adozona.hu
19/1968. (VII. 20.) PM rendelet
19/1968. (VII. 20.) PM rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelmének felhasználását szabályozó adóról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Kormánytól kapott felhatalmazás alapján a mezőgazdasági termelőszövetkezet jövedelemfelosztásának, a fejlesztési és a részesedési alap arányainak befolyásolása céljából - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem.
A mezőgazdasági termelőszövetkezet, ha a tárgyévi jövedelméből a személyes jövedelem egy dolgozóra jutó összege az előző évihez viszonyítva az e rend...
19/1968. (VII. 20.) PM rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelmének felhasználását szabályozó adóról
A Kormánytól kapott felhatalmazás alapján a mezőgazdasági termelőszövetkezet jövedelemfelosztásának, a fejlesztési és a részesedési alap arányainak befolyásolása céljából - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem.
1. §(1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet, ha a tárgyévi jövedelméből a személyes jövedelem egy dolgozóra jutó összege az előző évihez viszonyítva az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladja, a melléklet szerinti adót köteles fizetni.
(2) Személyes jövedelemnek a termelőszövetkezetben dolgozó tagok, családtagok és alkalmazottak (a továbbiakban: dolgozók) összes évi részesedésének és munkabérének együttes összegét kell tekinteni, ideértve a termelési költségként elszámolandó munkadíjat, alapmunkabért, prémiumot, valamint a jövedelemből való kiegészítő részesedést és kiegészítő munkabért. A tagoknak kifizetett földjáradékot, valamint a szociális és kulturális alapok terhére elszámolandó összegeket nem kell személyes jövedelemként figyelembe venni.
(3) Az egy dolgozóra jutó évi személyes jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a dolgozók személyes jövedelmét el kell osztani a dolgozók átlagszámával. A dolgozók átlagszámát az összes dolgozó évi tényleges munkateljesítését kifejező, 10 órás munkanapra átszámított munkanapok számának 180-nal való osztása útján kell megállapítani.
(4) A személyes jövedelem emelkedésének megállapításánál a tárgyévi személyes jövedelem egy dolgozóra jutó összegét az előző évi jövedelemből egy dolgozóra eső jövedelem összegéhez kell viszonyítani. Előző évként - az 1967. évvel kezdődő és a tárgyévig terjedő időszak évein belül - azt az évet kell tekinteni, amelyben az egy dolgozóra jutó személyes jövedelem (3) bekezdés szerint kiszámított összege a legmagasabb volt.
2. §
A személyes jövedelem emelkedése ellenére mentesül a termelőszövetkezet a jövedelmének felhasználását szabályozó adó alól akkor, ha az egy dolgozóra jutó tárgyévi személyes jövedelem
- 12 ezer forintnál nem több;
- 12 ezer forintnál több, de 14 ezer forintot nem halad meg, és növekedése nem több, mint 8%;
- 14 ezer forintnál több, de 16 ezer forintot nem halad meg, és növekedése nem több, mint 4%;
- legfeljebb 2%-kal emelkedett - összegére való tekintet nélkül - az előző évihez képest.
3. §
(1) Az adó alapja az egy dolgozóra jutó évi személyes jövedelem százalékos emelkedésének megfelelő összes személyes jövedelemtöbblet. Ezt az 1. § (4) bekezdése szerint kiszámított személyes jövedelemtöbblet összegének a dolgozók tárgyévi átlagszámával való szorzása útján - a mellékletben levezetett módon - kell megállapítani.
(2) Az adót - a mellékletben közölt adókulcstáblázat alkalmazásával - a személyes jövedelem százalékos emelkedése, valamint az egy dolgozóra jutó tárgyévi személyes jövedelem összege szerint differenciált mértékkel kell kiszámítani. Az adóalap egyes részeit - a személyes jövedelememelkedés százalékának megfelelően - más és más mértékű adó terheli, ezért az adóalapot elhatárolva kell kimunkálni, mégpedig a 10 százalékos emelkedésig bezáróan 2-2 százalékos emelkedésnek megfelelő részekre és a 10 százalékon felüli részre bontva. Az adót az így elhatárolt egyes alaprészeknek megfelelő kulcsokkal kiszámított adórészek együttes összege adja.
4. §
(1) Az adót az éves zárszámadás elkészítésekor a termelőszövetkezet köteles kiszámítani és az évi jövedelem-felhasználásban mint a tárgyévi személyes jövedelmet csökkentő fizetési kötelezettséget kell szerepeltetni.
(2) Az adó a tárgyévi zárszámadás jóváhagyását követő napon egy összegben esedékes és 15 napon belül fizethető késedelmi pótlék mentesen.
(3) Az adóról a (2) bekezdésben meghatározott határidőben - a Pénzügyminisztérium által kiadott nyomtatvány felhasználásával - bevallást kell adni a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes járási tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályához, illetőleg a fővárosban a vállalati és szövetkezeti adóhivatalhoz, a megyei jogú városokban az illetékkiszabási vállalati és forgalmi adóhivatalhoz. Az adót az említett első fokú adóhatóság adóbeszedési számlájára kell befizetni.
5. §
(1) Az adóból befolyt összeg 80%-át a Pénzügyminisztériumnál vezetett központi fejlesztési alap számlára kell utalni. Az alapba befolyt összegeket - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek és a pénzügyminiszternek a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának egyetértésével hozott együttes döntése alapján - a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek fejlesztési céljaira kell fordítani.
(2) Az adó 20%-át az első fokú adóhatóságnak a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács e célra nyitott lebonyolítási betétszámlájára kell utalni, és mint nem tervezhető bevételt, alapszerűen kell kezelni. A befolyt összegek felhasználásáról - a termelőszövetkezetek illetékes területi szövetségének egyetértésével - a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága dönt.
6. §
Az adóval kapcsolatos eljárások tekintetében a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló 29/1967. (XII. 15.) PM rendelet, illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
7. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit először az 1968. évi jövedelemfelhasználás során kell alkalmazni.
Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,
a pénzügyminiszter első helyettese
Melléklet a 19/1968. (VII. 20.) PM rendelethez
ADÓKULCS-TÁBLÁZATPélda az adó kiszámítására
A termelőszövetkezet 1968-ban személyes jövedelemre 4 320 000 Ft-ot használ fel. Az év folyamán összesen 45 000 tízórás munkanapot teljesítettek a dolgozók. Ez 180-nal osztva 250 átlagdolgozónak felel meg. A személyes jövedelem egy átlagdolgozóra jutó összege 17 280 Ft.1967-ben az összes személyes jövedelem 3 680 000 Ft volt a termelőszövetkezetben. 41 400 tízórás munkanapteljesítés mellett - ugyancsak 180-nal osztva a munkanapokat - 230 volt a dolgozók átlagszáma. A személyes jövedelem egy átlagdolgozóra jutó összege 16 000 Ft volt.
A személyes jövedelem egy átlagdolgozóra jutó összege 1967-ről 1968-ra tehát 1280 Ft-tal (8%-kal) emelkedett.
Az adó kiszámítása során ezt az egy átlagdolgozóra jutó jövedelemtöbbletet - a differenciált kulcsok rendszerének megfelelően - a 2-2 százalékonkénti emelkedés összegének megfelelő részekre kell bontani. A 2 százalékos emelkedés összege 320 Ft. Az egyes adóalap-részeket - az adókulcs-táblázat 4. jövedelmi csoportjában szereplő kulcsok alkalmazásával - a következő adóösszegek fogják terhelni:
Az így kiszámított egy dolgozóra jutó jövedelemtöbblet után fizetendő adóösszeget szorozni kell a - rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében szabályozott módon kiszámított - dolgozók tárgyévi átlagszámával. 250 átlagdolgozót véve figyelembe, a termelőszövetkezet adója - összesen 320 000 Ft személyes jövedelemtöbblet alapján - 60 000 Ft lesz. Ez az összeg az 1968. évi személyes jövedelmet csökkenti.