adozona.hu
11/1964. (XII. 16.) PM rendelet
11/1964. (XII. 16.) PM rendelet
a magánszemélyek forgalmi adójáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Termelői forgalmi adó alá esik:
a saját számlára előállított, továbbmegmunkált, kitermelt, valamint a továbbeladás céljából vásárolt és kiszerelt áru,
a felvásárolt baromfi és tojás,
a nyílt üzlethelyiségből vagy állandó jellegű elárusító helyről élővirág, dísznövény, fenyőgally, vagy élő állat (kutya, macska, madár, díszhal, stb.),
az élő vagy művirágból készített koszorú, e) a hal, a mesterségesen termesztett gomba,
a marhalevél-kötelezettség alá eső állatok húsának, fehérárujának, tar...
11/1964. (XII. 16.) PM rendelet
a magánszemélyek forgalmi adójáról
TERMELŐI FORGALMI ADÓ
Adókötelezettség
1. §(1) Termelői forgalmi adó alá esik:
a) a saját számlára előállított, továbbmegmunkált, kitermelt, valamint a továbbeladás céljából vásárolt és kiszerelt áru,
b) a felvásárolt baromfi és tojás,
c) a nyílt üzlethelyiségből vagy állandó jellegű elárusító helyről élővirág, dísznövény, fenyőgally, vagy élő állat (kutya, macska, madár, díszhal, stb.),
d) az élő vagy művirágból készített koszorú, e) a hal, a mesterségesen termesztett gomba,
f) a marhalevél-kötelezettség alá eső állatok húsának, fehérárujának, tartósított termékének, valamint a hentesáruk,
g) a továbbeladás céljából vásárolt használt tárgyak változatlan, kijavított, tisztított vagy átfestett állapotban,
h) a termelői forgalmi adóval még meg nem adóztatott áru
értékesítése.
(2) Az adókötelezettség a termelői forgalmi adó alá eső tevékenység gazdasági eredményétől függetlenül fennáll,
2. §
(1) Saját számlára történő áruelőállítás az a tevékenység, amikor az előállító saját tulajdonát képező anyagból állít elő árut.
(2) Saját számlára történő áruelőállítás az a tevékenység is, amikor az előállító a megrendelő által adott anyag felhasználásával állít elő árut, de az adott anyag forgalmi értéke, az abból előállított termék előállítási költségének 50%-át nem haladja meg. Előállítási költség alatt az előállító által adott anyag értékének, a felszámított munkabérnek és az egyéb költségeknek az együttes összegét kell érteni.
(3) Ha a megrendelő állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, állami költségvetési szerv, kisipari szövetkezet, mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy továbbfeldolgozó kisiparos - a (2) bekezdéstől eltérően - saját számlára történő áruelőállítás az a tevékenység, amikor a termék előállításához szükséges anyag és félkésztermék értékének legalább 50%-át az áruelőállító adja.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül minden esetben saját számlára történő áruelőállítás :
a) ha az előállító nem a megrendelő által adott anyagból készített árut szolgáltatja ki, vagy a kapott anyagot a raktárán levő készárura cseréli be;
b) ha az áru előállítása a megrendelő által a kisiparosnak eladott anyagból történik;
c) ha a megrendelő által adott anyag értékét a kisiparos az árba beszámítja és leszámlázza.
(5) Továbbmegmunkálás az a tevékenység, amikor a termelői forgalmi adóval terhelten beszerzett árun olyan további munkát végeznek, amelynek következtében az áru jellege, mérete nem változik meg, hanem csak az értéke emelkedik. A továbbmegmunkált áru csak akkor esik adókötelezettség alá, ha a továbbmegmunkálás következtében legalább 50%-os értékemelkedés mutatkozik. Az értékemelkedés meghatározásánál termelői forgalmi adót figyelembe venni nem kell.
(6) Kiszerelt áru az, amely a kiszerelő eredeti (bontatlan) csomagolásában kerül a fogyasztóhoz.
3. §
(1) A bérmunkában előállított áru értékesítése esetén a megrendelő az 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján esik adókötelezettség alá.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt állandó jellegű elárusítóhelynek a tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szervei, a vásárcsarnokok és egyéb piacok igazgatósága által az elárusító részére kijelölt elárusítóhely (pult), továbbá a virágkertészek által kizárólag értékesítés céljára fenntartott helyiség minősül. Az adókötelezettséget nem befolyásolja az a körülmény, hogy a virág milyen állapotban (palánta, bimbós, vagy virág nélküli, stb.) kerül értékesítésre,
(3) Az 1. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott használt tárgynak minősül a kereskedelmi forgalomból kikerült termék akkor is, ha az javításra nem szorul.
4. §
(1) A továbbeladás céljából vásárolt használt tárgyon végzett olyan átalakítás, amelynek következtében a használt tárgy jellege, mérete, teljesítménye megváltozik, áruelőállításnak minősül és az 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján esik adókötelezettség alá. Ha az eladás céljából vásárolt használt tárgyat alkatrészeire bontják és belőle, mint alapanyagból árut készítenek, ennek értékesítése ugyancsak az 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján esik adókötelezettség alá.
(2) A saját előállítású berendezési cikk, szerelvény után - azok alkatrészeinek kivételével - az 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján kell az adókötelezettséget megállapítani akkor is, ha azt az előállító maga szerelte be (fel).
(3) A termelői forgalmi adót az köteles megfizetni, aki az árut első ízben értékesíti. Termelői forgalmi adóval már megadóztatott árunak változatlan állapotban történő értékesítése nem esik adókötelezettség alá. Ilyen esetben azt, hogy az áru már adóztatott, az árubeszerzésre vonatkozó számlákkal kell igazolni. Ha az áru eredete számlákkal nem igazolható, a termelői forgalmi adókötelezettséget meg kell állapítani.
Adómentesség
5. §(1) Nem esik termelői forgalmi adó alá:
a) a mező- és szőlőgazdaság, a kertészet, a gyümölcs- és zöldségtermelés, a méhészet, az állattenyésztés, valamint a vadászat termékeinek változatlan állapotban való értékesítése, kivéve az 1. § (1) bekezdés c), e) és f) pontjaiban meghatározott eseteket;
b) a termelők tulajdonában levő tehéntől és juhtól származó tejből készült tejtermék, valamint a saját termelésű takarmánytermény darált állapotban való értékesítése;
c) a húsiparosok által állami vállalatoktól vásárolt élő sertésnek és sertéshúsnak tőkehús formájában történő értékesítése;
d) az egyéni termelők és egyéb magánszemélyek által a tartósított sertéstermékeknek földművesszövetkezet vagy magánkereskedő részére történő értékesítése. A forgalmi adót ilyen esetben a tartósított sertéstermékeknek a fogyasztók részére történő értékesítése után a földművesszövetkezet, illetőleg a magánkereskedő köteles fizetni;
e) az iparművészeti, a képzőművészeti és a népművészeti egyedi alkotások értékesítése, valamint az iparművészeti alkotásoknak a Képzőművészeti Alap vállalatai vagy az Ecclésia Szövetkezet részére való értékesítése;
f) az alkalmazott részére illetmény, munkabér fejében kiszolgáltatott áru, amennyiben ezután társadalombiztosítási járulékot kell fizetni;
g) a háziipari termékeknek a háziiparos által állami kereskedelmi vállalat vagy értékesítő szövetkezet részére történő értékesítése;
h) a mérték utáni ruha, illetőleg fehérnemű készítés; ez a mentesség azonban nem vonatkozik a mérték utáni fűző-, melltartó- és fürdőruhakészítésre, valamint a mérték utáni bőr- és műbőr-kabát-előállításra, értékesítésre;
i) az iparengedéllyel rendelkező kereskedőnek az 1. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott tevékenysége;
j) a feleslegessé vált berendezési és felszerelési tárgy értékesítése. Nem minősíthető feleslegessé vált berendezési, felszerelési tárgynak az olyan termék, amelynek az előállításával a kisiparos foglalkozik.
(2) Egyedi iparművészeti alkotások azok, amelyeket a Képző- és Iparművészeti Lektorátus ilyennek minősített.
(3) Egyedi képzőművészeti, népművészeti alkotások azok, amelyeket a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, illetőleg a Háziipari és Népművészeti Szövetkezeteik Országos Szövetségének Bíráló Bizottsága egyedi alkotásnak minősít.
(4) A rendelet alkalmazása szempontjából háziiparos az, akit az erre vonatkozó rendelet háziiparosnak minősít. A háziipari cikkek körét a könnyűipari miniszter rendelete határozza meg.
6. §
(1) Mentes a termelői forgalmi adó alól annak a társasviszonyban nem álló, gépi erővel nem, -vagy legfeljebb egy lóerőt elérő mértékben rendelkező, az áruelőállítást, és az áruknak közvetlenül a fogyasztók részére értékesítését maga végző iparos tevékenysége, aki
a) 65 éven felüli férfi vagy 60 éven felüli nő, ha üzemében egy ipari tanulón kívül más alkalmazottat nem foglalkoztat, és 60 éven aluli segítő családtaggal nem rendelkezik;
b) képesítéshez kötött ipart özvegyi jogon gyakorló 65 éven felüli férfi vagy 60 éven felüli nő, ha legfeljebb egy segédet és egy ipari tanulót foglalkoztat;
c) 100%-os csökkent munkaképességű kisiparos, ha egy segédnél és egy ipari tanulónál több alkalmazottat nem foglalkoztat.
(2) Termelői forgalmi adóköteles azonban az (1) bekezdésben említett áruszállítás, ha azt állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, állami költségvetési szerv, szövetkezet, vagy viszonteladó részére teljesítik.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt mentesség csak az iparigazolvány, iparengedély, működési engedély, vándoripari engedély vagy háziipari értesítés alapján működő kisiparosokat illeti meg. A mentességet a 14. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentés alapján az elsőfokú pénzügyi hatóság engedélyezi.
(4) E § alkalmazása szempontjából nem tekinthető alkalmazottnak az a továbbfoglalkoztatott szakmai tanuló, aki szakmunkás bizonyítványt szerzett, a bizonyítvány megszerzésétől számított 6 hónapig.
Az adó alapja
7. §(1) A termelői forgalmi adó alapja az adóköteles áruért kapott teljes ellenérték. Ha azonban ez a forgalmi adót is magában foglaló kalkulált árnál alacsonyabb, a termelői forgalmi adó alapja az utóbbi.
(2) Ha az adóköteles áruszállítás ellenértéke nem pénz, hanem áru vagy szolgáltatás, a termelői forgalmi adó alapja az ellenértékként kapott áru vagy szolgáltatás fogyasztói ára, illetőleg díja.
(3) A külön összegben felszámított csomagolóanyag vagy göngyöleg értékét a termelői forgalmi adó alapjához hozzá kell számítani. Amennyiben a bruttó eladási ár a csomagolóanyag vagy göngyöleg értékét is magában foglalja, annak értéké- -vel a termelői forgalmi adó alapja nem csökkenthető még akkor sem, ha az eladó azt meghatározott értékben visszaveszi.
(4) Nem csökkenthető a termelői forgalmi adó alapja az ellenértékből jutalék, fuvar címén kifizetett összegekkel.
8. §
(1) Ha az adóköteles tevékenység szolgáltatással kapcsolatos és a szolgáltatás ellenértéke a számlából, nem tűnik ki, az adó alapja a teljes ellenérték.
(2) Az áru továbbmegmunkálása esetén a termelői forgalmi adó alapja a megmunkálás alá vett áru beszerzési ára és a megmunkált áru eladási ára közötti különbözet.
(3) Lisztnek kenyérre, illetőleg a zsiradéknak szappanra történő cserélése esetében a termelői forgalmi adó alapja a kiszolgáltatott kenyér, illetőleg szappan árhatósági fogyasztói ára.
Fizetési kötelezettség
9. §(1) A termelői forgalmi adót az 1. §-ban meghatározott tevékenységet folytató személy köteles megfizetni.
(2) A közösen folytatott adóköteles tevékenység után fizetendő forgalmi adóért és az ezzel kapcsolatban megszabott egyéb kötelezettség teljesítéséért a kereseti tevékenységet közösen folytatók egyetemlegesen felelősek.
(3) Az egyetemleges fizetési kötelezettséget minden egyetemlegesen felelős személlyel szemben külön kell megállapítani. A határozatban fel kell tüntetni az adófizetési kötelezettség teljesítéséért való egyetemleges felelősséget és a határozatot az egyetemleges fizetésre kötelezettek részére külön-külön kell kézbesíteni.
(4) Az egyetemleges fizetésre kötelezettek nevét, a részükre kibocsátott határozat adatait, az esedékességet és a teljesített befizetéseket egy számlán kell feljegyezni, illetve elkönyvelni.
Az adó kulcsa
10. §(1) Az e rendelet alapján fizetendő termelői forgalmi adó kulcsát a rendelet I. számú melléklete tartalmazza.
(2) A Pénzügyminisztérium indokolt esetben az illetékes minisztérium (árhatóság) javaslatára az I. számú mellékletben- foglalt adókulcsoknál alacsonyabb adókulcsok alkalmazását is engedélyezheti.
Árkiegyenlítési forgalmi adó
11. §(1) Ha az árhatóság a magáűnkisipari árak szabályozásáról szóló rendelkezések betartására vonatkozó ellenőrzései során árkiegyenlítési forgalmi adófizetési kötelezettséget állapít meg, az árkiegyenlítési forgalmi adó előírása és beszedése iránt az elsőfokú pénzügyi hatóság (12. §) köteles intézkedni.
(2) A Kisipari Exportra Termeltető Iroda köteles árkiegyenlítési forgalmi adó címén befizetni azt az összeget, amely a kisiparos részéről a szerződéskötéskor benyújtott árvetés nettó ára és a termelési szerződés teljesítése után készített árvetés nettó ára között mutatkozik.
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
Hatáskör, illetékesség
12. §(1) A rendelet hatálya alá tartozó forgalmi adókra vonatkozó elsőfokú intézkedés, továbbá a forgalmi adók nyilvántartása, kezelése, beszedése és ellenőrzése a megyei, megyei jogú városi, illetékkiszabási és vállalati adóhivatal, Budapesten a kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának (a továbbiakban: elsőfokú pénzügyi hatóság) hatáskörébe tartozik.
(2) Az adóközösségek által fizetendő adóelőleg és a végleges adóösszeg megállapítása, továbbá az adóközösségek gazdálkodásának ellenőrzése a megyei, megyei jogú városi, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának (a továbbiakban: a megyei pénzügyi osztály) hatáskörébe tartozik.
(3) Az illetékességet az adókötelezett állandó telephelye, ennek hiányában lakóhelye határozza meg.
Adóközösségek szervezése
13. §(1) A forgalmi adó fizetésére kötelezettek adófizetési kötelezettségüket - az alkalmi adózók kivételével - adóközösségben kötelesek teljesíteni.
(2) Budapest főváros területén szakmai adóközösségeket, vidéken pedig megyénként vagy körzetenként vegyes szakmai adóközösségeket kell szervezni. A Pénzügyminisztérium budapesti székhellyel országos adóközösség létesítését is engedélyezheti.
Bejelentési kötelezettség
14. §(1) A rendelet hatálya alá tartozó forgalmi adóköteles kereseti tevékenység megkezdését 15 napon belül a 12. § szerint illetékes elsőfokú pénzügyi hatóságnál írásban kell bejelenteni. Az adóközösségi adózásra kötelezettek a bejelentés egy példányát az illetékes megyei (fővárosi) adóközösséghez is kötelesek megküldeni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az adóköteles nevét (cégét), lakó- és telephelyét, a kereseti tevékenység megkezdésének pontos idejét és részletes meghatározását.
(2) A kereseti tevékenység helyének megváltoztatását, a régi kereseti tevékenység mellett új tevékenység megkezdését, a régi vagy új kereseti tevékenység kibővítését, továbbá minden olyan változást, amely az adókötelezettséget befolyásolja (szünetelés, újrakezdés, megszűnés stb.) a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül az (1) bekezdésben meghatározott szerveknek ugyancsak be kell jelenteni.
(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján teljesített bejelentés illetékmentes.
Adóbevallás
15. §(1) Az adóközösségi adózásra kötelezettek félévenként, a félévet követő hó 5. napjáig (január 5. és július 5.) bevallást kötelesek adni. A bevallásban a félévi adóköteles és adómentes bevételeiket - havonként és adókulcsonkénti részletezéssel - kell feltüntetni. A bevallást két példányban kell kiállítani és mindkét példányt az adóköteles telephelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei (fővárosi) adóközösséghez kell benyújtani,
(2) Az alkalmi adózók, akik nem adóközösségben adóznak, alkalomszerű kereseti tevékenységükből származó forgalmi adóköteles bevételeiket a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig az illetékes elsőfokú pénzügyi hatóságnál kötelesek bevallani,
Adóbefizetés
16. §(1) Az adóközösségben adózó köteles az adóközösség által terhére megállapított havi forgalmi adó előleget az adóközösség számlájára postai utalvány vagy csekkbefizetési lap felhasználásával befizetni. Az adóelőleg minden hónap 5-én esedékes és 10-ig adópótlékmentesen fizethető. Befizetési napnak azt a napot kell tekinteni, amelyen a tag az adót postautalvány vagy csekkbefizetési lap útján befizette.
(2) Az adóközösség a megállapított havi adóelőleg összegét minden hónap 15-ig köteles az elsőfokú pénzügyi hatóság forgalmi adóbevételi számlájára átutalni. Késedelmes fizetés esetén adópótlékot kell fizetni.
(3) A határozattal előírt forgalmi adót a határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt, fellebbezés esetén a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt kell az elsőfokú pénzügyi hatóság forgalmi adóbeszedési számlájára befizetni. E határidő elmulasztása esetén az adó-pótlékot a 15. §-ban megjelölt időponttól kell megfizetni.
(4) Az egyéni termelők és egyéb magánszemélyek az általuk értékesített tartósított sertéstermék után fizetendő forgalmi adót
a) piacon (vásáron, vásárcsarnokban) történő értékesítés esetén az értékesítés helyén, a helypénzzel együtt, a beszedéssel megbízott hatósági személyeknek (helypénzszedők) nyugta ellenében;
b) piacon (vásáron, vásárcsarnokon) kívül eső helyen történő értékesítés esetén az értékesítéstől számított 3 napon belül az elsőfokú pénzügyi hatóság forgalmi adó beszedési számlájára kötelesek befizetni.
(5) Az alkalmi adózók által fizetendő forgalmi adó az adóköteles bevételt követő hónap 5-én válik esedékessé és 10-ig fizethető adópótlékmentesen az elsőfokú pénzügyi hatóság forgalmi adó bevételi számlájára.
Adópótlék, behajtás, elévülés
17. §(1) Aki az esedékessé vált forgalmi adót a megállapított fizetési határidőn belül nem fizeti meg, a hátralékos forgalmi adó után az esedékesség napjától a késedelem minden egész és megkezdett hónapjára havi 1%-os adópótlékot köteles fizetni.
(2) A forgalmi adók behajtására nézve az adók kivetésére és beszedésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Könyvvezetési kötelezettség
18. §(1) A forgalmi adófizetésre kötelezettek az általános jövedelemadóról szóló rendelet szerinti könyveket és nyilvántartásokat, az ott meghatározott módon, kötelesek vezetni.
(2) Mentesek a könyvvezetési kötelezettség alól az általános jövedelemadó rendelet alapján könyvvezetési kötelezettség alól mentesített adózók.
(3) Az elsőfokú pénzügyi hatóság az adófizetésre kötelezettek könyvvezetését évenként legalább egyszer köteles ellenőrizni.
Ellenőrzés, adatszolgáltatás
19. §(1) A pénzügyi hatóság kiküldötte az üzleti vagy üzemi idő alatt bármikor - éjjeli üzem idején is - jogosult a vonatkozó rendelkezésekben megállapított szabályok pontos megtartásának ellenőrzése végett az adóköteles üzemi, üzleti vagy irodai helyiségében, továbbá mindazon a helyeken megjelenni, ahol az adófizetésre kötelezett üzletének, üzemének folytatásához szükséges könyveit, feljegyzéseit, árukészletét stb. tartja. A pénzügyi hatóság kiküldöttei hivatalos minőségüket, működésük megkezdése előtt felszólítás nélkül, arcképes igazolvánnyal kötelesek igazolni.
(2) Az adófizetésre kötelezettek kötelesek a pénzügyi hatóság kívánságára valamennyi üzleti könyvüket és egyéb üzleti feljegyzésüket, valamint az adóztatás szempontjából fontos minden iratot és segédeszközt rendelkezésre bocsátani, illetőleg felmutatni.
(3) Az adófizetésre kötelezetteken kívül bárki köteles a pénzügyi hatóság felhívására a birtokában levő mindazokat az iratokat és segédeszközöket felmutatni, továbbá mindazokat a felvilágosításokat megadni, amelyek valamely adóköteles ügyletre vonatkozó tényállás vagy az adókötelezettség és az adó összege tekintetében irányadó körülmény tisztázásához szükségesek.
(4) Az adóztatásra vonatkozó feljegyzések, üzleti könyvek és levelezések alapján végzendő ellenőrzést az adófizetésre kötelezett műhelyében, irodahelyiségében vagy az adóköteles személy lakásán kell megtartani aszerint, hogy az adófizetésre kötelezett hol vezeti vagy őrzi az említett nyilvántartásokat. A könyveknek és egyéb üzleti feljegyzéseknek a pénzügyi hatósághoz való szállítását akkor lehet elrendelni, ha adócsalás bűntettének vagy szabálysértésnek alapos gyanúja merül fel s emiatt a bizonyítékul szolgáló könyveket vagy feljegyzéseket nem lehet az adófizetésre kötelezett birtokában hagyni. Beszállíthatók az üzleti könyvek és feljegyzések akkor is, ha az adófizetésre kötelezett a vizsgálat zavartalan lefolytatására nem tud megfelelő helyiséget biztosítani, vagy a vizsgálatot magatartásával megnehezíti vagy gátolja. Az adófizetésre kötelezettektől átvett könyvekről és nyilvántartásokról a pénzügyi hatóság kiküldötte elismervényt köteles adni.
(5) Az adófizetésre kötelezett és alkalmazottai kötelesek a pénzügyi hatóság kiküldöttének segítségére lenni és részükre a szükséges munkahelyet, világítást stb. rendelkezésre bocsátani. A pénzügyi hatóság kiküldötte az adóköteles kifejezett hozzájárulása nélkül csak az üzleti vagy üzemi órák alatt jogosult az ellenőrzés megtartása végett az üzleti (irodai), üzemi, raktár stb. helyiségben tartózkodni. Az adófizetésre kötelezett lakásán csak a nappali órákban jelenhet meg. Az ellenőrzéssel megbízott közegek jogosultak mindennemű szállítmányt a közúti forgalomban is ellenőrizni.
(6) Az alkalmi adózók, a piaci és vásári árusok forgalmi adóköteles tevékenységét és az ezzel kapcsolatban előírt kötelezettségek teljesítését, valamint az esetleges kontártevékenységet - rendes szolgálatuk keretében - a pénzügyőri szervek is kötelesek ellenőrizni. A megállapított adóhiányról vagy szabálytalanságról készített jegyzőkönyvet - a felvételtől számított 8 napon belül - az adófizetésre kötelezett lakóhelye szerint illetékes elsőfokú pénzügyi hatósághoz kell megküldeni.
20. §
(1) Amennyiben az adófizetésre kötelezett az előírt üzleti könyveket vagy nyilvántartásokat hiányosan vagy egyáltalán nem vezeti és emiatt az ezek alapján kimutatható adóalap aggályos, a pénzügyi hatóság az adóköteles forgalmat a rendelkezésére álló adatok vagy becslés alapján állapítja meg. A becslés alkalmával a helyszíni vizsgálat megállapításait, valamint a rendelkezésre álló egyéb adatokat kell figyelembe venni, esetleg más hasonló adózó forgalmával való összehasonlítás útján kell az adóköteles forgalmat megbecsülni.
(2) Mind az adatok alapján, mind a becslés alapján, lefolytatott eljárásról és adóhiánymegállapításról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben az összegszerű eredmény megállapításánál figyelembe vett minden lényeges adatot és körülményt részletesen fel kell sorolni. A jegyzőkönyvet aláírás előtt ismertetni kell az adófizetésre kötelezettel és őt a megállapításokkal kapcsolatban nyilatkozattételre kell felhívni. Az adófizetésre kötelezett kérheti, hogy észrevételeit a megállapítandó záros határidőn - legfeljebb azonban 8 napon - belül külön beadványban terjeszthesse elő.
(3) Az elsőfokú pénzügyi hatóság - az adófizetésre kötelezett kérelmére a másolatok után járó illeték lerovása ellenében - köteles a felvett jegyzőkönyvről másolatot adni,
(4) Az elsőfokú pénzügyi hatóság az ellenőrzés során megállapított forgalmi adó összegét határozattal közli az adófizetésre kötelezettekkel. A határozatban az adókötelezettséget megállapító jogszabályra utalással az adó alapját bevallási időszakonként, adónemenként, ezenbelül adókulcsok szerinti részletezéssel és végösszegben is fel kell tüntetni. Az adóalap összegszerű megállapítását és az előírás jogosságát indokolni kell. Közölni kell továbbá az adófizetésre kötelezettel a határozattal megállapított összeg befizetésére megszabott határidőt, a késedelmes fizetés következményeit és a jogorvoslati utat.
Adóhelyesbítés
21. §(1) A bevallott forgalmi adó helyesbítését az adóközösség tagja az adóközösség leszámolását követő hó első napjától számított hat hónapon belül kérheti.
(2) Az alkalmi adózó a bevallott forgalmi adó helyesbítését az adóbevallás benyújtását követő hónap első napjától számított hat hónapon belül kérheti.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidő eltelte után helyesbítési kérelemnek - az elévülési időn belül - csak akkor van helye, ha az a körülmény, amelyre a kérelmet alapítják, a határidő eltelte után következett be. A határidő ilyen esetben a kérdéses körülmény beálltát követő hónap első napjától számított hat hónap.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szabályai nem terjednek ki a tartozás (előírás) nélküli túlfizetésekre, amelyek tekintetében az adók kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(5) Az adóközösség tagjának adóhelyesbítés iránt előterjesztett kérelmében az illetékes megyei pénzügyi osztály határoz.
(6) Az alkalmi adózó által bevallott adó helyesbítése iránt előterjesztett kérelem tárgyában az illetékes elsőfokú pénzügyi hatóság határoz.
Az adóközösségben történő adózással kapcsolatos eljárás
22. §(1) A megyei pénzügyi osztály - az adóközösség vezetőségével és az érdekképviseleti szervvel létesített egyezség alapján a következő naptári félévre az adóközösség terhére adóelőleget állapít meg. Az adóelőleg megállapításánál figyelembe kell venni az előző félévre megállapított végleges adó összegét, valamint a lefolytatott vizsgálatok eredményeit is.
(2) Az adóközösség által az előző félévre fizetendő végleges adóösszeget a megyei pénzügyi osztály - az adóközösség vezetőségével és az érdekképviseleti szervvel létesített egyezség alapján - állapítja meg. Mind az adóelőleg, mind a végleges adóösszeg megállapításáról (leszámolásáról) jegyzőkönyvet kell készíteni. A félévi adóelőleg és a végleges adóösszeg közötti különbözetet az adóközösség a jegyzőkönyvben meghatározott időben, de legkésőbb a jegyzőkönyv keltétől számított 45 napon belül köteles megfizetni, illetőleg az adóközösség javára mutatkozó különbözetet a megyei pénzügyi osztály 8 napon belül törölni köteles.
(3) Az adóközösség adóelőlegének és a végleges adó összegének egyezségi megállapítását a naptári félév első hónapjának utolsó napjáig kell elvégezni. Az adóelőleg és a végleges adóösszeg megállapításáról készült jegyzőkönyvet három napon belül jóváhagyás végett a Pénzügyminisztériumhoz kell felterjeszteni. Az egyezség alapján megállapított adóelőleg, illetőleg a véglegesen megállapított adóösszeg az adóközösségre nézve a jegyzőkönyv aláírása után azonnal, az államra nézve azonban csak a Pénzügyminisztérium jóváhagyása után válik kötelezővé.
23. §
(1) Ha a megyei pénzügyi osztály és az adóközösség között az adóelőleg vagy a végleges adó összegére nézve egyezség nem jön létre, az adóelőleg vagy a végleges adó összegét a Pénzügyminisztérium állapítja meg.
(2) Egyezség hiányában a Pénzügyminisztérium megállapításáig az adóközösség havonként az előző félévre megállapított adó egy havi összegét köteles fizetni, előleg címén.
(3) Az adóközösség a terhére megállapított adóelőleget, illetőleg végleges adó összegét - az erre a célra alakított Kivető Bizottság útján - saját hatáskörében tagjai között forgalmuk arányában megosztja és tőlük beszedi. A Kivető Bizottság az érdekelt tagot a reá kirótt adó összegéről írásban értesíti.
(4) A Kivető Bizottság az adómegosztásról kimutatást köteles készíteni és azt az adóközösség helyiségében - a megosztás befejeztével - 15 napra közszemlére kell kitenni. Az adóközösségi tag amennyiben az adómegosztást magára nézve sérelmesnek tartja - az írásbeli értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet az adóközösségen belül alakított Felszólamlási Bizottsághoz. A fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.
(5) A Felszólamlási Bizottság határozata az adóközösségnek az elsőfokú pénzügyi hatóságnál vezetett adószámláját nem érinti. A határozaton alapuló törlést az esetleges pótelőírás vagy a tartalékalap [24. § (1) bekezdése] terhére kell keresztülvezetni.
(6) A Felszólamlási Bizottság határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. A jogerős adómegosztásról az adóközösség vezetősége a Felszólamlási Bizottság működésének befejezése után haladéktalanul köteles a megyei pénzügyi osztályhoz kimutatást küldeni.
24. §
(1) Az adóközösség a terhére megállapított és az adóközösségi tagok által befizetett adó összegének 9%-át kezelési költségeinek fedezésére, 3%-át pedig tartalékalap képzésére fordíthatja, Az adóközösség az említett címeken befolyt összegeket csak rendeltetésüknek megfelelően használhatja fel. Az adóközösség az évi tartalékalap feleslegét az év végén - a közgyűlés határozatának megfelelően - tagjainak visszafizetheti vagy a rendeltetésének megfelelően tovább kezelheti. A tartalékalap visszafizetésének mértéke nem haladhatja meg a tárgyévben ilyen címen beszedett és felhasznált összegek különbözetét. A kezelési költség maradványokat az év végén a következő évi kezelési költség számlára kell átvezetni.
(2) Az adóközösségi tagoktól - késedelmes fizetés miatt - adópótlék címén beszedett összegeket a kezelési költség növelésére kell felhasználni.
(3) A megyei pénzügyi osztály a félévi adóelőleg és a végleges adóösszeg megállapítását követő 30 napon belül az adóközösségnél a tartalékalap és a kezelési költség felhasználására kiterjedő részletes vizsgálatot köteles tartani. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni és azt a vizsgálat befejezését követő 3 napon belül a Pénzügyminisztériumhoz kell felterjeszteni.
(4) Az adóközösség a terhére megállapított adót - az (1) bekezdésben meghatározott 12% levonása mellett - még abban az esetben is hiánytalanul köteles befizetni, ha valamelyik tagja adófizetési kötelezettségének egyáltalán nem, vagy csak késedelmesen tesz eleget. Ha az adóközösség valamelyik tagja adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, a hátralékot tőle - az adóközösség hátraléki kimutatása alapján az adóközösség javára - adók módjára kell behajtani.
(5) A tagok terhén az adóközösségnél nyilvántartott jogerős tartozás részbeni vagy teljes törlését méltányosság címén a tartalékalap terhére a közgyűlés engedélyezheti. A törlés iránti kérelmet az adóközösséghez kell benyújtani.
(6) Az adóközösségi tagok terhén az adóközösségi számlán fennálló elévült tartozások törlése iránt az elévülési idő eltelte után az adóközösség vezetősége köteles intézkedni. Az elévült tartozások törlése csak a tartalékalap terhére történhet. Az elévült és törölt hátralékokról az adóközösség kimutatást köteles készíteni és azt a megyei pénzügyi osztálynak kell megküldeni.
(7) A megyei pénzügyi osztály, az adóközösségek vezetőségének jelentése alapján - az érdekképviselet meghallgatása után - az adóközösségnek azzal a tagjával szemben, akinek hat hónapot meghaladó adóhátraléka van, az illetékes elsőfokú iparhatóságnak javasolja az iparigazolvány (engedély) megvonását.
(8) Ha évközben olyan adófizetésre kötelezettet fednek fel, aki addig nem adózott, a felfedés időpontjáig esedékes adóhiány megállapításáról, előírásáról és beszedéséről az adófizetésre kötelezett lakóhelye szerint illetékes elsőfokú pénzügyi hatóság gondoskodik.
25. §
(1) Az adóközösségből kilépni vagy tagot kizárni, nem lehet. Az adófizetésre kötelezett adóztatásáról mindaddig, amíg adóköteles tevékenységet végez, az adóközösség köteles gondoskodni.
(2) Az adóközösség és az adóközösség tagjai a pénzügyi hatósággal, valamint az adóközösség tagjai az adóközösség vezetőségével kötelesek mindazokat az adatokat közölni; amelyek az adóközösség által fizetendő adó megállapításához, vagy a megállapított adó egyénenkénti felosztásához szükségesek. Az adóközösség vezetőségének joga van az adóközösség tagjai által szolgáltatott adatok helyességéről meggyőződni.
(3) Az adóközösség vagy annak tagjai által szolgáltatott bevételi adatok helyességét, továbbá az adóközösség tagjai forgalmában elért változásokat az elsőfokú pénzügyi hatóság adóellenőrei útján köteles ellenőriztetni. Ha a végleges adómegállapítás után az adóközösségi tagnál foganatosított vizsgálat adórövidítést állapít meg, a megrövidítet adót az adóközösségi tag terhére, egyéni számlán kell előírni.
(4) Az adóközösség tagjai jogosultak az adóközösség vezetőségének és szerveinek működésével kapcsolatos észrevételeiket a megyei pénzügyi osztálynak bejelenteni. A beérkezett bejelentéseket a megyei pénzügyi osztály köteles megvizsgálni és annak eredményéről a bejelentőt értesíteni.
(5) Az adóközösség ügyrendjét a rendelet II. számú melléklete tartalmazza.
Jogorvoslatok
26. §(1) A pénzügyi hatóság elsőfokú intézkedései és határozatai ellen az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerinti fellebbezésnek van helye.
(2) A fellebbezést a megtámadott határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokon eljárt pénzügyi hatóságnál kell benyújtani.
(3) A 20. § (1) bekezdésében meghatározott becslési eljárással megállapított adóhiányok ellen benyújtót fellebbezések elbírálása alkalmával a szakmai érdekképviselet véleményét is ki kell kérni.
Büntető rendelkezések
27. §Aki forgalmi adó fizetési kötelezettségének megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti vagy a hatóság megtévesztésével őt meg nem illető adómentességet vagy adókedvezményt vesz igénybe, a Btk. 248. §-a szerint adócsalás bűntettét, illetőleg az 1962. évi 10. számú törvényerejű rendelet 55. §-ával módosított 1959. évi 18. számú törvényerejű rendelet 5. §-a értelmében pénzügyi szabálysértést követ el.
Vegyes rendelkezések
28. §(1) Ez a rendelet 1965. január 1-én lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépés után teljesített forgalmi adó alá eső tevékenység tekintetében kell alkalmazni a jogügylet megkötésének napjára és feltételeire tekintet nélkül.
(2) A magánszemélyeknek minősülő kereskedelmi képviseletek, egyházak stb. adókötelezettsége tekintetében a pénzügyminiszter esetenként intézkedik.
(3) A rendelet hatályba lépésével a 21/1955. (XII. 30.) PM számú, a 22/1959. (VIII. 30.) PM számú rendelet és a 4/1958. (II. 21.) PM számú rendeletnek még hatályban levő rendelkezései hatályukat vesztik.
Garamvölgyi Károly s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes
I. számú melléklet a 11/1964. (XII. 16.) PM számú rendelethezA 11/1964. (XII. 16.) PM számú rendelet alapján adóköteles termékek után a forgalmi adót az alább felsorolt adókulcsok alkalmazásával kell megfizetni:
II. számú melléklet a 11/1964. (XII. 16.) PM számú rendelethezAz adóközösségek szervezeti és működési rendjéről
1. Adóközösség a pénzügyminiszternek adóközösségben való adózásra kötelező rendelete alapján alakul.2. Az adóközösség szervei:
a) közgyűlés,
b) a vezetőség,
c) a kivető bizottság,
d) a felszólamlási bizottság.
3. Az adóközösség minden tagja egyúttal tagja a közgyűlésnek is. A közgyűlésen a vezetőség elnöke, illetőleg a vezetőség elnökének megválasztásáig a korelnök elnököl. A közgyűlést évente legalább egyszer, de szükség szerint többször is az elnök hívja össze. Az összehívás egyénenkénti értesítéssel történik, a közgyűlés napját megelőzőleg legalább 8 nappal. A közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes és azon szavazati jogát minden tag csak személyesen gyakorolhatja. A közgyűlésre a megyei pénzügyi osztály képviselőjét is mindenkor meg kell hívni, A közgyűlés választja - egyszerű szótöbbséggel - a vezetőség elnökét és tagjait, a kivető bizottság elnökét, két tagját és két póttagját, valamint a felszólamlási bizottság két tagját és két póttagját. A megválasztott elnök és a vezetőségi tagok a korelnök előtt, a többi megválasztottak pedig az elnök előtt a közgyűlésen fogadalmat kötelesek tenni tisztségük lelkiismeretes, az érvényes jogszabályoknak megfelelő, részrehajlás nélküli ellátására. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz az adóközösségi tagok számláin nyilvántartott adótartozásoknak méltányosság címén a tartalékalap terhére történő törlése, a tartalékalapfelesleg visszafizetése vagy rendeltetésének megfelelő továbbkezelése kérdésében, valamint minden olyan kérdésben, amelyet a vezetőség előterjeszt. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni és abba fel kell venni a tagok esetleges panaszát, észrevételét is.
4. A vezetőség elnökből és két tagból áll. A vezetőség, valamint az adóközösség hivatalvezetője képviseli az adóközösséget a hatóságokkal, a hivatalokkal és a magánszemélyekkel való érintkezésben, megköti az adóközösség által fizetendő adóra vonatkozó egyezséget a megyei pénzügyi osztállyal, gondoskodik az adóközösség ügyviteléről és az ügyintézéshez szükséges személyzetről, A vezetőség gondoskodik a közgyűlés, a Kivető Bizottság és a Felszólamlási Bizottság határozatainak végrehajtásáról, kezeli az adóközösség vagyonát és utalványozza a szükséges pénzösszegeket, A vezetőség elnöke és két tagja, valamint az adóközösség hivatalvezetője együttesen felelősek az utalványozásért, valamint a kezelési költség címén rendelkezésre álló összeg takarékos felhasználásáért. Az elnök összehívja a közgyűlést, vezeti a közgyűlés tárgyalásait, fenntartja a rendet, megállapítja a közgyűlés határozatát.
5. A Kivető Bizottság elnökből, négy rendes és négy póttagból áll. A Kivető Bizottság feladata az adóközösség terhére megállapított félévi adóelőleg és végleges adó összegének az adókötelezett adóközösségi tagok közötti felosztása. A Kivető Bizottság ezt a feladatát részben az adóközösségi tagok adóbevallásai alapján, részben a rendelkezésre álló adatok, a szakmai és helyi ismeretei alapján becslés útján végzi. A Kivető Bizottság elnökét, valamint két rendes és két póttagját a közgyűlés választja, a másik két rendes és két póttagot pedig az illetékes érdekképviselet küldi ki az adóközösség tagjai közül. A Kivető Bizottság határozatképességéhez az elnökön kívül négy tag jelenléte szükséges. A Bizottság határozatát szótöbbséggel hozza. Az elnököt megilleti a szavazás joga. A Kivető Bizottság elnöke felelős azért, hogy az adó felosztásáról készült kimutatás az adóközösség irodahelyiségében közszemlére kerüljön és a közszemlére tétel idejét a megyei pénzügyi osztálynak bejelentsék. A Kivető Bizottság elnöke felelős azért is, hogy az adófelosztásról az érdekelt tagok írásban értesítést kapjanak.
6. A Felszólamlási Bizottság elnökből, négy rendes és négy póttagból áll. A Felszólamlási Bizottság feladata a Kivető Bizottság határozata ellen benyújtott fellebbezések elbírálása. A Felszólamlási Bizottság elnöke a megyei pénzügyi osztály kiküldötte; a bizottság két rendes és két póttagját a közgyűlés választja, a másik két rendes és két póttagját pedig az illetékes érdekképviselet küldi ki az adóközösség tagjai közül. A Felszólamlási Bizottság tagja nem lehet az, aki, a Kivető Bizottságnak tagja. Az elnököt megilleti a szavazás joga. A Bizottság határozatáról az érdekelt tagot írásban értesíteni kell. A Bizottság határozatképességéhez az elnökön kívül négy tag jelenléte szükséges.
7. Mind a Kivető, mind a Felszólamlási Bizottság tárgyalásairól jegyzőkönyvet kell felvenni.
8. Az adóközösségi tagok kötelesek a vezetőség, illetőleg Kivető vagy Felszólamlási Bizottság felhívására a kért adatokat írásban beszolgáltatni, idézésre személyesen megjelenni és a teljes (bruttó) bevétel megállapításához szükséges üzleti könyveiket, irataikat és egyéb adataikat bemutatni.
9. Az adóközösségi tag az adót határidőben köteles befizetni. Ha a tag késedelmesen fizet, terhére havonként adópótlékot kell felszámítani. Befizetési napnak azt a napot kell tekinteni, amelyen a tag az adót postautalvány vagy csekkbefizetési lap útján befizette.
10. A késedelmesen fizető tagoktól beszedett adópótlék összegét az adóév végével a kezelési költséghez kell csatolni.
11. Az adóközösség javára befizetett adót, tartalékalap- és kezelési költségösszegeket az Országos Takarékpénztárnál kell kezelni. Ha a tagok befizetéseiket nem közvetlenül az Országos Takarékpénztárnál teljesítik, hanem az adóközösség pénzbeszedőjénél, az így beszedett összegeket az adóközösség vezetősége naponként köteles a Takarékpénztárhoz befizetni. A folyó kiadások fedezetére legfeljebb 3000 forint tartható házipénztárban.
12. A pénzügyminiszter által rendelkezésre bocsátott kezelési költséget csak az adóközösség fenntartásával kapcsolatos személyi és dologi kiadások fedezetére lehet felhasználni. A kezelési költség címén jelentkező maradványt év végén a következő évi kezelési költség számlára kell átvinni.
13. Az engedélyezett tartalékalapot elsősorban az adóközösség terhére megállapított adóösszeg fedezetére kell felhasználni. A tartalékalap terhére kell foganatosítani a Felszólamlási Bizottság által hozott törléseket, a közgyűlés által méltányosság címén és a vezetőség által behajthatatlanság címén elrendelt törléseket. A fenti törlések természetesen csak a rendelkezésre álló tartalékalap erejéig történhetnek. A fenti törlések keresztülvezetése után rendelkezésre álló maradvány visszafizetése vagy továbbvitele tekintetében a közgyűlés határoz.
14. Az adóközösség köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely feltünteti
a) az adóközösségi tag félévi adójának összegét, valamint az erre teljesített befizetések időpontját és összegét, továbbá az esetleg felszámított adópótlék összegét külön-külön,
b) a pénzbeszedő útján beszedett - előre számozott, átírásos nyugtafüzet felhasználásával nyugtázott - összeget és annak átutalását,
c) az adóközösségi tag által teljesített adóbefizetésből kezelési költség címén visszatartott összegeket,
d) a kezelési költség terhére teljesített kifizetéseket időrendben és tételesen,
e) a tartalékalap címén visszatartott összegeket,
f) a tartalékalap terhére teljesített átutalásokat és törléseket időrendben és tételesen.
15. Az adóközösség - működésének megszűntével - összes iratait köteles beszolgáltatni a megyei pénzügyi osztálynak.