adozona.hu
4/1965. (V. 30.) FM rendelet
4/1965. (V. 30.) FM rendelet
a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok építőipari dolgozói bér- és normarendszerének szabályozásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az építésügyi miniszterrel és a munkaügyi miniszterrel, valamint a MEDOSZ Elnökségével egyetértésben az alábbiakat rendelem.
E rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (a továbbiakban: termelőszövetkezet) építőbrigádjaiban munkaszerződés alapján foglalkoztatott (alkalmazott) dolgozókra, továbbá a termelőszövetkezetek közötti önálló közös vállalkozások (a továbbiakban: közös vállalkozás) és az állami gazdaságok építési részlegeiben foglalkoztatott valamennyi építőipari d...
4/1965. (V. 30.) FM rendelet
a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok építőipari dolgozói bér- és normarendszerének szabályozásáról
Az építésügyi miniszterrel és a munkaügyi miniszterrel, valamint a MEDOSZ Elnökségével egyetértésben az alábbiakat rendelem.
A rendelet hatálya
1. §(1) E rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (a továbbiakban: termelőszövetkezet) építőbrigádjaiban munkaszerződés alapján foglalkoztatott (alkalmazott) dolgozókra, továbbá a termelőszövetkezetek közötti önálló közös vállalkozások (a továbbiakban: közös vállalkozás) és az állami gazdaságok építési részlegeiben foglalkoztatott valamennyi építőipari dolgozóra.
(2) A termelőszövetkezeti építőbrigádban és a közös vállalkozásnál dolgozó termelőszövetkezeti tagok díjazását az ott hasonló munkakörben foglalkoztatott, munkaviszonyban álló dolgozók e rendelet szerinti bérezésének javaslatként való alapulvételével a közgyűlés - közös vállalkozás esetében az igazgatótanács - állapítja meg, annak szem előtt tartásával, hogy a tagok és a munkaviszonyban álló dolgozóik között bérfeszültség ne keletkezzék, hanem az egyenlő munkáért, egyenlő bérezés elve érvényesüljön.
(3) Nem tekinthető külső szerv részére végzett munkának az, amelyet a termelőszövetkezeti építőbrigád a saját, vagy a járáson belüli más termelőszövetkezet, közös vállalkozás vagy ezek tagjai részére végez.
Fizikai dolgozók bérezése
2. §(1) A fizikai dolgozók bérezésének fő formája a teljesítménybérezés. Minden olyan munkát, amely teljesítménybérben végezhető, a teljesítménybér valamelyik formájával (darabbér, prémiumos időbér stb.) kell bérezni.
(2) A bérezési formát termelőszövetkezeti építőbrigádnál a brigád vezetőjének a vezetőség útján tett javaslatára a termelőszövetkezet közgyűlése, közös vállalkozásnál az igazgató javaslata alapján a vállalkozás igazgatótanácsa, állami gazdaságban pedig a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben az igazgató határozza meg.
3. §
(1) A darabbéreket a "Mezőgazdasági termelőszövetkezetek és állami gazdaságok építőbrigádjainak bérfüzete" (a továbbiakban: építőipari bérfüzet) tartalmazza.
(2) Az olyan teljesítménybérben végezhető munkákra, amelyekre az építőipari bérfüzet darabbért nem tartalmaz, helyi normáikat kell készíteni. A helyi normák utáni darabbért - a kiadásra kerülő tájékoztató szerinti munkakategóriák alapulvételével - a következő órabértételekkel kell megállapítani:
4. §
(1) Minden építőipari fizikai dolgozó részére az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak alapján történt besorolás szerint személyi órabért kell megállapítani. Személyi órabért az időbéres munkákért kell fizetni; a személyi órabér képezi az alapját csoportos bérezés esetén a kereset felosztásának is.
(2) A személyi órabért a dolgozó gyakorlati tudásának, szorgalmának, szakmai képzettségének és az által végzett munkának a figyelembevételével termelőszövetkezeti építőbrigádnál a vezetőség, közös vállalkozásnál az igazgatóság, állami gazdaságban pedig a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben az igazgató állapítja meg.
5. §
A 3. és a 4. §-ban szabályozott alapbéren felül
a) a termelőszövetkezeti építőbrigád szakmunkásait, a közös vállalkozás építési részlegében foglalkoztatott szak- és segédmunkásokat, továbbá az állami gazdaság illetményföldjuttatásban nem részesülő építőipari szak- és segédmunkásait idénypótlék,
b) a termelőszövetkezeti építőbrigád és a közös vállalkozás szakmunkásait, valamint az állami gazdaság építőipari szak- és segédmunkásait különélési pótlék, ezen felül
c) minden építőipari szak- és segédmunkást a Munka Törvénykönyve és a végrehajtására kiadott rendelkezések alapján járó bérpótlék, kiegészítő fizetés (fizetett ebédidő, munkaszüneti napra járó díjazás stb.) és egyéb juttatások (szerszámhasználati díj stb.) illetik meg.
6. §
(1) Az idénypótlék az alapbérnek 15%-a.
(2) Különélési pótlékot az 5. § b) pontjában felsorolt dolgozók közül csak azok a családfenntartó dolgozók kaphatnak, akik családjukhoz naponta rendszeresen hazatérni nem tudnak. A különélési pótlék összege abban az esetben, ha a munkáltató legalább naponta egy főétkezést biztosít, napi 6,- forint, egyébként pedig napi 10,-forint. A különélési pótlékkal kapcsolatos egyéb kérdésekben a 14/1954. (Ép Ért 4.) ÉM számú utasítást, valamint az ennek kiegészítésére és módosítására kiadott rendelkezésekben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A kiegészítő fizetést, bérpótlékot és egyéb juttatásokat - a termelőszövetkezeti építőbrigád dolgozói, valamint a közös vállalkozás építőipari dolgozói részére - az elszámolás egyszerűbbé tétele érdekében - napi egyösszegű pótlék formájában kell kifizetni. Az egyösszegű pótlék a folyamatos munkaviszony alapján megállapított szabadságra járó munkabér, idénypótlék, heti pihenőnapon végzett munka pótléka és éjjeli pótlék kivételével, az összes kiegészítő fizetést, bérpótlékot és egyéb juttatást tartalmazza. Az egyösszegű pótlék mértéke szakmunkások részére napi 7,- forint, kubikosok részére napi 5,-forint, segédmunkások részére pedig napi 4,50 forint.
(4) Az állami gazdaságok építőipari dolgozói részére a kiegészítő fizetést, bérpótlékot és egyéb juttatásokat az állami gazdaságokra vonatkozó bérügyi és számviteli rendelkezéseknek megfelelően kell elszámolni.
7. §
A brigádvezetők és a csoportvezetők bérpótlékát az 57/1964. (Ép Ért 33.) ÉM számú utasításban foglaltak szerint kell megállapítani.
8. §
A folyamatos munkaviszony alapján járó fizetett szabadság az alkalmazott építőipari dolgozókat a Munka Törvénykönyvének és a végrehajtására kiadott rendelkezéseknek megfelelően illeti meg.
Műszaki, adminisztratív és kisegítő állománycsoportba tartozó dolgozók bérezése
9. §(1) A termelőszövetkezeti építőbrigád és a közös vállalkozás építőipari műszaki, adminisztratív és kisegítő állománycsoportba tartozó dolgozóinak bértételeit, valamint besorolási feltételeit az e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az állami gazdaságok építőipari műszaki dolgozóinak bértételeit a 19/1962. (Mg É 24.) FM számú utasítás tartalmazza.
(3) Az alapbért - a megadott bérhatárok között - a dolgozó által ténylegesen betöltött munkakör alapján, iskolai végzettségének, szakmai gyakorlatának és rátermettségének figyelembevételével termelőszövetkezeti építőbrigádnál a közgyűlés utólagos jóváhagyásával a vezetőség, közös vállalkozásnál az igazgatótanács utólagos jóváhagyásával az igazgatóság, állami gazdaságban a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben az igazgató határozza meg.
10. §
(1) A termelőszövetkezeti építőbrigád műszaki dolgozói, valamint a közös vállalkozás műszaki és vezető adminisztratív dolgozói prémiumban részesíthetők. A prémiumfeltételeket a termelőszövetkezet közgyűlésének, illetőleg a közös vállalkozás igazgatótanácsának úgy kell megállapítania, hogy azok az építési határidők megtartására, illetőleg előbbrehozására, az építési költségek csökkentésére és a minőség javítására ösztönözzenek.
(2) Az egy dolgozó részére kifizethető prémium nem haladhatja meg a dolgozó éves alapbérének 40%-át.
(3) Prémiumok kifizetésére a műszaki és adminisztratív dolgozók éves alapbérének legfeljebb 20%-át célszerű megtervezni.
11. §
A prémiumot a termelőszövetkezet közgyűlése, illetőleg a közös vállalkozás igazgatótanácsa csökkentse vagy vonja meg, ha
- az építmény műszaki átadása a minőségi hibák miatt meghiúsul, vagy a műszaki átadás során megállapított hiány vagy hiba kijavításával, illetőleg pótlásával felmerülő költség összege a bekerülési érték 1%-át meghaladja;
- a munkát késedelmesen végzik;
- a termelőszövetkezeti építőbrigád, illetőleg a közös vállalkozás az érvényes rendelkezések szerint meg nem engedett munkát végez;
- a dolgozó munkakörével összefüggő súlyos mulasztást követ el, vagy
- a dolgozó balesetért való felelősségét fegyelmi, illetőleg bírói úton megállapították,
12. §
A termelőszövetkezetek szakemberellátásának új rendszeréről és a termelőszövetkezeti szakemberek kedvezményeiről szóló 16/1964. (XII. 30.) FM számú rendelet alapján szakembernek minősülő építőipari alkalmazottak és termelőszövetkezeti tagok egyéb járandóságaira, kedvezményeire és a kiegészítő javadalmazás céljából nyújtható állami támogatásra a hivatkozott rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
Hatálybalépés
13. §(1) E rendelet rendelkezéseit 1965. július 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.
(2) Ha a termelőszövetkezetek, illetőleg a közös vállalkozások, s a 9. § (1) bekezdésében megjelölt szakemberek között az e rendelet hatálybalépését megelőzően kötött munkaszerződésekben megállapított munkabér a 2. számú mellékletben megállapított bértétel felső határát meghaladja, a különbözet kifizetését - rendkívüli esetben - a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője engedélyezheti.
Losonczi Pál s. k.,
földművelésügyi miniszter
1. számú melléklet a 4/1965. (V. 30.) FM számú rendelethez
BESOROLÁSI TÁBLÁZAT az építőipari dolgozók személyi órabérének megállapítására (forint-összegben)2. számú melléklet a 4/1965. (V. 30.) FM számú rendelethez A termelőszövetkezeti építőbrigád és a termelőszövetkezetek közötti építőipari önálló közös vállalkozás műszaki, adminisztratív és kisegítő dolgozóinak munkaköri bértáblázata