adozona.hu
13/1965. (X. 1.) PM rendelet
13/1965. (X. 1.) PM rendelet
a borforgalmi adóról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A borforgalmi adóról szóló 17/1965. (X. 1.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem.
Adóköteles italok:
a bor (ideértve a folyékony borseprőből sajtolással, szűréssel előállított seprőbort is), a must (ideértve a tartósított mustot is), a szőlőcefre, a törkölybor és a gyümölcsbor;
az a) pontban említett italok akkor is, ha azokat nem a vonatkozó jogszabály [1959. évi 23. számú tvr. és 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM számú rendelet]...
13/1965. (X. 1.) PM rendelet
a borforgalmi adóról
A borforgalmi adóról szóló 17/1965. (X. 1.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem.
I.
ANYAGI SZABÁLYOK
Adóköteles italok
1. §Adóköteles italok:
a) a bor (ideértve a folyékony borseprőből sajtolással, szűréssel előállított seprőbort is), a must (ideértve a tartósított mustot is), a szőlőcefre, a törkölybor és a gyümölcsbor;
b) az a) pontban említett italok akkor is, ha azokat nem a vonatkozó jogszabály [1959. évi 23. számú tvr. és 2/1959. (XI. 27.) FM-ÉlmM számú rendelet] előírásainak megfelelően készítették vagy kezelték;
c) a vonatkozó jogszabály [66/1951. (III. 10.) M T számú rendelet] által szesznek nem minősített olyan ital, amelynek a szesztartalma nem vagy nem kizárólag szőlő, illetőleg gyümölcs erjedése útján keletkezett, azonban valamilyen módon a borhoz hasonlóvá tették, illetve e néven hozták forgalomba.
Adózók
2. §(1) A borszőlő és a bor felvásárlására kijelölt vállalat kivételével adózó: az előállító, továbbá az, aki nem saját termésű italt értékesít (R. 1. §).
(2) A R. 1. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásában borforgalmi adó fizetésre köteles előállító:
a) a termelő és
b) az italkészítő.
(3) E rendelet alkalmazása szempontjából termelőnek minősül:
a) aki szőlő vagy gyümölcsös területet (ideértve a lugast is) használ és saját termésű vagy megszerzett anyagból adóköteles italt állít elő; továbbá
b) szőlőterületének részes műveltetése vagy egyéni művelésre való visszahagyása esetében a mezőgazdasági termelőszövetkezet az őt megillető termésrészként átvett, illetőleg abból készített;
c) a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja a termelőszövetkezet részes szőlőművelési módja vagy szőlőterületnek egyéni művelésre visszahagyása esetében a kapott, illetőleg a kapott anyagból előállított;
d) a termelőszövetkezeti csoport tagja mind a jövedelemrészesedés címén kapott (kapott anyagból előállított), mind a saját használatú szőlőterületén elért termésből készített;
e) mind a feles bérbeadó, mind a feles bérlő a termésrészéből előállított
adóköteles italra vonatkozólag.
(4) A részes művelés egyéb eseteire is a feles bérletre vonatkozó szabályok az irányadók, ha a művelőt megillető rész a termés felét meghaladja. Ha a művelőt megillető rész a termés felét nem éri el, mind a saját részére jutott, mind a művelőnek kiadott adóköteles ital tekintetében a műveltető (bérbeadó) minősül termelőnek.
(5) Termelőként kell adóztatni azt a mezőgazdasági termelőszövetkezetet, termelőszövetkezeti csoportot, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetet, hegyközséget és egyéb társulást is, amely tagjaitól vagy más szőlő- és gyümölcstermelőtől elszámolási kötelezettséggel adóköteles italt vesz át vagy az említettektől átvett anyagból adóköteles italt készít (R. 2. § a) pontja).
(6) Italkészítő az, aki szőlő- vagy gyümölcsös területtel nem rendelkezik és megszerzett anyagból adóköteles italt állít elő, illetőleg akinél ipari tevékenysége során adóköteles ital is keletkezik (pl. szeszfőzde, konzervgyár stb.).
Adóalap
3. §(1) Az adó alapja
a) a termelő esetében az elfogyasztott, felhasznált, elidegenített, illetve a nyilvántartott készletből hiányként jelentkező;
b) az italkészítő esetében az előállított;
c) továbbeladó [R. 1. § (2) bek.] esetében az értékesített
adóköteles italmennyiség, az adó esedékessége idejében fennállott állapotára (must, seprősbor, fejtett bor) tekintet nélkül.
(2) A szőlőcefre után a nyerhető must-; héjon, törkölyön erjesztés esetében a nyerhető bormennyiség alapulvételével kell a borforgalmi adót megfizetni.
(3) Ha az adóköteles ital mennységet más anyaggal szaporították, az egész mennyiség után kell a borforgalmi adót megfizetni,
(4) Az adóalap becsléssel való megállapításának van helye, ha
a) az adóköteles italkészletet részben vagy egészben nem jelentették be és az italt a helyszíni ellenőrzésig elfogyasztották vagy elidegenítették;
b) az adóköteles ital megsemmisülésének ténye igazolt, azonban a megsemmisült mennyiség kétséget kizáró módon nem állapítható meg;
c) a nyilvántartásba vett adóköteles italt víz hozzáadásával vagy más módon szaporították, illetve az elfogyasztott készletet hamisítvánnyal pótolták.
(5) Becsléssel kell megállapítani a 23. § (2) bekezdésében említett esetben az óbormennyiséget az ott megszabott határon belül.
Adókedvezmény
4. §(1) A szőlőterület használati jogának (35. §) igazolása esetében adókedvezmény illeti meg:
a) a mezőgazdasági termelőszövetkezetet a tagjai és a munkavállalói (a továbbiakban: tagok) között kiosztott;
b) a termelőszövetkezeti csoportot, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetet és a hegyközséget (a továbbiakban: egyéb szövetkezet) közös művelésű szőlőterülete terméséből előállított és a közös munkában részt vevő tagjai között kiosztott;
c) a mezőgazdasági termelőszövetkezet, az egyéb szövetkezet tagját és az egyéni szőlőtermelőt az elfogyasztott saját termésű bor vagy must után.
(2) A kedvezményes adó alá eső bor-, illetőleg mustmennyiség nem haladhatja meg a gazdasági évben (október 1-től szeptember 30-ig) termelt újbor mennyiségét. Ha az (1) bekezdésben meghatározott termelő az új termését szőlőként adta át a borszőlő és a bor felvásárlására kijelölt vállalatnak, a kedvezménynek óborból való igénybevételét a vám- és pénzügyőri szakasz engedélyezi. Ez esetben az értékesített szőlőt a 26. § (1) bekezdése a) pontjában foglaltak szerint kell átszámítani.
5. §
(1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet és az egyéb szövetkezet a tagjai részére tagonként a gazdasági évben legfeljebb 200 liter bort vagy mustot oszthat ki kedvezményes adótétel fizetése mellett, ha a közgyűlés (csoportértekezlet stb.) a kiosztható ital mennyiségét határozattal, szabályozta. Közös háztartásban élő család tagjai részére kiosztott bor vagy must esetében összesen 250 liter után jár adókedvezmény, függetlenül a háztartásban élő termelőszövetkezeti (egyéb szövetkezeti) tagok számától.
(2) Az egyéb szövetkezet közös munkában részt vevő tagjának azt kell tekinteni, aki évente legalább 90 munkanapot (nő esetében 60 munkanapot) teljesít.
6. §
(1) A 4. § (1) bekezdésének c) pontjában említett termelő - ideértve azt az esetet is, amikor a mezőgazdasági termelőszövetkezet szőlőt osztott ki és abból a tag adóköteles italt állított elő - egész családjára (egy család) nézve a gazdasági évben legfeljebb 250 liter bor vagy must után adózhat kedvezményes adótétellel.
(2) Haszonbérlet, feles bérlet, ingyenes használat esetében az adókedvezmény csak a bérlőt (használót) illeti meg akkor is, ha a haszonbérlet (feles bérlet, használat) a használatba adó összes szőlőterületének csak egy részére terjed ki. Ha a földtulajdonos (földhasználó) a szőlőterületét két vagy több személy részére adta haszonbérletbe, feles bérletbe, illetve használatba és a bérlőnkénti (használónkénti) terület 800 négyszögölnél kisebb, az ilyen bérlők (használók) részére együttesen engedélyezhető kedvezményes adó alá eső összes italmennyiség 250 litert nem haladhat meg. E mennyiséget a bérlők, használók között területük arányában kell felosztani. Egyéb részes művelés (harmados, negyedes stb.) esetében az adókedvezmény a műveltetőt illeti meg. Ilyen esetben a részesnek kiadott adóköteles italmennyiség után járó borforgalmi adót a műveltető köteles megfizetni.
(3) Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet, illetőleg az egyéb szövetkezet tagja a termelőszövetkezettől (egyéb szövetkezettől) kedvezményes adótétellel megadóztatott bort vagy mustot kapott, ezzel a mennyiséggel a családnak az e § szerint járó kedvezményes keretét csökkenteni kell. A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja az e § szerinti adókedvezményt a termelőszövetkezettől részes művelés alapján kapott termésből is igénybe veheti.
(4) Nem illeti meg az adókedvezmény az (1) bekezdésben meghatározott személyt, ha bor kimérésére, illetve árusítására neki, vagy családtagjának jogosítványa van. Az adókedvezményt azokra a gazdasági évekre kell elvonni, amelyekben - az év egy részében is - a jogosítvány fennállott. A mezőgazdasági termelőszövetkezet, egyéb szövetkezet tagját azonban akkor is megilleti az adókedvezmény, ha a szövetkezetnek italmérési jogosítványa van.
Adómentesség
7. §(1) Adómentes:
a) az ipari célra (borpárlat, ecet, ipari sav előállítására) felhasznált adóköteles ital;
b) a borszőlő és a bor felvásárlására kijelölt vállalat által felvásárolt bor vagy must;
c) az állami vagy - a Szövetkezetek Országos Szövetségének felügyelete alatt működő - szövetkezeti vállalat által a gyártási előírásoknak megfelelően készített gyümölcsbor;
d) az igazoltan megsemmisült adóköteles ital, ha a borforgalmi adó a megsemmisülés előtt nem vált esedékessé.
(2) Az állami gazdaság által a munkaviszonyban álló dolgozója részére munkabér vagy prémium címén kiadott, illetőleg az e címen kiadott szőlőből előállított bor vagy must adómentes. Ha azonban a dolgozó az italt értékesíti, a R. 1. § (2) bekezdésében meghatározott adófizetési kötelezettsége keletkezik.
(3) A termelőnél adómentesen kell elszámolni az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája (a továbbiakban: ÁGKER), valamint a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ Szövetkezeti Áru- és Anyagellátó Vállalat (a továbbiakban: VOSZK) részére átadott bort vagy mustot.
Adótételek
8. §(1) A gyümölcsbor, továbbá - a (2)-(4) bekezdésekben foglaltak kivételével - a bor és a must után a borforgalmi adó literenként 5 forint (a továbbiakban: általános adótétel).
(2) A termelő a kedvezményes adótétel alá eső (4-6. §) bor vagy must után literenként 1,50 forint (a továbbiakban: kedvezményes adótétel) adót köteles fizetni.
(3) A termelő az általa 25 liternél kisebb tételekben engedéllyel értékesített (a továbbiakban: kicsinyben értékesítés) saját termésű bor és must után literenként 6 forint borforgalmi adót köteles fizetni. Literenként 8 forintos adótételt kell alkalmazni, ha
a) az ital fogyasztói ára literenként 18 forintot meghalad,
b) a fogyasztói ár nem állapítható meg, vagy
c) az értékesítés jogosulatlanul történt (ez a rendelkezés azonban nem érinti a termelői borkimérésről szóló jogszabály szerint szükséges engedély megszerzésének kötelezettségét).
(4) A bortermelő állami, kísérleti, cél- vagy tangazdaság, állami intézet, intézmény (a továbbiakban: állami gazdaság) által bármilyen tételekben forgalomba hozott bornak vagy mustnak az adótételét (adókulcsát) külön utasítás állapítja meg.
(5) A szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló 1959. évi 23. számú törvényerejű rendelet 15. §-ának megfelelően előállított törkölybor adótétele literenként 50 fillér. A szabályellenesen előállított törkölybormennyiség, továbbá a 7 Malligand foknál nagyobb szesztartalmú törkölybor után a borra vonatkozó adótételeket kell alkalmazni.
(6) A törkölybor és a bor összekeverése esetében az így nyert ital teljes mennyisége után a borra érvényes adótételt kell alkalmazni.
9. §
(1) Aki mint szeszesitalok kicsinybeni forgalomba hozatalára jogosult személy
a) a megszerzett adóköteles italt értékesíti, literenként 2 forint;
b) nem saját termésű anyagból általa előállított italt értékesít, literenként összesen 7 forint (5 Ft általános tételű + 2 Ft külön)
borforgalmi adót köteles fizetni.
(2) Jogosulatlan forgalomba hozatal esetében vásárolt adóköteles ital után literenként 5, vásárolt szőlőből előállított adóköteles ital után 10 forint (5 Ft általános tételű + 5 Ft külön) borforgalmi adót kell fizetni.
(3) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettség:
a) az állami vállalatok, intézetek, intézmények, szövetkezetek stb. forgalmi adójának fizetésére kötelezett szervekre, továbbá
b) az alkalmi (egy alkalomra szóló) jogosítvány alapján kimért italokra.
(4) Az ÁGKER, illetőleg a VOSZK az általa átvett bor és must után [7. § (3) bekezdése] külön utasításban meghatározott borforgalmi adót köteles fizetni.
(5) Ha az állami gazdaság dolgozója a 7. § (2) bekezdésében foglaltak szerint adómentes bort vagy mustot értékesíti, az (1), illetőleg (2) bekezdésben meghatározott adótétel alkalmazásával kell adóztatni.
Esedékesség
10. §(1) Az adóköteles ital után a borforgalmi adó előírás nélkül is esedékessé válik:
a) a termelő esetében a törkölybor kivételével a készletében beállott csökkenéskor;
b) a törkölyborra nézve, valamint az italkészítő esetében a bejelentésre megállapított határidő lejártakor.
(2) Továbbeladás esetében [R. 1. § (2) bekezdés] a külön borforgalmi adó az ital értékesítésekor válik esedékessé.
(3) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adózónál az esedékesség ideje nem állapítható meg, akkor a hiányt megállapító készletellenőrzés időpontja az irányadó,
II.
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
Adóköteles italok bejelentése
(Termésbejelentés)
11. §(1) Az adóköteles italokat adózás céljából történő nyilvántartásbavétel végett a (2)-(5) bekezdésben meghatározott határidőig be kell jelenteni a tárolási helyre illetékes vám- és pénzügyőri szakaszhoz. Ha a termelés és a tárolás különböző helységben történik, a termelés helyére illetékes szervhez is bejelentést kell tenni.
(2) A termelő köteles bejelenteni:
a) 1. a szüret (szőlőszedés) befejezését követő 6 napon belül - a gyümölcsbor kivételével - az általa előállított, illetőleg a megszerzett adóköteles ital összes mennyiségét, beleértve a bejelentést megelőzően értékesített, elszállított stb. mennyiségeket is, valamint a készletében levő óbort és seprőbort;
2. az 1. pont alatti bejelentés megtétele után bármilyen címen megszerzett italmennyiséget a megszerzéstől; saját vagy megszerzett anyagból előállított italokat (ideértve a seprőbort is) pedig az előállítástól számított 6 napon belül;
b) az egyes részek eredményeit az a) pontban meghatározott határidőn belül esetenként, részenként, ha a szüret részletekben történik (előszüret, rész-szüret). A részbejelentésekbe (az utolsóba is) csak a részeredményeket kell beírni. Az össztermést a részbejelentések összege adja.
(3) A mezőgazdasági termelőszövetkezet a részes művelésből, a szőlőterületnek egyéni művelésre visszahagyásából részére járó adóköteles italt köteles bejelenteni, ha azt a bejelentési határidőn belül átvette. Ha az átvétel később történik, a termésbejelentést a művelő köteles e mennyiségre is benyújtani. Az adóköteles ital e későbbi átadása esetében az áttárolás szabályait [29. § (4) bekezdés] kell alkalmazni.
(4) Az italkészítő a megszerzett anyagból készített adóköteles italt az előállítástól (keletkezéstől) számított 6 napon belül köteles bejelenteni. Ha a bejelentéskor korábbi előállításból készlete van, a bejelentésén ezt is köteles feltüntetni.
(5) Gyümölcsbor készítése esetében a gyümölcslének az erjesztés alá vonása megkezdésétől számított 6 napon belül kell a bejelentést megtenni.
12. §
(1) A bejelentésben a mustot, az újbort, a törkölybort, a gyümölcsbort és az óbort egymástól elkülönítve hektoliter-, illetve litermennyiségben kell feltüntetni. El kell különíteni továbbá a saját termésű italtól a megszerzett, illetve megszerzett anyagból előállított mennyiséget. A bejelentési kötelezettség szempontjából közömbös, hogy a megszerzett ital adózott vagy adózatlan. Az előállított bort must állapotában kell bejelenteni. Ha héjon vagy törkölyön erjesztés esetében a kádról való lefejtés a bejelentési határidőn belül nem történt meg, az italt szőlőcefreként kell bejelenteni.
(2) A bejelentéshez e célra rendszeresített, a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervénél díjmentesen kapható levelezőlapot kell használni. A levelezőlapot személyesen vagy posta útján az illetékes vám- és pénzügyőri szakaszhoz kell juttatni. Levelezőlap hiányában más - a szükséges adatokat tartalmazó - írásbeli bejelentést is el kell fogadni.
(3) Ha a hiányos bejelentés kiegészítésére kiadott felhívásnak az adózó nem tesz eleget, a bejelentést meg nem történtnek kell tekinteni.
(4) Az adózó a vám- és pénzügyőri szerv minden olyan felhívásának, amely a terméseredmény nyilvántartásba vételéhez, illetve az adóztatáshoz szükséges adatok közlésére vonatkozik, köteles eleget tenni.
13. §
Ha az állami gazdaság a dolgozói részére munkabér vagy prémium címén, illetőleg a mezőgazdasági termelőszövetkezet, egyéb szövetkezet a tagjai részére adóköteles italt vagy szőlőt oszt ki, annak részletezés nélküli össz-mennyiségét a kiosztás (kiadás) befejezését követő 8 napon belül az ellenőrző vám- és pénzügyőri szakaszhoz köteles bejelenteni.
Készletfelvétel és készletellenőrzés
14. §(1) A vám- és pénzügyőri szerv az adózóknál - a szükséghez képest - az adóköteles italkészlet nyilvántartásba vétele céljából készletfelvételt, ezt követően a gazdasági év folyamán az adózás ellenőrzése érdekében készletellenőrzést végez.
(2) Az adózó köteles mind a készletfelvételkor, mind a készletellenőrzéskor a tárolás helyén megjelenni vagy akadályoztatása esetében felelős megbízottat állítani. A termelés, illetve a tárolás helyétől távol lakó adózó megbízottját az illetékes vám- és pénzügyőri szakasznál írásban köteles bejelenteni. Azt a távol lakó adózót, aki megbízottat nem jelentett be, a készletfelvételre, készletellenőrzésre írásban kell megidézni.
(3) Az idézésre meg nem jelenő adózóval szemben az 1957. évi IV. törvény 20. §-ának a rendelkezései szerint kell eljárni. Másodszori meg nem jelenés, továbbá a készletfelvétel, készletellenőrzés szándékos akadályozása esetében a tárolóhelyiséget hatósági tanú jelenlétében fel kell nyittatni és az ellenőrzés után megfelelően le kell zárni. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) Ha a bejelentési határidőn belül történik helyszíni ellenőrzés, az adózó (megbízottja) köteles az ellenőrzést végző felszólítására a termésbejelentést elkészítem és átadni.
(5) A termésbejelentés után, a készletfelvétel megkezdése előtt az adózó (megbízottja) köteles nyilatkozni, hogy a bejelentett tárolóhelyen kívül máshol adóköteles italt tárol-e, továbbá a készletfelvétel előtt a készletéből elidegenítés vagy fogyasztás történt-e. Ezt a nyilatkozatot írásba kell foglalni és azt az adózónak (megbízottjának) alá kell írnia.
15. §
(1) A bejelentett adóköteles italmennyiséget kell adóalapként nyilvántartásba venni, ha nagyobb mennyiséget nem állapítottak meg.
(2) Mind a készletfelvételkor, mind a készletellenőrzéskor az adózó (megbízottja) a tulajdonában, birtokában, illetve őrizetében levő italkészletet, továbbá a rendelkezésére álló adófizetési bizonylatot, a készletéből történt értékesítésre, fogyatkozásra vonatkozó okmányt köteles megmutatni.
(3) Mind a készletfelvételkor, mind a készletellenőrzéskor a tényleges italkészletet nemenként és tároló edényenként kell megállapítani és a 4. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott termelők esetében fejtett borra át kell számítani. A készletadatokat erre vonatkozó feljegyzésen kell rögzíteni, amelyet az adózó (megbízottja), illetve az ellenőrzést végző köteles aláírni.
(4) Ha a termelő a bejelentési kötelezettségének csak részben tett eleget, de a készletfelvételi helyszíni ellenőrzéskor az összes készletét előmutatja, valamint az addig elfogyasztott, elidegenített mennyiséget bevallja, a be nem jelentett mennyiséget készlettöbbletként kell nyilvántartásba venni. A készlettöbblet miatt nincs eljárásnak helye, ha az a bejelentett mennyiség 20%-át, azon belül a 10 hektolitert nem haladja meg. A 10 hektoliteres mennyiségi határt állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszövetkezet, egyéb szövetkezet esetében nem kell alkalmazni. Az egy hektolitert meg nem haladó készlettöbblet miatt akkor sincs eljárásnak helye, ha az a bejelentett mennyiség 20%-át meghaladja.
(5) A tényleges készlet megállapításának helyessége tekintetében a készletfelvételkor, készletellenőrzéskor a helyszínen előadható, vagy az eljárást követő 24 órán belül a vám- és pénzügyőri szervhez írásban benyújtandó panasznak van helye.
Az adóköteles italkészlet nyilvántartása
16. §(1) Szemleíven kell nyilvántartani
a) a termelő [2. § (3) és (5) bekezdés];
b) a termelő által fenntartott borkimérés adóköteles italkészletét.
(2) A szemleívet e célra rendszeresített nyomtatványokon két példányban kell kiállítani, az egyiket a vám- és pénzügyőri szakasz őrzi, a másikat a termelő részére kell kiadni. A szemleívbe csak a vám- és pénzügyőri szerv jegyezhet be. Minden tárolóhelyre külön szemleívet kell nyitni. A termésbejelentésben megjelölt tárolóhely változását és az új tárolóhelyet a termelő köteles az áttárolást, illetőleg az új tárolóhely használatba vételét 24 órával megelőzőleg az illetékes vám- és pénzügyőri szakasznál bejelenteni.
(3) Az ellenőrzések alkalmával az adatokat a szemleív mindkét példányába be kell vezetni. Ha a termelő a szemleívét elvesztette, a jogszabályban meghatározott illeték lerovása mellett másolatot kérhet. Az illetékbélyeget a vám- és pénzügyőri szakasz által őrzött szemleívre kell felragasztani.
(4) A szemleív a termelő italkészletének és az abban beállott változásoknak mennyiségi nyilvántartásán kívül a borforgalmi adókövetelések előírására és a lerovások elszámolására is szolgál.
(5) A betelt szemleívet és az egyéb elszámolási okmányokat az utolsó bejegyzéstől számított 5 évig meg kell őrizni.
17. §
(1) A szemleívbe bevételként az összes előállított és megszerzett adózott vagy adózatlan italkészletet kell bejegyezni. A 4. § (1) bekezdése c) pontjában említett termelők szemleívébe az előállított adóköteles italkészletet a 22. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti apadásokkal csökkentett mennyiségben kell bevételezni.
(2) A szemleíven nyilvántartott adóköteles italkészletben beállott csökkenést az alábbiak szerint kell kiadásba helyezni:
a) az adómentes tételeket okmányok,
b) az egyéb tételeket okmányok, illetőleg a tényleges helyzet alapján.
18. §
Az italkészítő adóköteles italkészletét a bejelentése alapján csak akkor kell nyilvántartani, ha az esedékességkor nem tett eleget adófizetési kötelezettségének.
Az adófizetés módja és határideje
19. §(1) A borforgalmi adót lehetőleg az e célra rendszeresített négyrészes befizetési lap felhasználásával kell befizetni a postahivataloknál az illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri parancsnokság borforgalmi adóbevételi számlájára. A befizetés kivételesen a borforgalmi adókezeléssel megbízott illetékes vám- és pénzügyőri szakasznál is teljesíthető. Pénzintézetnél számlával rendelkező adózók a befizetéseiket átutalással is teljesíthetik.
(2) Az állami gazdaság, az ÁGKER és a VOSZK adózásának módját külön utasítás szabályozza.
(3) A mezőgazdasági termelőszövetkezet és egyéb szövetkezet az elidegenített adóköteles italmennyiségről a megszerzőnek számlát (bizonylatot) köteles kiállítani és a borforgalmi adót az esedékességet követő hónap 5. napjáig köteles befizetni.
(4) A (3) bekezdésben nem említett termelő a nagybani (25 literes és annál nagyobb) tételekben elidegenített, továbbá a bér, termésrész címén kiadott adóköteles italmennyiség után járó borforgalmi adót az esedékességkor azonnal köteles befizetni és a befizetési lap igazoló szelvényét a megszerzőnek átadni. A termelő a saját fogyasztásra került vagy hiányként jelentkező adóköteles ital után az esedékességet követő hónap 5. napjáig köteles a borforgalmi adót befizetni.
(5) A termelő az 50 filléres adótétellel adózandó törkölybor, valamint az italkészítő az adóköteles italkészlete után járó borforgalmi adót a termés-bejelentés benyújtási határidejének lejártáig köteles befizetni
20. §
(1) A termelői borkimérésben - az állami gazdaság borkimérése kivételével - a hónap első felében (1-15-ig) kimért italok után járó borforgalmi adót a tárgyhónap 20. napjáig, a hónap második felében (16-tól a hónap utolsó napjáig) kimért italok után pedig a következő hónap 5. napjáig kell befizetni és a tárgyhónapban kimért adóköteles italokról a következő hónap 5. napjáig bevallást kell az illetékes vám- és pénzügyőri szakaszhoz benyújtani. A bevallásban félhavonként elkülönítve kell feltüntetni a kimért italok mennyiségét, fogyasztói árát, az esedékes borforgalmi adót és a tárgyhónapban teljesített befizetések keltét, összegét. E rendelkezéseket minden olyan italmérésben alkalmazni kell, ahol saját termésű bort hoznak forgalomba.
(2) A 9. § (1) bekezdésében meghatározott tételű külön (literenként 2 Ft) borforgalmi adót az adózó az esedékesség napját követő hónap 5. napjáig bevallás benyújtása mellett köteles befizetni. A bevallást a vám- és pénzügyőri szakaszhoz kell benyújtani, amelyben a tárgyhónap folyamán forgalomba hozott adóköteles ital nemét és mennyiségét, valamint az esedékessé vált borforgalmi adót kell feltüntetni. A bevallásban külön kell feltüntetni a megszerzett, illetőleg a saját előállítású italt. A befizetési lap igazoló szelvényét a bevalláshoz kell csatolni. A saját előállítású adóköteles ital után az italkészítőre vonatkozó szabályok szerint kell az általános adótétellel számított adót megfizetni.
(3) Az elszámolás [27. § (1) bekezdés] során megállapított borforgalmi adóhátralékot az elszámolás napjától számított 8 napon belül kell befizetni.
Adóvisszatérítés
21. §Az igazoltan adómentes célra felhasznált megadózott italmennyiség borforgalmi adójának visszatérítését az elévülési időn belül lehet kérni attól a vám- és pénzügyőri szervtől, amelynek bevételi számlájára az adó befizetése történt.
Apadások
22. §(1) A 4. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt termelőknél az erjedésre került mustból összesen 10% (forrásra 3%, seprőre 6%, pinceműveletekre 1%), a fejtésre nem került seprős borból 7% (seprőre 6%, pinceműveletekre 1%) apadást kell levonni. A tartósított must, a gyümölcs-, seprő- és óbor, valamit a borként adózandó törkölybor után 1% kezelési veszteség számítható fel. A forrásra, seprőre meghatározott apadást a must, illetőleg a seprős bor után egy ízben, a kezelési veszteséget gazdasági évenként kell felszámítani.
(2) Ha a termelő mustot vagy seprős bort fogyaszt, vagy idegenít el, ez esetben a szemelívén előre a javára írt apadást (10, illetve 7%) vissza kell terhelni (bevételként kell bejegyezni).
(3) Az (1) bekezdésben nem említett termelők javára a következő apadások számíthatók fel:
b) törkölybor, gyümölcsbor készítése esetében az (1) bekezdésben meghatározott apadás.
(4) A híg borseprő mennyiségét a szőlő érési állapotától, feldolgozási módjától függően -tényadatok alapján - a megyei (fővárosi) vám-és pénzügyőri parancsnokság a (3) bekezdés a/3, pontjában foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.
(5) Palackozással foglalkozó adózó javára a palackozásra került italmennyiség után legfeljebb 2% veszteség számítható fel.
(6) A felszámítható apadás a termelőt csak a tényleg felmerült hiány erejéig illeti meg.
Borkeverés
23. §(1) A termelő a készletfelvételt megelőzően mustot vagy újbort óborral csak az illetékes vám-és pénzügyőri szakaszhoz tett előzetes bejelentés és az említett szerv ellenőrzése mellett keverhet össze.
(2) Ha a termelő az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése nélkül végzi el a keverést, az összekevert italt teljes egészében újbornak kell minősíteni és emiatt a szemleíven nyilvántartott óborkészletben jelentkező hiány után a borforgalmi adót elő kell írni. Indokolt esetben a vám- és pénzügyőri szakasz engedélyezheti, hogy a kevert italnak legfeljebb 20%-át óborként számolják el.
(3) Ha a termelő az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül összekevert adóköteles italt a termés bejelentésében óborként tüntette fel és a készletfelvételkor is ilyenként mutatta meg, a bekevert újbort adózás alól elvonni szándékolt italnak kell tekinteni.
(4) Az óbort javítás céljából friss, kipréselt szőlőtörkölyre csak az illetékes vám- és pénzügyőri szakaszhoz tett előzetes bejelentés után és e szerv ellenőrzése mellett szabad felönteni.
Adóköteles italok megsemmisülése, megromlása
24. §(1) Ha az adóköteles ital megsemmisül, ezt a körülményt az esemény tudomásra jutását követő 24 órán belül az illetékes vám- és pénzügyőri szakasznál be kell jelenteni.
(2) Megromlás címén az adóköteles italmennyiség csak akkor mentesíthető az adó alól, ha az vizezés vagy más művi beavatkozás nélkül, a kellő gondosság ellenére vált emberi élvezetre alkalmatlanná és e körülményeket a vám- és pénzügyőri szakasz a vizsgálat során megállapította. A vizsgálatot az érdekeltnek kell kérnie. Ha a vizsgálat során az adóköteles italnak vízzel vagy egyéb meg nem engedett anyaggal való kezelését állapítják meg, a szakértői vizsgálat költségei az adózót terhelik. Az emberi élvezetre alkalmatlanná vált készletet ipari feldolgozásra át kell adni állami (szövetkezeti) vállalatnak, ha erre is alkalmatlan, az illetékes vám- és pénzügyőri szakasz ellenőrzése mellett meg kell semmisíteni.
(3) Megsemmisült vagy megromlott adóköteles italt az illetékes vám- és pénzügyőri szakasz határozata alapján kell adómentesen kezelni.
Mustsűrítés, must vagy bor töményítése. egyéb feldolgozása
25. §(1) Mustsűrítés, must vagy bor töményítése esetében a készletcsökkenés adómentes leírásának csak akkor van helye, ha a műveletet az illetékes hatóság engedélyezte és a saját üzemben végzett eljárást annak megkezdése előtt az illetékes vám- és pénzügyőri szakasznál bejelentették. Ha a sűrítést, illetve töményítést más vállalat végezte, az átadott, illetve visszaszállított adóköteles italt a 29. § (4) bekezdésében foglaltak szerint be kell jelenteni.
(2) Ha az adóköteles italból ecetet vagy más anyagot nem állami (szövetkezeti) vállalat készít, azt a felhasználni kívánt italmennyiség közlésével, a művelet megkezdése előtt a vám- és pénzügyőri szakasznál be kell jelenteni.
Becslés
26. §(1) A becslést adatokra kell alapozni és minden olyan körülményt, amely az adóalapra befolyással lehet, vizsgálni kell. Szükség esetén hasonló szőlőterület termését kell alapul venni. A becslésnél közepes eredményként a következő adatokat kell figyelembe venni:
a) 100 kg szőlőnek (szőlőcefrének) 74 liter must, 100 liter mustnak 91 liter bor, 100 kg szőlőnek 26 kg szőlőtörköly, 100 kg szőlőtörkölynek 260 liter fejtett bor felel meg,
b) a szőlőcefréből nyerhető seprős bormennyiséget oly módon kell megállapítani, hogy törkölyön való erjesztésnél 25, héjon való erjesztésnél 20%-kal kell a szőlőcefre mennyiségét csökkenteni.
(2) A becslés eredményéről az adózót határozattal kell értesíteni.
Elszámolás
27. §(1) A szemleívvel ellátott adózónál időközön ként - készletellenőrzéssel együtt - elszámolást, lehetőleg a gazdasági év végéig végelszámolást kell tartani.
(2) Az elszámolás az adóköteles italkészletben megállapított csökkenés mennyiségének és az ez után fizetendő borforgalmi adó összegének megállapításából, illetve a befizetéseknek a fizetendő adó összegével való összehasonlításából áll.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adózót a folyékony borseprővel is el kell számoltatni. Ha nem tudja igazolni, hogy a híg borseprőt pálinkafőzésre használta fel vagy ipari célra értékesítette, a javára elszámolt seprőmennyiség 4%-ának levonása után maradó mennyiség 55%-át, mint seprőbort a szemleívébe be kell vételezni.
(4) Az elszámolás adatait be kell jegyezni a szemleívbe. Az adózó birtokában levő szemleív példányba tett bejegyzés az elszámolás során történt adóelőírásokról az értesítést pótolja. Az elszámolás alkalmával történt bejegyzéseket a kiküldött és az adózó a szemleív mindkét példányán köteles aláírni. Ha az adózó szemleívébe az adóelőírás bejegyzése nem történt meg, részére értesítést kell kiadni. Ha a bejegyzés azért maradt el, mert az adózó az elszámoláskor szemleívét nem adta át, az elmaradt bejegyzés pótlását nem igényelheti. Az adóelőírás ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye.
28. §
(1) Ha az ellenőrzés alkalmával az előző készletmegállapításkor számbavettnél nagyobb italkészletet találnak, a többletet a szemleíven fel kell tüntetni. Ha az adózó nem tudja igazolni, hogy a többlet adózott vagy nyilvántartott készletből származik, adó alól elvont, illetve elvonni szándékolt italnak kell tekinteni.
(2) Ha a borkimérésben a kicsinybeni értékesítésre szánt bort az egyéb készlettel egy helyiségben tárolják, az elszámoláskor mutatkozó összes készletcsökkenés után a borkimérésre érvényes adótételek szerint kell a borforgalmi adót megfizetni.
(3) Ha több termelő (adózó) által közösen tárolt adóköteles italkészletben hiány keletkezik és nem állapítható meg, hogy az kit terhel, a hiány után járó adóért a termelők (adózók) az eredetileg tárolt készleteik arányában felelősek.
Adóköteles italok szállítása, birtokban tartása
29. §(1) A 25 litert meghaladó mennyiségű adóköteles ital szállítása, nem termelők által birtokban tartása esetében a borforgalmi adó lerovását, illetőleg az ital nyilvántartott készletből származását igazolni kell.
(2) Igazolásként elfogadható:
a) adózatlan ital esetében a vám- és pénzügyőri szakasz által kiállított bortermelői (szállítási) igazolvány (a továbbiakban: igazolvány),
b) az adó esedékességének beállta esetében a termelő által kiállított számla vagy bizonylat, illetve olyan okmány, amely az adó lerovásának vagy az ital származásának igazolására szolgál,
(3) A (2) bekezdésben felsorolt igazolások a szállítás igazolására csak a kiállításukat követő három napon belül használhatók fel. E határidő lejárta után az igazolás érvényességét a vám- és pénzügyőri szakasz meghosszabbíthatja.
(4) Ha a termelő az adó megfizetése nélkül borkimérésbe vagy más községben levő tárolóhelyre adóköteles italt szállít, köteles e szándékát az elszállítás előtt a tárolás helyére illetékes vám- és pénzügyőri szakasznál bejelenteni. A szerv a bejelentés alapján igazolványt állít ki. A szállítás befejezését követő munkanapon az igazolványt az új tárolási helyre illetékes vám-és pénzügyőri szakasznak át kell adni. A termelőnek ugyanabban a községben más tárolóhelyre, továbbá az állami felvásárló szerv telepére való szállításaihoz igazolvány nem szükséges, azonban ellenőrzéskor a szemleívet fel kell mutatnia.
(5) Ha a termelő értékesítés céljából az igazolvánnyal szállított adóköteles italt vagy annak egy részét az igazolványban meg nem határozott helyen 24 órát meghaladó időre elhelyezi, köteles ezt az ideiglenes tárolóhelyre illetékes vám-és pénzügyőri szakaszhoz bejelenteni.
Könyvvezetési kötelezettség
30. §(1) A jogszabály által számviteli nyilvántartások vezetésére kötelezett adózó köteles a nyilvántartásokat oly módon vezetni, hogy abból az adóköteles italok készletváltozása, továbbá az adókötelezettség megállapítható legyen. Ezek az adózók az általuk értékesített, kiadott adóköteles italmennyiségekről kötelesek az átvevő részére az ital származásának megállapítására alkalmas bizonylatot kiadni.
(2) Azok a vállalatok, szövetkezetek, amelyek borforgalmi adóköteles italok kimérésével, elárusításával vagy feldolgozásával foglalkoznak, a számviteli anyagnyilvántartásukat a beszerzett, forgalomba hozott, illetve feldolgozott italok mennyiségének megállapítására alkalmas módon kötelesek vezetni.
(3) A termelői borkimérésben - ideértve minden italmérési üzletet, amelyben saját termésű bort hoznak forgalomba - raktárkönyvet kell vezetni. E könyvbe a beszállított adóköteles italok mennyiségét beérkezés után azonnal, az eladott (kiadott) tételeket pedig összesítve naponta, az eladást követő nap reggel nyolc óráig be kell jegyezni. A raktárkönyvnek az eladott tételek fogyasztói árára vonatkozólag is pontos adatokat kell tartalmazni. Az ilyen üzletekben a fogyasztói árjegyzéket ki kell függeszteni.
Ellenőrzés, hatáskör
31. §(1) Az adóköteles italok nyilvántartásba vételét, a borforgalmi adózás ellenőrzését, az elszámolások elvégzését, valamint a lakosság által fizetendő borforgalmi adó kezelését és behajtását a vám- és pénzügyőri szervek látják el. E szervek kezelik és szedik be - a Központi Adóhivatal hatáskörébe tartozók kitételével - az állami és szövetkezeti szervek által fizetendő borforgalmi adót is.
(2) A vám- és pénzügyőrség tagjai a szolgálatuk ellátása során jogosultak:
a) az adózó olyan helyiségeiben (pince, raktár, italmérés, kamra, lakóhelyiség, udvar stb.) megjelenni és ellenőrzést végezni, ahol az adóköteles italt tart vagy tarthat,
b) az italszállítmányokat ellenőrizni, járműveket, személyeket feltartóztatni és az adóköteles italok származását igazoltatni,
c) közforgalmú szállító vállalat utasainak gyanús csomagjait a szállítóeszközökön vagy az állomásokon megvizsgálni,
d) vasúton, postán stb. szállításra feladott küldemények tekintetében a vasúti, postai üzletszabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével intézkedéseket tenni.
(3) Az eljárás ellen a kiküldő szervhez vagy annak feletteséhez panasznak van helye.
(4) A vám- és pénzügyőri szervek ellenőrzési hatásköre az (1) bekezdésben foglaltakon kívül kiterjed azokra a vállalatokra (szövetkezetekre) is, amelyek adóköteles italok forgalombahozatalával, feldolgozásával foglalkoznak.
(5) Az ellenőrzés alatt álló személy (jogi személy), megbízottja, alkalmazottja köteles az ellenőrzéshez szükséges segítséget és felvilágosítást megadni, segédeszközt, nyilvántartási anyagot, bizonylatot rendelkezésre bocsátani és az italkészletet megmutatni.
32. §
(1) A 31. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörben - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - első fokon a vám- és pénzügyőri szakasz jár el.
(2) A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri parancsnokság jár el első fokon:
a) az adópótlék elengedésével és mérséklésével;
b) az adóvisszatérítés elrendelésével;
c) a behajthatatlanság címén való adótörléssel kapcsolatos ügyekben.
(3) A megrövidített és a megrövidítés veszélyének kitett borforgalmi adót (adókülönbözetet) a pénzügyi szabálysértés elbírálásával megbízott pénzügyi szerv veti ki, illetve állapítja meg a pénzügyi szabálysértésre vagy az adócsalás bűntettével kapcsolatos eljárásra vonatkozó általános szabályok szerint.
(4) A megrövidített borforgalmi adót a pénzügyi szabálysértés elbírálására hatáskörrel és illetékességgel bíró szerv bevételi számlájára kell befizetni. Beszedése iránt is e szerv intézkedik.
Lefoglalás
33. §(1) Az adóköteles italok lefoglalásának a Büntető eljárás szabályai, illetőleg a pénzügyi szabálysértésre vonatkozó rendelkezésekben foglaltak szerint van helye.
(2) A lefoglalt tárgyak előzetes értékesítése tekintetében a 14/1957. (XII. 5.) 1 M számú rendeletben és a 114/1961. (IK. 13-14.) IM számú utasítással módosított 135/1957. (IK. 24.) I M számú együttes utasításban foglaltak az irányadók pénzügyi szabálysértés esetében is azzal az eltéréssel, hogy a nyomozóhatóságot megillető jogkört az eljárás lefolytatására jogosult szerv gyakorolja.
(3) A lefoglalt italokat a tárolóedényekkel együtt kell elszállítani. Az edényt a lefoglalástól számított hat hónapon belül előadott kérelemre vissza kell adni. Erre a tulajdonost írásban figyelmeztetni kell. Ha ez időn belül nem jelentkezik, az edényeket értékesíteni kell.
Adóbehajtás, adópótlék, egyetemlegesség
34. §(1) A borforgalmi adó behajtására, az adók kivetésére és beszedésére vonatkozó Jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(2) Ha a termelő a szemleívén előírt borforgalmi adótartozását a fizetési határidőn belül nem rendezi és ezért ellene adóbehajtási intézkedést alkalmaztak, a hátralék megállapításának időpontjától adópótlék fizetési kötelezettsége keletkezik. Az adópótlékot az adóbehajtási intézkedést megelőző elszámolástól kell felszámítani.
(3) A borforgalmi adóra vonatkozó egyetemleges fizetési kötelezettséget a R. 2. §-ában, valamint az adók kivetéséről és beszedéséről szóló 57/1957. (IX. 6.) Korm. számú rendeletben foglaltak alapján kell megállapítani,
(4) Az egyesülés vagy beolvadás folytán megszűnt jogi személy borforgalmi adóhátraléka a jogutódot terheli.
Földhasználat igazolása
35. §(1) A termelő a földhasználati jogát az adóztatásra illetékes vám- és pénzügyőri szerv felhívására köteles igazolni. Az igazolás elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetében az adókedvezményt meg kell tagadni, illetőleg az esetleg már megadott adókedvezményt meg kell vonni.
(2) A tulajdonjogon és a haszonélvezeten alapuló földhasználati jogot megfelelő okmányokkal kell igazolni. A szerződésen alapuló földhasználatot az adókedvezmény szempontjából csak akkor lehet igazoltnak tekinteni, ha a szerződést írásba foglalták és az a jogszabály előírásainak megfelel. A munkaviszonyon alapuló földhasználatot a munkáltató igazolásával kell tanúsítani.
Szakértő
36. §Ha a borforgalmi adókötelezettséggel kapcsolatban az adóköteles ital neme, minősége, alkoholtartalma, évjárata tekintetében - ideértve az ó- és újbor összekeverését is - vita keletkezik, az Országos Borminősítő Intézet és az Országos Borvizsgáló. Szakértő Bizottság szakvéleménye az irányadó.
Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések
37. §(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 2/1960. (I. 22.), a 11/1961. (VI. 20.) és a 8/1963. (V. 28.) PM számú rendelet hatályát veszti.
(2) Az adókedvezményre vonatkozó szabályokat az 1965/66. gazdasági évtől alkalmazni kell,
Timár Mátyás s. k.,
pénzügyminiszter