adozona.hu
32/1969. (X. 30.) PM rendelet
32/1969. (X. 30.) PM rendelet
az eszközlekötési járulékról szóló 14/1967. (XI. 24.) PM rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 33/1968. (XII. 15.) PM rendelettel módosított 14/1967. (XI. 24.) PM rendeletet (a továbbiakban: R.) - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - az alábbiak szerint módosítom.
A R. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A belkereskedelmi ágazatba tartozó vállalatok és szövetkezetek, továbbá a tervező és beruházási vállalatok a beépített, bérelt ingatlanaik után is kötelesek eszközlekötési járulékot fizetni."
A R. 6. §-a helyébe a következő rendel...
32/1969. (X. 30.) PM rendelet
az eszközlekötési járulékról szóló 14/1967. (XI. 24.) PM rendelet módosításáról
A 33/1968. (XII. 15.) PM rendelettel módosított 14/1967. (XI. 24.) PM rendeletet (a továbbiakban: R.) - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - az alábbiak szerint módosítom.
1. §A R. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A belkereskedelmi ágazatba tartozó vállalatok és szövetkezetek, továbbá a tervező és beruházási vállalatok a beépített, bérelt ingatlanaik után is kötelesek eszközlekötési járulékot fizetni."
2. §
A R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. § (1) A beépített, bérelt ingatlanok után fizetendő eszközlekötési járulékot úgy kell kiszámítani, hogy a bérelt összes hasznos alapterület utáni, négyzetméterenként számított eszmei bérleti díjból le kell vonni a bérbeadónak fizetett tényleges bérleti díjat és a fenntartási költségek fedezetére négyzetméterenként megállapított összeget. A fennmaradó összeget a 2-4. §-okban foglaltak alapján számított eszközlekötési járulékkal együtt kell befizetni.
(2) A bérelt ingatlanokról a vállalatok olyan tényleges felmérésen alapuló nyilvántartást tartoznak vezetni, hogy abból a hasznos alapterület nagysága mindenkor megállapítható legyen.
(3) Az évenkénti és négyzetméterenkénti eszmei bérleti díj:
a) az 500 lélekszám alatti településekben beépített, bérelt ingatlanban üzemelő nyíltárusítású üzleteknek, vendéglátóipari egységeknek (a továbbiakban: nyíltárusítású üzlet) a hasznos alapterülete után 60 Ft;
b) az 501-3000 lélekszám közötti településekben beépített, bérelt ingatlanban üzemelő valamennyi nyíltárusítású üzletnek és a 3000 lélekszám feletti településekben beépített, bérelt ingatlanban üzemelő 800-830 boltsoros statisztikai jelzőszámú nyíltárusítású élelmiszer jellegű vegyesboltoknak a hasznos alapterülete után 120 Ft;
c) a 3000 lélekszám feletti településekben beépített, bérelt ingatlanban üzemelő nyíltárusítású üzleteknek a hasznos alapterülete, valamint az a) és b) pontokba nem sorolható vállalatok, továbbá tervező és beruházási vállalatok beépített, bérelt ingatlanban levő helyiségeinek a hasznos alapterülete után 240 Ft;
d) beépített ingatlanban levő olyan bérelt helyiségek után, ahol a bérleti díj megállapítása nem az alapterület szerint, hanem a nyíltárusítású üzlet forgalmának a százalékában vagy a forgalom figyelembevételével átalányösszegben történik, az üzletkörön kívüli tevékenységgel kapcsolatos, továbbá a jóléti és a munkásszállási célokra bérelt ingatlanok után eszmei bérleti díjat nem kell elszámolni.
(4) Az egyes nyíltárusítású üzleteket a (3) bekezdésben meghatározott csoportokba a település helye szerint illetékes járási, városi (városi kerületi) tanács vb. kereskedelmi, illetve nagyközségi szakigazgatási szervének javaslatára a megyei (fővárosi) vállalati és szövetkezeti adóhivatal, illetve a megyei jogú városi illetékkiszabási, vállalati és forgalmi adó hivatal (a továbbiakban: adóhivatal) sorolja be. Ha a település lakosságának az ellátása szempontjából indokolt, a kereskedelmi, illetve szakigazgatási szerv javaslata alapján az adóhivatal kivételesen a (3) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott négyzetméterenkénti eszmei bérleti díj számítását engedélyezheti olyan esetben is, amikor a település lélekszáma magasabb a (3) bekezdés a), illetve b) pontjában foglaltaknál.
(5) A fenntartási költségek fedezetére megállapított összeg címén az eszmei bérleti díj
a) a (3) bekezdés a) pontja esetén négyzetméterenként évi 10 Ft-tal;
b) a (3) bekezdés b) pontja esetén négyzetméterenként évi 20 Ft-tal;
c) a (3) bekezdés c) pontja esetén négyzetméterenként évi 40 Ft-tal
csökkenthető.
(6) A gyógyszertári központok a beépített, bérelt ingatlanok hasznos alapterületének minden négyzetmétere után évi 240 Ft-ot tartoznak eszmei bérleti díjként elszámolni. Az eszmei bérleti díjat a fenntartási költségek fedezetére megállapított összeg címén négyzetméterenként évi 40 Ft-tal csökkenthetik."
3. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1969. január hó 1. napjától kell alkalmazni.
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes