adozona.hu
235300/1945. XV. PM körrendelet
235300/1945. XV. PM körrendelet
az italmérési engedélyilleték és a szeszesitalforgalmi illeték tételeinek felemelése tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1925. évi IX. tc. 18. §-a 2. pontjában, valamint a 6160/1945. ME sz. rendelettel (Magyar Közlöny 1945. évi 100. sz.) nyert felhatalmazás alapján az italmérési engedélyilleték, a szeszesitalforgalmi illeték és a megrövidített engedélyilleték tételeinek ujabb megállapítása és az 1945. évre- történő előírása tárgyában a következőket rendelem:
Az italmérési engedélyilleték tételeit 1945. évi július hó 1. napjától kezdődő hatállyal a következőkben állapítom meg:
Mindazokra nézve, akik korlátl...
235300/1945. XV. PM körrendelet
az italmérési engedélyilleték és a szeszesitalforgalmi illeték tételeinek felemelése tárgyában
Valamennyi pénzügyigazgatóságnak és pénzügy - igazgatósági kirendeltségnek
Székhelyeiken.
Az 1925. évi IX. tc. 18. §-a 2. pontjában, valamint a 6160/1945. ME sz. rendelettel (Magyar Közlöny 1945. évi 100. sz.) nyert felhatalmazás alapján az italmérési engedélyilleték, a szeszesitalforgalmi illeték és a megrövidített engedélyilleték tételeinek ujabb megállapítása és az 1945. évre- történő előírása tárgyában a következőket rendelem:
1. §Az italmérési engedélyilleték tételeit 1945. évi július hó 1. napjától kezdődő hatállyal a következőkben állapítom meg:
I. Mindazokra nézve, akik korlátlan kimérésre birnak engedéllyel:
1. Budapest székesfőváros területén 26.000, 22.000, 18.000, 14.500, 11.000, 9.000, 7.000, 5.000, 3.000, 2.000, vagy 1.000 pengő.
2. Városokban és olyan községekben, melyek törvényhatóságnak vagy törvényszéknek székhelyei, abban az esetben, ha népességük:
a) 20.000 léleknél nagyobb: 11.000, 8.500, 5.000, 4.500, 4.000, 3.000, 2.000, 1.500 vagy 900 pengő;
b) 10.000-20.000 lélekből áll: 7.500, 6.000, 4.500, 4.000, 3.000, 2.500, 2.000, 1.200 vagy 800 pengő;
c) 10.000 léleknél kisebb: 5.500, 4.500, 4.000, 3.000, 2.500, 2.000, 1.500, 1.000 vagy 500 pengő.
3. Más községekben, abban az esetben, ha népességük:
a) 20.000 léleknél nagyobb: 5.500, 4.500, 4.000, 3.000, 2.500, 2.000, 1.500, 1.000 vagy 800 pengő;
b) 20.000 lélekből áll vagy ennél kisebb: 4.500, 3.500, 3.000, 2.500, 1.500, 1.200, 1.000, 600 vagy 300 pengő.
II. Azokra nézve, akik álló és ülő vendégek részére való poharazásra és palackbor és palack-8ör kimérésére birnak engedéllyel, valamint azokra a kizárólagos pálinkamérőkre nézve, akik kismértékben való elárusitáés mellett, vagy anélkül álló vendégek részére való poharazással és utcára való kiméréssel foglalkoznak: az I. alatt megállapított tételek 90%-a és pedig:
1. Budapest székesfőváros területén: 23.400, 19.800, 16.200, 13.050, 9.900, 8.100, 6.300, 4.500, 2.700, 1.800 vagy 900 pengő. .
2. Városokban és olyan községekben, amelyek törvényhatóságnak vagy törvényszékének székhelyei abban az esetben, ha népességük:
a) 20.000 léleknél nagyobb: 9.900, 7.050, 5.400, 4.050, 3.600, 2.700, 1.800, 1.350 vagy 810 pengő;
b) 10.000-20.000 lélekből áll: 6,750, 8.400, 4,050, 1.800, 2700, 2250, 1800, 1.060 vagy 720 pengő
c) 10000 léleknél kisebb: 4250, 4050 4500,-. 3600, 2700. 2250. 1800, 1350, 900 vagy 450 pengő 450 pengő.
3. Más községekben, abban az esetben, ha népességük:
a) 20.000 léleknél nagyobb: 4.950, 4.050, 3.600, 2.700, 2.250, 1.800, 1.350, 900 vagy 720 pengő;
b) 20.000 lélekből áll, vagy ennél kisebb: 4.050, 3.150, 2.700, 2.250, 1.350, 1.080, 900, 540 vagy 270 pengő.
III. Azokra a bármilyen elnevezésű fűszer-, csemege-, illetve vegyeskereskedőkre (szatócsokra) nézve, akik kismértékben való elárusi-tás mellett vagy anélkül álló vendégek részére való poharazással és utcára való kiméréssel foglalkoznak, továbbá, azokra nézve, akik csakis palackbor és palacksör kimérésére birnak engedéllyel, valamint a fenti II. pont alá nem eső kizárólagos pálinkamérőkre nézve: az I. alatt megállapított tételek 80%-a és pedig:
1. Budapest/székesfőváros területén: 20.800, 17.000, 14.400, 11.600, 8.800, 7.200, 5.600, 4.000, 2.400, 1.600 vagy 800 pengő.
2. Városokban és olyan községekben, amelyek törvényhatóságnak, vagy törvényszéknek székhelyei abban az esetben, ha népességük:
a) 20.000 leieknél nagyobb: 8.800. 6.800, 4.800, 3.600, 3.200, 2.400, 1.600, 1.200 vagy 720 pengő;
b) 10.000-20.000 lélekből áll: 6.600, 4.800, 3.600, 3.200, 2400, 2.000, 1.600, 900 vagy 640 pengő;
c) 10.000 léleknél kisebb: 4.400, 3.600, 3.200, 2.400, 2.000, 1.600, 1.200, 800 vagy 400 pengő.
3. Más községekben abban az esetben, ha népességük:
a) 20.000 léleknél nagyobb: 4.400, 3.600, 3.200, 2.400, 2.000, 1.600, 1.200, 800 vagy 640 pengő;
b) 20.000 lélekből áll vagy ennél kisebb: 3.600, 2.800, 2.400. 2.000, 1.200, 960, 800, 480, vagy 240 pengő.
IV. Azokra a bármilyen elnevezésű füszercsemege, illetve vegyeskereskedőkre (szatócsokra) nézve, akik kismértékben való elárusítás mellett poharazással, vagy kismértékben való elárusitás mellett vagy anélkül utcára való kiméréssel foglalkoznak, továbbá azokra a bortermelőkre nézve, akik sajáttermésü boraik kismértékben való elárusitása mellett vagy anélkül poharazásra és utcára való kimérésre birnak engedéllyel, valamint az 1921: IV. tc. 7. §-ának 7-9. pontjaiban felsorolt kismértékben való elárusítókra nézve: az I. alatt megállapított tételek 60%-a, és pedig:
1. Budapest székesfőváros területén: 15.600 13.200. 10.800, 8.700, 6.600, 5.400, 4.200, 3.000, 1.800, 1.200 vagy 600 pengő.
2. Városokban és olyan községekben, amelyek törvényhatóságnak, vagy törvényszéknek székhelyei, abban az esetben, ha népességük:
a) 20.000 léleknél nagyobb: 6.600, 5.100, 3.000, 2.700, 2,400, 1.800, 1.200, 900 vagy 540 pengő;
b) 10.000-20.000 lélekből áll: 4.500, 3.600, 2.700, 2.400, 1.800, 1.500, 1.200, 720 vagy 480 pengő;
c) 10.000 léleknél kisebb: 3.300, 2.700, 2.400, 1.800, 1.500, 1.200, 900, 600 vagy 300 pengő.
3. Más községekben, abban az esetben, ha népességük:
a) 20.000 léleknél nagyobb: 3 300, 2 700. 2.400, 1.800, 1.500. 1.200 900, 600 vagy 480 pengő;
b) 20.000 lélekből áll vagy ennél kisebb: 2.700, 2.100, 1.800, 1.500, 900, 720, 600, 360 vagy 180 pengő.
V. Azokra nézve, akik álló és ülő vendégek részére való poharazásra jogosultak, továbbá azokra a bármilyen elnevezésű fűszer-, csemege-, illetve vegyeskereskedőkre (szatócsokra) nézve, akik csak poharazással, vagy csak kismértékben való elárusitással foglalkoznak: az I. alatt megállapított tételek 50%-a és pedig:
1. Budapest székesfőváros területén: 13.000, 11.000, 9.000, 7.260, 5.500, 4.500, 3.500, 2.500, 1.500, 1.000 vagy 500 pengő.
2. Városokban és olyan községekben amelyek törvényhatóságnak, vagy törvényszéknek székhelyei, abban az esetben, ha népességük;
a) 20.000 léleknél nagyobb: 5.500, 4.250, 3.000, 2.250, 2.000, 1.500, 1.000, 750 vagy 450 pengő;
b) 10.000-20.000 lélekből áll: 3.750, 3.000, 2.250. 2.000, 1.500, 1.250, 1.000, 600 vagy 400 pengő;
c) 10.000 léleknél kisebb: 2.750, 2.250, 2.000. 1.500, 1.250, 1.000, 750, 500 vagy 250 pengő.
3. Más községekben, abban az esetben, ha népességük:
a) 20.000 léleknél nagyobb: 2.750, 2.250, 2.000, 1.500, 1.250, 1.000, 750, 500 vagy 400 pengő;
b) 20.000 lélekből áll, vagy ennél kisebb: 2.250, 1.750, 1.500, 1.250, 750, 600, 500, 300 vagy 150 pengő.
VI. Azokra a bortermelőkre nézve, akik saját termésű boraik kismértékben való elárusitása mellett, illetve anélkül, vagy poharazásra vagy utcára való kimérésre jogosultak az I. alatt megállapított tételek 40%-a és pedig:
1. Budapest székesfőváros területén: 10.400, 8.800, 7.200, 5.800, 4.400, 3.600, 2.800, 2.000, 1.200, 800 vagy 400 pengő.
2. Városokban és olyan községekben, amelyek törvényhatóságnak vagy (törvényszéknek székhelyei, abban az esetben, ha népességük:
a) 20.000 léleknél nagyobb: 4.400 3 400, 2.400, 1.800, 1.600, 1.200, 800, 600 vagy 360 pengő;
b) 10.000-20.000 lélekből áll: 3.000, 2.400, 1.800, 1.600, 1.200, 1.000, 800, 480 vágy 320 pengő;
c) 10.000 léleknél kisebb: 2.200, 1.800, 1.600, 1.200, 1.000, 800, 600, 400 vagy 200 pengő.
3. Más községekben, abban az esetben ha népességük:
a) 20.000 léleknél nagyobb: 2.200, 1.800, 1.600, 1.200, 1.000, 800, 600, 400 vagy ,320 pengő;
b) 20.000 lélekből áll, vagy ennél kisebb: 1.800, 1.400, 1.200, 1.000, 600, 480, 400, 240 vagy 120 pengő.
VII. Azokra a bortermelőkre nézve, akik saját termésű boraiknak csakis kismértékben való elárusitásával foglalkoznak: az I. alatt megállapított tételek 15%-a és pedig:
1. Budapest székesfőváros területén: 3.900, 3.300, 2.700, 2.175, 1.650, 1.350, 1.050, 750, 450, 300 vagy 150 pengő.
2. Városokban és olyan községekben, amelyek törvényhatóságnak, vagy törvényszéknek székhelyei, abban az esetben, ha népességük:
a) 20.000 léleknél nagyobb: 1.650, 1.275, 900, 675, 600, 450, 300, 225 vagy 135 pengő;
b) 10.000-20.000 lélekből áll: 1.125, 900, 675, 600, 450, 375, 300, 180 vagy 120 pengő;
c) 10.000 léleknél kisebb: 825, 675, 600, 450, 375, 300, 225, 150 vagy 75 pengő.
3. Más községekben, abban az esetben, ha népességük:
a) 20.000 léleknél nagyobb: 825, 675, 600, 450, 375, 300, 225, 150 vagy 120 pengő;
b) 20.000 lélekből áll vagy ennél kisebb: 675, 525, 450, 375, 225, 180, 150, 90 vagy 45 pengő.
Az 1942-44. évekre az 1921: IV. tc. 19. §-a alapján osztályon felül, illetőleg osztályon alul jogerősen megállapított illeték tételeket 1945. évi július hó 1. napjától kezdődő hatállyal azok tízszeresére (Egyezer %-kal) felemelem.
A vásárokat látogató sütögetők (lacikonyhá-sok, mézeskalácsosok) és más hasonló iparosok engedélyei után az évi engedélyilletéket továbbra is a forgalmi adatok összegyűjtésének mellőzésével kell kivetni és pedig ha a szóbanforgó engedély csak egy-két község vásáraira szól, a korlátlan kimérőkre vonatkozólag megállapított osztályok közül az utolsó, ha három-öt községre szól, Budapesten a 10, másutt a 8, és ha ötnél több községre szól Budapesten a 9, másutt a 7 osztálynak megfelelő illetéktétel alkalmazásával. Ha az engedély hetivásárokra is, avagy csak ezekre szól, ebben az esetben az engedélyilletéket egy osztállyal magasabb tételben kell megállapítani. A jelen bekezdésben e,lített engedélyek után kivetendő illetékek mérve tekintetében nem az engedélyes lakó tartó helyek közül az a község (város) az irányadó, amely a fenti I. 1., 2., 3. pontok közül a legmagasabb illeték tételek alá esik.
A katonai csapatokat kisérő markotányosok részére adott engedélyek után az engedély-illetéket ugyancsak a rendes kivetési eljárás mellőzésével 1945. évi július hó 1. napjától évi 300 pengőben kell megállapítani.
Az alkalmi (egy-két napra szóló) italmérési engedélyek után fizetendő engedélyilletéknek a 200.110/1941. XV. fő sz. rendeletem I/c. ré3z hatodik bekezdésében meghatározott összegét kifejezetten kulturális, illetőleg jótékonycélu alkalmakkor Budapesten legalább napi 50 P-ben, más városokban legalább napi 20 P-ben, községekben pedig legalább napi 10 P-ben állapítom meg.
2. §
Az égetett szeszesitalok nagybani eladására engedéllyel bírók által fizetendő engedélyilletékek, továbbá a bor- és sörnagykereskedők, valamint a külön engedély nélkül nagybani eladásra jogosult rum-, likőr-, konyak-, gyümölcspálinka készitők és pálinkagyárosok, szeszfőzdék, szeszfinomitók és szeszszabadraktárak által fizetendő szeszesitalforgalmi illeték tételeit 1945. évi július hó 1. napjától kezdődő hatállyal az alábbi táblázatban felsorolt tételeknek megfelelően kell kiszámítani:
A szeszesitalok közvetítői az általuk forgalomba hozott (közvetített) italmennyiség után 1945. évi július 1. napjától kezdődően évenkint a fenti táblázat szerint kiszámított illeték 25%-át tartoznak fizetni.
Azok a szesz-, bor-, sörnagykereskedők, továbbá külön engedély nélkül nagybani eladásra jogosultak, akik a kivetést megelőző évben olyan kis forgalmat értek el, hogy a fenti táblázat szerint kivethető engedélyilleték, illetőleg szeszesitalforgalmi illeték a 40 pengőt nem éri el, illetőleg akiknek forgalmuk egyáltalában nem volt, 1945. évi július 1. napjától kezdődően legalább évi 40 pengő engedélyilleték, illetőleg szeszesitalforgalmi illeték fizetésére kötelesek. A szeszesitalok közvetítői hasonló esetekben legalább évi 20 pengő szeszesitalforgalmi illetéket fizetnek.
Ha a szesz-, bor- vagy sörnagykereskedő az általa forgalomba hozott ital mennyiséget kizárólag külföldre szállította el, engedély-, illetőleg szeszesitalforgalmi illetéke évi 400 pengőben, a szeszesitalok közvetítőinek az illetéke pedig ilyen esetekben évi 200 pengőben állapítandó meg.
3. §
Az 1945. évi jidius hó 1. napja után elkövetett engedélynélküli italmérés (italárusitás) esetén a megrövidített engedélyilletéket az 1921: IV. tc. és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 101010/1921. PM rendelet (1921. évi Magyarországi Rendeletek Tára 1.309 oldal) 33. §-aiban meghatározott módon kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy a megrövidített engedélyilletéket nem legalább is negyedévi, hanem legalább is négy heti időtartamra keli kivetni és hogy átvett üzleteknél Budapesten legalább is a hatodik, másutt pedig legalább is az ötödik osztályt kell alapul venni.
Átvett üzlet alatt nemcsak az úgynevezett Jogfolytonos üzletet, hanem általában azt az üzletet kell érteni, melyben megelőzőleg (hanem is közvetlenül megelőzőleg) már gyakoroltak ugyanoly engedélyezett kimérést (italárusítást) és amelyre az italmérési engedélyilleték mar ki volt vetve.
Az engedélynélküli italmérések után fizetendő megrövidített italmérési illetéket az 1945. évi július 1-e előtti időre az 1302/1943. PM sz., mig 1945. évi július 1-e utáni időre a jelen rendelettel megállapított illeték tételek alkalmazásával kell megállapítani.
Az engedély illetőleg bejelentés nélkül gyakorolt szesz-, bor-, sörnagykereskedés esetén a megrövidített engedélyilleték a forgalomba hozott italmennyiség után a fenti táblázatban meghatározott legnagyobb (évi 50.000 hekto-lieteren felüli) forgalmú üzletekre nézve előirt tételek alkalmazásával, de legalább is 400 pengőben, abban az esetben, ha a forgalomba hozott ital mennyisége nem állapitható meg, minden megkezdett negyedévre 400 pengőben állapítandó meg.
A jogfolytonosság alapján engedély nélkül gyakorolt szesznagykereskedés tartamára fizetendő engedélyilleték összegét a jogfolytonosság tartama alatt tényleg forgalombahozott szeszesital mennyisége után a fenti táblázatnak megfelelően, de legalább is 200 pengőben kell megállapítani.
A bejelentés nélkül gyakorolt szeszesitalok eladásának közvetítése esetén a jelen § harmadik bekezdésében foglaltak szerint megállapítandó illetékösszegek felét keli megrövidített szeszesitalforgalmi illeték cimén előírni.
4. §
A korlátlan és korlátolt italmérési, valamint a kismértékbeni italárusitási engedélyek után az 1945. évre járó italmérési engedélyilletéknek kivetését a 6.100/1945. ME sz. rendelet értelmében mellőzni kell. Ennek folytán meghagyom, hogy - az osztálybasorozások érintetlenül hagyása mellett - 1945. év első felére az 1942-44. évekre jogerősen kivetett és az 1302/1943. PM rendelettel felemelt illetéktételek, a második felére pedig a jelen rendelettel megállapított uj illetéktételek félévre kiszámított összegét írja, illetőleg írassa elő a pénzügyőri szervekkel, valamint az érdekelt községgel (várossal).
Időközi kivetés esetén ugyanezen elvek szerint kell eljárni.
A szesz-, bor-, sörnagykereskedők és a szeszesitalok eladásának közvetítői, valamint a külön engedély nélkül nagybani eladásra jogosultaknak a folyó évi kivetési eljárás során megállapított vagy megállapítandó évi italforgalmuk fele mennyisége után (1945. óv első felére) az 1.302/1943. P. M. sz., mig a másik fele után (1945. év második felére) pedig a jelen rendelettel megállapított (a 2. §-ban közölt) illetéktételek alkalmazásával kell kiszámítani a járó engedély-, illetőleg szeszesitalforgalmi illeték összegét.
Időközi kivetés esetén a remélhető forgalomnak az 1945. év első felére eső aránylagos mennyisége után az 1.302/1943. P. M. sz., mig a forgalom többi része után a jelen rendelettel megállapított illetéktételek alkalmazásával kell kiszámítani a járó engedély-, illetve szeszesitalforgalmi illetéket.
Az engedély-, illetőleg szeszesitalforgalmi illetéknek a jelen rendelet alapján történt előírásáról az érdekelt illetékköteleseket az előirt lajstromszerü kimutatás formájában a 8.700/ 1923. ME sz. rendeletben (1923. évi Magyarországi Rendeletek Tára 353. oldal) előirt módon értesítse.
5. §
A jelen rendelet alapján 1945. év első és második felére előirt illeték főösszegéről az 1921. évi IV. tc. VU 21. §-ához csatolt 18. és 19. sz. minta szerinti kimutatást - megfelelően átalakítva - az előírás befejezése után Haladéktalanul (legkésőbb 30 napon belül) terjessze fel. E kimutatásban az előző, tehát az 1942-44. évi kivetés összegének feltüntetése, valamint a most előirt illetékösszegnek azzal való szembeállítása természetesen elmarad.
Budapest, 1945. évi augusztus 23-án
Dr. Dabasi-Schweng Lóránd s. k.,
államtitkár