adozona.hu
5/1965. (XII. 16.) MüM rendelet
5/1965. (XII. 16.) MüM rendelet
egyes munkaviszonyt érintő kérdésekről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásáról szóló 1964. évi 29. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 33/1964. (XII. 18.) Korm. számú rendelet 16. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a 7. § (3) bekezdése tekintetében pedig az igazságügyminiszterrel is egyetértésben - a következőket rendelem:
A 9/1964. (XII. 24.) MüM számú rendelet 21. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Ha a szakmunkás tanuló a...
5/1965. (XII. 16.) MüM rendelet
egyes munkaviszonyt érintő kérdésekről
A munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásáról szóló 1964. évi 29. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 33/1964. (XII. 18.) Korm. számú rendelet 16. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a 7. § (3) bekezdése tekintetében pedig az igazságügyminiszterrel is egyetértésben - a következőket rendelem:
Munkaruha
1. §A 9/1964. (XII. 24.) MüM számú rendelet 21. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Ha a szakmunkás tanuló a gyakorlati képzése keretében őt foglalkoztató vállalattal létesít a szakmunkásvizsga letételét követően munkaviszonyt és ott munkaruhára jogosító munkakörben végez munkát, akkor a szakmunkástanulói minőségben kapott munkaruhára a kihordási idő elteltéig a munkaviszony keretében is jogosult."
Anyagi felelősség
2. §(Az Mt. V. 191. §-ához)
A vállalat kártérítésre (hiánymegtérítésre) kötelező határozata alapján az Mt. V. 143. §-ának (1) bekezdésében foglalt esetekben bírósági végrehajtásnak van helye, ha a dolgozó tizenöt napon belül panaszt nem nyújtott be [Mt. V. 190. § (3) bek.]. A végrehajtási lap kiállítását a dolgozó lakóhelye szerint illetékes járásbíróságnál kell kérni.
Munkaügyi viták elintézése
3. §[Az Mt. V. 234. §-ának (2) bekezdéséhez]
(1) Az állami gazdaságok számára a gazdaság központjában kell munkaügyi döntőbizottságot alakítani, ha szakszervezeti bizottságuk a központban működik. Önálló munkaügyi döntőbizottságot kell azonban alakítani a gazdaságok olyan kerületeiben, amelyekben helyi irányítás van és önálló szakszervezeti bizottság működik.
(2) Az állami erdőgazdaság igazgatója - a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben - határozza meg, hogy az erdőgazdaság központjával nem azonos helységben levő, munkahelyi bizottsággal rendelkező termelő egységnél kell-e munkaügyi döntőbizottságot alakítani. Ha a termelőegységnél munkaügyi döntőbizottság nem szervezhető, a panaszt az erdőgazdaság központjának munkaügyi döntőbizottsága bírálja el.
(3) Az alsó- és középfokú oktatási intézményekben - önálló szakszervezeti bizottság működése esetén is - csak akkor kell munkaügyi döntőbizottságot alakítani, ha az ott, valamint az igazgatásilag oda tartozó egyéb intézményeknél és szervezeti egységeknél (pl. óvoda, tagiskola, napközi otthon, tanulószoba stb.) dolgozók létszáma együttesen a negyven főt eléri.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alapján történő intézkedésről a járási tanácsnál működű közös munkaügyi döntőbizottságot és a területi munkaügyi döntőbizottságot értesíteni kell.
4. §
(1) A megyei (fővárosi) bíróságoknál szervezett munkaügyi döntőbizottság illetékessége a megyei (fővárosi) bíróságra, valamint a területén levő járásbíróságokra (városi, kerületi bíróságokra) terjed ki.
(2) A megyei (fővárosi) főügyészségeknél szervezett munkaügyi döntőbizottság illetékessége a megyei (fővárosi) főügyészségre, valamint a területén levő járási (városi, kerületi) ügyészségekre terjed ki.
5. §
[Az Mt. V. 237. §-ának (1) bekezdéséhez]
(1) Fegyelmi és anyagi felelősséggel kapcsolatban felmerült munkaügyi vita esetén az ügy előzményeit tartalmazó vállalati iratokat (a fegyelmi eljárásról készített jegyzőkönyvet, káreseti jegyzőkönyvet, leltárértékelést stb.) minden esetben csatolni kell a munkaügyi döntőbizottság irataihoz.
(2) Az (1) bekezdésben említett iratokat a munkaügyi döntőbizottság elnökének a tárgyalás előkészítése során kell bekérnie, és azokat a vállalat köteles haladéktalanul a munkaügyi döntőbizottság rendelkezésére bocsátani; ha pedig a panaszt a vállalat terjeszti elő, az iratokat már ahhoz csatolnia kell.
(3) Fellebbezés, illetőleg felülvizsgálati kérelem benyújtása esetén a munkaügyi döntőbizottság az ügyre vonatkozó összes irattal együtt az (1) bekezdésben említett iratokat is köteles megküldeni a területi munkaügyi döntőbizottsághoz, illetőleg az Mt. 145. § (2) bekezdésében felsorolt ügyekben a járásbírósághoz.
6. §
A 9/1964. (XII. 24.) MüM számú rendelet 4. számú mellékletét képező munkaügyi döntőbizottsági határozat-minta utolsó bekezdésének szövege a következőképpen módosul:
"E határozat ellen a kézbesítést követő tizenöt napon belül a Munkaügyi Döntőbizottságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek, felülvizsgálati kérelemnek* van helye."
Munkakönyv
7. §(1) Az 1/1954. (MTHK 10.) MTH számú utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha a határozott időre vagy a meghatározott munkára szóló munkaviszony esetén a munkaszerződés lejártával a felek megállapodnak újabb hasonló jellegű munkaviszony létesítésében, illetőleg az addig fennállott munkaszerződés meghosszabbításában, a munkakönyvbe a munkaviszony megszűnésének napjaként az újabb idő eltelte szerinti napot kell beírni."
(2) Az Utasítás a következő 15/E. §-sal egészül ki:
"15/E. § Ha a fegyelmi úton elbocsátott dolgozó az Mt. V. 182. § (1) bekezdése alapján a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól mentesül, kérelmére a munkakönyvnek a "kilépett", illetőleg - az 1965. évi január hó 1. napját megelőző időből származó - "azonnali hatállyal elbocsátva" bejegyzést tartalmazó rovatában jelzést (pl. csillagot) kell tenni, a lap alján, a jelzés magyarázataként pedig a következő megjegyzést: "Az Mt. V. 182. § (1) bek. rendelkezése alapján mentesült." E megjegyzést a beírás időpontjának megjelölésével, valamint aláírással kell ellátni és le kell bélyegezni. Ha a dolgozót - az Mt. V. 182. § (2) bekezdése alapján - a vállalat mentesíti, a jelzés magyarázataként a következő megjegyzést kell tenni: "A ...... számú igazgatói határozat szerint az Mt. V. 182. § (2) bekezdése alapján .................. időponttól kezdődően mentesítve"."
(3) Az Utasítás a következő 17/A. §-sal egészül ki:
"17/A. § (1) A szabadságvesztését töltő vagy előzetes letartóztatásban levő dolgozó munkaviszonyának megszűnése esetében a vállalat köteles a dolgozó munkakönyvét a büntetésvégrehajtási intézet parancsnokságának felhívására az intézethez megküldeni.
(2) Az (1) bekezdés szerint átadott munkakönyvet a szabadságvesztés, illetőleg az előzetes letartóztatás tartama alatt a büntetésvégrehajtási intézett őrzi."
Munkavállalói igazolási lap
8. §(1) A 11/1964. (XII. 24.) MüM számú rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a következő 1/A. §-sal egészül ki:
"1/A. § Ha a munkaviszony megszüntetésére az Mt. V. 47. § (1) bekezdés d) és e) pontjaiban felsoroltak miatt vagy bírói ítélet folytán (Mt. 48. §), továbbá ha jogszabálynak meg nem felelően [Mt. V. 50. § (3) bek.] kerül sor, a munkavállalói igazolási lap megjegyzés rovatába "Munkaviszony megszűnés a fegyelmi elbocsátással azonos következményű" bejegyzést kell írni."
(2) A Rendelet 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az alkalmazó vállalat a munkavállalói igazolási lap átvétele napján köteles a nyomtatvány "D" oldalán levő rovatokat kiállítani és a kilépés szerinti vállalatnak megküldeni. Ennek elmulasztása a 4. §-ban foglalt következményekkel jár."
Hatálybalépés
9. §E rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
Veres József s. k.,
munkaügyi miniszter
Lábjegyzet
(A kívánt szót alá kell húzni.)
