adozona.hu
1/1968. (IV. 22.) KGM-NIM-KPM együttes rendelet
1/1968. (IV. 22.) KGM-NIM-KPM együttes rendelet
a technológiai szerelés vállalkozási alapfeltételeiről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalatok vállalkozási szerződéseiről szóló 44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet 41. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésében - a következőket rendeljük.
A technológiai szerelések végzésére a 44/1967. (XI. 5.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R) meghatározott vállalkozási szerződést kell kötni. E szerződések alapfeltételeit (a továbbiakban: Alapfeltételek) a rendelet mellékleteként közzétesszük.
Az...
1/1968. (IV. 22.) KGM-NIM-KPM együttes rendelet
a technológiai szerelés vállalkozási alapfeltételeiről
A vállalatok vállalkozási szerződéseiről szóló 44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet 41. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésében - a következőket rendeljük.
1. §A technológiai szerelések végzésére a 44/1967. (XI. 5.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R) meghatározott vállalkozási szerződést kell kötni. E szerződések alapfeltételeit (a továbbiakban: Alapfeltételek) a rendelet mellékleteként közzétesszük.
2. §
Az Alapfeltételek hatálya a 44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. §-ában felsorolt valamennyi szerződő félre kiterjed, tekintet nélkül arra, hogy azok mely szerv felügyelete alá tartoznak.
3. §
(1) Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; hatálybalépése az 1968. január 1. napját megelőzően kötött szerződéseket nem érinti; az 1968. január 1. napja után kötött, még nem teljesített szerződésekre az Alapfeltételek rendelkezései vonatkoznak.
(2) Felek az Alapfeltételek rendelkezéseinek az 1968. január 1. napja előtt kötött szerződésekre történő alkalmazásában megállapodhatnak.
(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a belföldi fővállalkozás alapfeltételeinek közzétételéről szóló 65.005/1965. (K G K I. 11.) és a belföldi technológiai szerelések alapfeltételeiről szóló 65.010/1965. (K G K I. 11.) KGM utasítás, továbbá ezeknek az utasításoknak módosításáról szóló 66.204/1966. (K G K IX. 16.) és a 66.205/1966. (K G K IX. 16.) KGM utasítások hatályukat vesztik.
Dr. Horgos Gyula s. k.,
kohó- és gépipari miniszter
Dr. Lévárdi Ferenc s. k.,
nehézipari miniszter
Dr. Csanádi György s. k.,
közlekedés- és postaügyi miniszter
Melléklet az 1/1968. (IV. 22.) KGM-NIM-KPM együttes rendelethez
Technológiai Szerelések Vállalkozási Alapfeltételei[R = 44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet]
A technológiai szerelések teljesítésére a 44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet előírásai szerint kell a vállalkozási szerződést kötni. A szerződéskötések általános feltételei (a továbbiakban: Alapfeltételek, vagy A.) a következők.ad R. 1. §
A.) 1. § (1) A technológiai szerelések vállalkozási alapfeltételeinek hatálya a technológiai szerelést végző (szolgáltatást nyújtó), illetve azt megrendelő azokra a gazdálkodó szervekre terjed ki, amelyeket az R. 1. §-a felsorolt (a továbbiakban: vállalat).(2) Ha a felek a berendezés szállítására (gyártására, vagy beszerzésére) és felszerelésére is szerződni akarnak, a szállításra és a szerelésre egységesen vállalkozási szerződést köthetnek.
A.) 2. § (1) A szolgáltatás jellegének meghatározásánál a technológiai szerelésre vonatkozó ár-rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni.
(2) A vállalkozó külön jogszabályban megállapított jogosultsága esetén a szerződésben a műszaki tervek kidolgozását is vállalhatja; ilyen esetben a műszaki tervek átadására a szerződésben részhatáridőt lehet megállapítani.
(3) Eltérő megállapodás, vagy az Alapfeltételek eltérő rendelkezése hiányában a technológiai vállalkozási szerződés keretébe tartozik minden olyan munka, amely a próbaüzem (átadás-átvételi eljárás) sikeres befejezéséig szükségszerűen elvégzendő.
A.) 3. § (1) Az Alapfeltételek hatályát nem érinti az a körülmény, hogy a munkát végző vállalat építési, vagy technológiai vállalkozó alvállalkozója, továbbá az, hogy a munkát fővállalkozói, vagy alvállalkozói minőségben végzi.
(2) Fővállalkozási szerződés kötése esetén a fővállalkozó a szerződésben meghatározott munkák elvégzésére és azok átadására, a megrendelő pedig a jogszabályokban és a szerződésben megállapított közreműködésre, a munka átvételére és a fővállalkozói díjat is magában foglaló ellenérték megfizetésére köteles.
ad R. 6. § (1) és (2).
A.) 4. § (1) A vállalkozó a megrendelő szerződéskötési nyilatkozatára - (szerződéstervezetére, ajánlat, vagy szerződés-tervezet készítésére irányuló felhívására, illetve megrendelésére) - annak kézhezvételétől számított 60 napon belül -köteles nyilatkozni (a szerződéstervezetet aláírni, ajánlatot tenni, szerződéstervezetet készíteni, a megrendelést igazolni). A vállalkozó alvállalkozója az előbbiekben felsorolt szerződési nyilatkozatokat 30 napon belül köteles megtenni.(2) A megrendelő a vállalkozó által készített szerződéstervezetre annak kézbesítésétől számított 45 napon belül, az ajánlatra 60 napon belül válaszolhat hatályosan. Az alvállalkozó által készített szerződéstervezetre a vállalkozó 30 napon belül, az alvállalkozói ajánlatra 90 napon belül válaszolhat hatályosan. A szerződés hallgatólagosan nem jön létre.
(3) Ha a megrendelő (ajánlatkérő) szerv mezőgazdasági nagyüzem (termelőszövetkezet, állami gazdaság, erdőgazdaság) a szerződési nyilatkozatok megtételére nyitvaálló határidő mind a megrendelő, mind a vállalkozó részére 30 nap.
(4) A felek az (1)-(3) bekezdésekben foglaltaktól - a határidőkre vonatkozó rendelkezések kivételével - nem térhetnek el.
A.) 5. § (1) Ha felek szerződési nyilatkozatai eltérnek, a vitás kérdéseket egyeztetni kell és arról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2) Ha a felek vitás kérdésekben megegyezni nem tudnak, a megrendelő jogosult a vitás kérdéseket a véleményeltérési nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül döntés végett az illetékes hatóság (Gazdasági Döntőbizottság, illetve árhatóság, bíróság stb.) elé terjeszteni.
ad R. 6. § (3).
A.) 6. § A vállalkozó akkor is megtagadhatja a szerződéskötést, ha a megrendelő a szolgáltatás tárgyának meghatározásához szükséges adatokat, műszaki terv rendelkezésre állása esetén pedig a tervet nem szolgáltatja.ad. R. 8. §
A.) 7. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a vállalkozó köteles az átadott műszaki terveket azok hibáira, vagy hiányaira vonatkozóan a reá nézve kötelező gondosság mellett a kivitelezhetőség szempontjából megvizsgálni és észrevételeit - eltérő megállapodás hiányában - a műszaki terv kézhezvételétől számított 45 napon - átalányáras költségvetés esetében 60 napon belül a megrendelővel írásban közölni. A később felfedett hibákat a vállalkozó a hiba felfedésekor haladéktalanul közölni köteles.
(2) Eltérő megállapodás hiányában villamoshálózatszerelésre vonatkozó műszaki terveket és azok módosítását a megrendelőnek a vállalkozó részére történő átadása előtt a területileg illetékes áramszolgáltató vállalattal az áramszolgáltatás üzemi szempontjai tekintetében láttamoztatnia kell.
A.) 8. § Ha az import terméket a megrendelő adja beépítésre, a megrendelő - a vállalkozó kívánságára - a külföldi szerelés-vezetést, vagy szaktanácsadást biztosítani köteles. Ilyen esetben - figyelemmel a külföldi féllel kötött szerződés kikötéseire - a vállalkozó szavatossági és jótállási (kártérítési) felelősségét, továbbá az utasítási jog terjedelmét a szerződésben külön kell meghatározni.
ad R. 10. §
Felek képviselete a helyszínen
A.) 9. § Felek legkésőbb a munkahely átadásakor kötelesek megjelölni azt a személyt, akivel szemben az ellenérdekű fél részéről joghatályos közlés tehető, a megjelölt személyek nevét a szerelési naplóba be kell vezetni. Felek ettől a rendelkezéstől nem térhetnek el.Szerelési napló
A.) 10. § (1) Felek megállapodhatnak abban, hogy szerelési naplót nem vezetnek, továbbá eltérhetnek a naplóvezetés szabályaitól is. Ilyen megállapodás hiányában azonban a (2)-(5) bekezdésekben foglalt rendelkezések kötelezőek.(2) A vállalkozó köteles a munkálatok helyszínén szerelési naplót vezetni. Megállapodás esetén munkahelyenként külön-külön naplót kell vezetni. Eltérő megállapodás hiányában a szerelési naplót a villamoshálózat szerelési munkák esetében az egyes vezetékszakaszok munkáit végző szerelésvezetőségeken (munkairányító helyen) külön-külön kell vezetni.
(3) A naplónak a következő adatokat kell tartalmaznia:
- kelet,
- munkahely,
- a dolgozók létszáma (szakmunkák szerint, ezen belül szak- és segédmunkás bontásban),
- végzett munka,
- időjárás, hőmérséklet,
- különösebb események, akadályok.
(4) A naplót a felvonulás időpontjától kezdve a vállalkozó naponkénti bejegyzéssel köteles vezetni, a napló egy másolati példányát a vállalkozó köteles 8 naponként a megrendelő részére átadni, vagy a megrendelő kérésére megküldeni.
(5) A megrendelő lehetőleg naponta, de legkésőbb 8 naponként a szerelési naplót láttamozni, észrevételeit a naplóban foglalt bejegyzésekre megtenni, vagy saját észrevételeit közölni köteles.
(6) A vállalkozó a naplóbejegyzésben foglalt közlésre - ha ezzel nem ért egyet -, továbbá a javaslatokra az ügy természetéhez képest haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül köteles észrevételeit megtenni.
Hatósági engedélyek
A.) 11. § (1) A szerelés elvégzésével kapcsolatos kötelező hatósági engedélyezési eljárás (biztonsági, egészségügyi, tűzrendészeti stb.) megszervezése, illetve lebonyolítása, továbbá a szükséges hatósági engedélyek megszerzése - ha jogszabály, vagy a felek megállapodása másként nem rendelkezik - a megrendelő feladata. Ha a tervezési munkát a vállalkozó végezte, köteles a bejáráshoz, illetve az engedélyek megszerzéséhez szükséges rajzokat, műszaki leírásokat, valamint számításokat a megrendelő rendelkezésére bocsátani.(2) Nem vonatkozik ez a rendelkezés a vállalkozó üzemkörébe tartozó berendezésekre és munkálatokra vonatkozó hatósági engedélyezésre.
Általános rendelkezések felek együttműködésével kapcsolatban
A.) 12. § (1) Szerződő felek kötelesek egymást írásban (naplóbejegyzés, levél, távirat) értesíteni mindazokról a tudomásukra jutott körülményekről, amelyek a szerződésen alapuló kölcsönös kötelezettségeknek kellő időpontban, vagy a szerződés feltételei szerinti teljesítést veszélyeztetik.(2) A felek az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől nem térhetnek el.
A.) 13. § (1) A vállalkozó köteles - a szerződésben foglaltak, vagy később kötött együttműködési megállapodás alapján - részhatáridőket tartalmazó szerelési ütemtervet készíteni és azt a szerződésben, vagy az együttműködési megállapodásban foglalt határidőig a megrendelőnek átadni.
(2) A szerelési ütemterv részhatáridői - ellenkező kikötés hiányában - nem kötbérterhesek.
(3) A vállalkozó a szerelési ütemterv szolgáltatásával egyidejűleg, vagy a szerződésben meghatározott időpontban közölni köteles - tájékoztató jelleggel -, hogy a helyszínen havi bontásban milyen létszámú fizikai, adminisztratív, vagy műszaki állományú dolgozó részére kér szolgáltatásokat biztosítani.
Kölcsönös szolgáltatások
A.) 14. § (1) Felek együttműködése keretében a következő 15-20. §-okban foglalt kötelezettségek csak abban az esetben terhelik a megrendelőt, ha a szolgáltatások (munkálatok) színhelyén saját telepe vagy üzeme van, feltéve, hogy az ott megjelölt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges eszközökkel rendelkezik.(2) Felek ezen kötelezettségeket a szerződésben felvenni kötelesek. Ez a rendelkezés kötelező.
(3) A szolgáltatások ellenértékét az árrendelkezések szerint kell elszámolni.
(4) A 15-20. §-okban foglalt szolgáltatások villamoshálózatszerelés esetében a megrendelőt nem terhelik.
Energiahordozók, alap- és segédanyagok biztosítása
A.) 15. § (1) A munkálatokhoz szükséges villamosenergiát (ipari és világítási) a megrendelő köteles a vállalkozó részére biztosítani.(2) Az egyéb energiahordozókat a vállalkozó biztosítja. Ha azonban a megrendelő rendelkezik saját vezetékén vételezhető ilyen energiahordozókkal, nem tagadhatja meg ezek átadását, kivéve, ha az a megrendelő folyamatos üzemeltetését zavarná; a feltételeket a szerződésben, vagy külön megállapodásban írásban kell meghatározni.
Szerszámok és gépek szolgáltatása
A.) 16. § Eltérő megállapodás hiányában a szereléshez szükséges egyes speciális emelő és szállító berendezéseket, gépeket, szerszámokat stb. (szerelési munkaeszközöket) a vállalkozó biztosítja.Ha a munkaeszközök rendelkezésre bocsátását a megrendelő vállalta, ennek biztosítása történhet meghatározott időre szóló használatbaadással, vagy a használat eseti megengedésével.
Irodahelyiségek szolgáltatása
A.) 17. § A megrendelő köteles a helyszínen végzendő munka jellegének megfelelő fűthető munkahelyiséget, a munka jellegének megfelelő műhelyhelyiséget, raktárhelyiséget biztosítani; ez történhet a szerelési munka időtartamára, kizárólagos használatbaadással, vagy a használat eseti megengedésével.A dolgozók elhelyezése, ellátása
A.) 18. § (1) A megrendelő a vállalkozó kiküldetésében levő munkavállalói részére a munkahely közelében szálláshelyet, valamint üzemi étkezést köteles biztosítani.(2) A megrendelő köteles megengedni egészségügyi, kulturális, sport és egyéb szociális létesítményei használatát a vállalkozó munkavállalói részére.
Csatlakozási helyek biztosítása
A.) 19. § (1) A megrendelő köteles a munka végzéséhez szükséges villamos, sűrített levegő, gőz, gáz, egyéb energiahordozók és vízcsatlakozási helyeit a szerelés színhelyén az együttműködési megállapodásban megjelölt helyeken, mennyiségben és módon - munkavédelmi szempontból megfelelően - biztosítani.(2) Ha iparvágány létesül, vagy egyébként a megrendelő iparvágánnyal rendelkezik, annak használatát a vállalkozó részére a megrendelő biztosítani köteles, feltéve, hogy a használat feltételeiben meg tudnak állapodni.
(3) Ha mérőóra felszerelése is szükséges, a mérőórát a megrendelő köteles rendelkezésre bocsátani, illetve a felszerelésről gondoskodni.
Udvar, szabadtér, munkahely
A.) 20. § (1) A megrendelő köteles a szerelés helyének szabványszerű világosításáról - kivéve a szerelés adottságaiból szükséges szabványtól eltérő különleges megvilágítást -, valamint vízellátásáról (ipari és ivóvíz) gondoskodni.(2) Ha közös az udvar, a karbantartás és lomtalanítás a megrendelő kötelessége, kivéve, a vállalkozó anyaga által elfoglalt részt; ha az udvar kizárólagosan a vállalkozó rendelkezése alatt áll, a karbantartás és lomtalanítás a vállalkozó kötelessége.
(3) A vállalkozó köteles a munkafolyamat alatt állandóan rendbentartani a munkahelyet és a keletkezett hulladékot az erre a célra a szerelés helyén kijelölt gyűjtőhelyre összegyűjteni, az innen való elszállítás azonban a megrendelő kötelessége.
Kölcsönös kötelezettségek
Szállítmányok átvétele
A.) 21. § (1) Ha a vállalkozó részére címzett szállítmányok megérkezésekor csak a megrendelő van a helyszínen, a szállítmányt a vállalkozó megbízásából köteles átvenni, a szállítmányért a vállalkozó megérkezéséig felelős őrzőként felel.(2) Az átvett anyagokat stb. a vállalkozó részére jegyzőkönyvileg kell átadni a felvonuláskor.
Állványozás
A.) 22. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a szerelési vállalkozáshoz szükséges állványokról és állványozási anyagokról való gondoskodás a vállalkozó feladata.(2) A vállalkozó, illetve a megrendelő köteles a másik fél részére az általa, vagy az alvállalkozója által készített állványok használatát díjazás ellenében megengedni, feltéve, hogy a használat saját munkáját nem akadályozza.
Munkavédelem
A.) 23. § (1) A megrendelő által a vállalkozónak átadott munkahelyeknek és helyiségeknek az átadás időpontjában a munkavédelmi szempontból való megfelelő állapotát a megrendelőnek kell biztosítani, vagy meg kell rendelnie a vállalkozótól ezeket a munkákat.(2) A munkahely átadása után a munkavédelem megszervezése, az óvórendszabályok és egészségügyi előírások betartása a vállalkozó kötelessége.
(3) Üzemmenet közben végzett munka esetében a vállalkozó dolgozóinak az emiatti különleges óvórendszabályokra való kioktatása, az esetleges védőfelszerelések (védőruha stb.) védőberendezések rendelkezésre bocsátása és szükség esetén kellő helyi ismerettel és szakképzettséggel bíró személy vagy személyzet biztosítása a megrendelő feladata.
(4) Sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott dolgozók részére védőruházatot, védőételt és védőitalt a megrendelő köteles szolgáltatni.
(5) Ha a munkahelyen több vállalkozó dolgozik, a munkavédelem koordinálása ezek között a megrendelő kötelessége. A saját alvállalkozói között a munkavédelem koordinálása a vállalkozó kötelessége.
Tűzvédelem
A.) 24. § (1) A vállalkozó részére átadott munkaterületre vonatkozóan hozott tűzrendészeti határozatok végrehajtása - ha a határozat eltérően nem rendelkezik - a vállalkozó feladata. Ez azonban nem érinti a megrendelő ellenérték térítési kötelezettségét azon tűzvédelmi felszerelések értéke tekintetében, amelyeket a megrendelőnek kellett volna felszerelnie.(2) A vállalkozó köteles a szerelés helyszínén a tűzvédelmi berendezések karbantartását, használhatóságának mindenkori ellenőrzését ellátni.
(3) Az üzemközben végzett munka esetén a tűzvédelem megszervezése a megrendelő feladata. Ez nem érinti a vállalkozónak a saját munkájával összefüggő tűzvédelmi előírások betartásáért fennálló felelősségét.
(4) A föld alatti szerelési munkánál (bányákban) a tűzvédelemről a megrendelő, illetve a bányaüzem köteles gondoskodni.
Mellékmunkák végzése
A.) 25. § A szereléshez szükséges építőipari szakmunkát a megrendelő köteles elvégezni, illetve elvégeztetni. A munka folyamán felmerülő, a szereléssel közvetlenül összefüggő építőipari szakmunkák (szerelő-kőműves munka, mázolás stb.) elvégzése (elvégeztetése) - kivéve az épület szerkezeti szilárdságát és tartósságát érintő munkát -a vállalkozó feladata.Pótmunkák, többletmunkák
A.) 26. § (1) Ha felek technológiai vállalkozási szerződést kötöttek, ez a felmerült többletmunkák vállalásának kötelezettségét is jelenti, feltéve, hogy annak elvégzése az üzemelés érdekében szükséges, illetve az üzemeltetéssel összefügg.(2) Az elvégzendő többletmunkákat felek írásban kötelesek meghatározni, illetve a többletmunkák elvégzésének mértékét és feltételeit a szerződésben kötelesek meghatározni.
(3) Pótmunka esetén a szerződést kell módosítani.
Befedett alkatrészek ellenőrzése
A.) 27. § (1) A szerelés során eltakarásra kerülő, hozzáférhetetlenné váló alkatrészeket a vállalkozó köteles megtekintésre felajánlani a megrendelőnek az eltakarást megelőző 3 nappal előbb. A felajánlás időpontját a naplóba be kell jegyezni.(2) Ha a megrendelő a szemlén értesítés ellenére nem jelent meg, saját költségére követelheti az utólagos ellenőrzést.
(3) Ha a vállalkozó kötelezettségének nem tett eleget, a megrendelő kívánságára a vállalkozó köteles saját költségére az utólagos ellenőrzést lehetővé tenni (alkatrészeket kibontani, hozzáférhetővé tenni).
Átadás-átvételt megelőző próbák
A.) 28. § A vállalkozó által az átadás-átvételi eljárás előtt tartott próbákhoz a szükséges üzemanyagot, energiát, nyersanyagot - eltérő megállapodás hiányában legfeljebb háromszori indításhoz - a megrendelő köteles szolgáltatni.Átadási dokumentáció
A.) 29. § (1) A vállalkozó köteles a megvalósítás során a műszaki tervtől eltérő változásokat valamennyi terv egy példányán keresztülvezetni, a változás keltét feltüntetni és aláírásával ellátni. Ha a megvalósításhoz műszaki terv nem készült, a vállalkozó átadási dokumentációként az elvégzett műszaki munkákat szabatosan tartalmazó műleírást köteles adni.(2) Ha a kivitelezés során a műszaki tervtől nem tértek el, a vállalkozó köteles ezt a terven igazolni.
(3) Az átadási dokumentációt - eltérő megállapodás hiányában - az átadás-átvételi eljárás befejezéséig kell átadni.
(4) Ha az átadás-átvételi eljárás során történik változtatás a műszaki terveken, a vállalkozó ezeket is köteles a terveken átvezetni.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezésektől felek - a példányszámra vonatkozó rendelkezés kivételével - nem térhetnek el.
ad R. 11. § (1).
A munkahely átadása
A.) 30. § (1) A megrendelő a szereléshez a szerződésben megállapított módon és időben bocsátja a munkahelyet a vállalkozó rendelkezésére és a vállalkozó ugyancsak a szerződésben meghatározott időpontban és módon adja vissza a megrendelőnek.(2) A megrendelő köteles a szerelési munka elvégzése érdekében a szerelőteret, épületeket, alapépítményeket a szabvány előírásnak megfelelően terhelhető állapotban bemérve (szint, szállítási tengelyközép - sínkorong -, magasság stb.) maradandóan megjelölve a kábelnyomvonalat, csatlakozási helyeket a berendezések szerelésére is alkalmas, a munkavédelmi előírásoknak megfelelő állapotban a munkavédelmi szabályokra való felhívással rendelkezésre bocsátani.
(3) Az épületek esetleges elmozdulásának ellenőrzésére a megrendelő köteles az épületrészeken feltüntetni az országos hálózatra vonatkoztatott szintkótákat, köteles ezenkívül az építmények, valamint a szerződésben meghatározott gépalapok stb. megfelelő helyén olyan fix pontokat elhelyezni, amelyek alapján az építmény elmozdulását meg lehet állapítani. A megrendelő köteles ezeket a fix pontokat a jótállási idő lejártáig rendszeresen ellenőrizni.
(4) A munkahely átadásának megtörténtét a szerelési naplóban, vagy közös jegyzőkönyvben kell rögzíteni, utóbbi esetben a jegyzőkönyvre a szerelési naplóban hivatkozni kell.
ad R. 13. § (1).
A.) 31. § Ha a vállalkozó a megrendelő által beszerzett berendezést szereli, a vállalkozó nem felelős a berendezés olyan hibáiért, amelyek csak az üzemeltetés (próbaüzem, szavatossági mérések) során voltak megállapíthatók.ad R. 14. §
A.) 32. § (1) A megrendelő a munkát úgy jogosult ellenőrizni, hogy az a munka folyamatos végzését ne zavarja.(2) Ha a vállalkozó a felhasználásra kerülő anyagot harmadik személytől szerzi be - a megrendelővel való előzetes megállapodás alapján -biztosítani kell az anyagnak a gyártó vállalatnál a megrendelő által történő ellenőrzési lehetőségét.
ad R. 15. §
A.) 33. § (1) Felek a szerződésben kötelesek meghatározni azokat a módozatokat, eljárásokat, amelyekkel a szerződésszerű teljesítés elbírálható (próbaüzem, szavatossági mérések), továbbá, hogy az átadás-átvételi eljárás (próbaüzem) elvégzése (vezetése) melyik fél feladata. Ilyen megállapodás hiányában a 34-45. §-ok rendelkezései felekre kötelezőek.(2) A megállapított átadás-átvételi eljárás ütemtervét felek a szerelési munka befejezéséig egyetértésben kötelesek meghatározni.
(3) Felek a szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a teljes berendezés egyes részeire az átadás-átvételi eljárást külön-külön végzik el. Ebben az esetben is az átadás-átvételre az Alapfeltételek rendelkezései alkalmazandók.
A.) 34. § Az átadás-átvétel rendje a következő:
a) Próbaüzemet megelőző eljárás és vizsgálat.
b) a. Próbaüzem (termelő berendezésre).
b) b. Szavatossági mérések (termelő és nem termelő berendezésre).
A.) 35. § (1) A próbaüzemet megelőző eljárás azt hivatott bizonyítani, hogy a szerelési munka befejezést nyert és a berendezés a próbaüzemre alkalmas.
(2) A próbaüzemet megelőző eljárás keretében az egyes berendezések, részegységek kerülnek kipróbálásra, illetve megindításra.
A.) 36. § (1) A munkavédelmi előírások megtartását a munkavédelmi ellenőrzés során kell megállapítani.
(2) A megelőző műszaki vizsgálatok során azt kell megállapítani, hogy az egyes részberendezések, a műszaki és kiviteli tervek, a szerződés előírásai szerint készültek-e, továbbá, hogy az egyes részberendezések a próbák és vizsgálatok szempontjából a fennálló követelményeket kielégítik-e.
(3) A beindításra alkalmasnak minősített részberendezést mechanikus próbának kell alávetni, annak megállapítására, hogy a részberendezés az üzemi próba megkezdésére alkalmas-e.
A.) 37. § (1) Az üzemi próbák során azt kell vizsgálni, hogy az egyes berendezések a kapcsolódó berendezésekkel összefüggően tartós üzemre alkalmasak.
(2) Az üzemi próbák keretében el kell végezni azokat a beállítási és ellenőrzési feladatokat, amelyek csak a berendezés üzemeltetése alatt valósíthatók meg.
A.) 38. § (1) A próbaüzemet megelőző eljárás során tett megállapításokat, az esetleges hiányokat, valamint ezek pótlására megállapított határidőket jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyv felvételének megtörténtét a szerelési naplóba be kell jegyezni.
(2) A hiányok pótlása után a hiányos részegységek tekintetében az üzembevételt megelőző eljárást, vagy annak valamely szakaszát - eltérő megállapodás hiányában - meg kell ismételni.
Próbaüzem
A.) 39. § (1) A próbaüzem célja annak megállapítása, hogy a berendezés minden összetartozó egysége (valamennyi gépészeti, villamos szabályozó, stb. egység) és a berendezés összessége teljesíti-e a szavatolt, a kiviteli tervekben és a szerződésekben előírt műszaki feladatokat, a berendezés és annak segédberendezései részeikben és együttesen megfelelnek a szabványokban és a szerződésben foglaltaknak, továbbá a tartós és rendeltetésszerű működtetés követelményeinek.(2) A próbaüzem időtartamát, megszakításának leghosszabb időtartamát és műszaki feltételeit a szabványok határozzák meg. Ezek hiányában a feltételeket a szerződésben kell meghatározni. Megállapodás hiányában a próbaüzem időtartama 30 nap.
(3) A próbaüzem akkor tekintendő érvényesen befejezettnek, ha a berendezés a próbaüzemre meghatározott időtartamon át az előírt teljesítmény mellett lényegesebb üzemzavar nélkül üzemelt és a megrendelővel folytatott ellenőrző vizsgálat is sikerrel járt.
A.) 40. § (1) A próbaüzem megkezdéséről, sikeres befejezéséről, illetve az annak során észlelt hibákról és hiányokról felek az eljárást követő 8 napon belül közös jegyzőkönyvet kötelesek felvenni. Ebben rögzíteni kell a próbaüzem sikeres voltát, a próbaüzem sikeres befejezésének napját, illetve a megállapított hibákat és hiányokat, valamint az ezek megszüntetésére megállapított határidőket.
(2) Ha a szolgáltatás a törvényes és szerződéses kikötéseknek megfelel, a hatósági engedély hiánya miatt a megrendelő a szolgáltatás átvételét nem tagadhatja meg.
(3) A megrendelő az átvételt nem tagadhatja meg, ha a próbaüzem során olyan kisebb jelentőségű hibákat és hiányokat állapítottak meg, amelyek a rendeltetésszerű állandó és előírt üzemelést nem akadályozzák, a munkavédelmet és egészségvédelmet nem veszélyeztetik és egyébként a berendezés a szerződésben kikötött műszaki feltételeknek, teljesítményértékeknek megfelel. Ez a rendelkezés nem érinti a vállalkozó, illetve a közreműködő, vagy alvállalkozó szavatossági felelősségét.
A.) 41. § (1) Ha a berendezés gyártása is a tevékenységi körébe tartozik, az átadás-átvételi eljárás egész tartamára a szükséges irányító szakszemélyzetet a vállalkozó biztosítja, köteles továbbá a megrendelő kezelő személyzetét a biztonságos üzemszerű kezelésre oktatni.
(2) A megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyzet biztosítása a megrendelő feladata.
(3) Az átadás-átvételi eljárás lebonyolításánál biztosítani kell a tervező, az üzemeltető, valamint azon alvállalkozók, vagy közreműködők jelenlétét, amelyek által végzett munkálatok, illetve szállított termékek átadás-átvétele a vállalkozó szolgáltatásának átadás-átvételével egyidejűleg történik; indokolt esetben egyéb szervek is meghívandók.
A.) 42. § Az átadás-átvételi eljárás kitűzését a vállalkozó kezdeményezi. Az eljárásra a vele jogviszonyban álló alvállalkozókat és közreműködőket a vállalkozó, az egyéb szerveket a megrendelő köteles meghívni.
A.) 43. § (1) A próbaüzemhez (átadás-átvételi eljáráshoz) a szerződéses időtartamra a megrendelőnek kell biztosítania az üzemi energiát, üzemanyagot, hűtő- és kenőanyagot, a berendezés által feldolgozandó alapanyagot és nyersanyagot stb., valamint a berendezés folyamatos terhelését.
(2) Az átadás-átvételi eljáráshoz szükséges különleges műszereket - kivéve, ha a vállalkozó ilyenekkel rendelkezik - a megrendelő köteles a rendelkezésre bocsátani.
A.) 44. § A próbaüzem sikeres befejezésével a vállalkozó a berendezést átadja, a megrendelő átveszi.
Szavatossági mérések
A.) 45. § (1) Azt a körülményt, hogy a berendezés a vállalkozó által szavatolt értékek megtartása mellett működik-e a vállalkozó által a megrendelővel közösen végzett szavatossági mérések alapján kell meghatározni.(2) A szavatossági méréseket azokra az értékekre kell elvégezni, amelyekre azt a szerződés előírja; azokat a szabványban (szabályzatban) megállapított módon kell végrehajtani és a mérési eredményeket a mérési naplóban rögzíteni kell.
(3) A szavatossági méréseket a próbaüzem ideje alatt kell elvégezni; ha ez nem lehetséges, azt később a szerződésben megállapított időpontig, de legkésőbb a próbaüzem sikeres befejezésétől számított 45 napon belül kell elvégezni.
(4) A szavatossági mérésekhez szükséges különleges műszereket a megrendelő, az egyéb műszereket és segédeszközöket a vállalkozó köteles biztosítani. Ha a berendezés gyártása is tevékenységi körébe tartozik, az irányító szakszemélyzetet is a vállalkozó köteles biztosítani.
(5) Ha a vállalkozóra visszavezethető okból a szavatossági méréseket a (3) bekezdésben meghatározott időn belül nem fejezik be és a berendezés a későbbiekben végrehajtott szavatossági mérések szerint a szavatolt értékeket nem éri el, ez a tény a vállalkozót a mérések késedelmes lefolytatásának, illetve a szavatolt értékek be nem tartásának következményei alól nem mentesíti.
(6) Ha a szavatossági méréseket a vállalkozó üzemkörében felmerült okból közösen elkezdeni, vagy befejezni nem lehet, az előírt határidőben, azokat a megrendelő jogosult elvégezni a vállalkozó előzetes értesítése mellett.
A.) 46. § (1) A szavatossági mérések eredményéről felek 8 napon belül közös jegyzőkönyvet kötelesek felvenni.
(2) Ha a szavatossági méréseket a próbaüzem ideje alatt nem lehet elvégezni, a minőségi átvétel a szavatossági mérések sikeres elvégzésével fejeződik be.
ad R. 19. §
A.) 47. § A szerződésben külön tételben meg kell határozni a berendezés (gyártmány) és külön tételben a szerelés ellenértékét, illetve meg kell jelölni az ellenérték megállapítására vonatkozó rendelkezést, részteljesítés lehetősége esetén pedig a részteljesítés ellenértékét.ad R. 22. §
A.) 48. § (1) Ha a próbaüzemet (átadás-átvételi eljárást) a vállalkozó üzemkörében felmerült ok miatt a szerződésben meghatározott időpontig megkezdeni nem lehet, vagy az ugyancsak a vállalkozó üzemkörében felmerült ok miatt sikertelen maradt, a vállalkozó a próbaüzem (átadás-átvételi eljárás) megkezdésére előírt határidőtől, illetve befejezésére megállapított határidőtől, átvételi késedelemben van.(2) Ha a próbaüzemet (átadás-átvételi eljárást) a megrendelő üzemkörében felmerült ok miatt a szerződésben meghatározott időpontban megkezdeni nem lehet, vagy a megrendelő üzemkörében felmerült ok miatt a szerződésben meghatározott határidőre befejezni nem lehet, a megrendelő a próbaüzem (átadás-átvételi eljárás) megkezdésére, illetve befejezésére megállapított határidőtől átvételi késedelemben van.
(3) Felek az (1) és (2) bekezdésekben foglalt rendelkezésektől nem térhetnek el.
ad R. 23. § (1).
A.) 49. § (1) Ha a próbaüzem, illetve a szavatossági mérések alapján (átadás-átvételi eljárás során) a berendezés olyan hibáit állapították meg, amelyeknek következtében a berendezés a szerződésben kikötött jellemzőknek a vállalkozó üzemkörében felmerült ok miatt nem felel meg, a vállalkozó minőséghibásan teljesített.(2) Felek az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől nem térhetnek el.
ad R. 24. §
A.) 50. § A megrendelő követelheti a teljes szolgáltatás újra való elvégzését, ha a javítással és a vállalkozó által felajánlott árengedménnyel (díjleszállítással) nem biztosítható a megrendelő számára az a gazdasági eredmény, amely a szerződésszerű teljesítés esetén is biztosítható lett volna.ad R. 25. § (1).
A.) 51. § (1) A vállalkozó a hiányt, illetve a hibát a 40. § (1) bek. szerinti jegyzőkönyvben vállalt határidőre köteles megszüntetni.(2) A vállalkozó a hiánypótlás, illetve a kijavítás megtörténtéről a megrendelőt 24 óra alatt köteles értesíteni.
(3) A megrendelő a pótolt, vagy kijavított munkát az értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles átvenni.
(4) Ha a megrendelő az általa kifogásolt hiány pótlása céljából teljesített és a szerződés előírásainak megfelelő szolgáltatást határidőn belül nem veszi át, a vállalkozó ettől az időponttól a késedelmi kötbérfizetési kötelezettség alól mentesül.
(5) Felek az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezésektől - a határidőkre vonatkozó rendelkezések kivételével - nem térhetnek el.
ad R. 25. § (2).
A.) 52. § A szavatosság kezdő időpontja a próbaüzem (átadás-átvételi eljárás) sikeres befejezésének napja, amit a próbaüzemről (átadás-átvételi eljárásról) felvett jegyzőkönyvben kell megjelölni. Ha a próbaüzem (átadás-átvételi eljárás) alatt a szavatossági mérések nem végezhetők el, a szavatossági mérések során megállapított hibákat rejtett hibáknak kell tekinteni és azokkal kapcsolatban a vállalkozó kötelezettsége fennáll, ugyanúgy, mintha a hiba megállapítása a próbaüzem (átadásátvételi eljárás) befejezése előtt történt volna.A.) 53. § (1) A vállalkozó az általa teljesített szolgáltatásért tartozik szavatossági felelősséggel, arra való tekintet nélkül, hogy a szolgáltatáshoz szükséges munkálatokat, illetve berendezéseket alvállalkozó végezte, közreműködő szolgáltatta, azokat maga állította elő, vagy azokat részére a megrendelő szolgáltatta.
(2) Ez a rendelkezés nem érinti a közreműködőnek, az alvállalkozónak, szavatossági, vagy a megrendelőnek a vállalkozóval szemben fennálló esetleges kártérítési felelősségét.
(3) Felek az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezésektől nem térhetnek el.
A.) 54. § (1) A kicserélt, vagy kijavított alkatrészek szavatossági időtartama a főberendezésre megállapított szavatossági időtartammal egyidejűleg jár le.
(2) A szavatossági kötelezettségből folyó javítás, vagy kicserélés következtében felmerülő fuvarozási, vagy leszerelési költségek a vállalkozót terhelik, felek ettől a rendelkezéstől nem térhetnek el.
ad R. 25. § (4).
A.) 55. § (1) A vállalkozó az alvállalkozó ellen a R. 25. § (2) bekezdésében megállapított határidőn belül, ha pedig a megrendelő kifogása e határidő lejártát megelőző 30 napnál későbben jut tudomására, attól a naptól számított 30 napon belül támaszthat igényeket, amelyen a megrendelő kifogása tudomására jutott. Az ilyen határidőben érvényesített igényt elévültnek tekinteni nem lehet.(2) Felek az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől nem térhetnek el.
ad R. 30. § (1)b.
A.) 56. § A kötbéralap: átadási, illetve átvételi késedelem esetén a szolgáltatás (részteljesítés esetén a részszolgáltatás) ellenértéke, egyéb kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a késedelemmel akadályoztatott szolgáltatási érték.ad R. 30. § (1)c.
A.) 57. § A kötbéralap: hibás, vagy hiányos teljesítés esetében a szolgáltatás ellenértéke, ha a hiba, vagy a hiány a szolgáltatás egészének rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, a szolgáltatás azon részének ellenértéke, amely a hiba, vagy hiány miatt rendeltetésszerűen nem használható.ad R. 39. § (2).
A.) 58. § Export célra kötött szerződések esetében az Alapfeltételnek csak azok a rendelkezései alkalmazandók, amelyeket a felek a szerződésben külön felsoroltak.ad R. 40. §
A.) 59. § (1) Az Alapfeltételektől a szerződő vállalatok - a számukra kötelezővé tett szabályok kivételével - eltérhetnek. A kötelező szabályokat a 44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet 39. és 40. §-a, illetve az Alapfeltételek egyes rendelkezései állapítják meg.(2) Azokban a kérdésekben, amelyeket az Alapfeltételek nem szabályoznak, a vállalatok vállalkozási szerződéseiről szóló 44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet rendelkezéseit, a Polgári Törvénykönyv XXXV. fejezetét, valamint annak általános rendelkezéseit kell alkalmazni.