adozona.hu
2/1968. (I. 16.) PM rendelet
2/1968. (I. 16.) PM rendelet
a műszaki tervezést főtevékenységként végző vállalatok kockázati alapjáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Kormánytól kapott felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben - a következőket rendelem.
A műszaki tervezést főtevékenységként végző tervező szervek (a továbbiakban: tervezők) és a megrendelő szervek (a továbbiakban: megrendelők) jogosultak megállapodni abban, hogy a tervező által javasolt, a megrendelő által elfogadott és megvalósításra kerülő újszerű ...
2/1968. (I. 16.) PM rendelet
a műszaki tervezést főtevékenységként végző vállalatok kockázati alapjáról
A Kormánytól kapott felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben - a következőket rendelem.
1. §(1) A műszaki tervezést főtevékenységként végző tervező szervek (a továbbiakban: tervezők) és a megrendelő szervek (a továbbiakban: megrendelők) jogosultak megállapodni abban, hogy a tervező által javasolt, a megrendelő által elfogadott és megvalósításra kerülő újszerű műszaki-gazdasági megoldások kiviteli, gyártási és üzemeltetési költségénél elért megtakarításból (többleteredményből) közösen részesednek, illetve a kockázati veszteséget (többletköltséget) közösen viselik.
(2) Újszerű műszaki-gazdasági megoldás az olyan tervezési tevékenység, amely a műszaki fejlődés szempontjából jelentős, hazai viszonylatban nem ismert, vagy nem alkalmazott elgondolást tartalmaz és a műszaki tervekben rögzített paraméterek teljesítésénél a bizonytalansági tényező az általánosnál nagyobb.
(3) A tervezők és megrendelők közötti megállapodásnak megfelelően a megrendelőnél képződő megtakarításnak (többleteredménynek), illetve kockázati veszteségnek (többletköltségnek) a tervezőket megillető, vagy terhelő részét folyamatosan a tervezők eredménye javára, illetve terhére kell elszámolni.
(4) A tervezők a 11/1967. (XI. 24.) PM rendelet alapján képzett tartalékalap mellett kockázati alapot is létesíthetnek. Kockázati alapot a tervezők az adózatlan nyereség terhére számolhatják el olymódon, hogy év végén a kockázatból származó bevételek és kiadások egyenlegének - amenyiben az nyereség - 60 százalékát vezethetik át a kockázati alapra. Kockázati alap addig képezhető, amíg az nem éri el az éves díjbevétel 15 százalékát.
2. §
(1) Az elkülönített kockázati alap a közös kockázatból származó veszteség fedezetére használható fel.
(2) Ha az eredményként elszámolt közös kockázatból származó bevételek és kiadások egyenlege éves szinten veszteség, akkor év végén - a kockázati alap számla terhére - legfeljebb e veszteségnek megfelelő összeggel ki lehet egészíteni az adózás előtti eredményt.
(3) A kockázati alap a tervezők tevékenységének finanszírozására nem használható fel. Az alapnak pénzeszköz formában kell rendelkezésre állnia.
3. §
Ez a rendelet 1968. január 1. napján lép hatályba. Kockázati alap első ízben az 1968. évi eredmények után képezhető.
Dr. Kardos Géza s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes