adozona.hu
7630/1945. ME rendelet
7630/1945. ME rendelet
a jövedelemadó alapjának ideiglenes megváltoztatása tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A minisztérium az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben 1944. évi december hó 22-én Adott felhatalmazás alapján a jövedelemadó alapjának ideiglenes megváltoztatása tárgyában a következőket rendeli:
Az 1945. évi adókivetéstől kezdve a jövedelemadó alapja az adóév várható tiszta jövedelme.
Az adóév jövedelmét jövedelemforrások szerint akként kell megállapítani, hogy azoknál a jövedelemforrásoknál, amelyeknél a folyó jövedelem alkotja a hozadéki adók alapját is, azt az összeget kell számít...
7630/1945. ME rendelet
a jövedelemadó alapjának ideiglenes megváltoztatása tárgyában
A minisztérium az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben 1944. évi december hó 22-én Adott felhatalmazás alapján a jövedelemadó alapjának ideiglenes megváltoztatása tárgyában a következőket rendeli:
1. §(1) Az 1945. évi adókivetéstől kezdve a jövedelemadó alapja az adóév várható tiszta jövedelme.
(2) Az adóév jövedelmét jövedelemforrások szerint akként kell megállapítani, hogy azoknál a jövedelemforrásoknál, amelyeknél a folyó jövedelem alkotja a hozadéki adók alapját is, azt az összeget kell számításba venni, amely összeget a jövedelemforrás jövedelme gyanánt az adóévre szóló hozadéki adó kivetésénél megállapítottak. Ha a jövedelemforrást terhelő hozadéki adónál nem a jövedelemforrás tiszta jövedelme, hanem a nyersbevétel a hozadéki adó alapja, a nyersbevételből az annak megszerzésére, kezelésére, biztosítására és fenntartására fordított kiadások fejében az adóév első negyedében tényleg felmerült kiadások, valamint az összes jövedelemforrásokból levonható terhek egy évre várható összegét kell levonni. A jövedelemforrást terhelő hozadéki adónál az adóalapban az adóév folyamán beállott minden változást a jövedelemadónál is hivatalból figyelembe kell venni.
(3) A folyó jövedelmet kell alapul venni általában a házbirtokból, az általános kereseti adó alá eső hasznothajtó foglalkozásokból, a korlátolt felelősségű társaságok tagviszonyából, a szolgálati, illetőleg munkabérviszonyból és nyugellátásból eredő jövedelmek tekintetében; a tőkevagyon jövedelme tekintetében az adóév Jövedelme alatt az adóévben tartott közgyűlés által megállapított osztalékot, a takarébetétek és folyószámlakövetelések utolsó félévi kamatának egy évre átszámított összegét, a magánhitelek kamatilletéklerovási ive szerint a bevallás időpontjáig felvett kamatok egy évre átszámított összegét, a tantiemadó alá eső jövedelmek tekintetében pedig azt az összeget kell érteni, amelyet a társaság közgyűlése az adóév folyamán megállapított és amily összeg a tantiemadó kivetésénél is adóalapul szolgál. Az egyéb jövedelemforrásokból eredő jövedelmet a bevallás időpontjáig befolyt jövedelem, illetőleg visszatérő szolgálmányok esetében a bevallás időpontjáig befolyt jövedelem egy évre átszámított összege alkotja.
(4) A földbirtok folyó jövedelmét az őszi és tavaszi vetés, illetőleg ültetés várható termésének és az állattartás várhaló eredményének a legutoljára jegyzett piaci árak szerint pénzre átszámított értéke alkotja, levonva belőle azokat a termelési és kezelési költségeket, amelyek az adóévet megelőző év április hó 1. napjától az adóév március hó 31. napjáig tényleg felmerültek. Ha az aratási és egyéb munkabérek nem pénzben, hanem terményekben vannak megállapítva, azokat ugyanazzal az összeggel kell számításba venni, amily összeggel a termények értékét pénzértékre átszámították. A termékekben és fogyasztási cikkekben kiszolgáltatott áruk értékének pénzértékre átszámításánál a kiszolgáltatás időpontjában meg volt piaci árak az irányadók.
(5) A szőlőbirtok folyó jövedelmét akként kell számításba venni, hogy az adóévet megelőző szüretelés terméseredményét és az előző évekről fennmaradt borkészletet a bevallás időpontjában mutatkozó piaci árak szerint pénzértékre kell átszámítani és ebből a nyert bevételből termelési és kezelési költségek címén azokat a kiadásokat kell levonni, amelyek a fenntartási és kezelési költségeken felül szüretelési és az előző évi nyári, valamint a folyó évi tavaszi munkálatok költségei fejében tényleg felmerültek, a borkészlet tekintetében pedig le kell vonni azt az összeget, amelyet az adóévet megelőző évben már adó alá vontak. Ha a szüretelési és megmunkálási költségek egészen, vagy részben terményekben voltak megállapítva, azokat a terméseredmény pénzértékre átszámításának időpontjában mutatkozó piaci árak szerint kell számításba venni.
(6) Joga van azonban a pénzügyminiszternek arra, hogy a föld- és szőlőbirtok várható jövedelmének mikénti kiszámítását rendelettel szabályozza.
(7) Az erdőbirtok folyó jövedelmének kiszámítása tekintetében továbbra is az 1940. XXII. tc. 32. §-a irányadó.
2. §
(1) Az 1. § (3) bekezdésében említett és jövedelemadó alá eső szolgálati illetmények tekintetében a jövedelemadót az egy heti, illetőleg egy havi munkabér, illetmény vagy nyugellátás egy évre átszámított összegének alapulvételével, az adózó egyéb forrásból származó jövedelmétől elkülönítve az alkalmazottak kereseti adójával egyidőben a munkaadó havonként számítja ki és az évi adó és járulékai 1/12 részét szavatosság mellett az illetményekből történő levonás útján szolgáltatja be. Az adótétel alkalmazása előtt a szolgálati illetmények, munkabérek és nyugellátások összegéből minden kiskorú önálló keresettel nem bíró gyermek után havi 300 P-t, nyugdíjalaphoz való hozzájárulás címén pedig oly összeget kell levonni, amily összeget az alkalmazott illetményéből tényleg visszatartottak; viszont az adóösszeg kiszámításánál az 1940. XXII. tc. 36. §-ának (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. Egyebekben az e tekintetben szükséges eljárási szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
(2) Külön rendelettel állapítja meg a pénzügyminiszter, hogy méltányossági, vagy célszerűségi okokból milyen esetekben kell az adózó adóköteles tiszta jövedelmének megállapításánál a jelen szakasz (1) bekezdése szerint jövedelemadóval már megrótt illetmények, munkabérek és nyugellátások számbavételét mellőzni. A pénzügyminiszter rendelete állapítja meg azt is, hogy miképen kell a szolgálati illetmények, munkabérek és nyugellátások után a munkaadó által a jelen rendelet értelmében levont és beszolgáltatott jövedelemadót az adózó lakóhelyén az általános szabályok szerint kivetendő jövedelemadónál figyelembe venni.
3. §
(1) A folyó jövedelem alapján való adóztatás céljára minden olyan adózó, akinek várható évi jövedelme az évi 18.000 PÁ, illetőleg, ha adómentes jövedelme is van, adóköteles jövedelmének összege az évi 12.000 P-t meghaladja, minden év június hó 15. napjáig bezárólag köteles mindazokat a számszerű adatokat az állami adóhivatalnak bejelenteni, amelyek a folyó jövedelem alapján járó adó helyes kivetéséhez szükségesek. Ha az adózónak az adóév június hó 15. napja után új jövedelemforrása keletkezik, ezt a körülményt 15 nap alatt köteles bejelenteni és az előző hónap jövedelméről a következő hónap 15. napjáig pótbejelentést tartozik tenni.
(2) Ha az 1. és 2. § rendelkezései szerint a folyó jövedelem alapulvételével kivetett jövedelemadó 10%-kal kisebb vagy nagyobb annál az adóösszegnél, amely az adóév végén mutatkozó tényleges tiszta jövedelem után járó, az adózó köteles a következő év február havának utolsó napjáig az általános szabályoknak megfelelő részletes és számszerű bevallást adni. A bevallás elmulasztása abban az esetben, ha a kincstárnak pótkivetésre nyílnék meg a joga, az államkincstár megkárosítására irányuló szándékkal elkövetett cselekménynek minősül és a fennálló törvényes rendelkezések szerint büntetendő: abban az esetben pedig, ha a bevallás alapján az adózónak a befizetett adó helyesbítésére volna igénye, a határidőn túl beadott bevallást csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha annak beadására az adózó halasztást kapott.
4. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba és azt a pénzügyminiszter hajtja végre.
(2) A 3. § (1) bekezdésének rendelkezéseitől eltérőleg az adózók az 1945. évben várható jövedelmükről bejelentésüket az adóalanyok és adótárgyak összeírásával egyidőben tartoznak megtenni. Olyan helyeken, ahol az adóalanyok és adótárgyak összeírása, valamint a jövedelem- és vagyonadó kivetése a jelen rendelet megjelenése előtt már megtörténi, a pénzügyigazgatóság hirdetményi uton állapítja meg azt a határidőt, amely alatt az adózók mind az általános kereseti adó, mind a jövedelemadó tekintetében az 1945. évre várható folyó jövedelmükről bejelentésüket meg tenni kötelesek.
(3) Abban az esetben, ha az 1944. évi jövedelem alapján kivetett általános kereseti adó, illetőleg jövedelemadó összege és a (2) bekezdés szerint tett bejelentés alapján a folyó jövedelem alapulvételével kivethető általános kereseti adó, illetőleg jövedelemadó összege között 10%-ot meghaladó eltérés mutatkozik, az 1945. évre mind az általános kereseti adót, mind a jövedelem- és vagyonadót újból ki kell vetni és erről az adózót fizetési meghagyással kell értesíteni.
(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a szolgálati és munkabérviszonyból származó illetmények, munkabérek és nyugellátások tekintetében is, ha az 1944. évi jövedelem és az 1945. év első felében tényleg felvett illetmények egy évre átszámított összege után járó adók között 10%-nál nagyobb eltérés mutatkozik. Ebben az esetben a különbözetet a munkaadó az 1945. év végéig havi egyenlő részletekben köteles szavatosság mellett levonni és beszolgáltatni.
Budapest, 1945. évi augusztus hó 31. napján.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök