adozona.hu
39/1968. (XII. 27.) PM-MÉM együttes rendelet
39/1968. (XII. 27.) PM-MÉM együttes rendelet
a mezőgazdasági üzemek kedvezményeinek és támogatásainak rendszeréről szóló 2/1967. (XII. 22.) PM-MÉM együttes rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Kormány felhatalmazása alapján - az 5. § és a 19. § (1) bekezdése tekintetében az 1028/1967. (IX. 8.) Korm. határozattól eltérően - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük:
A 2/1968. (XII. 22.) PM-MÉM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) E rendelet alkalmazása szempontjából a mezőgazdasági üzemekkel egy tekintet...
39/1968. (XII. 27.) PM-MÉM együttes rendelet
a mezőgazdasági üzemek kedvezményeinek és támogatásainak rendszeréről szóló 2/1967. (XII. 22.) PM-MÉM együttes rendelet módosításáról
A Kormány felhatalmazása alapján - az 5. § és a 19. § (1) bekezdése tekintetében az 1028/1967. (IX. 8.) Korm. határozattól eltérően - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük:
1. §A 2/1968. (XII. 22.) PM-MÉM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) E rendelet alkalmazása szempontjából a mezőgazdasági üzemekkel egy tekintet alá esnek a mezőgazdasági üzemek társulásai is. A rendelet szerinti kedvezmények és támogatások a társulást, valamint a vízgazdálkodási társulatot csak mezőgazdasági tevékenysége után, a mezőgazdasági üzemek érdekeltsége arányában illetik meg."
2. §
Az R. 2. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"A mezőgazdasági üzemek részére díjkedvezménnyel javított mezőgazdasági gépek pótalkatrészei után a Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó mezőgazdasági gépszerelő szakmunkásképző intézetek is jogosultak a 23%-os ártámogatás igénybevételére. Az Országos Vetőmagtermeltető és Forgalmazó Vállalat és a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján vetőmagot szolgáltató vállalatok (cukoripar, dohányipar, stb.) részére a vetőmagcsávázás céljára használt növényvédőszerek után az ártámogatás elszámolható."
3. §
(1) Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ártámogatás mértéke a következő:
"
(2) Az R. 3. § (2) bekezdése hatályát veszti.
4. §
Az R. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Növényvédő kisgépek, növényvédő- és gyomirtószerek, valamint műtrágya esetében az ártámogatás a legeltetési bizottságok, a háztáji és az egyéni gazdaságok részére történő értékesítés után is elszámolható."
5. §
(1) Az R. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az ártámogatás mértéke: 20% (sorszám: 4080.)."
(2) Az R. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) A díjkedvezmény a mezőgazdasági üzemeket akkor illeti meg, ha a gépjavítást állami vállalat, a Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó mezőgazdasági gépszerelő szakmunkás-képző intézet, a Mezőgazdsági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó mezőgazdasági gépészképző technikum, valamint a mezőgazdasági üzemek erre a célra alakult önálló jogi személyként működő társulása végzi. Villamosberendezések és hálózatfelújítás esetén a díjkedvezményt akkor is igénybe lehet venni, ha azt kisipari termelőszövetkezet végzi.
(6) A korszerűtlenné vált mezőgazdasági gépek pótalkatrészei és javítása után az ártámogatás 1969. december 31-ével megszűnik. A korszerűtlenné vált gépek jegyzékét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a hivatalos lapjában teszi közzé."
6. §
Az R. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Ha az állami gazdaság és más mezőgazdasági üzem közös létesítményt valósít meg, a Magyar Beruházási Bank és a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya az érdekeltségi aránynak megfelelően biztosítja az ártámogatást."
7. §
(1) Az R. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 300 férőhelyes és annál nagyobb tehenészeti, 2000 férőhelyes és annál nagyobb sertés-hizlaló szakosított telepek valamennyi létesítménye után - amennyiben azt a termelőszövetkezeteknél a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály), valamint pénzügyi osztálya az állami gazdaságoknál az Állami Gazdaságok Országos Központja szakosított telepnek fogadta el - 70%-os ártámogatást lehet nyújtani."
(2) A 9. § a következő új (4)-(9) bekezdésekkel egészül ki, a (4) bekezdés pedig (10) bekezdésre változik:
"(4) A szakosított telepek 70%-os ártámogatása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) az 1/1967. (XII. 1.) OT-PM-MÉM számú együttes rendelet 3. számú mellékletében meghatározott, "Vállalati beruházási döntést megalapozó javaslat"-ot, amelynek tartalmaznia kell az alkalmazandó szakemberek létszámát és összetételét, a beépítési vázlatot (a beépítési vázlaton külön meg kell jelölni a meglevő, esetleg elbontandó, illetőleg a megépíteni tervezett létesítményeket), valamint
b) a területfelhasználási engedélyt, vagy az első fokú építésügyi hatóság nyilatkozatát, hogy a beruházás megvalósításához ilyen engedély nem szükséges.
(5) Az ártámogatás iránti kérelmet a termelőszövetkezetek a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (a továbbiakban: járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály), az állami gazdaságok pedig az Állami Gazdaságok Országos Központja területi főosztálya útján - ezek részletes véleményével ellátva -juttatják el a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak, illetve az Állami Gazdaságok Országos Központjának.
(6) Ha a szakosított telepre vonatkozó normatívák szerinti létesítmények közül már valamelyik létesítmény előzőleg a telepen megépült, a telep elbírálásánál, illetve az ártámogatás meghatározásánál és elszámolásánál ezek normatívák szerinti költségét a telep normatívák szerinti költségéből le kell vonni.
(7) Amennyiben a mezőgazdasági üzem a telepen olyan létesítményt valósít meg, amely nem a szakosított telep létesítményei közé tartozik, de a szakosított telep fogalmát nem csorbítja (üzemelését nem zavarja), azt az arra a létesítményre vonatkozó támogatás figyelembevételével kell elbírálni.
(8) A szakosított telepek szakember ellátásánál a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által kiadott - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzétételre kerülő - irányelveket kell alkalmazni.
(9) Szarvasmarhatartás létesítményének kell tekinteni a tej kezelését, helyi értékesítését és feldolgozását szolgáló épületeket is és utánuk ,70%-os ártámogatást lehet nyújtani."
8. §
(1) Az R. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ártámogatás szempontjából szilárd burkolatú üzemi útnak kell tekinteni és 50%-os támogatásban lehet részesíteni a makadám és a betonburkolatú út mellett a mechanikai és kémiai stabilizációs eljárással megvalósított - legalább 2,5 m burkolatszélességű - üzemi utakat is."
(2) Az R. 10. § (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A mezőgazdasági üzemek szakembereik használatára üzemi (állami gazdaságoknál: állami) tulajdonként 50%-os támogatással 2-3 szobás közművesített (víz, villany) lakásokat építhetnek."
(3) Az R. 10. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, az (5) bekezdés pedig (6) bekezdésre változik:
"(5) A mezőgazdasági üzemek a (4) bekezdésben felsorolt szakembereik használatára - üzemi (állami) tulajdonként - két-háromszobás közművesített lakást magánszemélyektől is vásárolhatnak, amely után 30%-os, de legfeljebb 50.000 Ft ártámogatás jár. A támogatás alapjául figyelembe vehető vételárat a kisajátítási jogszabályban meghatározott középarányos telekárral és a gazdasági épületek értékével csökkenteni kell."
9. §
(1) Az R. 12. § (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
"- a beruházáshoz az ártámogatáson felül szükséges összes saját forrás pénzbeni biztosításáról és elkülönítéséről szóló banki igazolást.".
(2) Az R. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Állami gazdaságok esetében a (3) bekezdésben foglalt feladatokat a Magyar Beruházási Bank önállóan látja el."
(3) Az R. 12. § (7) bekezdése helyébe a következő (7)-(9) bekezdés lép, a (8) bekezdés pedig (10) bekezdésre változik:
"(7) A beruházás megkezdésének - az ártámogatás előzetes megállapítása szempontjából -
- építőipari munkák esetében a kivitelezés megkezdését (tehát nem az anyag- vagy gépbeszerzés idejét),
- technológiai szerelési munkák esetében a szerelési munka megkezdését (tehát nem a technológiai berendezések megrendelését, illetve beszerzését),
- ültetvénytelepítési beruházásoknál a talajelőkészítés (tereprendezés, talajforgatás stb.) megkezdését
kell tekinteni.
(8) Az építési beruházást az okirat kiállításától számított 6 hónapon belül - 1970. június 30. után kiállított okirat esetében pedig legkésőbb 1970. év végéig - meg kell kezdeni és két éven belül be kell fejezni. A rendelet hatálybalépése előtt kiadott ártámogatási okirattal megvalósítandó beruházásokat legkésőbb 1969. június 30-ig meg kell kezdeni.
(9) Meliorációs munkákkal kapcsolatos ártámogatás igénylése az állami gazdaságok esetében az Állami Gazdaságok Országos Központja véleménye alapján az (1)-(6) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően történik. Az állami gazdaságok meliorációs beruházásainak ártámogatásánál az Állami Gazdaságok Országos Központja a Magyar Beruházási Bankkal együttesen jár el."
10. §
Az R. 13. §-a a következő (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki:
"(4) Kettős hasznosítású létesítmény megvalósítása esetén a mezőgazdasági üzem csak a létesítmény rendeltetését meghatározó főhasznosítás szerint veheti az ártámogatást igénybe.
(5) Amennyiben a létesítmény bekerülési értéke a főhasznosítású épület normatíváiban meghatározott összeget meghaladja, a különbözet után ártámogatást elszámolni nem lehet."
11. §
(1) Az R. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A mezőgazdasági üzemnek az ártámogatást a beruházás befejezése után, a végszámla kifizetését követő 30 napon belül a 13. §-ban foglaltaknak megfelelően el kell számolnia. Az elszámolás előtti szakmai ellenőrzést termelőszövetkezetek beruházásainál a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, állami gazdaságok beruházásainál az Állami Gazdaságok Országos Központja és a Magyar Beruházási Bank együttesen végzik. Az elszámolásnak tartalmaznia kell a létesítmény kivitelezési tervdokumentáció szerinti és a tényleges (teljes és korrigált) bekerülési költségét, valamint az előzetesen felhasznált és a véglegesen nyújtható, a visszafizetendő, illetőleg még elszámolható ártámogatás összegét."
(2) Az R. 14. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, a (4) és (5) bekezdése pedig (5), illetőleg (6) bekezdésre módosul:
"(4) Ha a 12. § (8) bekezdésében meghatározott határidőig a telep építését a mezőgazdasági üzem nem kezdi meg, illetőleg nem fejezi be, vagy nem az ártámogatási okirat szerint valósítja meg, az ártámogatást a befejezett és a már megkezdett létesítmények tekintetében az egyedi létesítményekre vonatkozó támogatás szerint kell elszámolni, az egyedi létesítmények esetében a kiadott ártámogatási okirat érvényét veszti."
(3) Az R. 14. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ültetvényberuházások ártámogatását az ültetvény termőrefordulásakor kell véglegesen elszámolni. A termőrefordulás feltételeit a normatívák [7. § (2) bekezdés] tartalmazzák.
(8) Ha az ültetvény termőrefordulása a vonatkozó telepítési dokumentációban meghatározott időben nem biztosítható, a támogatás végső elszámolása szempontjából legfeljebb egy év haladék adható.
(9) Ha a (8) bekezdésben foglaltak alkalmazása mellett sem biztosítható az ültetvényekre nyújtható ártámogatás elszámolása, az illetékes járási pénzügyi osztály a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztállyal egyetértésben, állami gazdaságok esetében pedig a Magyar Beruházási Bank, csökkenti, illetőleg megvonja az ártámogatást."
12. §
Az R. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az erdőtelepítési beruházás dotációját termelőszövetkezetek vonatkozásában a 30/1968. (VIII. 9.) MÉM-ÁH rendelet, az állami gazdaságok vonatkozásában pedig a 42/1968. (M É M É 23.) MÉM utasítás, a mezőgazdasági cellulóznyárfa-telepítések dotációját a 33/ 1968. (IX. 17.) MÉM-PM együttes rendelet szabályozza."
13. §
Az R. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A mezőgazdasági üzemeket az e rendelet hatálya alá nem tartozó egyéb szervektől átvett (vásárolt) termelőjellegű épületek, építmények és ültetvények után a vételár 30%-áig, a tejipartól megvásárolt tejcsarnokok után a vételár, de legfeljebb a könyv szerinti nettó érték 70%-áig ártámogatás illeti meg."
14. §
Az R. 20. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az (1) bekezdésben foglalt állami támogatások megállapítására és elszámolására a normatívák nem vonatkoznak."
15. §
(1) Az R. 21. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"d) A talajjavítással, talajvédelemmel kapcsolatos tereprendezés, homokrónázás összes költségeinek 70%-ára nyújtható támogatás megállapításánál a költségvetésben a kivitelezési munkán felül figyelembe kell venni a tervezéssel összefüggő és a munka befejezése után végzett felmérési (szintezési) munkák költségét is."
(2) Az R. 21. § (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"h) A gyenge termőképességű homoktalajok és az erózió következtében termőképességében leromlott talajok - ahol a humusz a javítandó talajréteg mélységének átlagában 1% alatt van -termékenységének helyreállítása érdekében végzett talajjavítás összes költségére nyújtott 50%-os támogatás összegének megállapításánál az anyagköltséget az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet szakvéleményében előírt mennyiségű lápföld és egyéb iparilag előállított anyag mennyiségének figyelembevételével, helyben kitermelt lápföld esetében a kitermelési, helyszínre szállítási és elteregetési (bemunkálási), vásárolt lápföld és ipari előállítású anyagok esetében a vásárlási, a beszerzési helytől a felhasználási helyig felmerülő szállítási, elteregetési és bemunkálási költségeket lehet a költségvetésbe beállítani. Zöldtrágyázás" esetén a vetőmag árát, a vetéshez való talajelőkészítést, vetést és a zöldtrágyanövények talajba való bemunkálási költségeit lehet a költségvetés összeállításánál figyelembe venni."
(3) Az R. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Kár megelőzése vagy csökkentése érdekében a talajvédelmi, vízrendezési munkákhoz állami támogatást 1969. december 31-ig az (1) bekezdés c) és e) pontjában előírt feltételek (művelési ág rendezése és táblásítás) megvalósítása előtt - az elkészített agronómiai tervek alapján - is folyósítani lehet. A munkák elvégzésének szükségességét a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály - állami gazdaságok esetében az Állami Gazdaságok Országos Központja - állapítja meg. Biztosítani kell azonban, hogy a talajvédelmi, vagy vízrendezési munka a tervezett táblásítási és átrendezési tervek későbbi végrehajtását ne akadályozza."
16. §
Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"23. § A talajvédelem és a vízrendezés agronómiai előfeltételeinek megteremtése érdekében szükséges tervet a 17/1968. (V. 18.) MÉM rendelet és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1968. évi 28. és 48. számában közzétett közlemény szerinti tartalommal kell elkészíteni. A talajvédelem és a vízrendezés agronómiai előfeltételeinek megteremtéséhez szükséges tervezési és kivitelezési munkák teljes költségére megilleti az állami támogatás a mezőgazdasági üzemeket. Az állami támogatás összege azonban ilyen esetben sem haladhatja meg a normatívákban meghatározott összeget."
17. §
(1) Az R. 26. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az igénybejelentés alapján a támogatást - a rendelkezésre álló keretig - a termelőszövetkezetek esetében a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály és a járási pénzügyi osztály, az állami gazdaságok esetében az Állami Gazdaságok Országos Központja és a Magyar Beruházási Bank együttesen a következő feltételek mellett határozzák meg:"
(2) Az R. 26. § (3) bekezdésének második fordulata helyébe a következő szöveg lép:
"- a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak, illetve az Állami Gazdaságok Országos Központjának az egyéb munkák -"
18. §
Az R. 27. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"e) A kijelölt mezőgazdasági üzemek részére nyújtott ártámogatás a jóváhagyott fejlesztési tervben meghatározott feladatok hiánytalan elvégzése esetén a rét- és legelőterületek után kat. holdanként
- az I. kategóriában 1000 Ft
- a II. kategóriában 600 Ft
- a III. kategóriában 300 Ft
összegig terjedhet, amely azonban nem haladhatja meg az összes bekerülési költség 70%-át. A kategóriába sorolás irányelveit, feltételeit és módját a normatívák tartalmazzák."
19. §
(1) Az R. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szarvasmarha, ezen belül a tehénállomány növelése érdekében a termelőszövetkezeteket és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket a közös tulajdonban levő
- tehenek élve-született borjai után ellésenként 2000 Ft,
- előhasi üszők élve-született borjai után ellésenként 4500 Ft,
- minden tehén után, amely az előző évi negyedéves átlagok alapján megállapított éves átlagtehénlétszámhoz - 1969. évben az 1968. évi március hó 31-i bázislétszámhoz - képest növekedést jelent 5000 Ft
állami támogatás illeti meg. Ha a bázislétszámhoz viszonyítva a kedvezményben részesült állomány - objektív okok (elemi kár, állategészségügyi intézkedések, stb.) kivételével - csökken, az állami támogatást vissza kell fizetni. Az 1968. március 31-i tehénállománynál kisebb létszám nem képezheti az ártámogatás elszámolásának alapját."
(2) Az R. 28. § (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Megilleti az 5000 Ft támogatás azokat a gazdaságokat is, amelyek 1969. január 1. előtt kötött vemhes-üsző nevelési szerződésüket tenyésztésre való visszatartás céljából felbontják és a visszahagyott üszőket leelletik."
(3) Az R. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A gazdaságokat szarvasmarha-állományuk gümőkór-mentesítése esetén a 28/1968. (VIII. 9.) MÉM rendelet alapján továbbra is állami támogatás illeti meg."
(4) Az R. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha a (2) bekezdésben biztosított kedvezménnyel vásárolt vemhes-üszőt az elléstől számított egy éven belül elidegenítik, az 5000 Ft-os árkedvezményt kamataival együtt az Állatforgalmi és Húsipari Trösztnek vissza kell fizetni. Nem kell az árkedvezményt visszafizetni, illetőleg árkedvezménnyel újabb vemhesüszőt lehet vásárolni, ha a vásárolt vemhesüsző igazolt módon továbbtenyésztésre alkalmatlanná válik, vagy állategészségügyi okból kiselejtezésre kerül és azt vágás céljából az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatainak eladják, vagy az állat elhullik."
20. §
Az R. 30. § c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
"c) szanálási veszteségtérítés,
d) gépüzemelési dotáció",
21. §
Az R. 32. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Termelőszövetkezetek egyesülése esetén az alapdotáció, a gépi munkadíj dotáció és a gépüzemelési dotáció az egyesült termelőszövetkezetet az eredeti kijelölés időtartamára megilleti."
22. §
Az R. 34. §-a hatályát veszti.
23. §
(1) Az R. 35. §-a a következő új (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki, a (4) bekezdés pedig (7) bekezdésre változik:
"(4) Abban az esetben, ha a mezőgazdasági üzem a szakosított állattenyésztő telepre vonatkozó beruházási javaslatban feltüntetett szakképesítésű munkaerőt nem foglalkoztatta, az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek a kiadott ártámogatást megvonhatják.
(5) Ha a mezőgazdasági üzem a normatívákban meghatározott minimális területű szőlő- és gyümölcsös-telepítést nem valósította meg, az ártámogatást teljes egészében vissza kell vonni.
(6) Ha a mezőgazdasági üzem az ártámogatást a 14. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően legkésőbb 3 hónapon belül nem számolja el, az illetékes járási pénzügyi osztály a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztállyal egyetértésben, állami gazdaságoknál pedig a Magyar Beruházási Bank, az ártámogatást csökkentheti, illetőleg megvonhatja."
(2) Az R. 35. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, az (5) bekezdés pedig (9) bekezdésre változik:
"(8) Ha a mezőgazdasági üzem jogtalanul számolt el ártámogatást, a szakértői díj összege a beruházási célú pénzeszközeiből vonható el. Ezenfelül a 40/1967. (X. 13.) Korm. rendelet 24. §-ában foglaltak alapján 50%-ig terjedhető bírságot is ki lehet szabni."
24. §
Ez a rendelet 1969. évi január hó 1. napján lép hatályba.
Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,
a pénzügyminiszter első helyettese
Dr. Dimény Imre s. k,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter