adozona.hu
25/1968. (IX. 19.) PM rendelet
25/1968. (IX. 19.) PM rendelet
a pénzügyi, vám- és devizaszabálysértésekre vonatkozó eljárásról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 118. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Tv. pénzügyi, vám-és devizaszabálysértésekre (a továbbiakban: szabálysértés) vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását - a 20. § (1) bekezdése vonatkozásában a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjével egyetértésben - az alábbiakban szabályozom:
A pénzügyi szabálysértési eljárást előkészítő cselekmények (megfigyelés, ellenőrzés, lefoglalás stb.) lefolytat...
25/1968. (IX. 19.) PM rendelet
a pénzügyi, vám- és devizaszabálysértésekre vonatkozó eljárásról
A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 118. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Tv. pénzügyi, vám-és devizaszabálysértésekre (a továbbiakban: szabálysértés) vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását - a 20. § (1) bekezdése vonatkozásában a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjével egyetértésben - az alábbiakban szabályozom:
I. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
A) Előkészítő eljárás
Hatáskör az előkészítő eljárásra
1. §(1) A pénzügyi szabálysértési eljárást előkészítő cselekmények (megfigyelés, ellenőrzés, lefoglalás stb.) lefolytatására a Tv. 30. §-ában és a 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szervek közül az jogosult, amely a szabálysértéssel kapcsolatos adó, adónak minősülő egyéb állami bevétel, költségvetési juttatás [Tv. 113. § (2) bekezdése] megállapítására jogosult.
(2) Vám- és devizaszabálysértés esetében az előkészítő eljárásra a vám- és pénzügyőri szervek rendelkeznek hatáskörrel.
(3) Az adóügyi szabályok megszegése miatt indult eljárásban, amikor adórövidítés, illetőleg veszélyeztetés nem történt, vagy az adóbevétel csökkenése nem állapítható meg [17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 148. §-a], az (1) bekezdésben megnevezett szerveken kívül az a pénzügyi szerv is eljárhat, amely az adójogszabályban meghatározott ellenőrzés foganatosítására jogosult.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben említett szervek e rendelet alkalmazásában: pénzügyi szervek.
(5) Ha a késedelem veszéllyel jár, az (1), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az a pénzügyi szerv is eljárhat, amely az adórövidítésről vagy veszélyeztetésről, illetőleg az adóra vonatkozó jogszabály egyéb megsértéséről közvetlenül tudomást szerez.
(6) Az adóalanyként nyilván nem tartott természetes személyek tekintetében - adónemre tekintet nélkül - az előzetes eljárásra a vám- és pénzügyőri szerveket is hatáskör illeti meg.
Idézés
2. §(1) Azokat a személyeket, akik kikérdezése szükséges, a pénzügyi szerv már az előkészítő eljárás során megidézheti.
(2) Ha az elkövető vagy más megidézett a szabályszerűen kézbesített idézésre nem jelenik meg és elmaradását elfogadhatóan ki nem menti, vele szemben a Tv. 55. §-a szerinti jogkövetkezményeket az előkészítő eljárás során is alkalmazni lehet.
Elkövető kikérdezése
3. §(1) Az előkészítő eljárásban az elkövetőt a tényállás felderítése, tisztázása érdekében ki kell kérdezni.
(2) Több elkövető esetében a kikérdezést személyenként külön kell végezni.
(3) A kikérdezés államtitokra és szolgálati titokra nem terjedhet ki, kivéve, ha a titoktartás alól a kikérdezettnek felmentése van.
Tanú kikérdezése
4. §(1) Tanúként azt kell kikérdezni, akinek a szabálysértés elkövetéséről vagy az ügy szempontjából jelentős tényről tudomása van.
(2) A tanú kikérdezése során a Tv. 60. §-ának (2)-(4) bekezdéseiben, valamint e rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
Hatósági tanú
5. §Hatósági tanúként olyan nagykorú, cselekvőképes, érdektelen személyt lehet alkalmazni, aki a lefoglalás, a személy-, helyszín- és helyiségellenőrzés lefolytatásának igazolására alkalmas.
Szakértő megbízása
6. §(1) Ha az ügyben jelentős tények vagy egyéb körülmények megállapításához különleges szakértelem szükséges, szakértő véleményét kell beszerezni. Szakértő - a Tv. 60. §-ában meghatározott kivétellel - az lehet, aki az eldöntendő kérdésbeni állásfoglaláshoz megfelelő szakmai tájékozottsággal rendelkezik. Szakértőként általában kinevezett állandó szakértőt, illetőleg szakértői irodát kell megbízni.
(2) A szakértőt határozattal kell megbízni.
(3) A szakértő rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek feladatának teljesítéséhez szükségesek. A szakértő az ügy iratait megtekintheti, az elkövetőhöz és a tanúhoz kérdéseket intézhet.
(4) A szakértő - ha kizáró ok nem forog fenn, illetve, ha elfogadhatóan ki nem menti magát - a megbízásra köteles szakvéleményt adni. A szakértő véleményét szóban, vagy a határozatban megjelölt határidőre írásban adhatja elő.
Tolmács
7. §(1) A szabálysértési eljárásban a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit hátrány nem érhet. Az eljárás során anyanyelvét mind szóban, mind írásban mindenki használhatja.
(2) Ha az elkövető vagy a tanú nem a magyar nyelvet használja, süket, néma, vagy süketnéma, tolmácsot kell alkalmazni.
(3) A tolmácsra - a megbízás kivételével - a szakértőre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
Közreműködők díjazása
8. §(1) A tanú és a hatósági tanú díjazása tekintetében a 10/1954. (IX. 1.) IM, a szakértő díjazása tekintetében a 6/1961. (XII. 16.) IM rendelettel, valamint a 2/1966. (III. 27.) IM rendelettel módosított 9/1954. (IX. 1.) IM rendeletek szerint kell eljárni.
(2) A tolmács díjazásánál az 1/1968. (I. 9.) IM-ÁH rendelettel hatályban tartott 1/1961. (VII. 1.) IM, valamint a 2/1961. (VII. 1.) IM-ÁH rendeletben írtakat kell értelemszerűen alkalmazni.
Ellenőrzés
9. §(1) Ha az adóra, vámra vagy devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabály megsértésével kapcsolatban valamely körülmény megállapítása, tisztázása, bizonyítékok megszerzése, elrejtett dolog, illetőleg elrejtőzött személy felkutatása szükséges, ellenőrzést kell tartani.
(2) Ellenőrzést - ha a késedelem veszéllyel nem jár - az ellenőrzést tartó közvetlen elöljárójának (felettesének) írásbeli határozata alapján szabad tartani. A határozatot az ellenőrzés megkezdése előtt az érdekeltnek fel kell mutatni.
(3) Az ellenőrzést lehetőleg az érdekelt vagy, megbízottja jelenlétében kell megtartani. Távollétükben az ellenőrzés megtartásához elegendő a hatósági tanú jelenléte is.
10. §
(1) Ha helyiség, csomag, jármű, készülék, berendezési tárgy vagy zár feltörése szükséges, vagy egyéb károkozás elkerülhetetlen, az ellenőrzés után az eredeti állapotot helyre kell állítani, illetve a kárt más módon kell megtéríteni.
(2) Személyellenőrzést - a nyilvánosság teljes kizárásával - csak ugyanolyan nemű személy végezhet. A jelen levő hatósági tanú is csak ugyanolyan nemű személy lehet.
(3) A Tv. 28. §-ának (2) bekezdésében felsorolt szervek kezelésében levő helyiségben ellenőrzést csak az érintett parancsnok (elöljáró) engedélyével lehet tartani.
Zárlat
11. §(1) A zárlatot a szabálysértés felderítésére, illetve elbírálására jogosult szerv határozatban rendeli el. A határozatot végrehajtás végett meg kell küldeni annak a járási (fővárosban és megyei jogú városban a városi kerületi, járási jogú városban a városi) tanács vb pénzügyi osztályának, ahol az elkövetőnek a zár alá vonni kívánt vagyona van.
(2) A zárlat végrehajtására vonatkozóan a bírósági végrehajtásról szóló szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
(3) Ha a zárlat szükségessége megszűnt, feloldása iránt az eljáró szerv intézkedni köteles.
Jegyzőkönyv
12. §(1) Az eljárás során jegyzőkönyvet kell készíteni
a) az elkövető és a tanú kikérdezéséről,
b) a szakértő meghallgatásáról,
c) az ellenőrzési cselekményekről és a lefoglalásról,
d) eltérő rendelkezés hiányában az előkészítő eljárás eredményéről.
(2) Az a)-b) alatti esetekben a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kikérdezett (meghallgatott) személyi adatait, a kikérdező (meghallgató) és a jegyzőkönyvvezető, valamint a tolmács nevét, az eljárás tárgyát, valamint a kikérdezett (meghallgatott) nyilatkozatát. I j
(3) Az ellenőrzési cselekményekről és a lefoglalásról készült jegyzőkönyvben le kell írni az ellenőrzés, lefoglalás helyét, idejét, a jelenvoltak megnevezését, a hatósági tanú, a tolmács pontos címét, az eljárás menetét, valamint a tett intézkedéseket.
(4) Az előkészítő eljárás eredményéről készült jegyzőkönyvben ismertetni kell a tényállást, fel kell sorolni a bizonyítékokat és az elkövetőnek az eljárással kapcsolatos észrevételeit.
(5) A jegyzőkönyveket felolvasás (ismertetés) után az érdekelteknek alá kell írni. Aláírásuk előtt a jegyzőkönyv tartalma módosítható, kiegészíthető. A szövegváltozásokat kézjellel igazolni kell. Ha a jegyzőkönyv aláírását valaki megtagadja, azt a megtagadás okának feltüntetésével - hatósági tanú jelenlétében - a jegyzőkönyvbe be kell jegyezni.
(6) A helyiség- és személyellenőrzésről, valamint a lefoglalásról készült jegyzőkönyvekről az érdekeltek részére másolatot kell adni. Az előkészítő eljárás eredményéről készült jegyzőkönyvről csak az érdekelt erre irányuló kérelme esetében kell másolatot adni.
Panasz
13. §(1) Az előkészítő eljárás során tett intézkedés vagy mulasztás miatt az eljáró szerv közvetlen felettes szervénél panaszt lehet tenni.
(2) A panaszt az intézkedés vagy mulasztás tudomásra jutásától számított 8 napon belül lehet előterjeszteni annál a szervnél, amelynek intézkedése vagy mulasztása ellen a panasz irányul.
(3) Az eljáró szerv, ha a panaszban foglalt sérelmet saját hatáskörében nem orvosolja, köteles azt észrevételeivel együtt 48 órán belül felettes szervének megküldeni.
(4) A felettes szerv a panaszt 8 napon belül köteles elbírálni.
(5) Az előterjesztett panasznak halasztó hatálya nincs.
B) A szabálysértési hatóság eljárása
Hatáskör a szabálysértés elbírálására
14. §(1) A pénzügyi szabálysértést első fokon az alábbi szervek bírálják el:
a) a járási, a városi és a városi (fővárosi) kerületi tanács vb pénzügyi osztálya a lakosságot terhelő együttesen kezelt adók és - a b)-f) pontban felsorolt adók kivételével - adónak minősülő egyéb bevételek,
b) a megyei illetékkiszabási és forgalmiadó hivatal, illetve a megyei jogú városi illetékkiszabási vállalati és forgalmiadó hivatal a magánszemélyeket terhelő forgalmiadó és az illetékek, valamint a fémjelzési szabálysértések, Budapesten a kerületi tanács vb pénzügyi osztálya a magánszemélyeket terhelő forgalmiadó, a fővárosi illetékkiszabási hivatal az illetékek, valamint a fém-jelzési szabálysértések,
c) a járási, városi tanács vb pénzügyi osztálya, Budapesten a vállalati és szövetkezeti adóhivatal, a megyei jogú városokban az illetékkiszabási, vállalati és forgalmi adó hivatal a mezőgazdasági termelőszövetkezetet, a halászati termelőszövetkezetet, a termelőszövetkezeti társulást, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetet (termelőszövetkezeti csoportot, szakszövetkezetet, termelői szakcsoportot stb.), a hegyközséget, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek állami vállalattal, továbbá általános fogyasztási és értékesítő szövetkezettel folytatott közös vállalkozását terhelő valamennyi adó,
d) a megyei (fővárosi) vállalati és szövetkezeti adóhivatal a tanács irányítása alá tartozó vállalatot, intézetet, intézményt vagy szövetkezetet terhelő adó, eszközlekötési járulék, költségvetési juttatás (a továbbiakban: vállalati adó),
e) a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának területi igazgatósága a minisztériumi irányítás alá tartozó vállalatot, intézetet vagy intézményt terhelő vállalati adó,
f) a megye székhelyén működő, Budapesten a Fővárosi V. ker. vám- és pénzügyőri szakasz a borforgalmi és jövedéki adók tekintetében.
(2) A vám- és devizaszabálysértést első fokon elbírálják:
a) a megye székhelyén működő, Budapesten a Fővárosi V. kerületi vám- és pénzügyőri szakasz,
b) be- és kilépő külföldi állampolgárok esetében a határvámhivatalok.
(3) A szabálysértést másodfokon az első fokú határozatot hozó szerv közvetlen felettes hatósága bírálja el.
(4) Ha a felderítő és elbíráló szerv nem azonos; az elbíráló szerv döntéséről - az érdemi határozat egy példányának megküldésével - a felderítő szervet tájékoztatni köteles.
Áttétel
15. §Ha a pénzügyi szerv a Tv. 27. §-ának (1), illetőleg 28. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyet a Tv. 46. §-ának (1), vagy 47. §-ának bekezdése szerint átteszi, a szükséges adó-, vám-, illetve devízaigazgatási intézkedéseket megtenni és az elbíráláshoz szükséges adatokat az erre illetékes szervvel közölni köteles.
Az eljárás megszüntetése
16. §A szabálysértési hatóság az eljárást a Tv. 48. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásakor is alakszerű határozattal köteles megszüntetni, ha a Tv. 81. §-a szerint intézkedett. A megszüntető határozatban kell gondoskodni az államnak okozott kár megtérítéséről, az adó kivetéséről, a vám kiszabásáról és az elkobzás alá eső, de el nem kobozható dolog után az elkobzást pótló érték megállapításáról.
Eljárási költség
17. §(1) Az eljárási költséget az eljáró szerv a rendelkezésére álló ellátmányból előlegezi. Ha az eljárási költség az elkövetőt terheli, azt terhére határozatban kell megállapítani.
(2) Több elkövető esetében az eljárási költséget - ha erre az ügy összes körülményeit figyelembe véve lehetőség van - közöttük meg kell osztani, egyéb esetben az eljárási költség az elkövetőket egyetemlegesen terheli.
Határozat
18. §(1) Azt az első fokú szabálysértési határozatot, amelyben az elbíráló szerv a Tv. 81. §-ában meghatározott intézkedést tesz (adót vet ki, vámot szab ki stb.), az érdekelteknek minden esetben kézbesíteni kell. A kézbesített határozat ellen -a (3) bekezdésben írt kivétellel - minden esetben fellebbezésnek van helye.
(2) A határozatban közölni kell azt a bevételi számlát, amelyre a pénzbírságot és az egyéb összegeket be kell fizetni, továbbá meg kell jelölni a fizetési határidőt.
(3) Ha a Tv. 81. §-ában meghatározott intézkedést is tartalmazó határozatot tárgyalás megtartása nélkül hozták, az adó-, vám-, illetve devizaigazgatási intézkedés ellen nem fellebbezésnek, hanem a Tv. 51. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kifogásnak van helye.
(4) A másodfokú adókivetést tartalmazó határozatban az érdekeltet tájékoztatni kell az 1957. évi IV. tv. 57. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogáról.
A pénzbírság elzárásra átváltoztatása
19. §(1) Ha az elkövető a kiszabott pénzbírságot a határozatban megállapított határidőre nem fizette meg és letiltásra lehetőség nincs, a pénzügyi szerv az elzárás végrehajtására határozatban intézkedik.
(2) Ha az elkövetőre halmazati büntetésként 6000 forintot meghaladó összegű pénzbírságot szabtak ki, a pénzbírságot elzárás büntetésre legfeljebb 6000 Ft erejéig lehet átváltoztatni [Tv. 18. § (3) bek.]. Ilyen esetben a 6000 forinton felüli pénzbírságot - ha erre az elévülési időn belül lehetőség van - letiltással lehet behajtani.
II. VEGYES RENDELKEZÉSEK
Értesítési kötelezettség
20. §(1) Ha a járási, a városi és a városi (fővárosi) kerületi, valamint a megyei, a megyei jogú városi és a fővárosi tanács vb igazgatási osztálya (a továbbiakban: igazgatási osztály) a Tv. 29. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján pénzügyi, vám- vagy devizaszabálysértést bírál el, a megrövidített vagy veszélyeztetett adó, a vám vagy az elkobzást pótló érték [Tv. 116. § (6) bekezdés] megállapítása végett köteles az illetékes pénzügyi szervet megkeresni.
(2) A pénzügyi szerv az igazgatási osztály megkeresésére köteles az adó kivetésére, a vám kiszabására, illetve az elkobzást pótló érték megállapítására soron kívül intézkedni és intézkedéséről az igazgatási osztályt értesíteni.
Elévülés, felelősség
21. §(1) A pénzügyi szerv a szabálysértési eljárást felfüggesztheti, ha
a) az eljárás folytatásához államigazgatási szerv, illetőleg más hatóság döntésének ismerete szükséges - a jogerős döntés meghozataláig,
b) az eljárás folytatása az elkövető távollétében nem lehetséges - az elkövető távollétének idejére.
(2) A hat hónapos elévülési időbe nem számít be az az idő, amelyre az eljárást felfüggesztették. A cselekmény elkövetésétől számított két éven túl eljárást folytatni a felfüggesztés következtében sem lehet.
(3) A szabálysértési hatóság a jogerős határozat végrehajtását felfüggesztheti, ha annak adókivetést tartalmazó része ellen az 1957. évi IV. törvény 57. §-ának (1) bekezdés e) pontja alapján keresetet nyújtottak be - az államigazgatási per jogerős befejezéséig. A felfüggesztés ideje a büntetés elévülési idejébe nem számít be. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven túl a határozat végrehajtásának a felfüggesztés következtében sem lehet helye.
22. §
Több elkövető esetében az a körülmény, amely miatt valamely elkövető nem büntethető, a többi elkövetőre nem hat ki.
Együttműködés
23. §A szabálysértések felderítése érdekében a pénzügyi szervek egymást támogatni kötelesek.
Behajtás
24. §E rendelet alkalmazása során a Tv. 72. §-ának (1) bekezdésében említett egyéb pénzösszeg alatt a szabálysértési eljárásban megállapított adót, vámot, elkobzást pótló értéket, kamatot, adópótlékot, behajtási illetéket, valamint az eljárási költséget kell érteni.
III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. §(1) Ez a rendelet 1968. október 1. napján lép hatályba.
(2) Ha a Tv. rendelkezése szerint valamely pénzügyi szerv hatáskörében változás következett be, a jelen rendelet hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben az 1968. október 1-től hatáskörrel rendelkező szerv, az első fokon már elbírált szabálysértési ügyekben a korábban hatáskörrel rendelkező másodfokú szerv jár el.
Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,
a pénzügyminiszter első helyettese