adozona.hu
46/1968. (XII. 30.) PM rendelet
46/1968. (XII. 30.) PM rendelet
a magánszemélyek forgalmi adójáról szóló 1/1968. (I. 13.) PM rendelet módosításáról és kiegészítéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1/1968. (I. 13.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Forgalmi adófizetési kötelezettség terheli azt az előállíttatót is, aki az általa adott anyag felhasználásával készült termékeket üzletszerűen értékesíti."
A R. 1. §-a (2) és (3) bekezdésének a számozása (3) és (4) bekezdésre változik.
A R. 2. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
"g) javítás az a szolgáltatás, amelynek során a megrongálódott tárgy újra ...
46/1968. (XII. 30.) PM rendelet
a magánszemélyek forgalmi adójáról szóló 1/1968. (I. 13.) PM rendelet módosításáról és kiegészítéséről
1. §(1) Az 1/1968. (I. 13.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Forgalmi adófizetési kötelezettség terheli azt az előállíttatót is, aki az általa adott anyag felhasználásával készült termékeket üzletszerűen értékesíti."
(2) A R. 1. §-a (2) és (3) bekezdésének a számozása (3) és (4) bekezdésre változik.
2. §
A R. 2. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
"g) javítás az a szolgáltatás, amelynek során a megrongálódott tárgy újra használhatóvá válik, feltéve, hogy a javítás folytán a tárgy eredeti jellege, mérete nem változik meg és eredeti használhatósága, teljesítőképessége lényegesen nem fokozódik. Ellenkező esetben a tevékenység nem javításnak, hanem termékelőállításnak minősül."
3. §
A R. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"c) az egyéni termelők és egyéb magánszeméIyek által az egyébként adóköteles húsipari termékeknek általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet, vagy húsiparos, magánkereskedő (ideértve a pecsenyesütőt, vendéglőst, kifőzdést és minden egyéb magánvendéglátót) részére történő értékesítése;"
4. §
A R. 4. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"E rendelkezés alkalmazása szempontjából közvetlen fogyasztónak kizárólag magánszemély (magánfogyasztó, magánkereskedő és kisiparos) tekinthető.".
5. §
(1) A R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A forgalmi adó alapja az adóköteles áruért vagy szolgáltatásért kapott teljes ellenérték. Húsiparos és magánkereskedő (ideértve a pecsenyesütőt, vendéglőst, kifőzdést és minden egyéb magánvendéglátót) által felvásárolt adóköteles húsipari termék esetében a forgalmi adó alapja a beszerzési ár."
(2) A R. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha a megrendelő az általa adott anyag felhasználásával előállíttatott termékeket üzletszerűen értékesíti, a forgalmi adót az eladási ár és a készítőnek igazoltan kifizetett összeg különbözete után köteles megfizetni."
6. §
A R. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Lisztnek kenyérre, illetőleg zsiradéknak szappanra történő cserélése esetén a forgalmi adó alapja a kiszolgáltatott kenyér, illetőleg szappan fogyasztói ára."
7. §
(1) A R. 11. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Nagykereskedelmi vállalat, külkereskedelmi vállalat, valamint önálló külkereskedelmi joggal rendelkező egyéb vállalat részére - változatlan állapotban való továbbeladás céljára -történő értékesítés esetén az I. számú melléklet "B" oszlopában szereplő adókulcsokkal kell a forgalmi adót leróni. Minden egyéb esetben az I. számú melléklet "A" oszlopában szereplő adókulcsok alkalmazásával kell a forgalmi adót megfizetni.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint kell a forgalmi adót megfizetni akkor is, ha az értékesítés a Kisipari Termeltető Vállalat közvetítésével történik."
(2) A R. 11. §-ának (4) és (5) bekezdése hatályát veszti.
8. §
(1) A R. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az általános jövedelemadót átalányban fizető kisiparosok, valamint a magánkereskedők kérhetik, hogy a tevékenységükkel kapcsolatos forgalmi adót átalány útján fizethessék. A kérelem tárgyában - az adóközösség, illetőleg az érdekképviselet meghallgatása mellett - az első fokú pénzügyi hatóság határoz. Az átalány összegét a R. I. számú mellékletében szereplő adókulcsok figyelembevételével kell megállapítani. Az adóközösségben adózók átalány összegét az adóközösség kivető bizottsága állapítja meg."
(2) A R. 12. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
(3) A R. 12. §-a (3) bekezdésének számozása (2) bekezdésre változik.
9. §
A R. 13. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A 60 éven felüli férfi, illetőleg 55 éven felüli nő, valamint a legalább 67 százalékban csökkent munkaképességű kisiparost és magánkereskedőt az első fokú pénzügyi hatóság indokolt esetben 50 százalékig terjedhető adókedvezményben részesítheti."
10. §
A R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Valamennyi kisiparos és a Budapest területén működő magánkereskedők forgalmi adófizetési kötelezettségüknek - az alkalmi adózók kivételével - adóközösségben kötelesek eleget tenni."
11. §
A R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"19. §.
(1) A Kisipari Termeltető Vállalat közvetítésével értékesített termékek, illetőleg végzett szolgáltatások, után a kisiparosok az ellenérték kifizetésekor - levonás útján - kötelesek forgalmi adófizetési kötelezettségüknek eleget tenni.(2) A Kisipari Termeltető Vállalat a kifizetésre kerülő ellenértékből az esedékes forgalmi adót - a 11. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az I. számú mellékletben meghatározott adókulcsokkal levonni és a kisiparos telephelye szerint illetékes megyei illetékkiszabási és forgalmi adóhivatalhoz, megyei jogú városi illetékkiszabási vállalati és forgalmi adóhivatalhoz, a budapesti iparosok tekintetében pedig a fővárosi V. kerületi Tanács VB pénzügyi osztályához - a levonást követő hó 15-ig - bejelenteni és átutalni köteles.
(3) A bejelentéshez részletes kimutatást kell csatolni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető, hogy a Kisipari Termeltető Vállalat névszerint kitől, milyen adóalap után, hány százalékos adókulcs szerint, mennyi adót vont le.
(4) A Kisipari Termeltető Vállalat az egyes kisiparosok részére történt kifizetésekről, az adó kiszámításáról és levonásáról névszerinti nyilvántartást köteles vezetni, amelyen fel kell tüntetni az áruszállítás időpontját is. Az adó levonásának és átutalásának a helyességét a fővárosi V. kerületi Tanács VB pénzügyi osztálya ellenőrzi."
12. §
(1) A R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"21. §
A könyvvezetési és számlázási kötelezettségre vonatkozóan az általános jövedelemadóról szóló rendeletben foglaltak az irányadók."(2) A R. 22-29. §-ai hatályukat vesztik.
13. §
A R. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Mind az üzleti könyvek, mind a becslés alapján lefolytatott eljárásról és adóhiány-megállapításról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben az összegszerű eredmény megállapításánál figyelembe vett minden lényeges adatot és körülményt részletesen fel kell sorolni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell azt is, hogy az üzleti könyveket ki vezeti. Amennyiben a könyvelést nem az adófizetésre kötelezett végzi, a könyvelő nevét, foglalkozását és lakcímét is fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvet aláírás előtt ismertetni kell az adófizetésre kötelezettel és őt a megállapításokkal kapcsolatban nyilatkozattételre kell felhívni. Az adófizetésre kötelezett kérheti, hogy észrevételeit a megállapítandó záros határidőn - legfeljebb azonban 8 napon - belül; külön beadványban terjeszthesse elő."
14. §
A R. 36. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"36. §
(1) Az adóközösség fenntartásával kapcsolatos kiadások fedezetére kezelési költségalapot kell képezni. Kezelési költségalap képzésére az adóközösség az általa befizetendő adó 8%-át visszatarthatja. A kezelési költségalapot kizárólag a feltétlenül szükséges személyi és dologi kiadásokra lehet fordítani.(2) A kezelési költségalapnak a ténylegesen felmerült költséget meghaladó részét minden félév végén a KIOSZ, illetőleg a KISOSZ központi adóközösségi kezelési költségalap számlára kell átutalni. Ha valamelyik adóközösség tényleges fenntartási költségeit az e célra szolgáló saját bevétel nem fedezi, a különbözetet a KIOSZ, illetőleg a KISOSZ vezetősége a központi kezelési költségalap számláról utalja ki. A központi kezelési költségalap számlán év végén mutatkozó maradványt a következő évi központi kezelési költségalap számlára kell átvezetni.
(3) Az adóközösség - a tagjaitól késedelmes adófizetés miatt beszedett adópótlékból - tartalékalapot köteles képezni. Az adóközösség a tartalékalapból egészítheti ki az általa fizetendő, de tagjaitól esetleg nem teljes mértékben befolyt adót, illetőleg ennek terhére törölheti méltányosságból egyes tagok adóhátralékát. Méltányosság címén történő adóelengedés kizárólag az adóigazgatási eljárás szabályairól szóló jogszabályban szereplő indokok alapján lehetséges. Az év végén mutatkozó tartalékalap maradványt a következő évi tartalékalap számlára kell átvinni.
(4) A kezelési költségalap számlákon és a tartalékalap számlákon mutatkozó felesleggel a Pénzügyminisztérium rendelkezik.
(5) A megyei (fővárosi) tanács vb pénzügyi osztálya (főosztálya) minden év február hónapjában az adóközösségnél a tartalékalap és a kezelési költség felhasználására kiterjedő részletes vizsgálatot köteles tartani. Az észlelt hiányosság megszüntetése, valamint a mulasztást elkövetők felelősségrevonása iránt intézkedni kell.
(6) Az adóközösség a terhére megállapított adót - az (1) bekezdésben meghatározott kezelési költség levonása mellett - még abban az esetben is hiánytalanul köteles befizetni, ha valamelyik tagja adófizetési kötelezettségének egyáltalán nem, vagy csak késedelmesen tett eleget. Ha az adóközösség valamelyik tagja adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, a hátralékot tőle - az adóközösség hátraléki kimutatása alapján az adóközösség javára - az adóigazgatási eljárás szabályai szerint kell behajtani.
(7) Az adóközösség köteles az első fokú pénzügyi hatóságnak havonta jelenteni, ha valamelyik tagja adóbevallását (bejelentését) késedelmesen nyújtotta be, vagy felszólítás ellenére sem adta be."
15. §
(1) A R. 30-41. §-ainak számozása 22-33. §-ra változik.
(2) A R. I. számú melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép.
(3) A R. II. számú melléklete hatályát veszti.
(4) A R. III. számú mellékletének számozása II-ra változik.
16. §
(1) A R. "Az adóközösség szervezeti és működési rendjéről" című mellékletének 3. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"3. Az adóközösség minden tagja egyúttal tagja a közgyűlésnek is. A közgyűlést évente egyszer a vezetőség elnöke hívja össze. A közgyűlésre az illetékes megyei (fővárosi) tanács vb. pénzügyi osztálya (főosztálya) képviselőjét is meg kell hívni. A közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes és azon szavazati jogát minden tag csak személyesen gyakorolhatja. A közgyűlés szótöbbséggel határoz. A tisztségviselők megválasztásához a szavazatok kétharmada szükséges. A közgyűlés a tisztségviselőket két évre választja. Egyes tisztségviselőket - bizalmatlansági indítvány alapján - a közgyűlés visszahívhat és helyükbe más tagot választhat. A visszahíváshoz és pótválasztáshoz ugyancsak kétharmados szavazat többség szükséges. A közgyűlés határoz a tagok adóközösségi számláin nyilvántartott tartozásoknak méltányosság címén a tartalékalap terhére történő törlése, valamint minden olyan kérdésben, amelyet a vezetőség a saját vagy a tagok kezdeményezésére előterjeszt. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
4. A vezetőség elnökből és két tagból áll. A vezetőség és az adóközösség irodavezetője együttesen képviseli az adóközösséget a hatóságokkal való érintkezésben; gondoskodnak az adóközösség ügyviteléről; kezelik az adóközösség vagyonát és utalványozzák a szükséges pénzösszeget; végrehajtják az adóközösségre vonatkozó rendelkezéseket és a közgyűlés határozatait. A vezetőség és az irodavezető egyetemlegesen felelősek az adóközösséghez befolyt pénzek kezeléséért és utalványozásáért. Az adóközösség ügyviteléhez szükséges személyzetről a KIOSZ, illetőleg a KISOSZ gondoskodik."
(2) A R. "Az adóközösségek szervezeti és működési rendjéről" című melléklete 13. pontjának utolsó mondata hatályát veszti.
17. §
(1) Ez a rendelet 1969. január 1-én lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépés után teljesített értékesítések és szolgáltatások esetén kell alkalmazni, a jogügylet megkötésének napjára és feltételeire tekintet nélkül.
(2) A jelenleg működő adóközösségeknél mutatkozó tartalékalap-felesleg 1969. január 1. után a tagok között nem osztható szét.
Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,
a pénzügyminiszter első helyettese
Melléklet a 46/1968. (XII. 30.) PM rendelethez