adozona.hu
34/1968. (XII. 15.) PM rendelet
34/1968. (XII. 15.) PM rendelet
a nyereségadózásról és a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről szóló 11/1967. (XI. 24.) PM rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 42/1967. (X. 22.) Korm. rendelet 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, az érdekelt más miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem.
A 11/1967. (XI. 24.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bérszínvonal szabályozásba bevont vállala...
34/1968. (XII. 15.) PM rendelet
a nyereségadózásról és a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről szóló 11/1967. (XI. 24.) PM rendelet módosításáról
A 42/1967. (X. 22.) Korm. rendelet 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, az érdekelt más miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem.
1. §A 11/1967. (XI. 24.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bérszínvonal szabályozásba bevont vállalatoknál a nyereség bontása során bérköltségként a beszámolási időszak tényleges létszámának és bérszínvonalának szorzatát kell figyelembe venni. A bértömeg szabályozásba bevont vállalatoknál a ténylegesen felhasznált bértömeg összegét kell a nyereség megbontásánál figyelembe venni. A létszám és bérszínvonal, valamint a bértömeg kiszámítását a munkaügyi miniszter idevonatkozó utasításában, valamint az ennek alapján kiadott végrehajtási utasításokban foglaltak szerint kell elvégezni."
2. §
(1) A R. 7. §-ának (2) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki:
"g) a külön jogszabály szerint az alapba helyezhető összeget."
(2) A R. 7. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek - a közgyűlés határozata alapján - a felhasználható részesedési alapból a vállalatfejlesztési alapot saját hatáskörben növelhetik."
3. §
(1) A R. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tartalékalap képzése addig kötelező, amíg a tartalékalap összege nem éri el a tárgyévi tényleges bérköltség 8 százalékának - a szállítás és hírközlés, valamint a belkereskedelem népgazdasági ágba tartozó vállalatoknál a bérköltség 3 százalékának - és az év végi záró eszközállomány 1,5 százalékának - a szállítás és hírközlés, valamint belkereskedelem népgazdasági ágba tartozó vállalatoknál az eszközállomány 0,3 százalékának - együttes összegét. A R. 9. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott mértékeket arányosan kell csökkenteni abban az esetben, ha az ezek szerint képzett tartalékalap meghaladná a tartalékalap kötelező szintjét."
4. §
A R. I. számú mellékletének I. része úgy módosul, hogy az adózás alapjául szolgáló nyereség megosztásánál alkalmazandó bérszorzó a tanácsi gázgyártás, a kő- és kavicsbányászat, a papíripar, a termelőeszköz-kereskedelem, valamint a melléktermék és hulladékbegyűjtés szakágazatokban 2, a filmgyártás és filmforgalmazás szakágazatban 3, a mezőgazdasági gépjavítóknál 1969. évben 3, 1970. évben 2.
5. §
A R. 1. számú mellékletének III. része úgy módosul, hogy a fejlesztési alap képzésére szolgáló nyereségrész adóztatásánál alkalmazandó adókulcs a filmgyártás és filmforgalmazás szakágazatban 50%.
6. §
Ez a rendelet 1969. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit első ízben az 1969. évi eredmény után esedékes nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok kiszámításánál keli alkalmazni. A 2. § (2) bekezdésében, valamint a 3. §-ban foglaltakat már az 1968. évi eredmény elszámolásánál figyelembe kell venni.
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes