33/1968. (XII. 15.) PM rendelet

az eszközlekötési járulékról szóló 14/1967. (XI. 24.) PM rendelet módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az eszközlekötési járulékról szóló 14/1967. (XI, 24.) PM rendeletet (a továbbiakban: R.) - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - az alábbiak szerint módosítom:
A R. 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állami vállalatok és trösztök, a közös vállalatok, az egyesülések, a vállalati gazdálkodási rend szerint működő egyéb szervek, a kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a szövetkezeti váll...

33/1968. (XII. 15.) PM rendelet
az eszközlekötési járulékról szóló 14/1967. (XI. 24.) PM rendelet módosításáról
Az eszközlekötési járulékról szóló 14/1967. (XI, 24.) PM rendeletet (a továbbiakban: R.) - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - az alábbiak szerint módosítom:
1. §
(1) A R. 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állami vállalatok és trösztök, a közös vállalatok, az egyesülések, a vállalati gazdálkodási rend szerint működő egyéb szervek, a kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok (a továbbiakban együtt: vállalatok) a termelésben (forgalomban stb.) lekötött álló, forgó és deviza eszközeik után eszközlekötési járulékot kötelesek fizetni."
(2) A R. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek zöldség-gyümölcs felvásárlással és forgalmazással kapcsolatos tevékenysége mentes az eszközlekötési járulék fizetése alól. Ennek érdekében meg kell állapítani, hogy a teljes árbevételen belül milyen hányadot tesz ki a zöldség-gyümölcs felvásárlással és forgalmazással kapcsolatos árbevétel, s a kiszámított eszközlekötési járulékból csak az egyéb tevékenység árbevételével arányos részt kell befizetni."
2. §
A R. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A járulékalap megállapításánál az (1) bekezdésben felsorolt állóeszközcsoportok negyedév eleji (könyvviteli zárlat adatain nyugvó) nyitó állományának bruttó értékéből kell kiindulni és azokból kell - a negyedév eleji állományokat figyelembe véve - a (2) bekezdés szerint mentesített állóeszközök bruttó értékét levonni. A különbözet az állóeszközlekötési járulék számítási alapja."
3. §
(1) A R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A vállalatok a forgóeszközlekötési járulékot a besorolásuknak megfelelő népgazdasági ágra érvényes számlakeret előírásai szerint a 21-27, Készletek - ideértve ezek anyagárkülönbözetét, készletérték különbözetét, illetve árrését, az aktivált külön felszámított szállítási (fuvar) és rakodási költségeket -, számlacsoportban (év közben a 7. számlaosztályban) nyilvántartandó forgóeszközök együttes összegének tárgynegyedévi nyitó és záróállománya számtani átlagából számított értékének alapulvételével kötelesek kiszámítani. A pénzügyminiszter az ágazatilag illetékes miniszterrel egyetértésben a járulékalap számítását havi adatok alapján is elrendelheti."
(2) A R. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő új (3)-(5) bekezdések lépnek:
"(3) Mentesek a forgóeszközlekötési járulék fizetési kötelezettsége alól az 5%-os kamatozású forgóalap pótló hitellel finanszírozott forgóeszközök, a hitel tárgynegyedévi nyitó és záró állománya számtani átlagának megfelelő összeg mértékéig.
(4) Az építőipari népgazdasági ágba sorolt állami vállalatoknál az 5 százalékos kamatozású forgóalappótló hitel 70 százalékának megfelelő összeggel lehet a forgóeszközlekötési járulék alapját mentesíteni.
(5) A járulékalap megállapításánál az (1) bekezdésben felsorolt forgóeszközök negyedévi nyitó-és záróállományaiból le kell vonni - a negyedévi nyitó- és záróállományt figyelembe véve -a (2) bekezdés szerint mentesített forgóeszközök értékét és a (3)-(4) bekezdések szerint számított forgóalappótló hitelek összegét. A forgóeszközlekötési járulék alapját az így kapott összegekből kell számtani átlaggal kiszámítani."
4. §
A R. 4. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
5. §
A R. melléklete I. fejezetének 15. a) pontja hatályát veszti, ennek megfelelően a b), c), d) pontok a), b), c) pontokra változnak.
6. §
Ez a rendelet 1969. január 1. napján lép hatályba.
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.