adozona.hu
102/B/2008. AB határozat
102/B/2008. AB határozat
a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 120. § (2) bekezdése alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 120. § (2) bekezdése alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 20...
102/B/2008. AB határozat
a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 120. § (2) bekezdése alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következőhatározatot:
Az Alkotmánybíróság a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 120. § (2) bekezdése alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.Indokolás
I.
Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 120. § (2) bekezdése alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére. A támadott rendelkezés előírja, hogy a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt az egyéb előírásokra tekintet nélkül el kell kobozni, ha azon a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek.Az indítványozó szerint ez a szabály "sérti az állampolgárok tulajdonhoz való jogát", mert a "jövedéki termék elvétele miatt több millió forint értékű magántulajdonú személygépkocsit is elkoboznak". Erre tekintettel indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság "helyezze visszamenőlegesen a törvény kihirdetésének napjával hatályon kívül" a Jöt. 120. § (2) bekezdését.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot."
2. A Jöt. vizsgált rendelkezése:
"120. § (2) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt a (3) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül el kell kobozni, ha azon a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek."
III.
Az indítvány nem megalapozott.A Jöt. a jövedéki jogsértéssel kapcsolatos jogkövetkezmények között szabályozza bizonyos - a törvény által meghatározott - dolgok lefoglalását, illetőleg elkobzását. A Jöt. 120. § (3) bekezdése értelmében a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt, a jogsértés elkövetőjének tulajdonát képező eszközt akkor kell elkobozni, ha a jogerősen kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőig nem fizették meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást nem engedélyeztek. Ehhez képest szigorúbb, kivételt nem tűrő a vizsgált rendelkezés, mert azt az eszközt, amelyen a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek, a hivatkozott (3) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül el kell kobozni.
1. Az Alkotmánybíróság a 33/2002. (VII. 4.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) vizsgálta a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi OIL törvény (a továbbiakban: régi Jöt.) 81. §-át, amely a jövedéki lefoglalás és elkobzás szabályait tartalmazta (ABH 2002, 173.).
Az Abh.-ban a jövedéki lefoglalásra vonatkozó szabályozás alkotmányosságáról az Alkotmánybíróság a következőket fejtette ki:
"[a] [régi] Jöt. 81. § (1) bekezdése a lefoglalás tárgyai körében taxatív és csoportosított felsorolást ad. A [régi] Jöt. 81. § (1) bekezdés a)-d) pontjai, továbbá az e) pontnak az indítványozók többsége által nem támadott rendelkezései mind olyan dolgok lefoglalását teszik kötelezővé, amelyek vagy jövedéki termékek vagy ilyen termék előállítását szolgálják, vagyis a jogsértés szükségképpeni tárgyi oldalát képezik. Ehhez képest a felhasználás, tárolás és szállítás mind olyan cselekmények, amelyek során a direkt jogsértést (előállítást, megszerzést) követően ugyan megvalósul a jövedéki termék jogellenes birtoklása, de az ennek során használt eszközök (a lefoglalás tárgyai) nem feltétlenül és nem kizárólag a jogsértés elkövetésére kialakítottak, nem minden esetben csak arra használatosak. A hatályos jövedéki szabályozás ugyanakkor nem differenciál a tárgyi oldalhoz rendelten a lefoglalás alkalmazásában: az intézkedési kötelezettséget egységesen - kivétel és megszorítás nélkül - előírja a [régi] Jöt. 81. § (1) bekezdése." (ABH 2002, 173, 182.).
A jövedéki elkobzásra vonatkozóan a következő megállapításokat tette az Abh.-ban az Alkotmánybíróság: "[a]z elkobzással megvalósuló jogkorlátozás nem ideiglenes, nem a tulajdonjog bizonyos tartalmi elemeit érinti, hanem magának a tulajdonnak az elvonását eredményezi, tehát az alkotmányos tulajdonvédelem során - a lefoglaláshoz képest - súlyosabb megítélés alá esik. Ennek megfelelően mindaz, amit a lefoglalásra vonatkozóan az Alkotmánybíróság az előzőekben már kifejtett, az elkobzásra fokozottan irányadó. Vagyis: az a tény, hogy a jövedéki elkobzás hatályos szabályozása nem differenciál az elkobzás alapjául szolgáló jogsértés súlya, az elkobzással érintett dolog jellege és értéke tekintetében, kétségessé teszi a tulajdonjog Alkotmányban biztosított védelmének érvényesülését." (ABH 2002, 173, 183-184.).
Az Abh.-ban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a régi Jöt.-nek a lefoglalásra és az elkobzásra vonatkozó rendelkezései - azok differenciálatlan volta miatt - sértik az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való jogot. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes rendelkezéseket 2002. december 31. napjával megsemmisítette.
2. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 113. §-a a régi Jöt. megsemmisített 81. §-a helyébe - 2003. január 1-jei hatállyal, az Abh.-ban foglalt megállapításokra is tekintettel - új rendelkezést iktatott, illetőleg a 114. § egy új 81/A. §-al egészítette ki a törvényt. Ezen új rendelkezések már differenciált szabályozást tartalmaztak a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközök körében. A 81. § (4) bekezdése - többek között -a lefoglalás mellőzését írta elő, ha a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást az eszközön nem végeztek. Egyúttal a 81/A. § (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt az egyéb előírásokra tekintet nélkül el kell kobozni, ha azon a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek. A Jöt. vizsgált rendelkezése szó szerint ugyanezt a szabályt tartalmazza 2004. május 1. napjától.
3. Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben folytatott eljárásában az Abh.-ban kifejtett - az Indokolás 1. pontjában idézett - elvi megállapításokból, valamint a tulajdonvédelem alkotmányjogi összefüggéseit taglaló korábbi más döntéseiből, így mindenekelőtt a 64/1993. (XII. 22.) AB határozatból indult ki. Ez utóbbiban az Alkotmánybíróság rámutatott: "[a]z Alkotmánybíróság tulajdonvédelmi felfogása összhangban van az Emberi Jogok Európai Egyezményével és az Emberi Jogi Bíróság ítélkezésével. Az Egyezmény eredetileg nem vette fel a jogok és szabadságok közé a tulajdont. [...] Az Európai Emberi Jogi Egyezményhez csak később, az első jegyzőkönyv fűzte hozzá a javak békés élvezetéhez való jogot. Ez a megfogalmazás szélesebb védelmet nyújt a technikai értelemben vett, polgári jog szerinti tulajdonénál. Másrészt viszont az Európai Egyezmény széles lehetőséget hagyott az aláíró államoknak mind a javak közérdekből való elvonására, mind a tulajdon használata felett szükségesnek mutatkozó állami ellenőrzésre." (ABH 1993, 373, 380-381.)
Az Alkotmánybíróság a közérdek vizsgálhatóságáról a következőket állapította meg: "[d]emokratikus társadalomban természetes, hogy a tulajdont érintő gazdasági és szociális kérdésekben a közérdeket igen eltérően ítélik meg. A törvénnyel érvényesített közérdek alkotmánybírósági vizsgálata ezért nem a törvényhozó választásának feltétlen szükségességére irányul, hanem - még ha formálisan nem is a közérdek fennállására irányul, hanem a szükségesség-arányosság ismérveit alkalmazza - arra kell szorítkoznia, indokolt-e a közérdekre hivatkozás, illetve, hogy a közérdekű megoldás nem sért-e önmagában is valamely más alkotmányos jogot (például a hátrányos megkülönböztetés tilalmát)." (ABH 1993, 373, 381-382.)
Az Alkotmánybíróság azt is kinyilvánította, hogy: "[a] tulajdon közjogi megterhelése az alapjogvédelem területén vagy a közhatalmi beavatkozás alkotmányellenességének kimondásához és így az alapul fekvő jogszabály megsemmisítéséhez vezet, vagy a teherviselés alkotmányosságának elismeréséhez, és legfeljebb az állaggarancia értékgaranciával való helyettesítéséhez." (ABH 1993, 373, 379.)
A jelen eljárásban vizsgált ügy lényegi eleme mindezeknek megfelelően az, hogy a jövedéki jogsértés súlyához kell igazodnia az egyes jövedéki jogkövetkezményeknek, így azoknak is, amelyek a tulajdonjogot érintik. A szállításra használt eszköznek a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítása olyan körülménynek minősül, amely a jogsértést súlyosítja. Ebből következően a súlyosabb jogsértéssel szemben alkalmazott joghátrány - konkrétan: az átalakított gépjármű elkobzása - nem eredményezi a tulajdonhoz való jog alkotmányellenes sérelmét, vagyis nem ellentétes az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében foglaltakkal.
Mivel a Jöt. 120. § (2) bekezdése alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság nem állapította meg, az indítvány elutasításáról rendelkezett.
Budapest, 2008. május 5.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s.
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k
alkotmánybíró
k., Dr. Lévay Miklós s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró