adozona.hu
1/1968. (I. 21.) BkM rendelet
1/1968. (I. 21.) BkM rendelet
az árkockázati alapról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az árkockázati alap (a továbbiakban: Alap) képzését és felhasználását a pénzügyminiszterrel és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben az alábbiakban szabályozom:
A rendelet hatálya valamennyi belkereskedelmi tevékenységet folytató (bolti kiskereskedelmi, nagykereskedelmi, termelőeszköz kereskedelmi és vendéglátó) állami vállalatra, közös vállalatra, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetre, valamint szövetkezeti vállalatra (a továbbiakban: vállalat) terjed ki.
A vá...
1/1968. (I. 21.) BkM rendelet
az árkockázati alapról
Az árkockázati alap (a továbbiakban: Alap) képzését és felhasználását a pénzügyminiszterrel és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben az alábbiakban szabályozom:
1. §A rendelet hatálya valamennyi belkereskedelmi tevékenységet folytató (bolti kiskereskedelmi, nagykereskedelmi, termelőeszköz kereskedelmi és vendéglátó) állami vállalatra, közös vállalatra, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetre, valamint szövetkezeti vállalatra (a továbbiakban: vállalat) terjed ki.
2. §
(1) A vállalat köteles alapot képezni:
a) a rendelet mellékletében felsorolt áruk után, az ott meghatározott mértékben, továbbá
b) a rendelet mellékletében nem szereplő olyan áruk után is, amelyek haszonkulcsában az árhatóság az Alap képzésére költségfedezetet tervezett és biztosított.
(2) A rendelet mellékletét a Kereskedelmi Értesítőben, valamint az Árszabályozás és Termékforgalmazásban kell közzétenni.
3. §
(1) Az Alap forrásai:
a) az árkockázati kulcsokkal képzett összeg;
b) az árukészlet vállalati hatáskörben végrehajtott áremeléséből származó készletérték-különbözet;
c) beszerzéskor a készletek nyilvántartási árának emelkedéséből eredő készletérték-különbözet, kivéve, ha az azonos áruk különböző áron is nyilvántarthatok;
d) az áruvásárlással összefüggésben más vállalattól átvett Alap;
e) a vendéglátásban az elszámolóár különbözet;
f) az érték nélkül nyilvántartott (nullára értékelt) cikkek hasznosításából származó bevétel.
(2) Az Alapnak árkockázati kulcsokkal képezhető részét
- a bolti kiskereskedelemben beszerzéskor a beszerzési ár;
- a nagykereskedelemben és a termelőeszköz kereskedelemben értékesítéskor az eladási ár
alapján kell kiszámítani.
(3) A bolti kiskereskedelem által a nagykereskedelem kikapcsolásával, közvetlenül beszerzett, valamint a nagykereskedelemnek saját boltjaiba kiszállított áruk beszerzési ára alapján, az összevont nagy- és kiskereskedelmi árkockázati kulcsokkal számított összeget kell az Alapba helyezni.
(4) A vendéglátó vállalatok, ha bolti kiskereskedelmi tevékenységet is folytatnak, úgy ezen forgalom bonyolításához beszerzett áruk beszerzési ára alapján a kiskereskedelmi árkockázati kulcscsal számított összeget helyezik az Alapba.
(5) Az Alapba helyezendő összeg kiszámítása érdekében a vállalatok a beszerzést, illetőleg az értékesítési forgalmat, a melléklet szerinti csoportosításnak megfelelően kötelesek nyilvántartani. A visszáruzott áruk után számított Alapot le kell vonni.
4. §
(1) Az Alap kizárólag a következő célokra használható fel:
a) az időleges kiárusítások és vásárok alatt árengedménnyel értékesített áruk árkülönbözetének,
b) a rögzített (fix) hatósági árformába sorolt áruk leértékeléséből adódó készletérték-különbözetének,
c) a vevőnek az áruval együtt adott ajándékáru értékének,
d) az árukészlet vállalati hatáskörben végrehajtott árleszállításából adódó készletérték különbözetének,
e) beszerzéskor a készletek nyilvántartási árának csökkenéséből eredő készletérték különbözetének - kivéve, ha az azonos áruk különböző áron is nyilvántarthatók,
f) az áru értékesítésével együtt a vevő vállalatnak történő Alap átadásának,
g) az áruk értékesíthetőségét előmozdító kisebb költségeknek (festés, vasalás, tisztítás, átalakítás, javítás stb.),
h) a vendéglátó vállalatok elszámolóár különbözetének,
i) a nullára értékelés készletérték-különbözetének
fedezetére.
(2) A rögzített (fix) hatósági árformába sorolt áruk árengedményes értékesítését, illetve leértékelését az illetékes árhatóság engedélyezi.
(3) A készletérték-különbözetet minden esetben leltárral (tényleges fizikai, vagy cikkelemes nyilvántartás esetén a nyilvántartással egyezően) kell megállapítani.
(4) Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a különböző üzemágak alapjait összevontan használhatják fel.
5. §
(1) Az Alap év végi egyenlegét a következő évre át kell vinni. 1968-ban az 1967. évi "kockázati veszteség alap" fel nem használt részét az Alap javára kell átvezetni.
(2) Év közben keletkező Alap-hiány fedezetére a Magyar Nemzeti Banktól rövidlejáratú hitel igényelhető. A hitel kamatát költségként kell elszámolni. Az év végén jelentkező Alap-hiány az eredményt terheli.
(3) A vállalat felhasználásra nem kerülő Alapját tartós betétként is lekötheti.
6. §
A belkereskedelmi tevékenységet folytató vállalat felügyeleti szervének vezetője - a belkereskedelmi miniszter hozzájárulásával - a rendelettől eltérő szabályozást is kiadhat.
7. §
E rendelet rendelkezéseit 1968. január 2. napjától kell alkalmazni.
Szurdi István s. k.,
belkereskedelmi miniszter