adozona.hu
6980/1945. ME rendelet
6980/1945. ME rendelet
az állandó összegű okirati és közigazgatási illetékek újabb megállapításáról és az illetékekre vonatkozó egyes jogszabályok kiegészítéséről és módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ideiglenes nemzetgyűlési által az 1944. évi december hó 22-én adott felhatalmazás alapján a minisztérium a következőket rendeli:
Az illetékekre vonatkozó eddigi jogszabályok szerint állandó összegű illeték alá eső okirat első példányának első íve - amennyiben ennek a rendeletnek I. Cím II. Fejezete (3-50. §) az okiratra más illetéket nem állapít meg - 30 P illeték alá esik.
Az okirat - ideértve nemcsak az állandó összegű illeték alá esőt, hanem a váltó kivételével minden más, bármilyen i...
6980/1945. ME rendelet
az állandó összegű okirati és közigazgatási illetékek újabb megállapításáról és az illetékekre vonatkozó egyes jogszabályok kiegészítéséről és módosításáról
Az ideiglenes nemzetgyűlési által az 1944. évi december hó 22-én adott felhatalmazás alapján a minisztérium a következőket rendeli:
I. CÍM
Okirati illetékek
I. FEJEZET
Általános illetéktételek
1. §Az okirat első íve
Az illetékekre vonatkozó eddigi jogszabályok szerint állandó összegű illeték alá eső okirat első példányának első íve - amennyiben ennek a rendeletnek I. Cím II. Fejezete (3-50. §) az okiratra más illetéket nem állapít meg - 30 P illeték alá esik.
2. §
Az okirat másodpéldányai és ívei
(1) Az okirat - ideértve nemcsak az állandó összegű illeték alá esőt, hanem a váltó kivételével minden más, bármilyen illeték alá eső okiratot is - első példányának második és többi íve, valamint a második és többi példány minden íve - amennyiben ennek a rendeletnek I. Cím II. Fejezete (3-50. §) az ívekre és példányokra vonatkozólag másként nem rendelkezik -15 P illeték alá esik. Ez az ívenkinti illeték azonban az első példány első ívére járó illetteknél nagyobb nem lehet
(2) A váltó második és többi példánya a 901/1925. PM rendelet (Rt. 1925. évf. 993. o.) 1. §-a értelmében ugyanolyan illeték alá esik, mint az első példány.
(3) Közjegyzői okirat hiteles kiadványait az okirati illeték szempontjából az okirat második és többi példányának kell tekinteni.
II. FEJEZET
Az okiratokra vonatkozó különös rendelkezések
3. §Ajánlatok
(1) Ajánlatok vagy Ígéretek valamely szerződés megkötésére (ideértve a közszállításra tett ajánlatokat is) a következő okirati illeték alá esnek:
1. Ha az ajánlati összeg 1.000 pengőt meg nem halad, az ajánlat illetékmentes.
2. Az okirat első ívének illetéke, ha az ajánlati összeg
a) 1.000 pengőnél több, de 10.000 pengőt meg nem halad, 10 P,
b) 10.000 pengőnél több, továbbá, ha az ajánlati összeg magából az okiratból ki nem tűnik, 20 P-
(2) A 44466/1936. püm. (Rt. 1936. évf. 208. o.) és a 146438/1938. püm. számú (P. K. 961. o.) rendeletek hatályukat vesztik.
4. §
Alkuszok kötjegyei
Ha az alkuszok (jogosított tőzsdei ügynökök) kötjegyei (III. díjj. 5. tétel) az alkusz (jogosított tőzsdei ügynök) rendes üzletkörének tárgyaira vonatkoznak, tekintet nélkül arra, hogy azokat a felek aláírták-e vagy sem, darabonkint 10 P illeték alá esnek-
5. §
Szerződés teljesítéséről kiállított okiratok
(1) Szerződés teljesítéséről készült okirat ugyanolyan illeték alá esik, mint az a szerződési, amelynek teljesítését az okiriaft tanúsítja.
(2) Az (1) bekezdés irányadó arra az ók iratra (jegyzőkönyvre) is, amely csupán a szerződés valamely kikötésének szerződésszerű teljesítését tanúsítja (pl. a szállított áru átadását, átvételét tanúsító okirat, az árunak mennyiségi vagy minőségi megvizsgálásáról készített okirat [jegyzőkönyv] stb.).
(3) Ha a szerződés után járó illetéket mér lerótták, vagy a szerződésre jogszabály tárgyi illetékmentességet állapít meg, abban az esetben az (1) bekezdésben említett okirat (jegyzőkönyv) után csak az állandó összegű okirati illeték (1. §) jár, ha azonban a szerződés után járó százalékos illeték kevesebb, akkor az ilyen okiratra (jegyzőkönyvre) is ezt a százalékos illetéket kell leróni.
(4) A (3) bekezdés szerint alacsonyabb 1 letek alá eső okirajtra (jegyzőkönyvre) az 5100/1931. ME rendelet (Rt. 1931. évf. 1408. o.) 62. §-ának (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) 1920:XI. tc. 72. §-a, a 33990/1918. püm. sz. végrehajtási utasítás 85. §-a, valamint a 131955/1937. püm. sz. rendelet (Rt. 1937. évf. 1510 o.) hatályát veszti.
6. §
A bizonyítvány
(1) Az olyan bizonyítvány (111. díjj. 21. tétel a) pont), amelyben bíróság, állami, törvényhatósági, községi vagy egyházi hatóság, hivatal vagy hivatalos személy, kamara, ipartársulat, ipartestület és hasonló célú, törvény alapján szervezett testület tényeket, személyes; vagy tárgyi tulajdonságokat vagy körülményeket, értékeket stb. bizonyít, vagy tanúsít, 15 P illeték, alá esik.
(2) Az anyakönyvi kivonat az (1) bekezdésben meghatározott illeték alá esik. Ha egy kivonat az anyakönyvbe bejegyzett születési, keresztelési, házassági vagy esketésii, vagy halálozási esetek közül egynél több esetet tanúsít (családi értesítő), az illetéket annyiszor kell leróni, ahány ilyen esetet a kivonat tanúsít.
(3) Az állampolgársági bizonyítvány illetéke 100 P.
(4) Az 1894:XXXIII. tc. 59. !§-ábían meghatározott tanúsítvány 50 P illeték alá esik.
(5) Az olyan bizonyítvány, amelyet nem az (1) bekezdésben megjelölt bíróság, hatóság, hivatal, hivatalos személy vagy köztestület, hanem más állít ki - ideértve a közjegyzőt is -> amennyiben arról különös rendelkezés a következő fokban nincs, 30 P illeték alá esik.
7. §
A munkakönyv
(1) A háztartásban, mezőgazdaságban vagy kereskedelmi és iparvállalatnál bármily alkalmazásban álló részére a cseléd-vagy ipartörvény vagy más törvény szerint az arra rendelt hatóság által kiállított munkakönyv vagy egyéb bizonyítvány (111. díjj. 21. tétel b) pont és 23. tételi, amelynek célja az, hogy az illető alkalmazott illető- sége, személyes tulajdonságai és viszonyai, magaviselete, szolgálata vagy elbocsáttatása felől nyújtson tájékoztatást, könyven-kint vagy bizonyítványonkit 5 P illeték alá esik.
(2) Ugyanilyen illeték alá esik az (1) bekezdésben felsoroltak részére hivatalosan vagy a munkaadó által külön kiállított szolgálati és magaviseleti bizonyítvány is.
8. §
Iskolai és tanulmányi bizonyítványok
Egyéb bizonyítványok
Iparostanulók szerződései
(1) Iskolai és tanulmányi bizonyítvány (111. díjj. 21. tétel c) pont), amelyet félév vagy évfolyam végén letett egy vagy több vizsga eredményéről köztanintézet és azzal egyenlő hatályú bizonyítvány kiadására jogosított magántanintézet ad ki. továbbá az egyetemeknél szokásos félévi leckehallgatási bizonyítvány, tekintet nélkül arra, hogy egy vagy több tantárgy hallgatását bizonyítja, 5 P illeték alá esik.
(2) Az olyan iskolai bizonyítvány, amelyben egyszerre több félévi vagy több egész évi vizsga letételéit, illetve több különálló tanfolyam eredményét bizonyítják, anélkül, hogy végleges bizonyítvány lenne, annyiszor 5 P illeték alá eisák, ahány félév, egész év vagy önálló tanfolyam eredményére vonatkozik.
(3) A középiskolai érettségi bizonyítvány, a felsőbb iskolai tanulmányok befejezését igazoló bizonyítvány (abszolutórium), valamint az államvizsgáról ési szigorlatról kiadott bizonyítvány illetéke 30 P.
(4) A tudori (doktori) oklevél, tanári, mérnöki és egyéb felsőiskolai tanulmányok elvégzéséhez, és külön vizsga letételéhez kötött képesítést tanúsító oklevél (bizonyítvány) illetéke 100 P.
(5) Az egyes közigazgatási szolgálati ágazatban megkívánt külön szajkvizsgákról kiadott bizonyítvány 30 P. illeték alá esik.
(6) Küldöncvállalat és vagyonőrző vállalat által alkalmazottai részére kiállított és a rendőrhatóság által láttamazott személyazonossági igazolvány 5 P illeték alá esik.
(7) Az ipartörvény (1922:XII. törvénycikk) 105. §-a, valamint 106. §-a értelmében az iparostanuló részére az iparhatóság által kiadott bizonyítvány illetéke 5 P.
(8) Az iparostanulóikkai az ipartörvény 76. §-a értelmében kötött tanszerződések - tekintet nélkül arra, hogy a tanuló csak ellátást és oktatást kap-e vagy egyúttal bért is kap, vagy pedig ellátást nem, hanem csak bért kap - 5 P illeték alá esnek. A tanszerződés megkötése céljából az ipartörvény 76. §-ának (4) bekezdése értelmében kiállított orvosi bizonyítvány illetéke, ha a bizonyítványt más célra nem használják, 5 P. Az ilyen orvosi bizonyítványra fel kell jegyezni a célt, amelyre kiállították.
9. §
Az engedmény
(1) A pénzbeli követelés átruházásáról készült okirat (engedmény) az 1927: V. tc. .28. §-ában meghatárzott legmagasabb összeg helyett 500 P állandó okirati illeték alá esik. Az illeték azonban az engedményezés ellenértékének, ha pedig aiz ellenérték az okiratból nem tűnik ki, az engedményezett követelésnek 1%-ánál több nem lehet.
(2) Kereskedő által vagy kereskedőre kiállított utalvány engeményezése (ill. díj. 32. tétel b) pont), továbbá kereskedő kötjegyére, tengeri (hajós elismervényére, fuvarlevélre, fuvaros rakjegyére, kiszolgáltatási jegyre, közraktári zálogjegyre (warrantra), tengeri hajós kölcsönlevélre és tengeri biztosítási jegyre vezetett engedmény (111. díjj. 32. tétel c) pont) s végül a Magyar Nemzeti Bank utalványára vezetett engedmény (111. díjj. 32. tétel e) pont) 10 P illeték alá esik; hacsak az okirat tárgyának értéke után 1%-kal számított illeték nem kevesebb, amely esetben ezt a százalékos illetéket kell leróni.
10. §
A fordítás
(1) A fordítás (ül. díjj. 40. tétel), amelynek hitelességét hiteles tolmács, közjegyző, hatóság vagy hivatal bizonyítja, ívenkint 30 P illeték alá esik,
(2) Az ilyen fordítás hitelesítése után külön illeték nem jár.
11. §
A halász jegy
(1) A halászjegy (1888:XIX. te 8. §) illetéke: személyenkint egész évre 100 P, 30 napra (idényhalászjegy) 50 P, a halászatra jogosított segédszemélyzete és munkásai részére személyenkint egész évre 25 P.
(2) Szabályszerű útlevéllel rendelkező külföldi számára a Balatonban hét napnál nem hosszabb ideig való horgászásra a Balatoni Halászati Társulat és a Balatoni Halászati Részvénytársaság által közösen kiállított engedélyokirat, amely az érvényessége idejében és területén egyúttal az 1888:XIX. tc. 8. §-ának megfelelő halászjegynek is számít, 30 P illeték alá esik. Az illetéket az engedélyiratra felragasztott és a székesfővárosi pénzügy igazgatós ág bélyegjelző osztálya hivatalos bélyegzőjével felülbélyegzett okirati illetékbélyeggel kell leróni.
(3) A 76688/1933: püm. (Rt. 1933. évf. 1908. o.) és 73749/1934. püm. számú (Rt. 1934. évf. 455. o.) rendeletek hatályukat vesztik.
12. §
A hitelesítés
(1) Okiraton vagy irományon levő aláírás valódiságának bíróság, hatóság, hiteles hely vagy közjegyző által bizonyítása, hitelesítése (III. díjj. 45. tétel és 65. tétel) b) pont) minden egyes aláírás után 20 P illeték alá esik.
(2) Kereskedelmi cég és társasági szerződés aláírásának hitelesítése aláírásonkint 50 P illeték alá esik.
(3) A 3450/1943. ME sz. rendelet (Bp. K. 142. sz.) 20. §-a alá nem tartozó másolatnak a fenti (1) bekezdésben felsoroltak résziéről hitelesítése, ha a másolat jogügyletet tartalmazó okiratról készült, ívenkint 30 P illeték alá, egyéb esetben pedig ivenkint 15 P illeték alá esik.
(4) Ha a másolat jogügyletet nem tartalmazó olyan okiratról készült, amely állandó összegű illeték alá esik, a hitelesítés után ívenkint lerovandó illeték nem lehet több, mint amennyi illeték az eredeti okirat első ívére jár.
13. §
Az ígérvény jegy
Az ígérvény jegy (III. díjj. 47. tétel) illetéke 50 P.
14. §
Biztosítéki jelzálogjog alapításába és törlésébe beleegyező nyilatkozat
(1) A biztosítéki jelzáloeiog alapításába beleegyező nyilatkozatnak az 5730/1941. ME rendelet (Rt. 1941. évf. 2.117. o.) 6. §-a (1) bekezdésében szabályozott legkisebb illetéke 30 P.
(2) A keretbiztosítóki jelzálogjogot vagy egy részét átruházó nyilatkozatot tartalmazó okiratnak az 5730/1941. ME rendelet 6. §-a (2) bekezdésében szabályozott illetéke 30 pengőre módosul.
(3) A biztosítéki jelzálogjog törlésére irányuló engedélyről kiállított okiratnak az 5730/1941. ME rendelet 7. §-ában szabályozott legkisebb illetéke 30 P.
15. §
A hitelmegállapodás
(1) Hitelezési jogviszonyt szabályozó olyan okirat (biztosítéki, hitelbiztosítéki, folyószámla-hitelbiztosítéki okirat, hitelmegállapodás stb.), amely a hitelezett pénzösszeg felvételének elismerését nem tartalmazza, 50 P illeték alá esik. Ezt az illetéket akkor is le kell róni, ha az okiratot levélalakban állítják ki.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett okirat telekkönyvi bejegyzésre alkalmas biztosítéki jelzálogjog (Jt. 63., 66-68. §) alapításába beleegyező nyilatkozatot is tartalmaz, akkor az okiratra nem az (1) bekezdésben megállapított illeték, hanem a biztosítéki jelzálogjog alapításába beleegyező nyilatkozatra megállapított (5730/1941. ME rendelet 6. §) százalékos illeték jár. Ez az illeték 50 pengőnél kevesebb nem lehet.
16. §
A jelzálogadóslevél és a telekadóslevél
Jelzálogadóslevélnek, telekadóslevélnek (Jt. 87. §), a telekkönyvi hatóság által kiállításáért (1500/1929. PM rendelet [Rt. 1929. évf. 2-111. o.] 5. §) 100 P, részjelzálogadóslevélnek (Jt. 97. §) kiállításáért pedig adóslevelenkint még külön 10 P illetéket kell leróni. A jelzálogadóslevélről (részjelzálogadóslevélről, telekadóslevélről) a telekkönyvi (hatóság által kiállított másodlat (1500/1929. PM rendelet 6. §) 20 P illeték alá esik,
17. §
A biztosítéki okiratok illetékkedvezménye
(1) A köztartozás biztosítása céljából jelzálogjog alapításába beleegyező, vagy kezességvállalást tartalmazó okirat, ideértve a vám- és fogyasztási adó hitelezésének kieszközlése céljából kiállított ilyen okiratot is, 20 P illeték alá esik; de ha az érték szerint járó 1%-os illetek kevesebb, akkor csak ezt a százalékos illetéket kell leróni-
(2) Állami hatóságnál, törvényhatóságnál, községnél, ezek bármelyike által kezelt alapítványnál, valamint bármelyikük alá tartozó intézetnél vagy vállalatnál, üzemnél (4260/1929. ME rendelet [Rt. 1929. évi. 1.174. o.] 4. §.);
1. üzleti biztosítékul letett kezességi okirat 200 P illeték alá esik; az illeték azonban a kötelezettség értékének, amelyért a kezességet vállalják, 1%-nál több nem lehet,
2. bánatpénzül letett kezességi okirat 20 P illeték alá esik; az illeték azonban a kötelezettség értékének, amelyért a kezességet vállalják, 1%-nál több nem lehet.
(3) Az (1)-(2) bekezdéseik szerint járó illetéket akkor is le kell róni, ha a jelzálogjog alapításába beleegyezést vagy kezességvállalást kereskedelmi levélbe foglalják.
(4) Ha az állami hatóságnál és a (2) bekezdésben felsorolt többi helyen üzleti biztosítékul vagy bánatpénzül pénzintézeti betétkönyvet tesznek le, az ilyen betétkönyvre a 4200/1929. ME rendelet 8. §-a értelmében vezetendő nyilatkozat szintén a (2) bekezdésben meghatározott 200 P, illetőleg 20 P illeték alá esik; az illeték azonban annak az összegnek, amelynek erejéig a betétkönyv üzleti biztosítékul vagy bánatpénzül szolgál, 1 % -nál több nem lehet.
(5) Ha a bánatpénzül letett betétkönyv üzleti biztosítékká válik, az illetékkülönbözetet 15 nap alatt pótolni kell.
(6) A (2)-(5) bekezdésben meghatározott illetéket okirati illetékbélyeggel kell leríni, amelyet az okirat (nyilatkozat) első sorával keresztül kell írni. Az (5) bekezdés értelmében járó illetékkülönbözet lerovása céljából utólagosan felragasztott bélyeget nem kell keresztülírni, ezt a bélyeget a hatóság, vagy üzem, vagy alapítvány, amelynél a betétkönyvet letették, hivatali bélyegzőjével felülbélyegezni köteles.
18. §
Egyes pénzintézetek jelzálogkölcsöneire vonatkozó okiratok illetékkedvezménye
(1) Az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy tagintézetei, a Magyar Földhitelintézet vagy az Országos Földhitelintézet által nyújtott jelzálogos kölcsönről a kölcsönt nyújtó intézet javára kiállított kötelezvény, tartozásátvállalási okirat, valamint az ilyen kölcsönt biztosító jelzálogjogról a követelés megszűnése folytán lemondó nyilatkozat (törlési engedély) 25 000 P értékig 20 P, 25.000 P értéken felül 40 P illeték alá esik. Az illeték azonban az érték szerint számított 1%-nál több nem lehet.
(2) Az (1) bekezdésben említett intézetek javára biztosítéki jelzálogjog ) Jt. 63, 66-68. §.) alapításába beleegyező nyilatkozatról, valamint az ilyen biztosítéki jelzálogjog törlésére irányuló engedélyről kiállított nyugtát nem tartalmazó okirat 25.000 P értékig 10 P, 25.000 P értéken felül 20 P illeték alá esik. Az illeték azonban az érték szerint számított 0.2%-nál több nem lehet.
19. §
Az üzleti könyvek és könyvelési szabadívek illetéke. Illetékátalány
(1) Az ipari vagy kereskedelmi üzletről (vállalatról) - ideértve a mezőgazdasággal kapcsolatos ipari vagy kereskedelmi üzletet is - vezetett könyvek vagy könyvelési szabadívek az alábbi rendelkezések szerint esnek illeték alá.
(2) Minden, akár bekötött, akár fűzött üzleti könyvnek, ideértve az ú. n. segédkönyveket (mutatókat, másolási könyveket sitb.) is, összes példányai ívenkint 2 P illeték alá esnek-
(3) Ar könyvet annyi ívből állónak kell tekinteni, ahányszor 2.500 négyzetcentimétert tesz ki a könyvet alkotó összes lapok egyik oldalának területe. A maradvány teljes ívnek számít.
(4) Az ipari vagy kereskedelmi üzleti könyvelési szabadívek ívenkint külön-külön esnek illeték alá. Az illeték mértéke, ha az ív egyik oldalának területe 625 négyzetcentiméternél nem nagyobb, 50 fillér, ha 625 négyzet centimétert meghalad, minden teljes vagy megkezdett 1.250 négyzetcentiméter után 1 P.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott számításnál közömbös az, hogy a lapnak csak egyik vagy mindkét oldalára írnak. A lopóknak azokat az elválasztó részeit, amelyeket az üzletfeleknek adnak át, az ív területének megállapításánál számításon kívül kell hagyni-
(6 Mezőgazdaságról vezetett könyvek és könyvelési szabadívek csak abban az esetben esnek a jelen §-ban szabályozott illeték alá, ha a könyvelést nem kizárólag a mezőgazdaságról, hanem a kapcsolatos mezőgazdasági vagy kereskedelmi üzletről is ugyanazokban a könyvekben vagy ugyanazokon a könyvelési szabadíveken együtt vezetik.
(7) A fenti (1)-(6) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan üzleti könyvre, amelybe az első bejegyzés ennek a rendeletnek a hatálybalépése után történt.
(8) Az üzleti könyvek és könyvelési szabadívek illetékátalányának összege (130-1942. ME rendelet [Rt. 1942. évf. 98. o.]) az 1946. évi január hó 1. napjától kezdve a cselekvő vagyonrészek együttes értékének minden megkezdett 50.000 pengője után 15 P. Ez az összeg azonban nem lehet kevesebb: részvénytársaságnál 10.000 pengőnél, szövetkezetnél, korlátolt felelősségű társaságnál, betéti vagy közkereseti társaságnál 5.000 pengőnél, más iparosnál vagy kereskedőnél 2.500 pengőnél.
20. §
A kereskedő kötjegye
A kereskedő kötjegye, ha a szolgáltatás nem pénzből áll (III. díjj. 59. tétel I. b) pont) ési az értékhez képest járó százalékos illeték nem kevesebb, 30 P illeték alá esik.
21. §
A csekk-illeték
(1) Az 1908:LVIII. tc. 24. §-ának rendelkezése alá tartozó csekkek és csekkmásolatok az idézett § (1) bekezdésében meghatározott illetéktételek helyett, ha a csekk belföldön fizetendő, 1 P, ha pedig külföldön fizetendő, 2 P illeték alá esik.
(2) Külföldön kiállított, de belföldön fizetendő csekkek, ha a kiállításuk helyén hatályban lévő jogszabályoknak megfelelnek, 1 P illeték alá esnek.
(3) A postatakarékpénztár által a csekk-számlátulajdonosok résziére forgalomba hozott csekkfüzetek, ha azokban 20 csekkür-lap van, 10 P, ha pedig a füzetben 50 csekk-ürlap van 25 P illeték alá esnek-
(4) Ha a pénzintézet a csekkilletéket a kiadott csekkfüzetek alapján pénzben rója le, a jelen rendelet életbelépése előtt kiadott füzetből származó űrlapon kiállított csekk után illetékkülönbözetet leróni nem kell, még ha a csekk kiállítása a rendelet életbelépése után történik Is.
22. §
A kereskedelmi levél illetéke
A 3450/1943. ME rendelet 68. §-ának (2) bekezdésében a meg nem becsülhető értékű eljárásban felhasznált kereskedelmi levél illetékére megalapított 5 P helyett a jelen rendelet hatálybalépésétől felhasznált ilyen kereskedelmi levél után 50 P illetéket kell leróni.
23. §
A másolat (kivonat)
A 3450/1943. ME rendelet 20. §-ának (1) és (3) bekezdésében szabályozott illetéktétel 30 pengőre, (4) bekezdésében szabályozott illetéktétéi pedig 15 pengőre módosul.
24. §
A kézizálogról kiállított zálogjegy
A kézizálogra: adott kölcsön biztosítására szolgáló zálogtárgyról kiállított zálogjegy (III. díj. 64. tétel 1. b) pont, amennyiben az érték szerint járó százalékosi illeték nemi kevesebb, 5 P illeték! alá esik. Ha az ilyen zálogjegyet a kereskedő 8 napnál nem hosszabb időre állítja ki, -az illeték 2 P.
25. §
Közjegyzők könyve
A közjegyző olyan ügykönyvei, óvási és letéti könyvei (III. díj. 65. tétel b) pont), amelyekben az első bejegyzés ennek a rendélétnek a hatálybalépés után történt, íven-kint 5 P illeték alá esnek. Az ívek területének kiszámítására és a lerovás módjára az üzleti könyvekre érvényes szabályok irányadók.
26. §
A leltár
(1) A leltár (III. díj. 65. tétel) - tekintet nélkül arra, hogy azt bírósági tisztviselő vagy a bíróság megbízása folytán közjegyző, továbbá akár bíróság megbízása folytán akár anélkül községi elöljáróság (városi hátóság) vagy más hatóság, illetőleg annak közege készítette-e - a leltárban felvett vagyontárgyaknak a tehertételek nélkül számítandó értéke után annak minden egész vagy megkezdett 10.000 pengőjétől ívenkint 5 P illeték alá esik.
(2) Ha a vagyonról több hatóság (közjegyző), több részletben készíti el a leltárt, mindegyik hatóság készítette részleltárra, az abban felvett vagyontárgyak értékének megfelelően kell az illetéket leróni. Ha a leltár illetéke 500 pengőnél több, azt közvetlen fizetéssel (5.100/1931. ME rendelet 68. §) is le lehet róni.
(3) A leltár összes illetéke 100.000 pengőnél több nem lehet. Részleltárnáil a későbben készültre csak , annyiban kell illetéket leróni, amennyiben a korábban készülteken lerótt összes illeték a 100.000 pengőt még el nem érte. Az ilyen címen mérsékeltebb illeték alá eső vagy illeték alá nem eső részleltárra az 5100/1931. ME rendelet (Rt. 1931. évf. 1408. o.) 62. §-ának (6) bekezdése irányadó.
27. §
A marhalevél
(1) A marhalevél az 1929:XXVIIL tc. 14. §-ában megállapított illetéktételek helyett a következő illeték alá esik^
1. Juh, kecske, továbbá félévesnél fiatalabb malac után 10 P,
2. félévesnél idősebb, vagy hízott sertés után 20 P,
3. kétévesnél fiatalabb ló, szaorvasmarhla vagy bivaly után, továbbá korukra való tekintet nélkül szamár vagy öszvér után 20 P,
4. kétévesnél idősebb ló, szarvasmarha vagy bivaly után 40 P.
(2) A korábbi jogszabályok szerint járó illetéknek megfelelő kincstári bélyeges1 űrlapon az illetékkülönbözetet okirati bélyeggel kell leróni. A bélyeget a marhalevél kiállítása előtt kell az űrlapra felragasztani és a kiállítás keltével keresztülírni vagy a község, illetőleg a marhalevélkezelő bélyegzőjével felülbélyegezni.
28. §
A meghatalmazás
(1) A meghatalmazás az 1920:XXIV. tc. 7. §-ának (2) bekezdésében meghatározott illetéktételek helyett a következő illeték alá esik:
a) ha a meghatalmazásban a meghatalmazott részére díjat vagy jutalmat kötöttek ki, ennek összege után 3°/o illetéket kell leróni, amely azonban az alábbi b) pontban megállapított illetéknél kevesebb nem lehet;
b) ha a meghatalmazásban díjat vagy jutalmat nem kötöttek ki, a meghatalmazás illetéke az eljárás tárgyának értékéhez képest
5.000 pengőig 10 P,
5.000 pengőn felül 10-000 pengőig 20 P, 10.000 pengőn felül, valaimint minden olyan esetben, amikor. az eljárás nem vagyonjogi igény érvényesítésére irányul 30 P-
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott százalékos illeték után a rendkívüli illetékpótlék is jár.
(3 )Az ügyvédi meghatalmazás céljára szolgáló bélyeges nyomtatványokat az állandó összegű meghatalmazási illetéktételeknek megfelelő okirati illetékbélyegeken felül ugyanolyan értékű ügyvédi jóléti hozzájárulási bélyeggel is el kell látni.
(4) Az ügyvédi meghatalmazás kiiáíllí-tása céljaira forgalomban lévő bélyeges nyomtatványok az ügyvédi - meghatalmazás igazolására a jelen rendelet hatálybalépése után is felhasználhatók, azonban csak a benyomott okirati illetékbélyegnek és ügyvédi jóléti hozzájárulási bélyegnek a jelen §-ban meghatározott összegre való kiegészítése után. Az okirati illeték kiegészítésére a forgalomban levő okirati illetékbélyegek, az ügyvédi jóléti hozzájárulás kiegészítésére pedig az Országos Ügyvédi Gyánv és Nyugdíjintézet által erre a célra forgalomba hozott bélyegek szolgálnak, ezeket a kiegészítő bélyegeket a meghatalmazás bemutatásakor az erre vonatkozó általánosi szabályok szerint felül kell bélyegezni.
(5) Az 5170/1943. ME sz. rendelet (Rt. 1943. évf- 1899. o.) hatályát veszti.
29. §
A vasúti és hajózási forgalomban használt fuvarlevelek és azokat helyettesítő más iratok. Átvételi jegyek
(1) Azok a fuvarlevelek és azokat helyettesítő más iratok, amelyeket vasúti forgalomban 5-000 kg-nál nem kisebb súlyú vagy olyan küldeményről állítanak ki, amelyhez vasúti kocsit Mzárólagos használatra vesznek igénybe, hajózási forgalomban pedig 10.000 kg-nál nem kisebb súlyú küldeményről állítanak ki, 20 P illeték alá esnek. Minden egyéb fuvarlevél és azt helyettesítő más irat (expresszáruvevény, szállító-vevény sltb.) 3 P illeték alá esik.
(2) A szabadon fuvarozott élőállatküldeményekről kiállított fuvarlevelek 20 P illeték alá esnek; ha azonban sertés, juh, kecske, szamár, kutya és egyéb apróállatból fuvarlevelenkint négy darabnál nem több kerül feladásra, a fuvarlevél illetéke 2 P.
(3) Az olyan küldemények után kiadott átvételi jegy (podgyászvevény) és az olyan folyamhajózási küldeményről kiállított rak-jegy, amely küldeményt fuvarlevél, vagy más, a fuvarlevelet helyettesítő irat nem kísér, 2 P illeték alá esik.
30. §
Külföldi küldemények kiszolgáltatásának elismervényei.
Az 1917:VI. tc 12. §-ában körülírt, a külföldön feladott küldemény kiszolgáltatásáról szóló elismervények az idézett törvénycikk 12. §-ában meghatározott illeték-tételek helyett 20 P és 2 P illeték alá esnek.
31. §
A közúti közhasználatú tehergépkocsi-fuvarozásnál használt fuvarlevelek
(1) A közúti közhasználatú tehergépkocsi fuvarosnál minden olyan küldeményről kiállított fuvarlevél (ebben a §-ban a továbbiakban: gépkocsi fuvarlevél), amely küldemény súlya 5.000 kg-nál nem kisebb, vagy ha a küldeményre egy egész gép- vagy pótkocsit vesznek igénybe, 20 P, minden más esetben 2 P illeték alá esik.
(2) A gépkocsi fuvarlevélnek az áru felsorolására szolgáló minden betétlapja után olyan összegű illetéket kell leróni, mint amennyit az a § magára a fuvarlevélre megállapít.
(3) A gépkocsi fuvarlevél másod- és többi példánya és minden másolata illetékmentes.
(4) A gépkocsi fuvarlevél illetékét kincstári bélyeges űrlappal kell leróni, ehhez képest a gépkocsi fuvarlevelet csak a forgalomban lévő kincstári űrlapon szabad kiállítani. A forgalomban lévő kisebb összegű rányomott bélyeggel ellátott űrlapok illetékét okirati illetékbélyeggel kell a jelen §-ban meghatározott illetékösszegre kiegészíteni.
32. §
Egyéb fuvarozó vállalatok illetékkötelezettsége
(1) A vasúti és hajózási vállalatok, a közúti közhasználatú gépkoösifuvarozási vállialatokon és a postán kívül minden más vállalat, amely áruk fuvarozásával, engedéllyel vagy engedély nélkül, ipar szerűen gép járóművel vagy pedig - akár gép járóművel, akár anélkül - úgy foglalkozik, hogy a fuvarozáshoz az út bármely részén vasúti vagy hajózási vállalatnak vagy /a postának közvetítését is igénybe veszi, az áruiknak a község területén túlterjedő (helyközi) fuvarozásra való átvétele után, tekintet nélkül arra, hogy az, átvételről okiratot kállítanak-e vagy nem), küldeményenként (a csomagforgalomban csonuagon-kint) a következő illetéket köteles fizetni: ha a fuvarozáshoz vasúti vagy hajózási vállalatnak vagy a postának közvetítését nem veszi igénybe, 5 pengőt, ha pedig igénybe veszi, 2 pengőt.1
(2) Személypodgyásznak fuvarozásra átvétele után az ilyen vállalatok 2 P illetéket kötelesek fizetni.
(3) A vállalat a helyközi fuvarozásra átvett küldemények (a csomagforgalomban csomagok), valamint a személypodgyászok számát minden hónapról a következő hónap 15. napjáig a székhelyére illetékes állami adóhivatalnak, Budapesten az illetékkiszabási hivatalnak bejelenteni és egyidejűleg a megfelelő illetékösszeget a hivatal postatakarékpénztári számlájára befizetni köteles.
(4) Az illetékért a feladó a fuvarozó vállalattal egyetemlegesen felelős. A fuvarozó vállalat az általa lerótt illetéket a feladónak felszámíthatja.
33. §
Postai szállítólevelek
A postai szállítólevelek az 1920:XXIV. tc. 8. §-ában meghatározott illetéktétel helyett 1 P illeték alá esnek.
34. §
A vagyonátruházási jogügyletről kiállított okirat
(1) Az öröklési és az ajándékozási illeték alá eső vagyonátruházásról kiállított okirat - ideértve a végrendeletet is - első példányának első íve az 1920:XXXIV. tc-4. §-ában meghatározott illetéktétel helyett 50 P és minden további íve 15 P illeték alá esik.
(2) Egyéb vagyonátruházásról kiállított okirat első példányának első íve 30 P illeték alá esik.
(3) Az ingatlanárverésről készült jegyzőkönyv ívenkint 30 P okirati illeték aiá esik. A jegyzőkönyv első ívének okirati illetékét annyiszor kell leróni, ahány vevő szerezte meg az árverésre bocsátott ingátlant. ,
35. §
Az örökbefogadási szerződés
(1) Az örökbefogadási szerződés az 1920:XXIV. tc. 9. §-ának (2) bekezdése 1-4. pontjában meghatározott illetéktételek helyett a következő illetek alá esik:
1. Ha az örökbefogadott nagykorú: 1.000 P,
2. ha az örökbefogadott kiskorú: 100 P.
(2) Illetékmentes az örökbefogadási szerződés, ha az örökbefogadott kiskorú házasságon kívül született, vagy szülőtlen árva vagy hadiárva, vagy ha atyja a baloldali, fasisztaellenes magatartása vagy származása miatt elszenvedett üldöztetés következtében halt meg, továbbá ha az örökbefogadott államsegélyben részesülő hadirokkant.
36. §
A számla
(1) A számla első példánya a követelés minden teljes vagy megkezdett 1000 pengője után 1 P illeték alá esik.
(2) A 2350/1945. ME sz. rendelet (Rt. 1945. évf. 142. o.) 6. §-ának (6) bekezdésében a számla második és többi példányára, valamint másolatára példányonkint, illetőleg másolatonkint megállapított 3 pengős illetéktétel 30 pengőre módosul.
(3) A 2350/1945. ME sz. rendelet 6. §-a (11) bekezdésének 1-3. pontjában a bélyeggel lerovás módja tekintetében irányadó 3 pengős értékhatár 30 pengőre, 4. pontjában a számlailleték közvetlen fizetése szempontjából irányadó 200 pengős értékhatár pedig 500 pengőre módosul.
(4) A 2350/1945. ME sz. rendelet 6. §-a (11) bekezdésének 5. b) pontjában megbatározott átalányösszeg helyett az 1946. évi január hó 1. napjától kezdve, a számlailleték alá eső követelésekből származó nyers bevétel minden megkezdett
20-000 pengője után 25 P, de legalább évi 1.250 P átalányilletéket kell fizetni.
(5) 1. A 2350/1945. ME rendelet 6. §-a (15) bekezdésének 1. pontjában a folyoszámlakivonat ivenkinti 30 filléres illetéke helyett a jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve kiállított folyószámlakiovonat után 1.200 négyzetcentiméteres ívenkint 1 pengőt kell leróni.
2. A 2350/1945. ME rendelet 6. §-a (15) bekezdésének 2. pontjában emutett más kivonatra 5 P. illeték jár.
(6) A 2350/1945. ME rendelet 6. §-a IV. beKezdeseben a vásárlási könyv lilétekére nézve megállapított z P, illetőleg 1 P illetéktétel a következő tételek lepnek:
ha a könyv lapjainak együttes térmértéke 5.000 négyzetcentimeternél nem több, 10 P,
ha a lapok együttes térmértéke 5.000 négyzetcentiméter is megmarad, a könyv a lapok összeszámított térmértékének minden teijes vagy megkezdett 2.500 negyzetcentimétere után 5 P illeték alá esik,
37. §
Javadalom adományozása
(1) Javadalom adományozásáról kiállított okirat 2°/o illeték alá esik.
(2) Az illeték alapja a javadalmasra elsőízben kivetett teljes évi jövedelemadó alapjául szolgált tiszta jovedelemnek az illetékszabályok 61. §-a értelmében kiszámított többszöröse.
(3) Az okiratot a javadalmas a javadalomba bevezetésétől számított 15 nap alatt tartozik az illetékes állami adóhivatalnál (Budapesten az illetékkiszabási hivatalnál) iüetékkiszabás céljából bemutatni.
(4) Ha a javadalom élvezete újabb javadaiomadományozás folytán megszűnik, az újabb javadaiomadcNmányozásrói kiállított okirat illetékét a korábbi adományozás után kiszabott illetéknek az Illetékszabályok 101. §'a második bekezdése értelmében kiszámított arányos részével csökkenteni kell.
(5) Az (1) bekezdés szerint járó illeték után rendkívüli pótlékot is kell fizetni.
(6) A 3450/1943. ME rendelet (Rt. 1943. évf. 1464. o.) 65. §-a hatályát vesztio.
38. §
A társasági szerződés
(1) Az olyan társasági szerződés, amelyben a szerződő felek csak személyes munkásságukat kötik le a közös cél érdekében, az 1920: XXIV. tc. 13. §-ának 1. pontjában meghatározott illetéktétel helyett 500 P illeték alá esik.
(2) Az 1920:XXIV. tc. 13. §-ának 2-6. pontja alapján lerovandó illeték 500 pengőnél kevesebb nem lehet.
39. §
Gőzhajózási társaságok személy jegyei
(1) A gőzhajózási vállalatok az általuk szállított személyek menetdíjától (111. díjj. 89. tétel VI. a) pont) az egyes személyek menetdíjának minden megkezdett 20 pengője után 1 P illetéket tartoznak fizetni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az 1945. évi október hó 1.-től befolyó menetdíjak után járó illeték megállapításánál kell alkalmazni.
40. §
Az utalvány
A kereskedő által vagy kereskedőre kibocsátott utalvány, ha a szolgáltatás pénzből áll ós az utalványon feltüntetett fizietési határidő a kelet napjától legfeljebb 8 nap (III. díj. 93. tétel 2. a) pont), 10 P illeték alá esik, amennyiben az érték szerint járó százalékos illeték ennél nem kevesebb.
41. §
Az átlevél
(1) Az utazási okmány (útlevél), amelyet utazó számára személyes igazolás végett az illetékes hatóság és közeg állít ki, tekintet nélkül az okmány elnevezésére, ha az az ország határán kívül való használat céljából szükséges, 50 P illeték adá esik.
(2) A határozott időre kiállított útlevél minden meghosszabbítása ugyanolyan illeték alá esik, mintha új útlevelet állítottak volna ki.
42. §
Az érték feltüntetése nélküli váltó
Az olyan váltón, amelyben az összeg egyelőre nincs kitéve, legalább 50 P illetéknek kell leróva lennie. A rendelet életbelépése előtt kiállított ilyen váltón az illeték hiányzó különbözetét bélyeg felragasztásával és az állami adóhivatalnál (Budapesten a székesfővárosi pénzügyigazgatóság bélyegjeiző osztályánál) felülbélyegeztetésével (noha a váltó már alá van írva), bezárólag az 1945. évi szeptember hó 30. napjáig, de legfeljebb a váltón esetleg kitett kelettől számított 15 nap alatt pótolni lehet. A postahivatalok a felülbélyegzésre ilyen esetben nem jogosultak.
43. §
A váltóóvás
A váltóóvás (111. díjj. 99. tétel), tekintet nélkül arra, hogy bíróság vagy közjegyző veszi-e fel azt, a következő illeték alá esik:
ha a váltókövetelés összege
2.000 pengőt meg nem halad 5 P,
2.000 pengőnél több, de 5.000 pengőt meg nem halad 10 P,
5.000 pengőnél több, de 10.000 pengőt meg nem halad 20 P,
10.000 pengőnél több, de 25.000 pengőt meg nem halad 50 P,
25-000 pengőnél több, de 50.000 pengőt meg nem halad 75 P,
50.000 pengőnél több, de 100.000 pengőt meg nem halad 150 P,
100.000 pengőnél több 250 P.
44. §
A közraktári jegy
(1) A közraktári jegy, ha 50 q-nál nem több áruról szól, 10 P, ha 50 q-nál több áruról szól, 20 P illeték alá esik. Az illetéket az árujegyre ragasztott bélyeggel kell leróni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illeték alá esik a raktári értesítő, valamint bármilyen alakban kiállított minden más irat is, amely árunak közraktárba vagy nyilvános jellegű raktárházba! beraktározását tanúsítja.
(3) A tengeri hajós elismervénye és. a fuvaros rakj egye, ha rendeletre szól, 100 P illeték alá esik.
45. §
A vadászjegy és a fegyverigazolvány
(1) A vadászjegy (5007/1924. PM rendelet [Bp. K. 154. sz.]) illetéke 1.200 P, felesketett vadőrök (4640/1945. ME rendelet [M. K. 76. sz.] 11. § (1) és (3) bekezdése) részére 120 P.
(2) Affegyverigazolvány (5007/1924. PM rendelet) illetéke fegyverenkint 100 P.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított magasabb illetéket az 1945. évi augusztus 1. napjától érvényes vadászjegyek után kell fizetni.
(4) Azoknak a vadászi egyeknek az illetékét, amelyekét az 1945/46 vadászati évre az eddig érvényben volt rendelkezéseknek megfelelő illeték fizetésié mellett a jelen rendelet hatálybalépése napjáig már kiállítottak, az 1945. évi szeptember hó 30. napjáig kell az (1) bekezdésben megszabott illetékek összegére - 10,00, illetőleg 100 pengő különbözet befizetésével - kiegészíteni.
(5) Azok a vadászjegyek, amelyeidnek illetékkülönbözetét az előbbi bekezdés szerint nem fizátték be, az 1945. évi szeptember hó 30. napján érvényüket vesztik.
46. §
Kartellilleték
A gazdasági versenyt szabályozó megállapodások és határozatok után a 6100/1933. ME, rendelet (Rt 1933. évf. 1472. o.) 8. §-ának (1) bekezdésében megállapított évi legkisebb illetékösszeg az 1945. évi szeptember hó 30. napja után esedékessé váló illetékek tekintetében 8.000 pengőre módosul.
47. §
Márkacikkek illetéke
A különleges alakban és néven forgalomba hozott áruk árának védelmére vonatkozó megállapodás (5.999/1935. ME sz, rendelet (Rt. 1935. évf. 267. o.) 6. § (1) bekezdés) illetéke évi 3.000 P.
48. §
A játékkártya illeték
(1) A belföldön gyártott, valamint a belföldre behozott minden egyes játszma játékkártya után az abban' foglalt kártyalapok (kártyakövek) számára tekintet nélkül a következő illeték jár:
1. Ha a játékkártya nem vízálló papírból készült:
a) 20 P, amennyiben a kártyalapok fehér szélei a kártyalapot körülvevő keretvonal belső széléig két egymással szembenlévő oldalon együttvéve 100 milliméternél nem szélesebbek;
b) 40 P, amennyiben az a) pontban meghatározott szelek 10 milliméternél szélesebbek vagy ha a kártyalapoknak keretvonalai nincsenek.
2. Ha a játékkártya vízálló papírból készült: az 1. a) és b) pontok szerinti megkülönböztetés szerint 40, illetőleg 80 P.
3. Ha a játékkártya nem papírból (textil, celluloid, fém vagy műanyag stb-) készült, 200 P.
(2) Az után.a játékkártya után, amelynek az eddig hatályban volt jogszabályok szerint járó illetéklét a jelen rendelet hatálybelépése napjáig lerótták, az (1) bekezdés alapján illetéket pótlólag leróni nem kell.
49. §
A játékkártyatisztítás illetéke
A játékkártyatisztitás illetéke játszmánkint és tisztításonkint 10 P.
50. §
A kártyajáték illetéke
A kártyajáték illetéke játékonkint 10 P.
II. CÍM
Közigazgatási illetékek
I. Fejezet
Általános illetéktételek
51. §A beadvány
(1) Az illetékekre vonatkozó eddigi jogszabályok szerint közigazgatási beadványi illeték alá eső beadvány első példányának első íve - amennyiben a beadványra a jelen rendelet II. Cím II. Fejezete (55. §) más illetéket nem állapít meg -, 30 P illeték alá esik.
(2) A beadvány első példányának második és többi ívére, valamint a beadvány második és többi példányára 15 P illetéket kell leróni. Ez az ívenkinti és példányonkinti illeték azonban az első példány első ívére járó illetéknél több nem lehet.
52. §
A jegyzőkönyv
(1) A közigazgatási hatóság, hivatal, vagy ezeket képviselő hivatalos személy által készített jegyzőkönyv, ha beadványt helyettesít, a beadvánnyal egyenlő elbánás alá esik.
(2) Más jegyzőkönyv után, amennyiben az illetékekre vonatkozó eddigi jogszabályok szerint közigazgatási jegyzőkönyvi illeték alá esik, jegyzőkönyvi illeték fejében ívenkint 30 pengőt kell leróni. Ha azonban a jegyzőkönyv két magánfél vitás ügyére vonatkozik és a vita tárgyának értéke 2.000 pengőt meg nem halad, a jegyzőkönyvi illeték ívenkint 10 P.
53. §
A jelzet és a melléklet
(1) A beadvány felzetének illetéke 5 T.
(2) A mellékleti illeték minden egyes melléklet után ívenkint 5 P.
54. §
A kiadvány
(1) A közigazgatási hatóságok, hivatalok, vagy ezeket képviselő hivatalos személy hivatalos kiadványara, amennyiben a kiadvány az illetékekre vonatkozó eddigi jogszabályok szerint illeték alá lesik, és amennyiben arra a jelen rendelet II. Cím II. Fejezetében (56. §) más illeték megállapítva nincs, ívenkint. 100 P illetéket kell leróni.
(2) Ha a kiadvány egyúttal okirat is, és arról a jelen rendeletnek az okirati illetékekről szóló I. Címének II. Fejezette (3-50. §) kifejezetten rendelkezik (bizonyítvány, másolat, vagy kivonat hivatalos iratból vagy könyvből, hitelesítés), akkor nem esik az (1) bekezdésben meghatározott illeték alá, hanem azt az illetéket kell utána leróni, amelyet arra mint okiratra a 3-50. §-ok rendelkezései állapítanak meg. Az a szabály, hogy a kiadványt az illeték lerovása nélkül kiadni nem szabad (64. § (7) bekezdés), az ilyen kiadványra is vonatkozik.
II. Fejezet
A beadványokra és kiadványokra vonatkozó különös rendelkezések
55. §A beadvány
A kivételes illetéktétel alá eső beadványokat és az azokra járó illetékeket az alábbi táblázat tünteti fel:
56. §
A kiadvány
A kivételes illetéktétel alá eső kiadványokat és az azokra járó illetékeket az alábbi táblázat tünteti fel:
III. FEJEZET
Illetékátalány alá eső eljárások
57. §Az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935: IV. törvénycikken alapuló kiigazítási eljárás
(1) Az erdőtulajdonos indokolatlan mulasztása vagy rosszhiszemű adatszolgáltatása folytán az összeírásba (35000/1938. FM sz. rendelet (Rt. 1938. évf. 536. o.) [ebben a Fejezetben az alábbiakban röviden R.] 3. §), illetőleg az erdők törzskönyvébe (1935: IV. tc. [ebben a Fejezetben az alábbiakban röviden T.] 7. §) bejegyzett hibás adatok kiigazítása iránti eljárás (R. 4. §) illetékátalánya 300 P.
(2) Az illetékátalány lerovásához szükséges bélyeget az erdőtulajdonos az eljárási költség előlegezése végett részére kiadott felhívásra az abban kitűzött határidő alatt köteles beszolgáltatni. A bélyeg beszolgáltatásának elmulasztása ai kötelezően bélyeggel teljesítendő illetéklerovásnak elmulasz- .. tására megállapított büntető rendelkezések alkalmazását vonja maga után.
58. §
Az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935:IV. törvénycikken alapuló véderdő kijelölési eljárás
(1) Erdőnek nem közérdekű terület Vagy közhasználatra szolgáló mű vagy közcélú gyógyintézet védelmére a megvédendő ingatlan tulajdonosának kérelme folytán véderdőül való kijelölésére irányuló eljárás illetékátalánya annyiszor 50 P, ahány kataszteri hold kiterjedésű a véderdőül kijelölni kért erdő területe. Az illetéká talány-lerbvás szempontjából minden megkezdett kataszteri hold területet egész holdnak kell tekinteni. Az illetékátalány összege 100 pengőnél kevesebb nem lehet.
(2) Az (1) bekezdésben említett eljárás megindítása esetében (R. 15. §) az eljáró hatóság köteles az eljárási költségek letétbehelyezése iránt kiadott felhívásban a megvédendő ingatlan tulajdonosátj az illetékátalány lerovására is felhívni.
59. §
Az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935: IV. törvénycikken alapuló egyéb eljárások
(1) A következő bekezdésben meghatározott illetékátalány alá esnek az alábbi eljárások:
1. Erdei termékek nyilvános közlekedésre nem szolgáló területen való átszállításának erre a célra mások magánútja (vontató-, csúsztató-, szán- vagy szekérútja, ösvénye, csusztatója) használatának, az átszállítandó erdei termékek rakásolására és feldolgozására szükséges területiek használatának (T. 86. §), valamint mások magánhasználatú vasútja vagy másféle szállítóberendezése igénybevételének (T. 87. §) engedélyezése, meghosszabbítása (T. 91. §), módosítása (T. 95. §) és kiegészítése iránti eljárási, ideértve a kártalanítási összeg és használati díj megállapítása (T. 97-98. §) iránti eljárást is (R. 177-199., 202-214. §).
2. Az átszállítással kapcsolatos eevéb, az 1. pont alatt nem említett eljárások , (T. 100. §).
3. Tutajozásnak és faúsztatásnak (T. 101. §), valamint a tutajozás' és faúsztatás előmozdítására, károk1 megakadályozására és a vízen át való közlekedés biztosítására szolgáló vízművek és egyéb építmények létesítésének (T. 104. §), imás jogosultak berendezései használatának (T. 114. §) engedélyezése, a költs égj áirulék, költséghozzájárulás, kártalanítás összegének megállapítása, vízművek vagy egyéb építmények átadása, átalakítása vagy eltávolítása (T. 117. §) iránti eljárás (R. 218-228. §).
4. Legeltetési, makkoltatási, lombszedési, alomszedési, hulladékfagyüjtési, tű-használati jog, vagy természetvédelmi Tenderezésekkel érintett tulajdoni korlátozás megváltása iránti eljárás (T. 296. §).-
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt eljárások illetékátalánya az eljárás tárgyának értéke után az elsőfokú eljárásban 0-5%, a másodfokú eljárásban 1%. Az illetékátalány összege azonban az elsőfokú eljárásiban 50 pengőnél, a másodfokú eljárásban 100 pengőnél kevesebb nem lehet.
(3) Az eljárás tárgyának értéke pénzkövetelés esetében a követelt pénzösszeg. Ha az eljárás tárgya nem pénzkövetelés, hanem megbecsülhető értékű dolog, annak értékét az eljárást megindító fél bejelenteni köteles. A bejelentés elmulasztása vagy nem megfelelő érték bejelentése estében, vágy ha az ellenérdekű fél a bejelentett értéket kifogásolja, a valóságos értéket az eljáró hatóság köteles megállapítani. Az értékmegállapítás ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(4) Ha az eljárás tárgya megbecsülhetetlen, annak értékét az illetékátalány szempontjából 10.000 pengőnek kell tekinteni.
(5) A (2) bekezdésben említett százalékos illeték után rendkívüli illetékpótlék nem Jár-
60. §
Az illetékátalány lerovász
(1) Az illetékátalányt okirati illetékbélyeggel kell leróni.
(2) Az illetékátalány lerovására szolgáló bélyeget, arra az iratra kell ragasztani, amelyet az illetékátalány alá eső eljárásban vagy az eljárásnak újabb illetékátalány - alá eső szakaszában elsőízben kiállítottak. A bélyeget az eljáró hatóság felülbélyegezni köteles.
(3) Az illetékátalány teljes összegének' lerovása előtt az eljárást megindítani, illetőleg folytatni nem szabad. A bélyeg beszolgáltatásának elmulasztása esetében az eljáró hatóság az eljárás megindítását vagy folytatását kérő felet azzal az értesítéssel hívja fel, hogy az eljárást az illetékátalány lerovásáig nem indítja meg, illetőleg nem folytatja.
(4) Az illetékátalány lerovásának elmulasztása miatt hivatalos lelet felvételének: helye nincs.
(5) Az 57. §-ban említett eljárásban a (3) és (4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.
(6) Az illetékátalány magában foglalja az eljárás egyes szakaszaiban benyújtott beadványok, felvett jegyzőkönyvek és hozott határozatok illetékét, ennélfogva azok után az illetékátalányoin felül illetéket leróni nem kell.
IV. FEJEZET
Egyéb közigazgatási illetékek
61. §A bírói letét őrzési illetéke
(1) Értékpapír, okirat, idegen pénz, drágaság vagy egyéb dolog bírói letétben őrzéséért őrzési illeték jár.
(2) Őrzési illeték címén a letétnek - a letétbehelyezéskor megállapított értéke után - l°/o-át kell leróni.
(3) Ha a letett dolognak forgalma értéke nincs, az őrzési illeték darabonkint 5 P.
(4) Az illetéket a bírói letét kiszolgáltatását elismerő okiraton (nyugtán, átvételi elismervényen - az arra egyébként járó okirati illetéktől függetlenül -, bélyeggel vagy közvetlen fizetéssel (5100/1931. ME rendelet (Rt. 1931. évf: 1408. o.) 68. §) kell leróni.
(5) A (2) bekezdés szerint járó illeték után rendkívül pótlék nem jár.
(6) Nem kell őrzési illetéket fizetni:
1. a pénzletét után,
2. a bűnügyi eljárásban letett dolog után, ha csak a letét a bűnügyi eljárás befejezése után polgári bírói eljárás tárgyául nem szolgál.
3. az államkincstár és az abból javadalmazott közalap részére kiadott letét után.
62. §
A gazdasági munkaviszonyból felmerülő ügyekben hozott határozat legkisebb illetéke
A gazdasági munkaviszonyból felmerülő ügyekben a közigazgatási hatóság hatáspőrébe tartozó eljárás szabályozásáról szóló 1923. évi XXIV. tc. 6- §-ában megjelölt értékhatár (20.000 K) 1.000 pengőre, az ugyanitt megjelölt legkisebb illetékösszegek (200 K, 100 K) 10 pengőre, illetőleg 5 pengőre módosulnak.
III. CÍM
Az illetékekre vonatkozó egyes jogszabályok módosítása és kiegészítése
63. §Az illetéknek bélyeggel vagy közvetlen fizetéssel lerovása
Az illetéknek bélyeggel vagy közvetlen fizetéssel lerovása szempontjából irányadó értékhatár a 2350/3945. ME sz. rendelet . (Rt. 1945. évf. 142. o.) 14. §-a (1) bekezdésének 1., 2. b), 3. a), 3. d), továbbá (2) bekezdésének 1., 2., 3., 4. pontjában meghatározott értékhatár helyett 500 P.
64. §
A kiadványi illeték lerovása
(1) A közigazgatási kiadványi illetéket
a) okirati illetékbélyeggel,
b) közvetlen fizetéssel lehet leróni.
(2) Ha a kérelmező a kiadványi illeték lerovásához szükséges okirati illetékbélyeg get a hatósághoz (hivatalhoz) beszolgáltatja, a hatóság (hivatal) a bélyeget a) folyamodónak kiszolgáltatandó kiadványra vagy b) a hatóságnál (hivatalnál) visszamaradó iratra (esetleg a nyilvántartási könyvébe, iktatókönyvébe felragasztja, szabályszerűen felül-bélyegzi és a kiadványi illeték lerovását az a) esetben a visszamaradó ügyiraton (könyvben), a b) esetben a folyamodónak kiadott kiadvány példányon feljegyzi és azt a feljegyzést hivatalos bélyegzőjével és aláírással hitelesíti.
(3) A kiadványi illetéknek közvetlen fizetését vagy a kiadvány szövegének egyszerű másolata, vagy olyan feljegyzés alapján kell teljesíteni, amely feljegyzés tartalmazza a kiadványi illeték összegére irányadó adatokait és annak a nevét (cégét), akinek részére a kiadványt kiállították. Az állami adóhivatal által az illeték megfizetéséről szóló bizonyítvánnyal ellátott másolatot vagy feljegyzést a kiadványt kiadó hatóság (hivatal) irataihoz csatolja és a félnek szóló kiadványra az illetéklerovás adatait feljegyzi. A feljegyzést a hatóság (hivatal) bélyegzőjével és aláírássál hitelesíti. (Pl. 500 P kiadványi illetéket leróttak a gödöllői áll. adóhivatalnál Kík. 340/1945. t a. Pecsét. Aláírás.).
(4) A kiadványi illetéket a (3) bekezdésben megszabott módon Budapesten az illetékkiszabási hivatal befizetési pénztárainál is lehet fizetni.
(5) A folyamodót akinek részére a kia&r ványt kiállították, ha sem a szükséges bélyeget be nem szolgáltatja, sem az illetéknek közvetlen fizetéssel lerovása végett a kiadványt kiszolgáltató hatóságnál (hivatalnál) a kiadvány kiadása előtt önként nem jelentkezik a hatóság (hivatal) az e célra rendszeresített levelezőlapon értesíti, hogy a kiadványt csak a megjelölt összegű kiadványi illeték lerovása, illetőleg beszolgáltatása esetén adhatja ki. A levelezőlapot a hatóság a címzett részére hivatalból díj átalány ózott ajánlott küldeményként juttatja el. Az értesítés átvétele után a címzett a kiadványi illetéket a (2)--(4) bekezdésben megjelölt módon róhat ja le, vagy a lerovásra a vála-szos levelezőlapnak e célra szolgáló részét használhatja fel. Az utóbbi esetben az illeték lerovására szolgáló bélyeget a válaszlapra ragasztja fel si az így felbélyegzett válaszlevél ezőlapot portóköteles ajánlott küldeményként a hatóság (hivatal) címére t postán küldi el. (A válaszlapot Budapesten az illetékkiszabási hivatal befizetési pénztárainál pénzfizetéssel való lerovásra is fel lehet használni; ebben az esetben az illetékkiszabási hivatal az illeték lerovását a válaszlapnak a bélyeg felragasztására szánt hellén alkalmazott gépi rányomással igazolja.) A felvevő postahivatal a levelezőlapra felragasztott okirati illetékbélyegeket felülbélyegzi és az ajánlott küldemény felvételét a válaszos levelezőlapnak a félnél maradó részén a feladóvevényül is szolgáló rovatban e rovat lebélyegzésével és a felvevő tisztviselő aláírásával igazolja. Ha a lerótt illeték összege az értesítésben megjelölt összegnél kevesebb, a postahivatal a bélyegek felülbélyegzését és a küldemény felvételét megtagadja. A kiadványi illetékkel ellátott válaszlapot a kiadványt kiszolgáltató hatóság (hivatal) a nála maradó ügyiratai között elhelyezi és ennek megtörténtét a hatóságnál. (hivatalnál) maradó ügyiraton, az illeték lerovását pedig a folyamodó részére kiszolgáltatott kiadványon a (3) bekezdésben megjelölt módon feljegyzi.
(6) A kiadványi illetéknek az illetékkiszabási hivatal befizetési pénztárainál pénzfizetéssel teljesített és a pénztár által az iraton (a kiadványi illeték lerovására szolgáló levelezőlapon) gépi rányomással igazolt lerovását a bélyeggel való lerovással egyenlő hatályúnak kell tekinteni.
(7) A kiadványi illeték lerovása előtt a kiadványt kiadni nem szabad.
(8) A 2350/1945. ME rendelet 14. §-ának (4) és (5) bekezdése hatályát veszti.
65. §
Az illetékköteles irat ívnagysága
(1) Az ívenkint járó illeték szempontjából bármily nagyságú papírlapot. (papírdarabot) önálló ívnek kell tekinteni, még akkor is, ha azt más papírlappal (papírdarabbal) egybefűzik, kapcsolják vagy ragasztják.
(2) Ha az illetékköteles irat (okirat, beadvány, jegyzőkönyv, kiadvány stb.) 1-250 négyzetcentiméteres ívnagyságot meghalad,
a) az okirat minden ívének az 1.250 négyzetcéntimétert meghaladó minden egész vagy megkezdett 1.250 négyzetcentimétere után az okiratok második és többi ívére (2. §),
b) a beadvány, jegyzőkönyv stb., valamint a kiadvány minden egyes ívének az 1.250 négyzetcentimétert meghaladó minden egész vagy megkezdtt 1.250 négyzetcentimétere után a beadványok második és többi ívére (51. §) megállapított illetéket kell leróni.
(3) Ha az irat (okirat, beadvány, jegyzőkönyv, kiadvány stb.) első példányának első ívére megállapított illeték a (2) bekezdésben említett illetéknél kevesebb, akkora (2) bekezdés a), illetőleg b) pontjában meghatározott illeték helyett minden ívnek 1.250 négyzetcéntimétert meghaladó minden egész vagy megkezdett 1.250 négyzetcentiméter után csak ezt a kisebb illetéket kell leróni.
(4) A (2). és (3) bekezdés rendelkezéseiben az üzleti könyvekre és könyvelési szabadívekre, valamint a közjegyzői könyvekre nem vonatkoznak.
66. §
Az illetékalap és az illetékösszeg kikerekítése
(1) A százalékos illeték alapját 100-zal osztható kerek pengős összegre kell - felfelé - kikerekíteni.
(2) Az illeték összegét, a könyvelési szabadívek illetékének kivételével, kerek pengős összegre kell - felfelé - kikerekíteni.
67. §
A háborús események folytán elkallódott és újból előkerült okiratok bemutatási határidejének kivételes megállapítása
(1) A háborús események folytán# elkallódott s újból előkerült okiratok illetékkiszabásra való bemutatására megállapított határidőt attól a naptól, mint kezdőnaptól kell számítani, amely napon az okirat a fizetésre kötelezett birtokába vagy általa hozzáférhető helyre jutott
(2) Az (1) bekezdésben írt feltételeket az okirat bemutatásával egyidejűleg a fizetésre , kötelezett fél alkalmas módon (pl. a községi elöljáróságnak e célra illetékmentesen kiállított bizonyítványával) igazolni, illetőleg valószínűsíteni köteles.
(3) Az (1) bekezdésben foglialt rendelkezést csak az 1945. évi december hó 31. : napjáig illetékkiszabásra bemutaitott okirat ' tekintetében lehet alkalmazni. A bemutatási határidő: a hadifogságból vagy deportálásból később visszatértek okirataira nézve visszaérkezéstől számított harmincadik napon kezdődik.
68. §
A felemelt illeték legkisebb összege
A felemelt illeték legkisebb összege a 3450/1943. ME rendelet 59. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 3 P helyett 50 P.
69. §
A felemelt illeték kedvezményes fizetésének kivételes határideje
Azokban az esetekben, amelyekben a fizetési meghagyást a jelen rendelet hatálybalépése napjáig kézbesítették, a felemelt illeték kedvezményes fizetésére irányuló határidőt (3450/1943. ME rendelet 59. §-ának (2) bekezdése) a jelen rendelet hatálybalépése napjától mint kezdőnaptól kell számítani.
70. §
A magasabb illetékekre vonatkozó rendelkezések álkamazása
A jelen rendeletben megállapított magasabb illetékeket, hacsak errenézve a rendelet eltérő intézkedést nem tartalmaz, azokban az esetekben kell leróni (fizetni), amelyekben a kincstárnak az illetékhez való joga az 1945. évi augusztus hó 31. napja után nyilt meg, továbbá akkor, ha a bélyeggel vagy közvetlen fizetéssel lerovandó illetékek lerovásának elmulasztása miatt a hivatalos leletet az 1945. augusztus hó 31-napja után készítették.
71. §
Hatályon kívül helyezett jogszabályok
Ennek a rendeletnek a hatálybalépésével
az Illetékszabályok 92. §-a,
az 5100/1931. ME. rendelet (Rt. 1408. o.) 8. és 13. §-a,
a 7400/1931. PM rendelet (Rt. 1.926. o.) 9. §-ának (1) és (2) bekezdése,
a 770/1937. PM rendelet (Rt. 443. oldal),
az 1139/1940. PM rendelet (Rt. 889. o.) 2-7. '§-ai,
az 5730/1941. ME rendelet (Rt. 2. 117. o.) 7-9-, 11., 14.r 17-, 18. §-ai,
a 71521/1941. PM rendelet (Rt. 941. o),
a 356/1942. PM rendelet (Rt. 1942. évf. 601. o.),
a 480/1942. ME rendelet (Rt. 125. o.),
az 1187/1943. PM rendelet (B. K. 105. sz.) 5. §-ának (1)-(3) bekezdése és 6. §-ának (1) bekezdése,
a 3450/1943. ME rendelet (Rt. 1943. évf. 1464 o.) 1. §-a, 2. §-ának (1) bekezdése, 3- §-ának (1) és (2) bekezdései, 4-19., 21-23. §-ai, 24- i§-áwak (1) és (4) bekezdése, 44. §-ának 6. és 7. pontja, 46-54. és 70. §-a, végül 71. §rának (2) és (4) bekezdése,
a 2350/1945. ME rendelet (Rt, 1945. évf. 142. o.) 4. §-a, végül
a 190141/1945. PM rendelet hatályát veszti.
72. §
Életbeléptetés
A jelen rendelet az 1945. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba.
Budapesten, 1945 augusztus 22-én.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök