meg,
c) a vállalt beépítési kötelezettségének a megállapodásban megállapított határidőben nem tett eleget, vagy az általa épített lakás nem felel meg a méltányolható lakásigény mértékének,
d) a havi törlesztési kötelezettségének az írásbeli felszólításban megjelölt határidőn belül nem tett eleget, és a vele egy sorban kötelezett személyek sem teljesítettek,
e) foglalkoztatási jogviszonya neki felróható okból megszűnik,
f) a munkáltatói kölcsönt nem a hitelcélnak megfelelően használja, használta fel,
g) a munkáltatói kölcsön összegének felhasználását a 10. § (1) bekezdésében foglalt okiratok, bizonylatok benyújtásával nem igazolta, vagy
h) más súlyos szerződésszegést követett el.
(2) A havi törlesztési kötelezettség nemteljesítése esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat haladéktalanul köteles az értesítés kézhezvételétől számított 30 napos fizetési határidő kitűzésével írásban felszólítani a fizetésre a munkatársat, valamint nemteljesítés esetén - a vele egy sorban - kezességet vállaló kötelezettet, a nemfizetés következményeire való figyelmeztetéssel.
(3) A megállapodás felmondása esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a tartozást megterheli a korábban már jóváírt engedmény, valamint a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény által felszámított és a korábbi jogszabályok alapján a munkáltatói kölcsön nyújtásakor átvállalt kezelési költség összegével. Az így megállapított tartozás a felmondással egy összegben esedékessé válik.
(4) A megállapodás felmondására a polgári nemzetbiztonsági szolgálat a szerződésszegés tudomására jutásakor, az (1) bekezdés c) és g) pontjában foglalt esetekben a felszólításban kitűzött határidő eredménytelen lejártakor, az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a foglalkoztatási jogviszony megszűnése napján haladéktalanul intézkedik, a felmondásról a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzügyi intézményt írásban értesíti.
(5) A megállapodás felmondásával egy összegben esedékessé vált tartozást a munkatárs
a) az (1) bekezdés a), c) és f)-h) pontjában meghatározott esetekben a szerződésszegés időpontjától,
b) az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott esetekben a felmondásban meghatározott időponttól
számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal növelten köteles megfizetni.
18. § (1) A megállapodás felmondása esetén - ha a munkatárs a tartozását a felmondástól számított 30 napon belül nem fizeti meg - a polgári nemzetbiztonsági szolgálat köteles az igény érvényesítését kezdeményezni.
(2) A munkatársnak az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére, indokolt esetben a főigazgató - a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében - az egyösszegű visszafizetés határidejét egy ízben három hónappal meghosszabbíthatja.
(3) A munkatársnak az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére, rendkívül indokolt esetben - különös méltánylást érdemlő körülmények fennállására tekintettel, a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében - a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részletfizetési szerződést köthet a tartozás havi részletekben történő megfizetésére.
(4) A részletfizetési szerződésben a havonta térítendő összeg úgy kerül megállapításra, hogy az a felszámított kamatot és kezelési költséget is fedezze. A tartozás visszafizetésének időtartama nem lehet hosszabb a megállapodásban rögzített futamidő lejártánál.
(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat elutasítja annak a munkatársnak a (2) és a (3) bekezdésben foglaltakra irányuló kérelmét, akinek foglalkoztatási jogviszonya bíróság által jogerősen kiszabott végrehajtható szabadságvesztés büntetése miatt szűnt meg.
19. § (1) Ha a munkáltatói kölcsönben részesített munkatárs foglalkoztatási jogviszonya a munkáltatói kölcsön alapján fennálló tartozás teljes kiegyenlítése előtt megszűnik, a tartozását az új munkáltató a főigazgató hozzájárulásával, a munkatárs fennálló tartozása egyösszegű megfizetése mellett a munkatárs foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő első nappal írásbeli nyilatkozatban átvállalhatja.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az új munkáltató elszámolási szerződést köt, amelyben rendelkeznek a polgári nemzetbiztonsági szolgálat jelzálogjogáról, annak törlésével kapcsolatos költségek viseléséről, valamint az új munkáltató részére a jelzálogjoga bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozat átadásáról.
(3) Az új munkáltató a munkatárs fennálló tartozását legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő 30 napon belül megfizeti.
(4) A munkáltatói kölcsönben részesített munkatársnak a munkáltatói kölcsön fennállása alatt bekövetkező halála esetén örököse vagy túlélő házastársa, élettársa - írásbeli kérelemre, a főigazgató hozzájárulásával - a munkáltatói kölcsönt változatlan feltételek mellett fizetheti vissza.
20. § (1) A munkatárs foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése esetén - írásbeli kérelemre - a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hozzájárulásával a munkatárs házastársa vagy élettársa a fennálló tartozás teljesítését változatlan feltételekkel átvállalhatja, ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal foglalkoztatási jogviszonyban áll, és az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.
(2) Házastársi vagy élettársi vagyonközösség megszűnése esetén - írásbeli kérelemre - a lakásban maradó volt házastárs vagy élettárs a munkáltatói kölcsönt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hozzájárulásával változatlan feltételekkel vállalhatja át, ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal foglalkoztatási jogviszonyban áll, és az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.
(3) A munkáltatói kölcsön átvállalása új munkáltatói kölcsön felvételének minősül.
(4) A munkáltatói kölcsön átvállalása esetén a munkatársak által igénybe vett engedmény mértéke együttesen nem haladhatja meg a 15. § (2) bekezdése szerinti mértéket.
6. Záró rendelkezések
21. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.22. §
23. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos jogszabályok alapján munkáltatói kölcsönben részesített munkatárs a kölcsöntartozását a kölcsönszerződésben foglalt eredeti feltételek mellett köteles visszafizetni, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetés esetére vonatkozó kedvezményre azonban e rendelet szabályait kell alkalmazni.
(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos jogszabályok alapján munkáltatói kölcsönben részesített és a foglalkoztatási jogviszonyának ideje alapján engedményre jogosult munkatárs részére a felemelt összegű engedmény csak az e rendelet hatálybalépését követően alkalmazható, az engedmény visszamenőleges hatállyal nem érvényesíthető.
(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos jogszabályok alapján folyósított, a foglalkoztatási jogviszony megszüntetése következtében felmondással érintett, de még folyamatban lévő munkáltatói kölcsön esetében e rendelet visszafizetésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Rogán Antal s. k.,
Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
Lábjegyzet
Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
