adozona.hu
2021. évi IX. törvény
2021. évi IX. törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: Végső előterjesztői indokolás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvényhez - Indokolások Tára 2021/54.
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepének, magánjogi szereplőként a mindenkori kormányzattól való függetlenségének, valamint az általuk ellátott közfeladat és megvalósított célok Magyarországra és a jövő nemzedékére gyakorolt jelentőségének elismerése és biztosítása érdekében, hangsúlyozva, hogy a társadalmi értékteremtő szerep hatékony megvalósítása e szervezetek jogbiztonság elvén alapuló hosszú távú jogi stabilitását igényli, az...
(2) Az állam az (1) bekezdésben foglaltak érvényre juttatása érdekében védi a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, mint sajátos magánjogi jogalanyok jogintézményét és magánjogi autonómiáját, és biztosítja a működésükhöz szükséges jogszabályi környezet, ideértve azok szervezeti, vagyoni és működési függetlenségét.
(3) Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozása során az alapító, illetve a csatlakozó biztosítja a közfeladat ellátásához szükséges vagyonelemeket és finanszírozási eszközöket.
(4) Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyonkezelés útján történő, illetve a közfeladat ellátásához közvetlenül szükséges finanszírozási feltételeinek a biztosítása.
(2) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapítványra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3)
a) e törvény az 1. mellékletben előzetesen a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősítse,
b) az alapító, illetve a csatlakozó a vagyon kezelése és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt közérdekű célok, illetve közfeladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás céljából vagyont rendeljen (a továbbiakban: alapítói vagyonrendelés) és
c) a bíróság közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vegye.
(2) A bíróság az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásba vételről szóló döntést az országos névjegyzékben közzéteszi. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány a nyilvántartásba vétel napjával jön létre.
(3) Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrejöhet úgy is, hogy az alapítványt, a közalapítványt vagy a közérdekű vagyonkezelő alapítványt az 1. melléklet előzetesen közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősíti, amelynek alapján az alapítói jogok gyakorlására jogosult módosítja az alapító okiratot, és azt a bíróság közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként (a továbbiakban: alapítvány) nyilvántartásba veszi. A bíróság e döntését az országos névjegyzékben közzéteszi.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az alapítvány a céljait akkor módosíthatja, ha az alapító vagy csatlakozó a cél módosításához vagyont rendel.
(5) Az alapítványra nem kell alkalmazni a Ptk. 3:379. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 2. § 7. pontjában, 17. § (1) bekezdésében és 23. §-ában foglalt rendelkezéseket. Az alapítvány céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló gazdasági tevékenységet végez, így különösen az alapító által rendelt, az alapítványhoz csatlakozók által juttatott, valamint az egyéb forrásból származó vagyont kezeli.
(6) Az alapítvány gazdasági tevékenységként a javára rendelt, illetve általa az (1) bekezdés b) pontja szerinti célból bizalmi vagyonkezelésbe vett, valamint egyéb forrásból származó vagyona kezelését alapítványi céljaként végzi, és azzal a felelős gazdálkodás követelménye sérelme nélkül szabadon gazdálkodhat.
(7) Az alapítvány által bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetében
a) az alapítványt a kezelt vagyon kizárólagos kedvezményezettjének kell tekinteni azzal, hogy kedvezményezettként e vagyont is az (1) bekezdés b) pontja szerinti célok megvalósítása érdekében köteles kezelni;
b) a Ptk. 6:326. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnik az alapítvány megszűnésével;
c) e jogviszony nem tartozik a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény hatálya alá.
(8) Az alapító a vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adásáról az alapító okiratba foglalt egyoldalú jognyilatkozattal is rendelkezhet. Ebben az esetben az alapító okirat - az alapító okiratban meghatározott keretek között és feltételekkel - a Ptk. 6:316. §-ától eltérhet.
4. § (1) Az alapítvány létesítéséhez az alapítvány javára legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell rendelni (a továbbiakban: tőkeminimum).
(2) Az alapító, illetve - ha az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására jogosult - a csatlakozó az alapítvány javára rendelt vagyont az alapító okiratban vagyontárgyanként, vagyonelemenként, az azonosításukhoz szükséges részletességgel köteles megjelölni.
(3) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően a tőkeminimumnak megfelelő vagyont az alapítvány rendelkezésére kell bocsátani.
(4) Ha az alapítói jogok gyakorlása az alapítvány ügyvezető szervét (a továbbiakban: kuratórium) illeti meg, és az alapító, illetve a csatlakozó az alapítvány javára rendelt vagyonnak a tőkeminimumon felüli, az alapítvány rendelkezésére még nem bocsátott részét az erre megszabott határidőben nem teljesíti, az alapítvány jogosult e vagyonrész teljesítését követelni.
(5) Ha az alapító az alapítói jogok gyakorlását a maga részére fenntartotta és a (4) bekezdés szerinti kötelezettségét a kuratórium erre irányuló írásbeli felszólítása ellenére sem teljesíti, ennek megtörténtéig az alapítói jogok gyakorlására a kuratórium jogosult.
(6) Az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően az alapító, illetve a csatlakozó az alapítvány részére - az alapításkor vagy csatlakozáskor vállalt és annak megfelelően teljesített vagyonrendelésen felül - további vagyon rendelkezésre bocsátását is vállalhatja egyoldalú írásbeli jognyilatkozattal azzal a céllal, hogy e vagyonjuttatással az alapítvány alapításkor, illetve csatlakozáskor rendelt vagyonát növelje. E vagyonnövelés - ideértve az annak felhasználása körében harmadik személy javára teljesített kifizetést, illetve juttatást is - nem minősül külön törvény szerinti támogatásnak és arra megfelelően alkalmazni kell a (2) és a (4) bekezdést azzal, hogy a 7. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az alapító okiratot az alapító jogok gyakorlására kijelölt kuratórium módosítja.
5. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó alapítvány csak közérdekű célra alapítható.
(2) Közérdekű célnak minősül az alapítvány 1. mellékletben meghatározott közfeladata, illetve a nevelési-oktatási, tehetséggondozási, felsőoktatási, alap- és alkalmazott kutatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, amatőr- és ifjúsági sporttevékenységek, nemzeti kultúra megőrzése, a hagyományvédelem szempontjából értékkel bíró életmód megőrzésére irányuló tevékenységek, egyházak tevékenységének segítése, támogatása, a tudományos tevékenység, a környezetvédelem, klímavédelem, fenntarthatóság és körkörös gazdaság céljainak elérését támogató tevékenységek, örökségvédelem, az épített és természeti kultúra, környezet védelme, illetve ezek körébe tartozó építmények, területek kulturális célú látogathatóságának, megismerhetőségének biztosítása, nemzetstratégiai és társadalomvédelmi tevékenysége e bekezdés szerinti célok elérésére létrehozott civil szervezetek vagy nonprofit gazdasági társaságok finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények, jogi személyek fenntartása és működtetése.
(3) Az alapítvány közérdekűségéhez az is szükséges, hogy kedvezményezettjeinek köre - azok személyét illetően - nyitott legyen.
(4) Az alapítvány e törvény rendelkezése alapján egyúttal közhasznú jogállásúnak is minősül, ha ezt kérelmezi, ebben az esetben e jogállást a nyilvántartásban is fel kell tüntetni.
(2) Az alapítvány esetében felügyelőbizottság kijelölése és annak működése, továbbá állandó könyvvizsgáló megbízása kötelező. A felügyelőbizottság legalább három természetes személyből áll, a felügyelőbizottság elnökét - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - a tagok maguk közül választják.
(3) Az alapító okirat a kuratórium és a felügyelőbizottság elnökére, valamint tagjaira vonatkozóan képesítési, végzettségi és egyéb szakmai követelményeket állapíthat meg.
(4) A kuratóriumi tagot, a felügyelőbizottsági tagot, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjét legfeljebb 4 évre lehet kijelölni. A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője legfeljebb egy alkalommal jelölhető ki újra, legfeljebb további 4 évre. Az alapító a Ptk. 3:398. § (2) bekezdésétől eltérve a kuratóriumi, illetve a felügyelőbizottsági tagot megbízatásának lejárta előtt indokolás nélkül visszahívhatja. Az alapító okirat ezzel ellentétes rendelkezése semmis.
(2) Az alapítói jogot az állam nevében a Kormány határozatában kijelölt miniszter kizárólagosan gyakorolja.
(3) Az alapító okirat (1) bekezdéssel ellentétes rendelkezése semmis.
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(2) Az alapító okiratban az alapítványi vagyonellenőr kijelölésére az alapítvány is feljogosítható, ebben az esetben az alapítványi vagyonellenőr kijelölésének, illetve megbízásának ügyében a kuratórium és a felügyelőbizottság együttesen határoz, a kijelöléshez, illetve a megbízáshoz azonban a nyilvántartó bíróság jóváhagyása szükséges.
(3) Alapítványi vagyonellenőrként csak könyvvizsgáló társaság, könyvvizsgáló, ügyvédi iroda, ügyvéd vagy más büntetlen előéletű és az alapító okiratban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy jelölhető ki, illetve bízható meg. Nem lehet alapítványi vagyonellenőr az alapítvány alapítója, kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagja, elnöke, illetve az alapítvány egyéb tisztségviselője, alkalmazottja, könyvvizsgálója, kedvezményezettje és ezek hozzátartozója. Az alapító okirat e tisztség betöltésének további összeférhetetlenségi szabályait is meghatározhatja.
(4) Az alapítványi vagyonellenőrnek a megbízás elfogadására és a (3) bekezdésben foglalt követelményekre vonatkozó nyilatkozatát a nyilvántartó bírósághoz a vagyonellenőrt kijelölő személy nyújtja be.
(5) Az alapítványi vagyonellenőr halála, jogutód nélküli megszűnése, e tisztségről való lemondása esetén, vagy ha a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel már nem rendelkezik, a vagyonellenőri tisztség betöltésére a (2) bekezdés szerinti rendelkezést kell alkalmazni.
9. § (1) Az alapítványi vagyonellenőr feladata annak ellenőrzése, hogy az alapítvány vagyonkezelési tevékenysége megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban, az alapító okiratban és a vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó alapítványi szabályzatokban foglaltaknak. Az alapítványi vagyonellenőr ellenőrzi továbbá a kuratórium, illetve a felügyelőbizottság törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését.
(2) Az alapítványi vagyonellenőrt a kuratórium által gyakorolt alapítói jogok körébe tartozó kérdésekben véleményezési jog illeti meg. Az alapítványi vagyonellenőrt az alapítványi iratokba való betekintési és tájékoztatási jog tekintetében ugyanolyan jogosultságok illetik meg, mint a felügyelőbizottságot.
(3) Amennyiben az alapítói jogokat gyakorló kuratórium, illetve a felügyelőbizottság működése vagy eljárása nem felel meg a törvényben vagy az alapító okiratban foglaltaknak, az alapítványi vagyonellenőr felhívja az érintett alapítványi szervet a szabályszerű működésre. Amennyiben az érintett szerv a felhívásnak nem tesz eleget, az alapítványi vagyonellenőr törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a nyilvántartó bíróságnál.
(4) Ha az alapító okirat erre felhatalmazást ad, az alapítványi vagyonellenőr az alapító okiratban meghatározott esetekben bíróságtól kérheti a kuratórium, illetve a felügyelőbizottság által hozott törvénysértő, alapító okiratba vagy a befektetési szabályzatba ütköző határozat hatályon kívül helyezését.
(5) Ha a kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagság, illetve tisztség betöltése tárgyában - ennek felmerülésétől számított 90 napon belül - nem születik döntés, e kérdésben az alapítványi vagyonellenőr javaslatára a nyilvántartó bíróság határoz.
(6) Az alapítványi vagyonellenőr díjazásra jogosult. Az alapítványi vagyonellenőr díjazását az alapítvány által kezelt alapítványi vagyon terhére kell teljesíteni.
(2) Az alapítvány alapító okiratának tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy e törvény szerinti közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak minősül.
(3) Az alapító okiratban az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának alapvető céljait és elveit is rögzíteni kell, de az alapító az alapító okirathoz - annak részeként - mellékelheti a befektetési szabályzatot is.
(4) A befektetési szabályzatnak tartalmaznia kell az alapítványi vagyonkezelés körébe tartozó vagyon befektetésére vonatkozó alapelveket, irányokat, befektetési struktúrát, valamint a befektetések tekintetében alkalmazandó döntéshozatali módot.
(5) Ha az alapító a befektetési szabályzatot nem mellékeli az alapító okirathoz, akkor a (3) bekezdés szerinti célok és elvek alapulvételével a (4) bekezdés szerinti tartalommal a nyilvántartásba vételtől számított hat hónapon belül befektetési szabályzatot kell készíteni, amelyet a felügyelőbizottság javaslata alapján az alapítói jogok gyakorlója hagy jóvá. Ha az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja, a befektetési szabályzat jóváhagyásáról az alapítványi vagyonellenőr véleményének beszerzése után a kuratórium és a felügyelőbizottság együttesen határoz.
(6) A kuratórium az alapító okirat módosításának jogát csak akkor gyakorolhatja, ha az alapító, illetve - ha az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására jogosult - a csatlakozó erre az alapító okiratban kifejezetten feljogosította, az alapító okirat azonban ennek hiányában is módosítható, ha ezt az időközben megváltozott körülmények vagy jogszabályi követelmények a célok megvalósíthatósága érdekében szükségessé teszik. Az alapító, illetve - ha az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására jogosult - a csatlakozó előírhatja azt is, hogy a kuratórium az alapító okiratot mely kérdésekben nem módosíthatja. Ha a jogszabályi változások miatt e kérdésekben a módosítás mégis szükségessé válik, az alapító okirat kuratórium által történő módosításához az alapítványi vagyonellenőr jóváhagyása kell.
(7) Az alapító okirat módosítása nem érinti a kedvezményezettek javára már megállapított és esedékessé vált kötelezettségek teljesítését.
(2) Ha az alapítvány vagyona az alapító okiratban az (1) bekezdés szerinti mérték alá csökken, a kedvezményezetteknek járó juttatás kifizetését arányosan csökkenteni kell, vagy azt mindaddig vissza kell tartani, amíg az alapítvány vagyona az (1) bekezdés szerinti mértéket el nem éri.
(3) Az alapítvány az állam által juttatott vagyont és annak hozamát közvetlenül vagy közvetett módon a közfeladatra, illetve közérdekű célra fordítja. Ennek során az alapítvány a piaci magánbefektető elvével összhangban gazdálkodási tevékenységet végezhet, ami nem veszélyeztetheti a közfeladat-ellátást. E gazdasági tevékenységek költségeit és bevételeit számvitelileg elkülönítetten tartja nyilván.
(2) Az e § szerinti vagyonjuttatásra nem kell alkalmazni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 6. § (1) bekezdésében és 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.
(3) Az állam által ingyenesen juttatott vagyonelemekkel az alapítvány vagyonkezelési tevékenysége keretében szabadon gazdálkodhat, azzal az alapítvány a felelős gazdálkodás követelménye sérelme nélkül szabadon rendelkezhet. Az állam az ingyenes vagyonjuttatáskor rendelkezhet akként is, hogy egyes vagyonelemek tekintetében a vagyonkezelés körébe tartozó szabad gazdálkodást oly módon korlátozza, hogy a vagyonelem tekintetében az alapító okiratban államot megillető elővásárlási jogot alapít.
(4) Az állam által juttatott társasági részesedés esetén az államot az alapító okiratban rögzített feltételekkel elővásárlási jog, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság esetén vételi jog illeti meg. Amennyiben az állam nem él elővásárlási jogával vagy vételi jogával, akkor az elővásárlási jog vagy vételi jog a társasági részesedéssel érintett gazdasági társaságot illeti meg.
(5) Ha az elővásárlási jog, illetve vételi jog jogosultja az elővásárlási jogával, illetve vételi jogával a felhívást követő 90 napon belül nem él, akkor az elővásárlási jog, illetve vételi jog megszűnik.
(6) Az ingyenes vagyonjuttatáskor a (3) bekezdéstől eltérően az állam, illetve az alapító rendelkezhet akként is, hogy egyes vagyonelemeket közvetlenül az alapítványi célok közfeladat, közérdekű tevékenység megvalósítására rendeli. Ez esetben kiköthető olyan feltétel, hogy a meghatározott közfeladat alapítvány általi ellátása vagy a cél megszűnése, illetve megvalósulása esetén az ekként juttatott, közfeladattal terhelt vagyon az alapítóra visszaszáll, amit elidegenítési és terhelési tilalom biztosít. E jogot ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(7) Egészségügyi közfeladat-ellátás céljából átadott vagyonra az V. fejezet szabályait kell alkalmazni.
(8) Ha az állam az alapítvány részére közvetlenül a közfeladat megvalósítására állami vagyon tulajdonjogát - törvény felhatalmazásán alapuló jognyilatkozattal, szerződéssel vagy jogi személy létesítő okiratával (a továbbiakban együtt: alapokirat) - ingyenesen átruházza, akkor az ezt magában foglaló alapokiratot kizárólag az abban erre feljogosított személyek módosíthatják. E közfeladathoz kapcsolódóan közép- vagy hosszú távú, költségvetési éven túli év kiadási előirányzat terhére kötelezettség törvényi felhatalmazás alapján vállalható.
(9) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - az alapítvány vagyonkezelési tevékenységének, továbbá közfeladatának ellátása és közérdekű céljának megvalósítása érdekében - az állam által az Alapítvány részére ingyenesen juttatott vagyonelemeket nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérően - az alapítvány tulajdonába kell adni.
(10) Vagyonjuttatás úgy is adható, hogy az állam az alapítvány vagy a fenntartásában álló jogi személy tulajdonában álló ingatlanon közvetlenül központi költségvetési forrásból célzott beruházást finanszíroz.
(11) Az e § alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 17. § (1) bekezdésben és 18. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
(12) A vagyonjuttatás részletes kérdései e törvény keretein belül az állam és az alapítvány közötti polgári jogi megállapodásban is rendezhetőek.
(13) Amennyiben az alapítvány 1. mellékletben meghatározott közfeladatát az ott meghatározott jogi személy útján látja el, úgy e jogi személy részére biztosított vagyonjuttatásra is e § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(14) Jelen alcím szabályait megfelelően alkalmazni kell arra az esetre, amennyiben nem az állam juttat az alapítvány részére vagyont. A vagyonjuttatás részletes kérdései a vagyont juttató és az alapítvány közötti polgári jogi megállapodásban is rendezhetőek.
13. § (1) Az alapítvány javára vagyontárgy vagyonkezelésbe a közfeladatához rendelten is adható, ebben az esetben az alapítványt közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog illeti meg, amelyet ezzel a megjelöléssel ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba, ingó esetén a vagyontárgy tulajdonjogát, illetve a vagyontárgyra vonatkozó jog fennállását tanúsító közhiteles nyilvántartásba is be kell jegyezni.
(2) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog az alapító, a csatlakozó, illetve kizárólag a (9) bekezdés szerinti közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog alapítása során a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által az alapítvány javára az alapító okiratba foglalt vagyonrendeléssel vagy az alapítvány induló vagyonát növelő vagyonjuttatással az alapító okiratba vagy vagyonjuttatást tartalmazó okiratba foglalt jogügylettel alapítható.
(3) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog megszűnik, ha
a) megszűnik az a közfeladat, amelyhez a vagyontárgyat rendelték, vagy elpusztul, megsemmisül az a vagyontárgy, amelyet a közfeladat ellátásához rendeltek,
b) a bíróság megállapítja, hogy az alapítvány nem látja el azt a közfeladatot, amelynek ellátásához javára közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot alapítottak.
(4) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog a (3) bekezdésben foglalt eseteken kívül nem szűnhet meg.
(5) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot az alapítvány nem idegenítheti el és nem terhelheti meg, és azzal egyéb módon sem rendelkezhet.
(6) Az alapítvány a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői joga alapján az e jogával terhelt vagyontárgy felett a tulajdonost megillető jogokat és a tulajdonost terhelő kötelezettségeket azzal gyakorolja, hogy a vagyontárgyat
a) nem idegenítheti el és nem terhelheti meg,
b) harmadik személy részére - sem visszterhesen, sem ingyenesen - használatba nem adhatja, hasznosítás céljára nem engedheti át
ba) a kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az általa létesített, illetve fenntartott intézménye vagy ezek kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kivételével vagy
bb) lakás célú, elektronikus hírközlési építmény létesítése vagy fenntartása, valamint közszolgáltatások biztosítása céljából történő használat és hasznosítás kivételével.
(7) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog és az e joggal terhelt vagyontárgy nem része a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti, a csődeljárás és felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonnak.
(8) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői joggal terhelt állami tulajdonban álló vagyontárgy tekintetében annak tulajdonosi joggyakorlóját a tulajdonost megillető jogosítványok közül csak az elidegenítés és a terhelés joga illeti meg, de e jogát is csak az alapítvány hozzájárulásával gyakorolhatja.
(9) Az alapítvány részére - közérdekű céljainak megvalósítása és közfeladatának ellátása érdekében - a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet határozatlan időre, ingyenesen, közfeladata ellátásához szükséges vagyonként közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog biztosításával is vagyonkezelésbe adható. A földek vonatkozásában az Nvtv., a Vtv., valamint a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A földrészleteken az alapítvány javára fennálló közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog esetében a magyar államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (6) bekezdés alapján és a (8) bekezdés szerinti kivétellel - az NFA tv. 3. § (1) bekezdésétől eltérően - az alapítvány gyakorolja, és a (8) bekezdés szerinti kivétellel jogosult a földrészleteket illetően a tulajdonos képviseletére is.
(10) Az alapítvány a közfeladatának ellátása érdekében jogosult a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogával terhelt föld birtoklására, használatára és hasznai szedésére, továbbá a használat, valamint a hasznosítás jogának - (6) bekezdés b) pontja szerinti kivétel alapján történő - átengedésére, köteles továbbá a föld értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról gondoskodni. A használati jogosultság átengedése esetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumot nem kell alkalmazni.
(11) A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot az ingatlanügyi hatóság az alapítvány erre irányuló kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.
(2) Az alapítvány megszűnésének rendjére az Ectv. II. Fejezetét annak 2/D. alcíme kivételével megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapítót illeti meg abban az esetben is, ha a vagyon az alapítói juttatás mértékét meghaladja. A csatlakozó a megmaradó vagyonnak a juttatásával arányos részére tarthat igényt.
(4) Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően az alapító, illetve a csatlakozó által juttatott ingatlan, illetve társasági részesedés az alapítóra, illetve csatlakozóra száll vissza.
14/A. § (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány csak közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal egyesülhet és csak közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra válhat szét.
(2) Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok egyesülése, szétválása esetén a 3. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az egyesülésről, a szétválásról az alapítói jogok gyakorlására jogosult - ha az alapítói jogok gyakorlása nem a kuratóriumot illeti meg - a kuratórium véleményének beszerzésével hoz döntést. Szétválás esetén a döntés tartalmazza az 1. mellékletben meghatározott közfeladatok és az azok ellátásához rendelt vagyonelemek megosztására vonatkozó szétválási tervet is.
(4) Az alapítói jogok gyakorlója kezdeményezi a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntés meghozatalát, majd a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásba vételt.
(5) Az egyesüléssel, szétválással létrejövő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt mint jogutódot az állam által a jogelőd közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak ingyenesen juttatott vagyonelemek tekintetében az egyesülést, szétválást követően is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a jogelőd alapítványt terhelték, így különösen a 12. § (3) bekezdésében írt kötelezettségek.
(1a) A kuratóriumi tagot és felügyelőbizottsági tagot az alapítói jogok gyakorlója jelöli ki nyílt pályázat alapján azon felsőfokú végzettséggel rendelkező, függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással bíró személyek közül, akikkel szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(1b) Nem lehet kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag vagy az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője, aki
a) köztársasági elnök,
b) országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló vagy Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő,
c) polgármester (főpolgármester) vagy vármegyei közgyűlés elnöke,
d) az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő,
e) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti politikai vagy biztosi szolgálati jogviszonyban álló tisztségviselő, vagy a Kit. szerinti szakmai felsővezető,
f) e törvény szerinti alapítványban a 6. § (4) bekezdése szerinti megbízása időpontjában - az újrakijelölés esetét ide nem értve, már - kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag vagy az alapítvány által létesített vagy fenntartott, a Ptk. alapján létrehozott jogi személy vezető tisztségviselője, feltéve, hogy az a)-e) pont szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn, vagy
g) aki a kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági megbízatását megelőző egy évben, illetve aki a vezető tisztségviselői megbízatásának kezdetét megelőző egy évben az a)-e) pont szerinti tisztséget töltötte be.
(1c) E törvény alkalmazásában az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy európai uniós forrásokért felelős pénzügyi felsővezetőként eljáró vezető tisztségviselője.
(1d) Kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, valamint vezető tisztségviselő akkor jelölhető ki, ha az (1a) bekezdés szerint megkövetelt függetlenségét, feddhetetlenségét, pártatlanságát és integritását az Állami Számvevőszék az alapítói jogok gyakorlójától érkezett megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelezően kiadott véleményével megállapítja.
(1e) Az (1b) bekezdés f) pontja alkalmazásában a kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője a 6. § (4) bekezdése alapján második alkalommal kizárólag egyetlen kuratóriumba vagy felügyelőbizottságba, illetve egyetlen, az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személybe jelölhető ki újra.
(2) Az alapítványi vagyonellenőr nem minősül az alapítvány törvény szerinti, illetve annak alapján megbízott tisztségviselőjének és - a 8. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel - az alapítványi vagyonellenőri tisztség nem összeférhetetlen további munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonnyal, valamint külön törvény szerinti egyéb megbízatással és tisztséggel.
(3) Az alapítvány, illetve az általa létesített vagy fenntartott jogi személyek, beleértve ezek legfőbb szervének és felügyelőbizottságának elnökeit és tagjait, valamint mindezek foglalkoztatottjait, meg kell feleljenek az e bekezdésben rögzített összeférhetetlenségi szabályoknak. Az, aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó, vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet. Akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak a kockázata vagy látszata fennáll, köteles azt a döntéshozatalt megelőzően írásban - vagy előre nem látható körülmények esetén jegyzőkönyvbe rögzítetten szóban - haladéktalanul bejelenteni. Testületi döntéshozatal esetén a testület elnöke vagy tagja a bejelentést a testület felé teszi meg, egyéb esetben a bejelentést a munkáltatói jogok gyakorlója felé kell megtenni. A címzett köteles írásban megerősíteni, hogy az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert-e. A határozatot az alapítvány a döntést követő egy héten belül, legalább egy évig tartó időtartamra elektronikus úton közzéteszi. Amennyiben az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert, az alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett személy az alapítványi döntéshozatalban, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy döntéshozatalában nem vehet részt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak.
(3) A vagyonnyilatkozatot az alapítványi vagyonellenőr őrzi a kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője megbízatásának megszűnését követő egy évig.
(4) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője a tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja, díjazásban nem részesülhet.
(5) A kuratóriumi tag, a felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője által tett, (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatot az Integritás Hatóság az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény szerint ellenőrzi.
(6) Ha az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény rendelkezései szerint az Integritás Hatóság jelentésében azt állapítja meg, hogy kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag vagy az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, az alapítói jogok gyakorlójánál kezdeményezi a jogviszonyának megszüntetését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatokra nézve a 15/A. § (2)-(5) bekezdései megfelelően alkalmazandók.
(3) Az összeférhetetlenségi nyilatkozatot az Integritás Hatóság a kézhezvételtől számított 15 napon belül ellenőrzi. Amennyiben az Integritás Hatóság az összeférhetetlenség fennállását állapítja meg, az alapítói jogok gyakorlójánál kezdeményezi az érintett személy jogviszonyának megszüntetését.
(2) Ha az alapítvány az 1. melléklet szerinti közfeladatát közvetve vagy közvetlenül tulajdonában álló jogi személy útján látja, akkor ezen jogi személy fenntartása és működésének biztosítása is közfeladatnak minősül.
(3) A közfeladat-ellátás hosszú távú, kiszámítható biztosításához fűződő közérdekre figyelemmel a közfeladat az alapítványtól el nem vonható, és annak ellátásával az alapítvány nem hagyhat fel.
(4) Új közfeladatot megállapítani, a közfeladatot módosítani vagy közfeladat ellátásáról lemondani törvény felhatalmazása alapján az alapító okirat módosításával lehet.
(5) A közfeladat (4) bekezdés szerinti módosulása esetén az 1. mellékletben meghatározott közfeladat ellátásához rendelt vagyon tulajdonjogát a vagyon juttatója részére csak ellenérték fejében lehet átruházni.
17. § (1) Az alapítvány által végezhető cél szerinti tevékenység:
a) az e törvényben meghatározott közfeladat ellátása,
b) az e törvényben meghatározott közérdekű célok megvalósítása, és
c) az a) és b) pontban foglaltak forrásának megteremtése érdekében történő vagyonkezelés, mint jövedelemtermelő és vagyon gyarapítására irányuló tevékenység.
(2) Az alapítvány az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységgel nem hagyhat fel.
(3) Az alapítvány az (1) bekezdés b) pontja szerinti további közérdekű tevékenységet a következő szerint vállalhat az alapító okiratban:
a) alapításkor;
b) a 3. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá történő minősítés során,
c) működése során bármikor a kuratórium egyhangú döntése alapján.
(4) A (3) bekezdés szerinti további közérdekű tevékenység vállalása nem veszélyeztetheti az alapítvány alapító okiratában meghatározott más célok, feladatok teljesítését, illetve ellátását.
(5) A (2) bekezdéstől eltérően az alapítvány az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységgel abban az esetben hagyhat fel, ha azt a kuratórium egyhangúlag kezdeményezi és az alapító okirat ennek megfelelően módosításra kerül.
(6) Az alapítvány az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott céljának megvalósulása, lehetetlenülése, megszűnése nem eredményezi az alapítvány megszűnését.
(7) Amennyiben az alapítvány (1) bekezdés a) pontja szerinti közfeladat ellátása megszűnik, de az alapítvány az (1) bekezdés b) és c) pontjai szerinti tevékenységet továbbra is ellátja, akkor az alapítvány a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vatv.) szabályai szerinti közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakulhat át.
(8) A közfeladat ellátása, vagy a közérdekű cél elérése érdekében az alapítvány az uniós állami támogatási szabályok betartásával nyújthat támogatást az ezen szabályok hatálya alá tartozó harmadik feleknek.
a) a 4. § szerinti vagyonjuttatással,
b) a 19. § szerinti, megállapodás útján nyújtott vagyoni juttatással,
c) támogatással,
d) adománnyal, illetve
e) közfeladat-finanszírozási szerződéssel
biztosítja az alapítványnak.
(2) Ha az állam az alapítvány közfeladat-ellátása forrásának tartós fedezetét nem teljes egészében az (1) bekezdés a) pontja szerinti vagyonjuttatás vagy adomány útján biztosítja, akkor a felek azt megállapodásban rendezik.
(3) Az alapítvány céljai megvalósításához az államon kívüli más személy is támogatást adhat vagy adományt nyújthat. Az alapítvány részére pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni juttatás, adomány egyaránt adható.
(4) Az alapítvány az alapító okiratában meghatározott célok elérése érdekében pályázati eljárásban részt vehet, és pályázati támogatásban részesülhet.
19. § (1) Az alapítvány részére annak működése során az alapító, illetve a csatlakozó által az alapítvány alapító okiratában meghatározott célok megvalósításának elősegítése érdekében pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni juttatás teljesíthető. Az alapítvány számára teljesített vagyoni juttatás - ideértve az annak felhasználása körében harmadik személy javára teljesített kifizetést, illetve juttatást is - nem minősül külön törvény szerinti támogatásnak.
(2) A pénzbeli vagyoni juttatás teljes körű felhasználásáig az alapítvány a számviteli törvény szerinti éves beszámolójában mutatja be annak felhasználását.
(3) Az (1) bekezdés szerinti, az alapítványnak teljesített vagyoni juttatás a 4. § (6) bekezdése szerinti vagyonnövelésnek minősül.
20. § (1) Ha az alapítvány a közfeladat ellátását nem kizárólag a vagyonkezelési tevékenységéből finanszírozza, hanem annak ellátása közfeladat-finanszírozási szerződéssel is történik, akkor az érintett közfeladat hosszú távon történő biztosítása érdekében az alapítvány finanszírozásának alapvető elveit és biztosítékait, valamint az alapító, az alapító intézményei mint szolgáltató és az állam mint megrendelő együttműködésének rendjét az állam és az alapítvány hosszú távú, legalább tizenöt, legfeljebb huszonöt év időtartamra szóló keretmegállapodásban rögzítik, amelynek hatálya alatt kötelesek három-hat év időtartamra szóló részletes feladatfinanszírozási megállapodásban megállapítani a megállapodással érintett tevékenység vállalt volumenét, indikátorrendszerét, a támogatás mindezekhez igazodó mértékét, a közfeladat-ellátás időszakos közös értékelését, felülvizsgálatát és a szükséges részletszabályokat. A feladatfinanszírozási megállapodás megkötésekor az állam nevében eljáró miniszter a megállapodás időtartamára vállalhat éven túli kötelezettséget.
(2) Amennyiben valamelyik fél a közfeladat finanszírozási szerződésben foglaltakat nem teljesíti, a másik fél jogosult bírósághoz fordulni. A bíróság az ügyben soron kívül jár el, és bírósághoz fordulás esetén köteles ideiglenes intézkedést hozni a közfeladat-ellátás folyamatos biztosítása érdekében.
20/A. § (1) Az állam nevében eljáró miniszter az alapítvány kérelmére az alapítói vagyonjuttatásként biztosított pénzbeli vagyonjuttatás felhasználására az alapítvánnyal közfeladat-finanszírozási szerződést köt, amely szerződés az alapítói vagyonjuttatásként biztosított pénzbeli vagyoni juttatás teljesítésére létrejött megállapodás helyébe lép.
(2) Az alapítvány (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmével érintett pénzbeli vagyoni juttatást úgy kell tekinteni, mint ami közfeladat-finanszírozási szerződéssel került biztosításra.
21. § (1) Az alapítvány az általa ellátott közfeladat után a hasonló feladatot ellátó állami, illetve önkormányzati intézményekkel legalább azonos támogatásra jogosult. Az állam az alapítvány által ellátott közfeladat ellátásához és fejlesztéséhez (ideértve az alapítvány által fenntartott intézményeket is) legalább az állami, illetve az önkormányzati intézményekével azonos jogi, finanszírozási és pályázati feltételeket köteles biztosítani.
(2) Az állam az állami, illetve önkormányzati intézmények számára biztosított működési, felújítási és fejlesztési forrásokkal legalább azonos mértékű alap- és kiegészítő támogatásokat biztosít az alapítvány által fenntartott közfeladatot ellátó intézmények számára.
(3) Az állam az állami, illetve az önkormányzati intézményekben foglalkoztatottak számára nyújtott személyi juttatásokat és azok növelésének forrását legalább azonos feltételekkel biztosítja az alapítvány által fenntartott intézmények részére is.
(4) Az alapítvány és az alapítvány 1. melléklet szerinti felsőoktatási intézménye egyoldalú nyilatkozattal csatlakozhat bármely egységes állami beszerzési rendszerhez, és onnan egyoldalú nyilatkozattal távozhat.
(5) Az állam által nyújtott 18. § (1) bekezdés a-b) és e) pontja szerinti juttatásra nem kell alkalmazni az államháztartási szabályokat.
(2) Az 1. melléklet szerinti felsőoktatási intézmény fenntartója és tulajdonosa nem lehet eltérő személy. A felsőoktatási intézmény átalakulását eredményező különválás körében a szétválás nem alkalmazható, a szervezeti kiválás esetén a kiváló szervezeti egység az 1. melléklet szerinti felsőoktatási intézménybe olvadhat be.
(3) A tulajdonos - a felsőoktatási intézménynek a kutatás és az oktatás tartalmával és módszereivel kapcsolatban, az Alaptörvényben és az e törvényben biztosított önállóságát nem sértve - a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint gyakorolja a tulajdonost a polgári jog alapján megillető jogokat.
(4) Az alapítvány által fenntartott 1. melléklet A) alcíme szerinti felsőoktatási intézmény alapító okirata rendelkezhet úgy, hogy a fenntartó hagyja jóvá a felsőoktatási intézmény részére gazdálkodó szervezet alapítását, valamint gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését.
(4a) Az 1. melléklet A) alcíme szerinti felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatára a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 11. § (1) bekezdés a) pontjában és 12. § (7) bekezdésében meghatározottak alkalmazandók.
(4b) Az 1. melléklet A) alcíme szerinti felsőoktatási intézmény esetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12. § (3) bekezdés d) pontja, e) pont eb) és ed) alpontjai alkalmazandók.
(5) Az 1. melléklet szerinti felsőoktatási intézményt fenntartó alapítvány felügyelő bizottságába a 6. § (2) bekezdésétől eltérően egy tagot a szenátus delegál.
(6) Ha az alapítvány a vagyontárgy tulajdonjogát nem ruházta át a felsőoktatási intézményre, akkor az alapítvány által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyontárgy tekintetében a felsőoktatási intézményt kizárólag használati jog illeti meg. Az alapítvány által a felsőoktatási intézménynek biztosított vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
(2) Egészségügyi közfeladat az egyetem részeként működő klinikai központtól nem vonható el. A klinikai központ és a klinika elnevezés használatára csak az e törvény szerinti felsőoktatási intézmény részeként működő jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység jogosult.
(3) Az állam a IV. Fejezetben, továbbá az ágazati jogszabályban meghatározott szabályok szerint biztosítja a közfeladat-ellátás finanszírozását, a közfeladat-ellátás keretében teljesítendő új feladathoz, továbbá a közfeladat változása miatt felmerülő többletfeladathoz az állam többletfinanszírozást biztosít.
(4) A klinikai központ indokolt pénzügyi hiányát a hasonló feladatot ellátó állami, önkormányzati intézményekkel azonos módon és feltételekkel az állam megtéríti.
(5) A klinikai központ az egységes állami egészségügyi irányítás részét képezi, emiatt
a) az állam felelős a klinikai központ tevékenységéből származó károkért,
b) az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ elnökének személyére a rektor véleményének kikérésével az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője tesz javaslatot és a klinikai központ elnökének megbízására és megbízása visszavonására az egészségügyért felelős miniszter és a kuratórium elnöke együttesen jogosult,
c) az irányító vármegyei intézményi feladatokat el nem látó klinikai központ elnökét az egészségügyi felsőoktatási intézmény rektora bízza meg azzal, hogy az elnök megbízásához az egészségügyért felelős miniszter előzetes egyetértését be kell szerezni, és felette a munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja, minden további az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogkört a klinikai központban egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak esetében - a bérgazdálkodást érintő, a kancellár egyetértésével hozható döntések kivételével - a klinikai központ elnöke gyakorol,
d) az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv
da) vezetője gyakorolja az irányító vármegyei intézményi feladatokat végző klinikai központ vezetője felett - a klinikai központ vezetőjének a felsőoktatási intézményben további munkavégzésre irányuló jogviszonyban, oktatói, vagy tudományos munkakörben való foglalkoztatását ide nem értve - a b) a pontban meg nem nevezett egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő munkáltatói jogokat, valamint egészségügyi dolgozói felett - e személyeknek a felsőoktatási intézményben további munkavégzésre irányuló jogviszonyban, oktatói, vagy tudományos munkakörben való foglalkoztatását ide nem értve - az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésére, megszüntetésére vonatkozó munkáltatói jogokat,
db) gyakorolja a jogszabályban meghatározott szakmai irányítási jogköröket,
dc) az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó és az irányító vármegyei intézményi feladatokat el nem látó klinikai központok esetében jogszabályban meghatározott eltérő irányítási jogköröket gyakorol,
e) az irányító vármegyei intézményi feladatokat végző klinikai központ egészségügyi dolgozói felett az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő, a d) pont da) alpontjában meg nem nevezett munkáltatói jogot a klinikai központ elnöke gyakorolja.
(5a) A klinikai központ elnöke - az (5) bekezdésben foglalt irányítási jogköreinek gyakorlásán túl - írásban jogosult előzetesen jóváhagyni az irányítása alá tartozó városi intézmény egyes tárgyévi vagy költségvetési éven túli kötelezettségvállalásait. Ha a jóváhagyás megtagadása ellenére a városi intézmény az álláspontját fenntartja, az egészségügyi szolgáltatás irányításáért az ágazati jogszabályban kijelölt felelős állami szerv dönt.
(6) Az egészségügyi irányítási jogkör gyakorlása nem eredményezheti sem az alapítvány felsőoktatási közfeladat-ellátásának, sem a klinikai központ egészségügyi közfeladat-ellátásának ellehetetlenülését.
(7) Az egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változásra (ideértve a közfeladatnak az e törvényben rögzített részelemének bármely visszavételét is) megállapodással akkor kerülhet sor, ha az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője az egészségügyi szakmai irányítási jogköre szerinti kezdeményezése alapján
a) a klinikai központ által biztosított egészségügyi szolgáltatás igénybevételének figyelembevételével a kapacitás- és az ellátási terület változása indokolt, de a változás mértéke nem haladhatja meg az országos átlag szerinti kapacitás- és ellátási terület változásának arányát, és
b) a közfeladat-ellátás csökkenése esetén arra a kompenzációra a mérték tekintetében a kisajátításról szóló törvény kártalanításra vonatkozó szabályait megfelelően kell alkalmazni.
(8) Az egészségügyi közfeladat-ellátás változására - a (7) bekezdés szerinti esetben megállapodással - akkor kerülhet sor továbbá, ha az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője az egészségügyi szakmai irányítási jogköre szerinti kezdeményezése alapján
a) váratlan esemény, vagy előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükséglet teljesítése,
b) új egészségügyi technológia bevezetése,
c) fejlesztési forrásból megvalósuló egészségügyi szolgáltatás finanszírozásának biztosítása,
d) a felsőoktatási intézmény kutatási-, fejlesztési-, innovációs tevékenységének eredményeként létrejövő új egészségügyi ellátás vagy szolgáltatás finanszírozása,
e) egészségügyi válsághelyzetben szükséges átmeneti időszakra vonatkozó intézkedés
érdekében történik.
24. § A klinikai központban az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 1. § (6) bekezdésében meghatározott foglalkoztatott esetében a honvédek jogállási kérdéseit szabályozó jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az Eszjtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
25. § (1) Az egészségügyi közfeladat-ellátással terhelt magánvagyont elkülönítetten kell nyilvántartani.
(2) A 12. § (3) bekezdésétől eltérően az egészségügyi közfeladat-ellátással terhelt magánvagyonba tartozó vagyonelemek feletti rendelkezési jog gyakorlásához az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter hozzájárulása szükséges, ingatlan esetében e jog biztosítására az államot elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg.
(3) Amennyiben az alapítvány, vagy az általa fenntartott egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója az egészségügyi közfeladat-ellátás céljából olyan új ingatlant biztosít, amely a közfeladat ellátására szolgáló meglévő ingatlan funkciójának legalább azonos szinten megfelel, akkor a meglévő ingatlan felett az alapítvány a (2) bekezdéstől eltérően, a 12. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, vagyonkezelési tevékenysége keretében szabadon rendelkezik, valamint a (2) bekezdés szerinti jog átszáll az e bekezdés szerinti ingatlanra, melyet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(2) A nem felsőoktatási alapítványok megszüntetésével összefüggő kormányhatározatban meg kell határozni
a) az alapítói jogok gyakorlójának döntése alapján a nem felsőoktatási alapítvány megszüntetésének napját, amely nem lehet későbbi, mint 2026. július 31.,
b) a nem felsőoktatási alapítvány közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának módját,
c) azokat a nem felsőoktatási alapítvány által ellátott, azonban kötelező közfeladatnak nem minősülő feladatokat, továbbá a nem felsőoktatási alapítvány által ellátott közérdekű vagy egyéb feladatokat, amelyet az állam a továbbiakban is ellát,
d) a nem felsőoktatási alapítvány feladatát, egyes feladatait átvevő, az állami tulajdonba kerülő gazdasági társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlójának kijelölt központi költségvetési szervet (a továbbiakban: átvevő költségvetési szerv), valamint
e) azt a személyt, aki az e törvény szerinti elszámolási feladatokat ellátja (a továbbiakban: elszámolási biztos).
(3) Az elszámolási biztos feladatainak ellátása érdekében - e fejezetben meghatározott - intézkedéseket foganatosíthat, amit a nem felsőoktatási alapítvány a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásából (a továbbiakban: nyilvántartás) való törléséig tűrni köteles. Az elszámolási biztos - a kincstár költségére - szakértőt is bevonhat, ha e fejezetben meghatározott tevékenysége során különleges szakértelmet igénylő kérdés merül fel.
(4) Az elszámolási biztos minősített adatot kizárólag a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott személyi biztonsági feltételek teljesülése esetén ismerhet meg.
(5) Az elszámolási biztos tevékenységéhez kapcsolódóan, az ahhoz szükséges mértékben és időtartamban minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.
(6) Az elszámolási biztos a (4) és az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével a működése során tett véleményeit, javaslatait, ajánlásait, megállapításait és egyéb, a működése során készített dokumentumait nyilvánosságra hozhatja a különleges adatok, a minősített adatok, a személyes adatok és a törvény által védett egyéb adótitkok kivételével.
(7) A 14. § (2) bekezdéstől eltérően a nem felsőoktatási alapítvány e fejezet szerinti megszüntetésére, vagyoni viszonyainak lezárására, a nyilvántartásból való törlésére az Ectv. II. fejezetének rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha e fejezet rendelkezése előírja. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az alapítói jogok gyakorlója a nem felsőoktatási alapítványt jogutód nélküli megszűnést eredményező ok megjelölése nélkül szünteti meg.
25/B. § (1) A nem felsőoktatási alapítványt a nyilvántartó bíróság 2026. augusztus 31-én aznapi hatállyal végelszámolási eljárás lefolytatása nélkül, a 25/A. § (1) bekezdése szerinti kormányhatározat alapján, a Ptk. 3:403. § (5) bekezdésének, valamint a Cnytv. 43/A. §-ának alkalmazása nélkül hivatalból, jogutód nélkül törli a nyilvántartásból, kivéve ha a 25/C. §-nak megfelelően az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel a szükséges változásbejegyzési kérelmet határidőben benyújtotta.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, a nem felsőoktatási alapítvány törlését elrendelő végzés, valamint a 25/C. § (9) bekezdése szerinti végzésnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adat törlését elrendelő rendelkezése ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincsen helye. Ezen határozat, illetve rendelkezés a határozat meghozatala napján jogerőre emelkedik, a bíróság a határozatához, illetve a rendelkezéséhez ugyanezen naptól kötve van.
(3) A nem felsőoktatási alapítvány azon a napon szűnik meg, amikor a bíróság a nem felsőoktatási alapítványt a nyilvántartásból törli. Ha a 25/C. §-nak megfelelően az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel a szükséges változásbejegyzési kérelmet határidőben benyújtja, az Alaptörvény tizenhatodik módosítása szerinti vagyon tulajdonjoga államra történő visszaszállásának az időpontja - a változásbejegyzési kérelem bíróság általi elbírálásától függetlenül - a változásbejegyzési kérelem benyújtásának a napja.
(2) Ha az államháztartáson kívüli alapító, több államháztartáson kívüli alapító esetén egyetlen államháztartáson kívüli alapító sem kívánja a nem felsőoktatási alapítványt ezen alcím szerint tovább működtetni, ideértve azt is, ha határidőben az arra jogosult nem nyilatkozik, a nem felsőoktatási alapítvány nyilvántartásból való törlésére és vagyoni viszonyainak lezárására e fejezet szerint kerül sor.
(3) Ha az államháztartáson kívüli alapító, több államháztartáson kívüli alapító esetén legalább egy államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány ezen alcím szerinti továbbműködtetési szándékáról határidőben nyilatkozik, a nem felsőoktatási alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítványként vagy Ptk. szerinti alapítványként - változásbejegyzési kérelem alapján - a nyilvántartásba való bejegyzésének akkor van helye, ha
a) az államháztartáson kívüli alapító változásbejegyzési kérelmét legkésőbb 2026. augusztus 30. napján éjfélig - a választott továbbműködési formától függően - a Vatv. vagy a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően módosított alapítói okirattal és jogszabályban előírt mellékletekkel a bírósághoz benyújtja, és
b) az a) pont szerinti változásbejegyzési kérelemhez csatolja a 25/G. § szerinti megállapodásra tekintettel - az alapítói jogok gyakorlójának a nem felsőoktatási alapítvány megszüntetésére vonatkozó döntésének visszavonása alapján - a Kormány határozatát a 25/A. § (2) bekezdése szerinti határozat 25/A. § (2) bekezdés a) pontjára vonatkozó döntés visszavonásáról.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a nem felsőoktatási alapítvány létesítő okiratának módosítását az államháztartáson kívüli alapítónak változásbejegyzési kérelemben kell bejelentenie a bíróságnak. A változásbejegyzési kérelem késedelmes benyújtása esetén a Cnytv. 37. § (2) bekezdés nem alkalmazható.
(5) Az alapító okirat módosítása során a választott alapítványi formára a Vatv.-ben vagy a Ptk.-ban előírt rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ha a választott alapítványi formára irányadó jogszabály vagyoni hozzájárulás teljesítésének határidejét a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásához vagy nyilvántartásba vételhez (létesítéshez) köti, nyilvántartásba vételi kérelmen e fejezet szerinti változásbejegyzési kérelmet, nyilvántartásba vételen a választott alapítványi formának az e fejezet szerinti változásbejegyzési kérelmen alapuló bejegyzését kell érteni. Az alapító okirat módosítása során
a) az állami szerepvállalásra vonatkozó rendelkezéseket el kell hagyni,
b) a továbbműködő alapítvány célja a Ptk. 3:393. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása hiányában is érvényesen módosítható,
c) a továbbműködő alapítvány vagyonának az Alaptörvény tizenhatodik módosításával az államra visszaszálló vagyon mértékével történő csökkentése tekintetében a Ptk. 3:384. § (2) bekezdése nem alkalmazható, az alapító okirat e tekintetben történő módosítása a Ptk. 3:393. § (2) bekezdésével szemben, érvényes,
d) a továbbműködő alapítvány államháztartáson kívüli alapítója által juttatott vagyonaként csak olyan vagyon határozható meg, mely a 25/G. § szerinti megállapodás alapján nem vitás, valamint
e) a továbbműködő alapítvány névváltoztatásra nem köteles.
(6) A változásbejegyzési eljárásban a bíróság az alapító okirat és mellékletei tekintetében azt is vizsgálja, hogy azok megfelelnek-e a választott alapítványi formára előírt jogszabályokban, valamint e fejezetben foglalt rendelkezéseknek. A változásbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező, ha a választott alapítványi forma nyilvántartásba vételi eljárásában is kötelező. A bíróság a változásbejegyzési kérelmet akkor is elutasítja, ha az alapító okirat vagy annak mellékletei nem felelnek meg az e fejezetben foglalt feltételeknek.
(7) Ha a bíróság a változásbejegyzési kérelemnek helyt ad, a változásbejegyzési kérelemnek megfelelő adatokat jegyzi be a nyilvántartásba azzal, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adatot hivatalból törli. A közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy a Ptk. szerinti alapítvány a nem felsőoktatási alapítvány mindazon vagyoni, szerződéses és egyéb jogainak, továbbá kötelezettségeinek jogutódjává válik, amelyek a nem felsőoktatási alapítványt az alapító okiratában meghatározott közfeladatokon túli közérdekű cél teljesítéséhez, más célok teljesítéséhez, illetve feladatellátáshoz kapcsolódóan megillették vagy terhelték.
(8) Az alapítói jogok gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozattételi határidő lejártát követő munkanapon tájékoztatja a nem felsőoktatási alapítványt nyilvántartó bíróságot az államháztartáson kívüli alapító nyilatkozatában foglalt szándékáról, vagy arról, hogy az államháztartáson kívüli alapító nem nyilatkozott.
(9) Ha a változásbejegyzési kérelmet a bíróság jogerősen visszautasítja vagy elutasítja, illetve a Cnytv. 29. § (3) bekezdése szerinti határidő eredménytelenül eltelik, a jogerőre emelkedést, illetve a Cnytv. 29. § (3) bekezdése szerinti határidő utolsó napját követő napon a bíróság a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra utaló nyilvántartási adatot hivatalból törli a nem felsőoktatási alapítvány nyilvántartási adatai közül. Az adattörlésre vonatkozó jogerős határozat - külön eljárás lefolytatása nélkül - egyben a nem felsőoktatási alapítvány jogutód nélküli megszűnését eredményező, a Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ok bekövetkezte bíróság általi megállapításának minősül, és a bíróság elrendeli a nem felsőoktatási alapítványnak az Ectv. 9/J. §-a szerinti kényszer-végelszámolását.
(2) A nem felsőoktatási alapítvánnyal szemben e fejezet hatálybalépésének napjától törvényességi felügyeleti eljárásnak, csőd- vagy felszámolási eljárás elrendelésének helye nincs, a folyamatban lévő eljárást meg kell szüntetni.
(3) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriumát, egyéb szervét az ezen alcímben foglalt kötelezettségek a 25/B. § szerinti törlés napjáig terhelik.
(4) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriumi tagját az ezen alcímben foglalt kötelezettségek akkor is terhelik, ha megbízatása az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény alapján a (3) bekezdés szerinti időszakban megszűnik.
25/E. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriuma e fejezet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül előterjesztést készít. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell
a) a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni és pénzügyi helyzetét, külön jelezve az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló fordulónapjától a normál napi működést meghaladó, a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni és pénzügyi helyzetét érintő változásokat,
b) az Alaptörvény tizenhatodik módosításával az államra visszaszálló vagyonelemeket, bemutatva az állam által juttatott vagyon természetben meglévő vagyonelemeit, az esetlegesen annak helyébe lépő természetben visszaszálló vagyonelemeit, a pénzügyi eszközként vagy pénzbeli vagyonként kimutatható vagyonelemeket, valamint az állam által juttatott vagyon hozamaként jelentkező vagyont,
c) az államra vissza nem szálló vagyonelemeket,
d) a nem felsőoktatási alapítvánnyal szemben, illetve a javára fennálló valamennyi nem vitatott és vitatott követelést, a követelés jogosultjának nevét vagy elnevezését, lakcímét vagy székhelyét, szervezet esetén nyilvántartási számát, a követelés jogalapját, összegét és esetleges járulékait, keletkezésének és esedékességének időpontját,
e) a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni részesedésével vagy tagságával működő jogi személyeket, és arról való tájékoztatást, hogy a nem felsőoktatási alapítvány megszűnésével ezen jogi személyek tekintetében a megszűnéssel összefüggésben milyen intézkedési kötelezettségek merülnek fel,
f) a folyamatban lévő ügyekről szóló tájékoztatást,
g) azokat az érdemi jelentőséggel bíró körülményeket, kötelezettségeket, amelyek a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni viszonyainak rendezése során figyelembe veendők.
(2) Ha az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti vagyontárgyat jogszabály alapján közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban kell nyilvántartani, a vagyontárgyat a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges, jogszabályban meghatározott azonosító adatokkal kell megjelölni.
(3) Az előterjesztésben bemutatott vagyont könyv szerinti értéken kell megjelölni.
(4) Az előterjesztéshez mellékelni kell az utolsó számviteli törvény szerinti beszámolót, a nem selejtezhető, a titkos minősítésű, a számviteli és az adóügyi iratokról iratjegyzéket.
(5) Az előterjesztéshez mellékelni kell az alapítványi vagyonellenőrnek az alapítvány vagyonkezelési tevékenységének jogszerűségére vonatkozó álláspontját tartalmazó okiratot is.
(6) Az előterjesztést és mellékleteit a kuratórium a határidő lejártát követő napon megküldi a nem felsőoktatási alapítvány alapítói jogait gyakorlónak és az elszámolási biztosnak.
(7) Az elszámolási biztos, illetve az alapítói jogok gyakorlója az előterjesztés kézhezvételétől számított három napon belül a kuratóriumot az előterjesztés kiegészítésére, javítására hívhatja fel, ha okkal feltételezhető, hogy az hiányos vagy hibás. A kuratórium a felhívásnak három napon belül köteles eleget tenni vagy igazolni, hogy az előterjesztés nem hiányos vagy hibás.
25/F. § (1) A 25/E. §-ban foglaltak elvégzését követően a nem felsőoktatási alapítvány és az elszámolási biztos jegyzőkönyvet vesz fel arról, hogy a nem felsőoktatási alapítvány vagyonát, iratait, számviteli és adóbizonylatait, a bíróságokkal, hatóságokkal fennálló, illetve megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratokat az elszámolási biztos átvette, a szükséges tájékoztatást megkapta. A feladatátvétel esetén a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átvevő költségvetési szerv irat- és bizonylatmegőrzési kötelezettségét.
(2) A nem felsőoktatási alapítvány kuratóriumi tagjai az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben nyilatkoznak
a) az átadott vagyontárgyak és iratok teljességéről,
b) a nem felsőoktatási alapítvány fennálló jogviszonyaira vonatkozó tájékoztatás teljességéről,
c) a nem felsőoktatási alapítvány vagyonára vonatkozóan a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásokba való bejegyzéshez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról, és
d) a nem felsőoktatási alapítvány részvételével működő szervezetekben az állam tagként történő bejegyzéséhez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról.
(3) A kuratórium tagjai a 25/E. §-ban és e §-ban meghatározott feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartoznak.
(4) Az elszámolási biztos az előterjesztésben foglaltak alapján megkeresi a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást az érintett vagyontárgy tulajdonjogának állam javára történő átvezetése iránt. Az érintett nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően az állam tulajdonjogának átvezetésére az elszámolási biztos kérelme alapján kerül sor, az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt egyéb feltétel meglétére nincs szükség.
(2) A nem felsőoktatási alapítvány közfeladatához, valamint a 16. alcím szerinti feladatátvétel alapján az állam által átvett feladatához kapcsolódó hitelezői igényekért az állam áll helyt.
(3) Az államháztartáson kívüli alapítót megilleti az általa juttatott vagyon, annak helyébe lépő vagyon és annak hozama, azonban a nem felsőoktatási alapítvány alapító okiratában meghatározott közfeladatokon túli közérdekű cél, más célok megvalósításához kapcsolódó hitelezői igényekért az államháztartáson kívüli alapító a neki járó vagyon erejéig áll helyt.
(4) Az állam áll helyt a nem felsőoktatási alapítványnak az e fejezet hatálybalépésének napja előtt keletkezett azon kötelezettségeiért, amelyek a (3) bekezdés ellenére nem kerülnek kielégítésre.
(5) Az állam és az államháztartáson kívüli alapító a közöttük történő elszámolásról, a vagyon szétválasztásáról és kiadásáról, a hitelezői követelésekért való helytállásról megállapodást köt. A megállapodást az elszámolási biztos készíti elő a 14. alcímben meghatározott iratok alapján, az államháztartáson kívüli alapítóval való együttműködés mellett. Ha az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel változásbejegyzési kérelmet kíván benyújtani a bírósághoz, az együttműködési kötelezettség kiterjed arra, hogy a megállapodás olyan időponttal jöjjön létre, hogy a változásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtására az államháztartáson kívüli alapítónak lehetősége legyen. A változásbejegyzési kérelem határidőben történő előterjesztéséért azonban az állam nem felel.
(6) A felek kötelesek a nem vitatott elszámolási, vagyonmegosztási, vagyonkiadási, valamint a helytállás mértékére vonatkozó, és egyéb felmerülő nem vitás kérdésekben legkésőbb 2026. augusztus 30. napjáig megállapodni. A vitássá tett vagyon az államháztartáson kívüli alapító részére nem adható ki, a vitás kérdésekkel kapcsolatos igény perben érvényesíthető.
(7) Ha az államháztartáson kívüli alapító a nem felsőoktatási alapítvány továbbműködtetésének szándékára figyelemmel változásbejegyzési kérelmet kíván benyújtani a bírósághoz, az (5) bekezdés szerinti megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az államnak visszajáró, pénzforgalmi és egyéb számlán lévő pénzeszközt, tőke- és pénzpiaci befektetési eszközöket a változásbejegyzési kérelem benyújtását megelőző napig az államnak vissza kell adni, az elszámolási biztos nem szerez rendelkezési jogot a továbbműködő alapítvány számlái felett.
(8) Az (5) bekezdés szerinti megállapodásban a (3) bekezdés szerinti helytállási kötelezettség teljesítésére az államháztartáson kívüli alapítót megillető vagyon terhére tartalékot kell képezni. A hitelezői követelések kielégítése után maradó tartalékként szolgáló vagyon az államháztartáson kívüli alapítót illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogutódlás a nem felsőoktatási alapítvánnyal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és a jogutódlásra hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.
(3) Azon jogviszony, amelynek kizárólagos jogosultjává az átvevő költségvetési szerv és kizárólagos kötelezettjévé az állam válik, a feladat átvételének napján e törvény erejénél fogva megszűnik.
(4) A folyamatban lévő eljárásokban a nem felsőoktatási alapítvány helyébe a költségvetési szerv lép. A feladat átvételekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint polgári peres és nemperes eljárásokban a nem felsőoktatási alapítvány jogutódjának az átvevő költségvetési szerv tekintendő, és ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság az átvevő költségvetési szervet, illetve az államot terheli vagy illeti meg. Az elszámolási biztos gondoskodik arról, hogy a fél személyében történő változás a feladat átvételekor folyamatban lévő eljárásokban bejelentésre kerüljön.
(5) A feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultjának a feladat átvételének időpontjától az átvevő költségvetési szerv tekintendő. A hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételét követően haladéktalanul kezdeményezi.
(6) A 25/F. § szerinti jegyzőkönyv aláírásának napjától a nem felsőoktatási alapítvány pénzforgalmi és egyéb számlái felett rendelkezési joggal az elszámolási biztos rendelkezik. Az elszámolási biztos a feladat átvételét megelőzően - ha a számla feletti rendelkezési jog megszerzésére később kerül sor, a rendelkezési jog megszerzését követő munkanapon - átutalja a nem felsőoktatási alapítvány valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére.
25/I. § (1) Az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a feladat átvételének napján a kedvezményezett nem felsőoktatási alapítvány helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. A jogutódlás miatti szerződésmódosítást az átvevő költségvetési szerv a feladat átvételétől számított tíz napon belül kezdeményezi. A támogató, illetve a közreműködő szervezet a szerződésmódosításokat a kezdeményezéstől számított harminc napon belül hajtja végre.
(2) Az európai uniós társfinanszírozású pályázati konstrukciók tekintetében a feladat átvételének napján a pályázó nem felsőoktatási alapítvány helyébe az átvevő költségvetési szerv lép.
(3) A feladat átvételekor folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban a feladat átvételének napján a nem felsőoktatási alapítvány helyébe az átvevő költségvetési szerv lép.
25/J. § Azon feladatokat érintő jogviszonyok lezárására, amelyet az állami feladatátvétel nem érint, a 17. alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A nem felsőoktatási alapítvány (1) bekezdés szerinti jogviszonyaiból, ügyeiből folyó jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-én az államra szállnak, az állam képviseletében az elszámolási biztos jár el. Az elszámolási biztos a nem felsőoktatási alapítvány ezen alcím hatálya alá tartozó vagyoni viszonyai lezárását szolgáló, valamint ezen alcímben meghatározott intézkedések megtétele érdekében jár el.
(3) A 25/F. § szerinti jegyzőkönyv aláírásának napjától a nem felsőoktatási alapítvány pénzforgalmi és egyéb számlái felett rendelkezési joggal az elszámolási biztos rendelkezik, kivéve a 25/G. § (7) bekezdése szerinti esetet.
25/L. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány megszüntetése nem érinti a nem felsőoktatási alapítvány üzleti évét, azt folyamatosnak kell tekinteni az elszámolás befejezésének időpontjáig.
(2) Az elszámolás időszaka alatt a nem felsőoktatási alapítvány analitikus és főkönyvi nyilvántartásait úgy kell vezetni, hogy azok alkalmasak legyenek az elszámolás befejezésekor a piaci értéken történő értékelés, valamint az utolsó üzleti évről készítendő beszámoló alátámasztására.
25/M. § (1) A nem felsőoktatási alapítvány hitelezői a követeléseiket a 25/A. § (1) bekezdés szerinti kormányhatározat közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be az elszámolási biztosnak. A bejelentés akkor is szükséges, ha a követeléssel kapcsolatban hatósági, közjegyzői, bírósági végrehajtási vagy más bírósági eljárás van folyamatban. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de az elszámolási eljárás befejezésének napját követően hitelezői igényt már csak a megszűnt jogi személy tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni.
(2) A Kormány a saját honlapján, valamint a nem felsőoktatási alapítvány a saját honlapján a 25/A. § (1) bekezdés szerinti kormányhatározat közzétételét követő öt napon belül felhívást tesz közzé az (1) bekezdésben foglaltakról. E bekezdés szerinti közzététel nem érinti az (1) bekezdésben foglalt határidő lejártát.
(3) Az elszámolási biztos a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket.
(4) Az elszámolási biztos a hitelezőket a követelésük minősítéséről a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell
a) a hitelező követelésének vagy követeléseinek pontos megjelölését, feltüntetve az esedékesség időpontját,
b) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a követelést az elszámolási biztos elismeri vagy vitatja, pontosan megjelölve a vitatott és elismert követelést vagy követelésrészt, a vitatás indokát,
c) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az elismert követelés vagy követelésrész kielégítése mikorra várható,
d) tájékoztatást az (5) bekezdésben foglaltakról.
(5) Az a hitelező, akinek bejelentett követelését az elszámolási biztos vitatja, igényének érvényesítése iránt az elszámolási biztos értesítésének kézhezvételétől számított harmincnapos határidőn belül az igény érvényesítésére vonatkozó jogszabály szerint eljárást indíthat az állammal szemben. Az igény érvényesítése iránti eljárás megindítását az elszámolási biztosnál ugyanezen határidő alatt igazolnia kell.
25/N. § (1) Az elszámolási biztos 2026. október 31-ig elvégzi mindazon feladatokat, amelyeket a nem felsőoktatási alapítvány tekintetében a számviteli, adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, a nem felsőoktatási alapítvány követelései behajtásához szükséges intézkedéseket megteszi, nem vitatott tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti.
(2) Az elszámolási biztos jogosult a nem felsőoktatási alapítvány által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni. Az elszámolási biztos nem gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás, illetve az elállás jogát a természetes személynek - a szolgálati lakás és garázs kivételével - lakásra fennálló bérleti szerződése, az iskolával vagy a tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződése, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tag vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződés, valamint a kollektív szerződés tekintetében.
(3) Ha a nem felsőoktatási alapítvány vagyonába olyan vagyoni értékű jog - szerzői jogi felhasználási, szabadalomhasznosítási, védjegyhasználati jog - tartozik, amely a kizárólagos jog jogosultjának engedélye alapján, az engedély szerinti terjedelemben áll fenn és a jogosult engedélye nem terjed ki a jog harmadik személynek történő átengedésére, a nem felsőoktatási alapítvány a vagyoni értékű jogra vonatkozó szerződést köteles felmondani.
(4) Tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kártalanítás illeti meg. Az egyéb járadék jellegű kötelezettségek rendezése érdekében az elszámolási biztos egy összegben kifizetendő kártalanításban állapodhat meg a jogosulttal, vagy az elszámolási biztos köteles a jogosult javára egyszeri díjú járulékbiztosítási szerződést kötni.
25/O. § A Kormány elrendelheti, hogy a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni eszközeit vagy azok meghatározott részét az elszámolási biztos piaci forgalomban értékesítse. A Kormány dönt a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő jogi személyek sorsáról.
25/P. § (1) Az elszámolási biztos 2026. október 31-ig elkészíti és a Kormány elé terjeszti
a) az adóbevallásokat,
b) a 2026. évről készült számviteli törvény szerinti beszámolót,
c) a költségek viselése és a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyonról, szükség esetén a tartalék visszafizetéséről szóló kimutatást,
d) a nem felsőoktatási alapítvány vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő jogi személyek sorsára vonatkozó intézkedési javaslatot,
e) szükség esetén a jogok engedményezésére és a kötelezettségek átruházására, illetve a nem felsőoktatási alapítvány tartozásának állam által történő viselésére vonatkozó javaslatot,
f) azon le nem zárt eljárásokról szóló tájékoztatást, amelyek a 25/S. § alapján folytatódnak,
g) a nem felsőoktatási alapítvány iratanyagának elhelyezésére, őrzésére vonatkozó intézkedési javaslatot, valamint
h) beszámolóját az elvégzett feladatokról.
(2) Ha a nem felsőoktatási alapítványban államháztartáson kívüli alapító is érdekelt, az (1) bekezdés szerinti előterjesztést véleményezési célból az államháztartáson kívüli alapítónak is meg kell küldeni. Ha a Kormány az elszámolási biztos által előterjesztett anyagokat elfogadja, azokat jóváhagyás céljából megküldi az Állami Számvevőszék részére. Az államháztartáson kívüli alapító írásban tett észrevételeit is meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek.
(3) Az elszámolási biztos társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról.
(4) Ha az államháztartáson kívüli alapító is érdekelt, az elszámolási biztos indítványt tesz az államháztartáson kívüli alapító által tartalékképzés céljából elkülönített vagyonából a hitelezők kielégítése után megmaradt vagyonnak a kiadására.
(5) A megmaradó vagyonelemeket az azonosításához szükséges adatokkal kell megjelölni, és a vagyonelem természetbeni felosztása esetén egyértelműen kell megjelölni azt a személyt, aki a vagyonelem tulajdonjogát a nem felsőoktatási alapítvány törlésével megszerzi. Pénzösszeg esetén az összegét, a pénznemét és azt a személyt kell megjelölni, aki a pénzösszegre jogosult lesz. Ha a vagyontárgyat jogszabály alapján közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban kell nyilvántartani, a vagyontárgyat a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges, jogszabályban meghatározott azonosító adatokkal kell megjelölni.
25/Q. § (1) Az elszámolási eljárás befejezésének napja az a nap, amikor az Állami Számvevőszék a 25/P. § (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat jóváhagyja.
(2) Az elszámoló biztos az elszámolás befejezését az Állami Számvevőszék jóváhagyó véleményének kézhezvételét követő öt napon belül bejelenti a nem felsőoktatási alapítványt a törléskor nyilvántartó bíróságnak.
(2) Ha az államháztartáson kívüli alapító az e fejezetben foglalt eljárás során sérelmet szenvedett vagy a 25/G. § szerinti elszámolás során vitás kérdés merül fel, amely megállapodás útján nem volt rendezhető, az államháztartáson kívüli alapító igényének érvényesítése érdekében pert indíthat. A nem felsőoktatási alapítvány nyilvántartásból való törlésétől, ha az igény a 25/P. § (4) bekezdés szerinti tartalékkal kapcsolatos, az elszámolási eljárás befejezésétől számított egyéves, jogvesztő határidő után az államháztartáson kívüli alapító az igényérvényesítése iránt pert nem indíthat.
25/S. § Az elszámolási eljárás befejezésének napján folyamatban lévő bírósági és hatósági, peres és nemperes eljárásokban, valamint a 2026. október 31-ig le nem zárható jogviszonyokban az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jár el.
27. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza az egészségügyi közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egészségügyi közfeladat-ellátására vonatkozó különös elszámolási és nyilvántartási szabályokat.
28. § (1) E törvény hatálybalépése napján a Vatv. által közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősített, az 1. melléklet szerinti alapítvány jogállását, jogviszonyait folyamatosnak kell tekinteni.
(2) Ha az 1. melléklet szerinti alapítvány az 5. § (4) bekezdése alapján az e törvény hatálybalépését követő 3 hónapon belül benyújtott kérelme alapján a bíróság az alapítványt közhasznú jogállású szervezetként nyilvántartásba veszi, akkor úgy kell tekinteni, hogy a közhasznú jogállás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány bírósági nyilvántartásba történő bejegyzésétől, míg a 3. § (3) bekezdésében és az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közérdekű vagyonkezelő alapítványként történő bírósági nyilvántartásba vétel napjától folyamatosan fennállt.
29. § (1) Az egészségügyi közfeladatot ellátó felsőoktatási intézmény klinikai központja hatósági engedélyének vagy nyilvántartási bejegyzésének az e törvény hatálybalépésére tekintettel történő módosítása során a szakellátási kapacitás, a területi ellátási kötelezettség és a működési engedélyben szereplő szakmai struktúra nem változhat, továbbá a közfeladatot végző felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatójának - ideértve az intézeti gyógyszertár engedélyezését is - a személyi és tárgyi feltételek fennállásáról, amennyiben az a hatósági engedély megadására, vagy a nyilvántartásba vételre irányuló eljárásban egyébként szükséges, nem kell nyilatkoznia.
(2) A hatósági engedély, a nyilvántartás, továbbá a finanszírozás alapját jelentő szerződés megkötéséig vagy módosításáig az egészségügyi közfeladatot ellátó felsőoktatási intézmény az egészségügyi közfeladat-ellátásról folyamatosan gondoskodik. Az alapítvány vagy a közfeladatot ellátó felsőoktatási intézmény ettől eltérő döntése semmis.
30. § (1) A 7. § (8) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően alapított, az 1. melléklet szerinti alapítvány e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyaira, továbbá e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött, az alapítványt érintő jognyilatkozatokra, jogcselekményekre is megfelelően alkalmazni kell.
(2) A 12. § (4) bekezdése szerinti elővásárlási, illetve vételi jog szabályait az e törvény hatálybalépését megelőzően juttatott társasági részesedésekre is megfelelően alkalmazni kell.
(3) A 12. § (10) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett, közvetlenül központi költségvetési forrásból finanszírozott beruházásokra is alkalmazni kell.
31. § (1) E törvény hatálybalépését megelőzően alapított, az 1. melléklet szerinti alapítványok az alapító okiratukat - ideértve az általuk végzett közfeladatot és a közérdekű vagy más célokat is - e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül módosítani kötelesek.
(2) E törvény hatálybalépését megelőzően alapított, 1. melléklet szerinti alapítvány esetén a szenátusnak az e törvény 22. § (5) bekezdése szerinti delegálási jogát első alkalommal a felügyelő bizottsági tagság e törvény hatálybalépését követő megüresedése esetén kell alkalmazni.
31/A. § E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel módosított 6. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat az 1. melléklet szerinti alapítványoknak legkésőbb 2021. december 31. napjáig kell teljesíteni.
31/B. § E törvénynek az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi XXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 15. § (3) bekezdésének megfelelő alapító okirat módosításokat 2022. december 31. napjáig kell benyújtani azzal, hogy a Módtv.-nyel megállapított 15. § (3) bekezdése szerinti bejelentést a Módtv. hatálybalépésétől meg kell tenni.
31/C. § E törvénynek az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) módosított 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:17 mező 2. pontját a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
31/D. § Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 6. § (4) bekezdés szerinti megbízatási időtartam a már kinevezett kuratóriumi tagra és felügyelőbizottsági tagra is alkalmazandó azzal, hogy amennyiben a megbízatása Módtv3.-mal megállapított e rendelkezés hatálybalépése napján 4 évnél hosszabb ideje tart, a megbízatása a 15. § (1a) bekezdése szerinti eljárás lefolytatását követő új tag kijelölésének napján megszűnik.
31/E. § (1) A 15/A. § (1) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, valamint a 15/B. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozattételére vonatkozó kötelezettség a Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére is alkalmazandó. Amennyiben az ilyen személy megbízatása a Módtv3. hatálybalépése okán a 31/D. § szerinti időpontban megszűnik, köteles a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül nem nyilvános vagyonnyilatkozatot tenni az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában, valamint köteles összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni.
(2) A Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője köteles a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv4.) hatálybalépését követő 5 napon belül a 15. § (1b) bekezdésére vonatkozóan összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni, amit a vagyonellenőr a kézhezvételt követő 5 napon belül megküld az Integritás Hatóságnak.
31/F. § (1) Amennyiben az Állami Számvevőszék a 15. § (1d) bekezdése alapján megállapítja a Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tagra, felügyelőbizottsági tagra, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjére vonatkozóan a függetlenségének, feddhetetlenségének, pártatlanságának vagy integritásának hiányát, az adott személy a tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja, díjazásban nem részesülhet.
(2) A 15. § (1a) bekezdés szerint megkövetelt függetlenség, feddhetetlenség, pártatlanság és integritás meglétének megállapítására vonatkozó eljárást a Módtv3. hatálybalépésekor már kinevezett kuratóriumi tag, felügyelőbizottsági tag, valamint az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője vonatkozásában az alapítói jogok gyakorlója a 15. § (1d) bekezdés szerinti eljárás megfelelő alkalmazásával a Módtv4. hatálybalépését követő 15 napon belül kezdeményezi. Amennyiben az Állami Számvevőszék az ilyen személy függetlenségének, feddhetetlenségének, pártatlanságának vagy integritásának hiányát állapítja meg, az alapítói jogok gyakorlójánál kezdeményezi az érintett személy jogviszonyának megszüntetését.
31/G. § A 2. mellékletben felsorolt, azon közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt, amely közfeladatként nem lát el felsőoktatási tevékenységet, az alapítói jogok gyakorlója 2026. augusztus 31-ig, a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt 2027. augusztus 1. napjáig megszünteti. Törvény állapítja meg a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyoni viszonyai rendezésének, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának, illetve megszűnésének szabályait.
31/H. § A Módtv3.-mal megállapított 22. § (4a) bekezdésben a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12. § (7) bekezdésére vonatkozó rendelkezésének a felsőoktatási intézmény legkésőbb 2026. október 31. napjáig biztosítja a megfelelést.
31/I. § (1) A 6. § (4) bekezdése a Módtv3. hatálybalépésekor az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselője tekintetében, a Módtv3. hatálybalépésekor fennálló megbízatására figyelemmel, 2027. augusztus 1. napjáig nem alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eltérés 2027. augusztus 2. napjától nem alkalmazható. Az e rendelkezés alapján 2027. augusztus 1. napján az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy vezető tisztségviselőjének megbízatása 2027. augusztus 2. napján e törvény erejénél fogva megszűnik.
32. § (1)
(2) E törvény 12. § (2) bekezdése és a 13. § (9) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) E törvény 13. § (10) bekezdése az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
33. §
|
A |
B |
|
|
1 |
A közfeladatot ellátó |
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány közfeladata |
|
2 |
Budapesti
Gazdasági |
1. a Budapesti Gazdasági
Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési
feltételei, 2. a Budapesti Gazdasági Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó c) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Budapesti Gazdasági Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
3 |
Dunaújvárosi |
1. a Dunaújvárosi Egyetem
alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, 2. a Dunaújvárosi Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó c) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Dunaújvárosi Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
3a |
ÉLVONAL Csúcskutatási és |
1. feltörekvő és már ma is
világhírű hazai és külföldi kutatók a hazai
egyetemi-kutatóintézeti ökoszisztémába, megtartva 2. az élettelen és élő természettudományok, különösen a matematikai, fizikai és
informatikai területek tehetségeinek 3. a tudásközpontokban
születő tudományos eredmények 4. a betegségek megelőzését
segítő - kiemelten lézeres |
|
4 |
Gróf Tisza István |
1. a Debreceni Egyetem
alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, 2. a Debreceni Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) egészségügyi tevékenység folytatása, c) agrár- és élelmiszertudományi kutatás-fejlesztés folytatása, d) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó e) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, d) a hazai
oltóanyag-előállítás kutatás-fejlesztési és gyártástechnológiai tudásának
megalapozása, 4. jogi személy vagy a Debreceni Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
5 |
Hauszmann |
1. Hauszmann
Alajos életművének, építészeti és kulturális hagyatékának fenntartása 2.
a hagyományos szépmíves mesterségek komplex oktatási, támogatási, kutatási 3. az 1-2.
pontban meghatározott közfeladataival kapcsolatos kiadványok és |
|
6 |
Jövő Nemzedék
Földje |
1. a
vagyonkezelésében lévő mező- és erdőgazdasági földek (a továbbiakban: 2.
a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság 3.
agrárképzést folytató középfokú oktatási és felsőoktatási intézmény működési 4.
a magyar középfokú és felsőfokú agrároktatás gazdasági, társadalmi és a)
oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c)
tehetséggondozó programok működésének, valamint a középfokú agrároktatás 5. védett őshonos magyar lófajták genetikai értékének megőrzése. |
| 6a |
Közép- és
Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány |
1. a XX.
századi magyarországi, valamint közép- és kelet-európai történeti, politikai és társadalmi kutatások, ezen
belül különösen a kommunizmus, a közép- és kelet-európai diktatúrák
XX. századi történetének
feltárása és bemutatása, a magyar, valamint a közép- és kelet-európai történelem,
politika és társadalom tényeinek kutatása és elemzése,
beleértve 2. egy, a magyar nemzeti szuverenitás szempontját figyelembe vevő, korszerű történelemszemlélet alapjainak kidolgozása és disszeminálása; 3. a kulturális
javak védelme érdekében oktatófilmek és dokumentumfilmek készítése, tananyagok és pedagógiai
segédanyagok készítése, könyv- és tudományos kötetek
kiadása, 4. a kulturális örökség védelme, elemeinek megőrzése, fenntartható használatuknak elősegítése és támogatása; 5. muzeális intézmények fenntartása és működtetése, a történészi kutatótevékenység támogatása; 6. társadalomtudományi kutatóintézetek fenntartása és működtetése, társadalomtudományi kutató- és tudásmegosztó tevékenység végzése; 7. irodalomtörténeti kutatóintézetek fenntartása és működtetése, irodalomtörténeti hagyatékkezelő, kutató- és tudásmegosztó tevékenység bonyolítása. |
|
7 |
Közép-európai
Épített |
1. a
közép-európai régió magyar vonatkozású történelmi, kulturális és 2.
a közép-európai régió magyar vonatkozású történelmi, kulturális és épített 3.
az 1. pont szerinti közfeladata ellátásához kapcsolódó ismeretterjesztő 4. az 1-3.
pontban meghatározott közfeladataival kapcsolatos kiadványok és |
|
8 |
Közép-európai |
1. Az
International Baccalaureate Organization (Nemzetközi Érettségi
Szervezet) a)
a magyar köznevelési intézményrendszer megerősítése és környezetének b) középfokú nevelési-oktatási tevékenység ellátása; 2.
a magyar nemzet, valamint az Intézményben képviselt országok nemzetei közötti 3.
az Intézmény alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, 4. a nevelési-oktatási tevékenységet folytató pedagógusok és a nevelésben-oktatásban részt vevők támogatása. |
|
9 |
Maecenas Universitatis |
1. a Budapesti Corvinus
Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési
feltételei, 2. a Budapesti Corvinus Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység végzése, b) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó c) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Budapesti Corvinus Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
10 |
Magyar Agrár- és |
1. a Magyar Agrár- és
Élettudományi Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, 2. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó c) a genetikai változatosság
és a hazai mezőgazdaság genetikai anyagainak védelme, jogszabályban d) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. a Gödöllői Királyi Kastély, Park és Kápolna üzemeltetését, hasznosítását végző jogi személy útján a) a Gödöllői Királyi Kastély, Park és Kápolna működtetése és fejlesztése, b) múzeumi, kulturális és turisztikai nevelési-oktatási tevékenységek folytatása, c) kulturális célú és közcélú ingatlanhasznosítás. 5. olyan, az alapítvány
feladatából, céljából, vagy az általa fenntartott felsőoktatási intézmény 6. jogi személy vagy a
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység |
|
11 |
Magyar Kultúráért Alapítvány |
A Petőfi
Kulturális Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő
1.
felnőttképzési, nevelési-oktatási, kulturális tevékenységek működési
2.
tehetséggondozó programok működésének, valamint kreatívipari
3.
médiatartalom előállítása és médiaszolgáltatási tevékenység 4. kulturális célú ingatlanhasznosítás, ingatlanfejlesztés. |
|
12 |
Magyar Táncművészeti |
1. a Magyar Táncművészeti
Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési 2. a Magyar Táncművészeti Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység végzése, b) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézményképzési tevékenységéhez kapcsolódó c) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Magyar Táncművészeti Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
13 |
Makovecz Campus |
1. magyar humán tudományok, a humán kutatási lehetőségek fejlesztése; 2. nemzeti tudáspark, oktató, képzési és kulturális központ létrehozása, 3.
a pedagógus, egészségügyi és szociális kötelező ágazati továbbképzések 4. a nemzeti
identitástudat és összetartozás megerősítése érdekében értékmegőrző |
|
14 |
Marek József |
1. az Állatorvostudományi
Egyetem alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, 2. az Állatorvostudományi Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó c) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy az Állatorvostudományi Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
15 |
Millenáris Tudományos
Kulturális |
1. a Millenáris Parkban
a nemzeti és a nemzetközi együttműködést jelképező, 2. a színházi kulturális élet működéséhez való hozzájárulás, az abban való részvétel. |
|
16 |
Moholy-Nagy |
1. a Moholy-Nagy Művészeti
Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési 2. a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó c) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy az Moholy-Nagy Művészeti Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
17 |
MOL - Új
Európa |
1. tehetséggondozás, különösen kiemelkedően tehetséges gyermekek, fiatalok, a velük foglalkozó
pedagógusok, edzők, médiaszakemberek, valamint tehetségük
2. az alapítók által 50-50%-ban rendelt
vagyonból, illetve annak hozamából, továbbá a csatlakozók és adományozók
által juttatott vagyonból, illetve ezek hozamából, valamint az Alapítvány
egyéb jövedelméből harmadik személy részére történő támogatásnyújtás 3.
karitatív tevékenység, különösen tartósan, súlyosan beteg, ápolásra szoruló 4. nemzetközi
kapcsolatok ápolása, különösen az 1-3. pontokban 5. A kulturális örökség védelme, az épített és természeti kultúra, környezet védelme, illetve ezek körébe tartozó építmények fenntartása, hasznosítása és üzemeltetése. Az építmények fenntartása, hasznosítása és üzemeltetése körében új innovatív hasznosítási és üzemeltetési üzleti modellek kialakítása, kapcsolódó infrastrukturális, szervezeti, fejlesztési és beruházási célok megvalósítása a hosszú távú, fenntartható üzemeltethetőség feltételeinek megteremtése érdekében, ezáltal biztosítva az építmények kulturális célú látogathatóságát, megismerhetőségét, a jövő nemzedékek számára való megőrzését. |
|
18 |
Nemzeti Egészségügyi és |
1. a Semmelweis Egyetem
alapítói, tulajdonosi, fenntartói 2. a Semmelweis Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység végzése, b) egészségügyi tevékenység folytatása, c) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézmény d) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó 3. a magyar felsőoktatás
gazdasági, társadalmi és nemzetközi a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása. |
|
18a |
Nemzeti Egészségügyi és
Orvosképzésért Alapítvány 1. a korai fázisú
élettudományi innovatív vállalatok 2. jogi személy vagy a
Semmelweis Egyetem útján |
|
|
19 |
Neumann János |
1. a Neumann János Egyetem
alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, 2. Neumann János Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó c) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Neumann János Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
20 |
Nyíregyházi |
1. a Nyíregyházi Egyetem
alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, 2. a Nyíregyházi Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó c) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Nyíregyházi Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
21 |
Pannon Egyetemért |
1. Pannon Egyetem alapítói,
tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, 2. a Pannon Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó c) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Pannon Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
22 |
Polgári
Művelődésért |
1. a kulturális értékek megőrzése, 2. kulturális rendezvények szervezésében való közreműködés, 3. oktatási tevékenység folytatása, elősegítése, 4.
az épített örökség, különösen a műemléki örökség védelmében való 5. az 1-4. pont szerinti
tevékenységet végző szervezetek, intézmények, személyek |
|
23 |
Rudolf Kalman |
1. az Óbudai Egyetem
alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, 2. az Óbudai Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó c) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy az Óbudai Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
24 |
Soproni
Egyetemért |
1. a Soproni Egyetem
alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, 2. Soproni Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó c) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Soproni Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
25 |
Széchenyi István |
1. a Széchenyi István
Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési
feltételei, 2. a Széchenyi István Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó c) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú d) a műszaki- és digitális,
járműipari innováció, valamint az ipari- és szolgáltatási fejlesztések
végrehajtása, 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos,
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Széchenyi István Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
26 |
Szegedi Tudományegyetemért |
1. a Szegedi Tudományegyetem
alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, klinikai betegellátási 2. a Szegedi Tudományegyetem útján a) felsőoktatási tevékenység végzése, b) egészségügyi tevékenység folytatása, c) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézményképzési tevékenységéhez kapcsolódó d) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Szegedi Tudományegyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
27 |
Színház- és
Filmművészetért |
1. a Színház- és
Filmművészeti Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása,
működési 2. a Színház- és Filmművészeti Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó c) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. a magyar és az európai
filmértékek, a kortárs és a klasszikus filmművészet kincseinek megőrzése és 5. a kortárs színművészet
támogatása a magyar színjátszás múltjának megismertetésével és 6. a magyar színházművészet
hagyományainak ápolása, minőségelvű színházi ambíciók felkarolása, 7. jogi személy vagy a Színház- és Filmművészeti Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
28 |
Testnevelési |
1. a Testnevelési Egyetem
alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, 2. a Testnevelési Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység végzése, b) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó c) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Testnevelési Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
29 |
Tokaj-Hegyalja |
1. a Tokaj-Hegyalja Egyetem
alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, 2. a Tokaj-Hegyalja Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység végzése, b) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézményképzési tevékenységéhez kapcsolódó c) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Tokaj-Hegyalja Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
30 |
Universitas Miskolcinensis Alapítvány |
1. a Miskolci Egyetem
alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, 2. A Miskolci Egyetem útján a) felsőoktatási tevékenység folytatása, b) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó c) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú d) nemzetközi összehasonlító
jogtudományi kutatások végzése, jogtudományi kapcsolatok és e) a közép-európai
országokra kiterjedő jogtudományi és államtudományi kutatási és oktatási
hálózat 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Miskolci Egyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
31 |
Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány |
1. a Pécsi Tudományegyetem
alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, klinikai betegellátási 2. a Pécsi Tudományegyetem útján a) felsőoktatási tevékenység végzése, b) egészségügyi tevékenység folytatása, c) további, az a) pontba nem
sorolt, a felsőoktatási intézményképzési tevékenységéhez kapcsolódó d) a felsőoktatási intézmény
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú 3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos
kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása, c) tehetséggondozó programok működésének támogatása, 4. jogi személy vagy a Pécsi Tudományegyetem útján közgyűjteményi tevékenység ellátása. |
|
A |
B |
|
|
1 |
A közfeladatot ellátó |
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány közfeladata |
|
2 |
Batthyány Lajos |
1. a nemzeti
értékek és érdekek, illetve a közös keresztény-kulturális és európai 2.
tehetséggondozási, képzési, illetve különösen az alapítvány céljai körébe
tartozó 3.
A Kárpát-medence összmagyarsága kulturális és művészeti örökségének, 4.
a társadalom műveltségi szintjének emelésére, a kultúra széleskörű
terjesztésére 5. szociális,
család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, valamint a társadalom |
|
3. |
Mathias Corvinus |
1. oktatási és
tehetséggondozó intézmény, így különösen a Mathias Corvinus Collegium fenntartása,
működtetése, működési feltételeinek, infrastruktúra-, 2.
a kiemelten tehetséges fiatalok támogatására épülő, a hagyományos 3.
nevelési-oktatási, kutatási, ismeretterjesztő, szociális, család-, gyermek-
és 4.
a magyar társadalom műveltségi szintjének emelésére irányuló, illetve 5.
a nemzeti értékek és érdekek iránt elkötelezett, demokratikus magyar közélet 6. a tudomány és
kultúra széleskörű - különösen a nemzeti értékeket és érdekeket, az alapítvány céljait saját
működése, valamint azokkal összhangban álló |
|
4. |
Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány |
1. a környezetvédelemmel
és a klímaváltozással kapcsolatos 2.
a társadalom környezettudatossága fejlesztésének 3. a
környezetvédelem és a klímaváltozás kapcsán az egyének a társadalom és a környezet
közötti új viszonyrendszer 4. a klímaváltozás hatásaival szemben való fellépésnek, az alkalmazkodás helyi és
országos közösségi programjainak |
|
5 |
ZalaZONE Alapítvány |
1. a zalaegerszegi ZalaZONE high-tech járműipari
és kapcsolódó technológiai a nemzet kutatási,
innovációs és gazdasági fejlődéséhez és nemzetközi 2. felsőoktatási és
szakképző intézmények képzési tevékenységéhez kapcsolódó 3. a magyar járműiparhoz és
innovációhoz, valamint mesterséges 4. az Autóipari Próbapálya
Zala Korlátolt Felelősségű Társaság és társaságai, 5. az Autóipari Próbapálya
Zala Korlátolt Felelősségű Társaság útján a ZalaZONE és innovációs feladatok
közvetlen, és partnerekkel történő végrehajtása, az 6. az 1-5. feladatok
végrehajtása során a mesterséges intelligencia kínálta |
|
1. |
ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány |
|
2. |
Hauszmann Alapítvány |
|
3. |
Jövő Nemzedék Földje Alapítvány |
|
4. |
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány |
|
5. |
Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány |
|
6. |
Közép-európai Oktatási Alapítvány |
|
7. |
Magyar Kultúráért Alapítvány |
|
8. |
Makovecz Campus Alapítvány |
|
9. |
Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány |
|
10. |
MOL - Új Európa Alapítvány |
|
11. |
Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány |
|
12. |
Batthyány Lajos Alapítvány |
|
13. |
Mathias Corvinus Collegium Alapítvány |
|
14. |
Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány |
|
15. |
ZalaZONE Alapítvány |
Lábjegyzet
A törvényt az Országgyűlés a 2021. április 27-i ülésnapján fogadta el.
180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról
Hatályon kívül helyezte a 2026. évi XVIII. törvény 137. § a) bekezdése. Hatálytalan 2026.06.29.
Módosította a 2021. évi CXLVII. törvény 53. § a) pontja. Hatályos 2021.12.22.
Módosította a 2021. évi CI. törvény 192. § a) pontja. Hatályos 2021.06.29.
Módosította a 2023. évi LXXXV. törvény 40. § a) pontja. Hatályos 2023.12.21.
Módosította a 2026. évi XXXV. törvény 55. § a) pontja. Hatályos 2026.07.31.
Megállapította a 2026. évi XVIII. törvény 129. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Megállapította a 2026. évi XVIII. törvény 129. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Megállapította a 2026. évi XVIII. törvény 129. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Hatályon kívül helyezte a 2026. évi XVIII. törvény 137. § b) bekezdése. Hatálytalan 2026.06.29.
Hatályon kívül helyezte a 2026. évi XVIII. törvény 137. § b) bekezdése. Hatálytalan 2026.06.29.
Hatályon kívül helyezte a 2026. évi XVIII. törvény 137. § b) bekezdése. Hatálytalan 2026.06.29.
Hatályon kívül helyezte a 2026. évi XVIII. törvény 137. § b) bekezdése. Hatálytalan 2026.06.29.
Hatályon kívül helyezte a 2026. évi XVIII. törvény 137. § b) bekezdése. Hatálytalan 2026.06.29.
Módosította a 2021. évi CXLVII. törvény 53. § b) pontja. Hatályos 2021.12.22.
Módosította a 2024. évi XI. törvény 16. §-a. Hatályos 2024.06.01.
Megállapította a 2021. évi CXLVII. törvény 51. §-a. Hatályos 2021.12.22.
Az alcím címét módosította a 2024. évi LXXVI. törvény 143. § a) pontja. Hatályos 2024.12.21.
Beiktatta a 2024. évi LXXVI. törvény 140. §-a. Hatályos 2024.12.21.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 130. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 130. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Módosította a 2026. évi XXXV. törvény 55. § b) pontja. Hatályos 2026.07.31.
Módosította a 2026. évi XXXV. törvény 55. § c) pontja. Hatályos 2026.07.31.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 130. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 130. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XXXV. törvény 54. § (1) bekezdése. Hatályos 2026.07.31.
Módosítani rendelte a 2022. évi XXII. törvény 224. § 1. pontja. A módosítás szerint a "megyei" szövegrészek helyébe a "vármegyei" szöveg lép. A módosítás nem vezethető át, mivel a bekezdés 2022.10.13-tól hatályos, a 2022. évi XXIX. törvény 20. §-ával megállapított szövegében már nem találhatóak meg a módosítani kívánt szövegrészek.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 131. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 131. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XXXV. törvény 54. § (2) bekezdése. Hatályos 2026.07.31.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 132. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 132. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XXXV. törvény 54. § (3) bekezdése. Hatályos 2026.07.31.
Módosította a 2026. évi XVIII. törvény 137. § c) bekezdése. Hatályos 2026.06.29.
Módosította a 2024. évi LXXVI. törvény 143. § b) pontja. Hatályos 2024.12.21.
Módosította a 2021. évi XLVIII. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja, valamint az 5. §. Hatályos 2021.05.28.
Beiktatta a 2024. évi LXXVI. törvény 141. §-a. Hatályos 2024.12.21.
Módosította a 2021. évi XLVIII. törvény 4. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 2021.05.28.
Módosította a 2021. évi XLVIII. törvény 4. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos 2021.05.28.
Megállapította a 2026. évi XVIII. törvény 133. § (1) bekezdése. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 133. § (2) bekezdése. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 133. § (2) bekezdése. Hatályos 2026.06.29.
Megállapította a 2021. évi CI. törvény 190. §-a. Hatályos a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépésekor, 2021.12.01-től.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 224. § 2. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 224. § 2. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 224. § 2. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 224. § 1. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Módosította a 2022. évi XXII. törvény 224. § 2. pontja. Hatályos 2023.01.01.
Beiktatta a 2021. évi CXX. törvény 85. §-a. Hatályos 2021.12.02.
A nyitó szövegrészt módosította a 2021. évi CI. törvény 192. § b) pontja. Hatályos a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépésekor, 2021.12.01-től.
A nyitó szövegrészt módosította a 2021. évi CI. törvény 192. § b) pontja. Hatályos a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépésekor, 2021.12.01-től.
Módosította a 2024. évi XX. törvény 54. §-a. Hatályos 2024.07.01.
Módosította a 2023. évi LXXXV. törvény 40. § b) pontja. Hatályos 2023.12.21.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 134. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Módosította a 2023. évi LXXXV. törvény 40. § c) pontja. Hatályos 2023.12.21.
Beiktatta a 2021. évi CI. törvény 191. §-a. Hatályos 2021.06.29.
Beiktatta a 2022. évi XXIX. törvény 21. §-a. Hatályos 2022.10.13.
Beiktatta a 2022. évi LIX. törvény 93. §-a. Hatályos 2022.12.20.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 135. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Megállapította a 2026. évi XXXV. törvény 54. § (4) bekezdése. Hatályos 2026.07.31.
Megállapította a 2026. évi XXXV. törvény 54. § (4) bekezdése. Hatályos 2026.07.31.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 135. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 135. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 135. §-a. Hatályos 2026.06.29.
Módosította a 2026. évi XXXV. törvény 55. § d) pontja. Hatályos 2026.07.31.
Hatályon kívül helyezte a 2026. évi XVIII. törvény 137. § d) bekezdése. Hatálytalan 2026.06.29.
Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.
Módosította a 2025. évi LII. törvény 6. §-a (lásd: 2. melléklet 1. pont). Hatályos a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány közfeladat-változását tartalmazó okiratmódosítás bírósági nyilvántartásba vételének napján, 2026.05.01-jén. Lásd az 1/2026. (VII. 31.) TTM határozatot.
Módosította a 2021. évi XLVIII. törvény 4. § (1) bekezdése (lásd: 1. melléklet 4. pont). Hatályos 2021.05.28.
Módosította a 2025. évi XCV. törvény 49. § (1) bekezdése (lásd 2. melléklet 4-6. pont). Hatályos 2025.12.17.
Módosította a 2025. évi XCV. törvény 49. § (1) bekezdése (lásd 2. melléklet 7-8. pont). Hatályos 2025.12.17.
Módosította a 2025. évi LII. törvény 6. §-a (lásd: 2. melléklet 2. pont). Hatályos a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány közfeladat-változását tartalmazó okiratmódosítás bírósági nyilvántartásba vételének napján, 2026.05.01-jén. Lásd az 1/2026. (VII. 31.) TTM határozatot.
Módosította a 2025. évi XCV. törvény 49. § (1) bekezdése (lásd 2. melléklet 10-12. pont). Hatályos 2025.12.17.
Módosította a 2025. évi XCV. törvény 49. § (1) bekezdése (lásd 2. melléklet 13-16. pont). Hatályos 2025.12.17.
Módosította a 2025. évi XCV. törvény 49. § (1) bekezdése (lásd 2. melléklet 17-20. pont). Hatályos 2025.12.17.
Módosította a 2025. évi LIII. törvény 4. §-a (lásd: 1. melléklet 2. pont). Hatályos 2025.09.26. Lásd 4/2025. (XI. 19.) KIM határozat 2-3. pont.
Beiktatta a 2026. évi XVIII. törvény 136. §-a (ld. 3. melléklet). Hatályos 2026.06.29.
