adozona.hu
1/1968. (I. 13.) PM rendelet
1/1968. (I. 13.) PM rendelet
a magánszemélyek forgalmi adójáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Forgalmi adó alá esik:
a saját előállítású, a továbbmegmunkált, a kitermelt, valamint a kisforgalom számára kiszerelt termék,
a nyílt üzlethelyiségben vagy állandó jellegű elárusító helyen élővirág, dísznövény,
a díszállat (díszhal, madár, fajkutya, fajmacska stb.), a díszállateleség, az akváriumi tenyészet,
az élő- vagy művirágból készített koszorú,
a hal, a mesterségesen termesztett gomba,
a marhalevél-kötelezettség alá eső állatok húsának, fehérárujának, tartósított termékének és a h...
1/1968. (I. 13.) PM rendelet
a magánszemélyek forgalmi adójáról
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Adókötelezettség
1. §(1) Forgalmi adó alá esik:
a) a saját előállítású, a továbbmegmunkált, a kitermelt, valamint a kisforgalom számára kiszerelt termék,
b) a nyílt üzlethelyiségben vagy állandó jellegű elárusító helyen élővirág, dísznövény,
c) a díszállat (díszhal, madár, fajkutya, fajmacska stb.), a díszállateleség, az akváriumi tenyészet,
d) az élő- vagy művirágból készített koszorú,
e) a hal, a mesterségesen termesztett gomba,
f) a marhalevél-kötelezettség alá eső állatok húsának, fehérárujának, tartósított termékének és a hentesáru,
g) a továbbeladás céljából vásárolt használt tárgy változatlan, kijavított, tisztított vagy átfestett állapotban történő értékesítése,
h) a szolgáltatások teljesítése.
(2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az a körülmény, hogy a tevékenységet iparjogosítvány vagy más hatósági engedély alapján, vagy enélkül folytatják, illetőleg folytatták.
(3) A forgalmi adóval már megadóztatott termék változatlan állapotban történő értékesítése - a továbbeladás céljából vásárolt használt tárgy kivételével - nem esik adókötelezettség alá. Azt a körülményt, hogy a terméket forgalmi adó fizetésére kötelezettől vásárolták, a beszerzésére vonatkozó számlával vagy egyéb hitelt érdemlő módon kell igazolni. Ha a termék eredete számlával vagy egyéb hitelt érdemlő módon nem igazolható, a forgalmi adókötelezettséget annál a személynél kell megállapítani, aki a terméket forgalomba hozta.
2. §
(1) Az adókötelezettség vonatkozásában:
a) saját előállítású terméknek minősül a megrendelő által - akár egészben, akár részben - adott (hozott) anyagból előállított termék is, a mérték után készített ruházati cikkek kivételével;
b) mezőgazdasági termények, termékek iparcikké történő feldolgozása termékelőállításnak minősül. Így adókötelezettség alá esik a gyümölcsszörp, a tartósítottan savanyított zöldség, a pörkölt mogyoró, a hántolt fűzvessző, a tört vagy préselt szalma, a műlép, valamint terményekből darálással vagy kiürítéssel nyert dara, illetőleg olaj értékesítése is;
c) továbbmegmunkálás az a tevékenység, amikor a forgalmi adóval terhelten továbbeladás céljából vásárolt terméken a beszerző olyan további munkát végez, amelynek következtében a termék jellege, mérete, teljesítménye nem változik meg, de az igazolt beszerzési árhoz viszonyított eladási ár emelkedik;
d) kitermelés a földterület és a természetes vizek (folyók, patakok, erek, tavak) bányászati anyagának (kő, kavics, homok, murva, agyag, budai föld, tőzeg, erdei- és virágföld stb.), valamint fa- (fenyőfa-), nyír-, fűz- és nyárvessző, gyékény-, sás- és nádállományának, a természetes jégnek saját költségre történő kibányászása, kiásása, kivájása, illetőleg kivágása;
e) kiszerelés a továbbeladás céljából nagyobb mennyiségi egységben (ömlesztve, zsákolva, tartályban, hordóban, bálában, kötegben stb.) beszerzett termékeknek kisebb, a fogyasztók által vásárolt mennyiségi egységek szerinti adagolása és előrecsomagolása, amely tevékenység következtében e termékek a kisforgalomban (fogyasztókat kiszolgáló elárusító helyeken) további mérés és csomagolás nélkül - a kiszerelő eredeti (bontatlan) csomagolásában - értékesíthetők;
f) szolgáltatás a különféle szükségletek kielégítésére irányuló ellenérték mellett végzett minden olyan tevékenység, amely nem minősül áruelőállításnak. A forgalmi adó alá eső szolgáltatásokat az I. számú melléklet tartalmazza.
(2) Közömbös az adókötelezettség szempontjából az a körülmény, hogy
a) az élővirágot, vagy a dísznövényt milyen (palánta, virág nélküli, gumó, hagyma stb.) állapotban értékesítik;
b) a halat tenyésztés vagy étkezés céljára értékesítik.
(3) Használt tárgynak minősül minden ipari termék, amely a kereskedelmi forgalomból kikerült. Az ilyen termék akkor is használt tárgynak minősül, ha javításra nem szorul. A használt tárgyon végzett olyan átalakítást, amely jellegét, méretét, teljesítményét megváltoztatja, termékelőállításnak kell tekinteni.
(4) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt állandó jellegű elárusító helynek a tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szervei, a vásárcsarnok és egyéb piacok igazgatósága által az elárusító részére kijelölt elárusító hely (pult), továbbá a virágkertészetek által kizárólag értékesítés céljára fenntartott helyiség minősül. Állandó elárusító helynek kell tekinteni azokat a piaci vagy utcai elárusító helyeket is, amelyekre a helypénzt az árusok hosszabb időszakra előre befizethetik, s így az elárusító helyet a maguk részére biztosíthatják. Állandó jellegű az az elárusító hely is, amelyet a piacigazgatóság nem biztosít ugyan személy szerint egy-egy árus részére, de a virágárusítás céljára kijelölt helyen az árus a piaci napokon rendszeresen értékesít.
Adómentesség
3. §(1) Nem esik forgalmi adó alá:
a) a tejtermék, valamint a saját termelésű takarmánytermény darált állapotban való értékesítése;
b) a marhalevél-kötelezettség alá eső állatok levágásából származó tőkehús, füstölt és főtt hús, nyers zsiradék és sertészsír értékesítése;
c) az egyéni termelők és egyéb magánszemélyek által az egyébként adóköteles húsipari termékeknek általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet vagy magánkereskedő részére történő értékesítése;
d) az erdőn, mezőn gyűjtött gomba értékesítése;
e) a kovászos uborka és a forrázott káposzta értékesítése;
f) a felvásárolt toll fosztás utáni, valamint a vásárolt kő, salak darálás utáni és a vásárolt agyag tisztítás (mosás) utáni értékesítése;
g) az erdei, mezei és vízi melléktermékek (növények, állatok) gyűjtése és értékesítése, az 1. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak kivételével;
h) a saját használatban levő kertből, gyümölcsösből és szőlőből kivágott fa értékesítése, az erdőgazdaságok által munkabér címén kiadott fának az erdei munkások által történő értékesítése;
i) a Képzőművészeti Alap vállalatai részére értékesített, valamint a Képzőművészeti Alap keretében működő alkotóközösségek által előállított és értékesített képzőművészeti vagy iparművészeti alkotások, valamint termékek, továbbá a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által a 23/1963. (IX. 21.) Korm. rendelet rendelkezései szerint elbírált képző- vagy iparművészeti alkotásnak a Lektorátus által megjelölt célra történő értékesítése, végül a 23/1963. (IX. 21.) Korm. rendelettel és az 1/1965. (I. 8.) MM rendelet 2. §-ával a Lektorátus hatásköréből kivett képző- és iparművészeti alkotásoknak a hivatkozott jogszabályokban meghatározott célra, illetőleg rendeltetési körben történő értékesítése;
j) a háziipari termékeknek a háziiparos által állami kereskedelmi vállalat vagy értékesítő szövetkezet részére történő értékesítése;
k) az iparengedéllyel rendelkező kereskedőnek az 1. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott tevékenysége;
l) a rendeltetésszerű használat után feleslegessé vált berendezési és felszerelési tárgy értékesítése. Nem minősíthető a kisiparosnál feleslegessé vált berendezési, felszerelési tárgynak az olyan termék, amelynek az előállításával a kisiparos foglalkozik.
(2) Ha a képző- és iparművész, illetőleg népművész alkotását vagy termékét az (1) bekezdés i) pontjában foglaltaktól eltérően értékesíti, tevékenysége az 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján forgalmi adó alá esik.
(3) A más nevén elfogadott (zsűrizett) képzőművészeti, iparművészeti, illetőleg népművészeti egyedi alkotás sokszorosítása, nyers előállítása, vagy ahhoz alkatrész készítése forgalmi adóköteles áruelőállításnak minősül.
(4) Háziiparosnak minősül az a személy, aki a 3/1961. (XII. 16.) KipM rendeletben meghatározott háziipari terméket saját lakásán, idegen munkaerő alkalmazása nélkül, legfeljebb a vele közös háztartásban élő családtagjai közreműködésével, általában kézi erővel állítja elő és a tevékenységet háziipari értékesítés alapján folytatja. A 48/1960. (X. 25.) Korm. rendelettel módosított 34/1953. (VII. 7.) MT rendelet alapján a tevékenységet kizárólag az előbb említett valamennyi feltétel együttes fennállása esetén lehet háziipari jellegűnek tekinteni.
4. §
(1) Mentes a forgalmi adó fizetése alól a 65 éven felüli férfi, illetőleg 60 éven felüli nő és - életkorra tekintet nélkül - a 100 százalékos csökkent munkaképességű - közvetlen fogyasztók részére értékesítő - kisiparos és magánkereskedő, ha a szakmunkás tanulón kívül más alkalmazottat nem foglalkoztat, 60 éven aluli segítő családtaggal, üzlettárssal, valamint két lóerő teljesítményt meghaladó erőgéppel nem rendelkezik.
(2) Az egyéb feltételek fennállása esetén megilleti az adómentesség
a) a képesítéshez kötött ipart, illetőleg magánkereskedelmet özvegyi jogon folytató azt a kisiparost és magánkereskedőt is, aki szakmunkás tanulón kívül - a szakmai képesítés hiányának pótlása céljából - csupán egy alkalmazottat, illetőleg családtagot foglalkoztat;
b) azt a 100 százalékos csökkent munkaképességű kisiparost és magánkereskedőt, aki - 60 éven felüli alkalmas családtag hiányában - kénytelen egy 60 éven aluli segítő családtag vagy egy alkalmazott közreműködését igénybe venni.
(3) Több erőgép használata esetén a lóerő mértékét az erőgépek együttes teljesítménye alapján kell megállapítani. Nem kell számításba venni azonban az olyan gép használatát, amelyet a kisiparos vagy magánkereskedő testi fogyatékossága miatt kénytelen valamilyen energiával működtetni.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adómentesség csak az iparigazolvány, iparengedély, működési engedély, vándoripari engedély vagy háziipari értesítés alapján működő kisiparosokat és magánkereskedőket illeti meg.
(5) A képesítéshez kötött iparok és kereskedések azok, amelyek kézműves jellegüknél vagy a munka természeténél fogva csak megfelelő szakképzés és hosszabb gyakorlat útján sajátíthatók el és amelyeket a jogszabályok kifejezetten ennek minősítenek. Vitás esetekben az illetékes tanács vb. ipari, illetőleg kereskedelmi osztályának a véleményét kell kikérni.
(6) Segítő családtag - a rendelet alkalmazásában - a házastárs, valamint a felmenők és a leszármazók (szülő, nagyszülő, gyermek, unoka).
(7) Az adómentesség szempontjából nem számít alkalmazottnak az a továbbfoglalkoztatott szakmai tanuló, aki szakmunkás bizonyítványt (segédlevelet) szerzett, a szakmunkás bizonyítvány (segédlevél) megszerzésétől számított egy évig.
5. §
(1) A 4. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott adómentesség a kisiparost és magánkereskedőt 65., illetőleg 60. életéve betöltését, vagy korra tekintet nélkül 100 százalékos csökkent munkaképességének megállapítását követő hónap 1. napjától illeti meg. A kérelem alapján hozott határozat egy példányát az illetékes adóközösségnek is meg kell küldeni.
(2) Az adómentességet a 16. § (2) bekezdésében megjelölt időn belül kérni kell. A határidő elmulasztása esetén az adómentesség csak a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától engedélyezhető. Az adómentes korhatár betöltését a kisiparos és magánkereskedő a személyazonossági igazolványával, illetőleg 100 százalékos csökkent munkaképességét az egészségügyi miniszter által szervezett orvosi bizottság szakvéleményével köteles igazolni. Az alkalmazott, illetőleg a 60 éven aluli segítő családtag, vagy üzlettárs hiányát és a gépi erő két lóerőt meg nem haladó mértékét a helyi érdekképviseleti szerv (Kisiparosok Országos Szervezete, Kiskereskedők Országos Szabadszervezete, a továbbiakban: KIOSZ, KISOSZ) bizonyítványával kell igazolni. Az adómentességet befolyásoló (a feltételek fennállásában beálló) minden változást a 16. § (2) bekezdésében meghatározott időn belül ugyancsak be kell jelenteni.
Adófizetési kötelezettség
6. §(1) A forgalmi adót az 1. §-ban meghatározott tevékenységet folytató személy köteles megfizetni. Az egyéni termelőktől és egyéb magánszemélyektől továbbeladás céljából felvásárolt adóköteles húsipari termékek után a felvásárló az adó fizetésére kötelezett.
(2) A közösen folytatott adóköteles tevékenység után fizetendő forgalmi adóért és az ezzel kapcsolatban megszabott egyéb kötelezettség teljesítéséért a kereseti tevékenységet közösen folytatók egyetemlegesen felelősek.
Az adó alapja
7. §(1) A forgalmi adó alapja az adóköteles áruért, vagy szolgáltatásért kapott teljes - a forgalmi adót is magában foglaló - ellenérték. Magánkereskedők által adózatlanul felvásárolt húsipari termékek esetében a forgalmi adó alapja a beszerzési ár.
(2) Ha az adóköteles áruszállítás vagy szolgáltatás ellenértéke nem pénz, hanem áru vagy szolgáltatás, a forgalmi adó alapja az ellenértékként kapott árunak vagy szolgáltatásnak a teljesítés helyén és idején egyébként alkalmazott fogyasztói ára, illetőleg díja. Az alkalmazottak részére térítés nélkül kiadott adóköteles áru, vagy teljesített szolgáltatás esetében a forgalmi adó alapja a kiadott áru fogyasztói ára vagy a teljesített szolgáltatás díja.
(3) Nem csökkenthető a forgalmi adó alapja az ellenértékből jutalék, fuvar címén kifizetett összegekkel.
(4) A külön összegben felszámított vásárolt csomagolóanyag vagy göngyöleg értéke nem esik forgalmi adó alá. Ha a saját előállítású termék bruttó eladási ára a vásárolt csomagolóanyag vagy göngyöleg értékét is magában foglalja, annak értékével a forgalmi adó alapja még akkor sem csökkenthető, ha azt az eladó meghatározott értékben visszaveszi. Az esetben, amikor az áruelőállító a termékeit saját előállítású csomagolóanyagban vagy göngyölegben szállítja és annak értékét a számlákban elkülöníti, a forgalmi adót a termék után a termékre meghatározott, a csomagolóanyag vagy göngyöleg után pedig a csomagolóanyagra vagy göngyölegre vonatkozó adókulcs alkalmazásával kell megfizetni.
8. §
(1) Ha a szolgáltatást végző a szolgáltatás során saját előállítású forgalmi adó alá eső alkatrészt használ fel, ezt a számlában köteles feltüntetni és az áruelőállítás után megállapított forgalmi adót az alkatrész felszámított árának alapulvételével - a szolgáltatás után járó forgalmi adón felül - meg kell fizetnie.
(2) Az áru továbbmegmunkálása esetén a forgalmi adó alapja a megmunkálás alá vett vásárolt áru beszerzési ára és a megmunkált áru teljes (a forgalmi adót is magában foglaló) eladási ára közötti különbözet.
(3) Adózottan vásárolt áru kisforgalom számára történő kiszerelése esetén a kiszerelés után megállapított forgalmi adót a kiszerelt áru beszerzési és eladási ára közötti különbözet után kell megfizetni.
(4) Lisztnek kenyérre, illetőleg zsiradéknak szappanra történő cserélése esetében a forgalmi adó alapja a kiszolgáltatott kenyérféleség árhatósági fogyasztói ára, illetőleg a zsiradék-szappancsere keretében kiadott szappan kilogrammonként 20 forinttal számított értéke.
(5) A megrendelő által - részben vagy egészben - adott (hozott) anyagból előállított termék után az áruelőállításra megállapított forgalmi adót az adott (hozott) anyag értékének figyelmen kívül hagyásával számított árbevétel alapulvételével kell megfizetni, ha a hozott anyag értékét az előállító nem számolja fel és utána hasznot sem számít. Ha azonban az előállító az adott (hozott) anyag értékét a számlában szerepelteti és utána hasznot számít fel, az áruelőállítás után megállapított forgalmi adó alapját a számla teljes értéke képezi. A számlában feltüntetett adott (hozott) anyag értéke nem képez adóalapot abban az esetben, ha az előállító ez után hasznot nem számított fel és a számla végösszegéből azonos összeggel levonásba helyezte (engedményezte).
9. §
(1) Szolgáltatások esetében a forgalmi adó alapja az adóköteles szolgáltatásért kapott teljes (bruttó) ellenérték, amelynél a szoros értelemben vett munkadíjon felül felszámított anyagok (alkatrészek) értékét is számításba kell venni még akkor is, ha a szolgáltatást végző a felhasznált anyagot (alkatrészt) forgalmi adóval terhelten szerezte be.
(2) Megrendelésre mérték után készített kötszövőipari, bőr- és szőrmeruházati, valamint cipőipari termékek előállításához felhasznált vásárolt, vagy adott (hozott) anyag igazolt beszerzési ára a forgalmi adó alapját nem képezi.
(3) Gépi vagy egyéb berendezések szerelését (üzembehelyezését) szolgáltatásnak kell tekinteni. A felszerelt (üzembehelyezett) saját előállítású gépi vagy egyéb berendezés ellenértékét azonban a forgalmi adókötelezettség szempontjából áruszállításként kell számításba venni.
(4) A szolgáltatás után fizetendő forgalmi adó alapjának megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a külön felszámított külszolgálati (utazási, élelmezési és szállás-) költségeket.
10. §
(1) A fő- és alvállalkozó által végzett áruelőállítás, illetőleg szolgáltatás esetében a forgalmi adót a külön-külön számlázott ténylegesen elért árbevétel után kell megfizetni. Amennyiben a fő- és alvállalkozót ténylegesen megillető árbevétel elkülönítve nincs, az együttesen számlázott teljes árbevétel után fizetendő forgalmi adót a fővállalkozó köteles megfizetni.
(2) A különböző adókulcs alá eső áruk és szolgáltatások együttes (adókulcsonként meg nem bontott) számlázása, illetőleg elkönyvelése esetén, a teljes számlaérték, illetőleg árbevétel után a legmagasabb adókulcs alá eső áru vagy szolgáltatás adókulcsának alkalmazásával kell a forgalmi adót megfizetni.
A forgalmi adó mértéke
11. §(1) A fizetendő forgalmi adó mértékét a rendelet I. számú mellékletének "A" és "B" oszlopában feltüntetett százalékos adókulcsok határozzák meg. Az I. számú mellékletben általában termékcsoportonkénti forgalmi adókulcsok szerepelnek. Az egyes termékek minősítése és besorolása tekintetében az "Ipari Termékek Jegyzéke" és a "Mezőgazdasági Termékek Kereskedelmi Jegyzéke" az irányadó. Vitás esetekben az illetékes elsőfokú pénzügyi hatóság döntését kell kérni.
(2) Az I. számú melléklet "A" oszlopában meghatározott adókulccsal kell a forgalmi adót megfizetni a magánfogyasztók, kisiparosok, magánkereskedők, kiskereskedelmi vállalatok, költségvetési szervek, intézetek és intézmények, társadalmi szervek részére történő eladás (szolgáltatás) esetén.
(3) Nagykereskedelmi, külkereskedelmi és termelőeszközkereskedelmi vállalatok, valamint a termelő és szolgáltató vállalatok (szövetkezetek) részére közvetlenül, vagy a Kisipari Exportra Termeltető Iroda (KETI) közvetítésével történő értékesítés (szolgáltatás) esetén az I. számú melléklet "B" oszlopában szereplő adókulcsok alapján kell a forgalmi adót leróni.
(4) Az ipari, kereskedelmi vagy szolgáltatói tevékenységet folytató folyószámlás költségvetési szervek részére történő áruszállítások az ugyanazon tevékenységet folytató vállalatok részére történő áruszállításokkal azonos elbírálás alá esnek. Ezért az ilyen szerveknek történő eladás esetén is ugyancsak a I. számú melléklet "B" oszlopa szerinti adókulccsal kell a forgalmi adót megfizetni.
(5) A II. számú mellékletben felsorolt - fogyasztás célját szolgáló - termékek után a termelő és szolgáltató vállalatok (szövetkezetek) részére történő értékesítés esetén az I. számú melléklet "A" oszlopában feltüntetett adókulccsal kell az adót megfizetni.
12. §
(1) Azok a szolgáltató és javító kisiparosok, akik általános jövedelemadó fizetési kötelezettségüknek adóátalány útján tesznek eleget, kérhetik, hogy a tevékenységükkel kapcsolatos forgalmi adót is átalány útján fizethessék. A kérelem tárgyában az illetékes adóközösség határoz. A forgalmi adóátalány összegét a rendelet I. számú mellékletében szereplő adókulcsok figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Az adóátalányozásnak nem akadálya az, hogy a kisiparos esetenként terméket (alkatrészt) is állít elő, de tevékenységére nem ez, hanem a szolgáltatás, illetőleg javítás a jellemző.
(3) Az adóátalányozás útján adózóknál tartott vizsgálat alapján adóhiányt vagy bírságot megállapítani nem lehet.
Adókedvezmény
13. §(1) A forgalmi adó fizetésére kötelezettek közül - figyelemmel a 4. § (4) bekezdésében foglaltakra is -:
a) 20 százalékos adókedvezmény illeti meg az 5000-nél kisebb,
b) 50 százalékos adókedvezmény illeti meg a 3000-nél kisebb,
lélekszámú községekben működő szolgáltató- és javító kisiparost, illetőleg magánkereskedőt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt adókedvezmény a kisiparost akkor is megilleti, ha a tevékenységét nem kizárólag a telephelyén, hanem más hasonló községekben is gyakorolja.
(3) A 4. § (1)-(2) bekezdése alá nem eső 60 éven felüli férfi, illetőleg 55 éven felüli nő és a legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű kisiparost és magánkereskedőt az elsőfokú adóhatóság indokolt esetben 50 százalékig terjedhető adókedvezményben részesítheti. Ez a kedvezmény nem zárja ki az (1) bekezdés szerint járó adókedvezmény engedélyezését is.
(4) Átalány útján történő adózás esetén az (1) bekezdésben foglalt kedvezményre jogosító indokokat az átalány összegének megállapítása során kell figyelembe venni.
II.
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
Hatáskör, illetékesség
14. §(1) A forgalmi adókra vonatkozó elsőfokú intézkedés, továbbá a forgalmi adók nyilvántartása, kezelése és ellenőrzése a megyékben a megyei illetékkiszabási és forgalmi adóhivatal, a megyei jogú városokban a megyei jogú városi illetékkiszabási vállalati és forgalmi adóhivatal, Budapesten a kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának (a továbbiakban: elsőfokú pénzügyi hatóság) hatáskörébe tartozik.
(2) Az illetékességet az adókötelezett állandó telephelye, ennek hiányában lakóhelye határozza meg.
Adóközösségek szervezése
15. §(1) A forgalmi adó fizetésére kötelezett kisiparosok adófizetési kötelezettségüket - az alkalmi adózók kivételével - adóközösségben kötelesek teljesíteni.
(2) Budapest főváros területén szakmai adóközösség, vidéken pedig megyénként vagy körzetenként vegyes szakmai adóközösségek működhetnek. A Pénzügyminisztérium budapesti székhellyel országos vagy az (1) bekezdésben meg nem jelölt egyéb adóközösség létesítését is elrendelheti.
Bejelentési kötelezettség
16. §(1) A forgalmi adóköteles kereseti tevékenység megkezdését 15 napon belül az illetékes elsőfokú pénzügyi hatóságnál írásban kell bejelenteni. Az adóközösségi adózásra kötelezettek a bejelentés egy példányát az illetékes adóközösséghez is kötelesek megküldeni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az adóköteles nevét (cégét), lakó- és telephelyét, a kereseti tevékenység megkezdésének pontos idejét és részletes meghatározását.
(2) A kereseti tevékenység helyének megváltoztatását, a régi kereseti tevékenység mellett új tevékenység megkezdését, a régi vagy új kereseti tevékenység kibővítését, továbbá minden olyan változást, amely az adókötelezettséget befolyásolja (szünetelés, újrakezdés, megszűnés stb.) a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül ugyancsak be kell jelenteni.
(3) Az adókötelezettség keletkezésének kell tekinteni azt az esetet is, amikor az adóalany adómentessége megszűnik, illetőleg az adókötelezettség megszűnésének számít, ha az adóalany adómentessé válik.
Adóbevallás
17. §(1) Az adóközösségi adózásra kötelezettek - az átalányozottak kivételével - havi bejelentést és félévenként, a félévet követő hó 5. napjáig (január 5. és július 5.) bevallást kötelesek adni. A bevallásban a félévi adóköteles és adómentes bevételeiket - havonként és adókulcsonkénti részletezéssel - kell feltüntetni. A bevallást két példányban kell kiállítani és mindkét példányt az adóköteles telephelye (lakóhelye) szerint illetékes adóközösséghez kell benyújtani.
(2) Az alkalmi adózók és azok, akik nem adóközösségben adóznak, tevékenységükből származó forgalmi adóköteles bevételeiket a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig az illetékes elsőfokú pénzügyi hatóságnál kötelesek bevallani.
Adóbefizetés
18. §(1) Az adóközösségben adózó köteles az adóközösség által terhére megállapított havi forgalmi adóelőleget, illetőleg az átalány havi összegét az adóközösség számlájára postai utalvány vagy csekkbefizetési lap felhasználásával befizetni. Az adóelőleg és az átalány minden hónap 5-én esedékes és 10-ig adópótlékmentesen fizethető. Befizetési napnak azt a napot kell tekinteni, amelyen a tag az adót postautalvány vagy csekkbefizetési lap útján befizette.
(2) Az adóközösség a megállapított havi adóelőleg, illetőleg átalány összegét minden hónap 15-ig köteles az elsőfokú pénzügyi hatóság forgalmi adóbevételi számlájára átutalni. Késedelmes fizetés esetén adópótlékot kell fizetni.
(3) A határozattal előírt forgalmi adót a határozat, illetőleg fellebbezés esetén a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt kell az elsőfokú pénzügyi hatóság forgalmi adóbeszedési számlájára befizetni. E határidő elmulasztása esetén - ettől az időponttól - adópótlékot kell fizetni.
(4) Az egyéni termelők és egyéb magánszemélyek az általuk értékesített adóköteles húsipari termékek után fizetendő forgalmi adót
a) piacon (vásáron, vásárcsarnokban) történő értékesítés esetén az értékesítés helyén, a helypénzzel együtt, a beszedéssel megbízott hatósági személyeknek (helypénzszedők) nyugta ellenében;
b) piacon (vásáron, vásárcsarnokon) kívül eső helyen történő értékesítés esetén az értékesítéstől számított 3 napon belül az elsőfokú pénzügyi hatóságok forgalmi adóbevételi számlájára
kötelesek befizetni.
(5) Ha a piacon (vásáron, vásárcsarnokban) helypénz és forgalmi adó beszedésével megbízott hatósági személy nem működik, az egyéni termelők és egyéb magánszemélyek a forgalmi adót az értékesítéstől számított három napon belül az elsőfokú pénzügyi hatóság forgalmi adóbevételi számlájára kötelesek befizetni.
(6) Az adóközösségen kívül adózók által fizetendő forgalmi adó az adóköteles bevételt követő hónap 5-én válik esedékessé és 10-ig fizethető adópótlékmentesen az elsőfokú pénzügyi hatóság forgalmi adóbevételi számlájára.
19. §
(1) A Kisipari Exportra Termeltető Iroda (továbbiakban: KETI) útján értékesített termékek után járó ellenértékből a forgalmi adót a KETI az I. számú melléklet "B" oszlopában meghatározott adókulcsokkal levonni és a kisiparos telephelye szerint illetékes megyei, megyei jogú városi adóhivatalhoz, budapesti iparosok tekintetében a fővárosi V. kerületi tanács vb pénzügyi osztályához - a levonást követő hó 15-ig - bevallani és átutalni köteles.
(2) Az adóbevalláshoz részletes kimutatást kell csatolni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető, hogy a KETI névszerint kitől, milyen adóalap után milyen adókulcs szerint, milyen összegű adót vont le.
(3) A KETI az egyes kisiparosok részére történő kifizetésekről, az adó kiszámításáról és levonásáról névszerint külön nyilvántartást (kartont) köteles vezetni, amelyen fel kell tüntetni az áruszállítás időpontját is. Az adó levonásának és átutalásának a helyességét a fővárosi V. kerületi tanács vb pénzügyi osztálya ellenőrzi.
Adópótlék, behajtás, elévülés
20. §(1) Aki az esedékessé vált forgalmi adót a megállapított fizetési határidőn belül nem fizeti meg, a hátralék után a késedelem minden egész és megkezdett hónapjára havi 1%-os adópótlékot köteles fizetni.
(2) A forgalmi adók behajtására nézve az adók kivetésére és beszedésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A forgalmi adó követeléséhez való jog az esedékesség évének utolsó napjától számított öt év alatt évül el.
Könyvvezetési kötelezettség
21. §(1) A 700 000 Ft üzleti forgalmat elérő adóköteles tevékenységet folytató személyek az 1200/1948. (II. 20.) Korm. rendelet, illetőleg ennek végrehajtásáról szóló rendelet értelmében kettős könyvelést kötelesek vezetni.
(2) Azokat az adóalanyokat, akiknek nem kell kettős könyvelést vezetniök, az alábbi kötelezettség terheli:
a) pénztárkönyv, megrendelőkönyv, raktárkönyv és hitelnyilvántartás vezetése;
b) számlázás.
22. §
(1) A pénztárkönyvnek tartalmaznia kell időrendben minden bevételt és kiadást (a háztartási kivétet is), a kiadás megnevezésével. Ha a könyvvezetésre kötelezett számlát is köteles adni, a számla alapján kapott bevételét a számla sorszámának megjelölésével a vevő vagy a megrendelő nevének és címének feltüntetésével köteles a pénztárkönyvébe bevezetni. Az egyéb bevételnél pedig meg kell jelölni, hogy az áruelőállításból, szolgáltatásból vagy javításból ered.
(2) Ha az adóalany bevételéről áruelőállítás, szolgáltatás és javítás részletezéssel tételenként külön feljegyzést (pénztárívet) vezet, a nem számlázott napi bevételét a pénztárkönyvébe egy tételben vezetheti be.
(3) A pénztárkönyvben levő bejegyzéseket törléssel vagy átírással megváltoztatni nem szabad. A téves bejegyzést áthúzással és a helyes tétel bejegyzésével kell kiigazítani. A pénztárkönyvet naprakészen kell vezetni és havonként, valamint az év december 31. napjával le kell zárni.
23. §
A méret vagy kívánság szerint előállított, elkészített termékekről megrendelőkönyvet kell vezetni. A megrendelőkönyvben fel kell tüntetni
a) a megrendelés sorszámát,
b) a megrendelés idejét,
c) a megrendelő nevét, címét,
d) a megrendelt termék, szolgáltatás, munkavállalás megnevezését,
e) a termékre, szolgáltatásra, munkavállalásra vonatkozó árvetés sorszámát és a költségvetés összegét,
f) a teljesítés időpontját,
g) a megrendelő aláírását.
24. §
(1) A raktárkönyvet (az anyag- és árubeszerzést, valamint felhasználást tartalmazó feljegyzést) oly módon kell vezetni, hogy az egyes anyag- és árunemek egymástól elkülönítve legyenek feltüntetve és abból a beszerzés és felhasználás vagy szállítás ideje, az átvett vagy felhasznált, illetőleg szállított anyag és áru mennyisége, valamint az egész raktárkészlet bármikor megállapítható legyen.
(2) A raktárkönyv (feljegyzés) alapján az év első napján nyitó- és az év utolsó napján záró leltárt kell készíteni. A leltárban az anyag- és árukészletet tényleges beszerzési, illetőleg előállítási áron kell értékelni.
25. §
A hitelnyilvántartási könyvben a hitelben eladott árukat, illetőleg teljesített szolgáltatásokat, javításokat kell időrendben vezetni, a vevő (megrendelő) nevének, címének és a hitelezett összegnek a feltüntetésével. Fizetéskor a megfelelő tételhez utólag be kell vezetni a fizetés napját és az adós által fizetett összeget.
26. §
(1) Számlázási kötelezettségen a vevőnek (a megrendelőnek) kiszolgáltatott árukról a vevő (megrendelő) részére teljesített szolgáltatásokról és javításokról számla, nyugta vagy blokk kiállítását kell érteni.
(2) A számlázásra kötelezett adóalany
a) számlát köteles kiállítani
1. a viszonteladó, vagy továbbfeldolgozó részére történő eladás esetében;
2. a közületek részére történő szállítás esetében a megrendelő részére;
3. egyéb vevő (szolgáltatást igénybe vevő) részére, annak kifejezett kívánságára;
b) magánszemélyek megrendelése, vásárlása alapján kapott 100 forintot meghaladó ellenérték igazolásául nyugtát, a 100 forintot meg nem haladó ellenérték igazolásul pedig blokkot köteles adni, illetőleg kiállítani.
(3) A nyugta adására kötelezett adózó az üzletében, műhelyében, telephelyén jól látható helyen köteles kifüggeszteni, hogy "Nyugta adására kötelezett kisiparos (magánkereskedő)".
(4) A számlának tartalmaznia kell:
a) a kiállítás helyét és idejét;
b) a számlázásra kötelezett nevét, telephelyét (lakóhelyét);
c) a vevő nevét és címét;
d) az áru, a végzett munka szakszerű megjelölését és mennyiségét;
e) az egységárat és a vételár teljes összegét;
f) a számlázásra kötelezett aláírását.
(5) A nyugtának tartalmaznia kell:
a) a tömb sorszámát;
b) a tömb oldalszámát;
c) a nyugta adására kötelezett iparának (tevékenységének) megnevezését, telep-, illetőleg lakóhelyét;
d) az áruszállítás, illetőleg szolgáltatás (javítás) időpontját;
e) a szállított áru, vagy az elvégzett munka pontos körülírását, mennyiségét;
f) az áru, illetőleg szolgáltatás értékét;
g) a nyugta adására kötelezett aláírását.
(6) A blokkfüzetben az (5) bekezdés szerinti adatokat kell feltüntetni, az e) pontban foglalt adatok kivételével.
27. §
(1) A számlát, a nyugtát és blokkot másolattal két példányban kell kiállítani. Az eredeti példányt a vevőnek, illetőleg a szolgáltatást igénybevevőnek kell átadni.
(2) Számlatömbként a MSZ 5613 számú A/5. alakú "átírótömböt", nyugta- és blokktömbként pedig erre a célra gyártott és a Nyomtatványellátó Vállalat által forgalomba hozott "nyugta- és blokktömböt" kell alkalmazni.
(3) A 11/1966. (VII. 29.) PM rendelet 42. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő (1000 forintot meghaladó) nyugta 1%-os illetékét a tömbben visszamaradó másolaton, illetékbélyeg felragasztásával kell leróni. A felragasztott bélyeget átírással vagy felülbélyegzéssel érvényteleníteni kell.
28. §
(1) A könyvvezetési és számlázási kötelezettség teljesítéséhez szükséges könyveket lapszámmal kell ellátni és használatbavétel előtt az adóalany lakóhelye szerint illetékes községi, városi, városi kerületi tanács vb pénzügyi szakigazgatási szervénél hitelesíttetni kell. A hitelesített könyvekről a pénzügyi szerv nyilvántartást köteles vezetni és abban fel kell tüntetnie, hogy kinek a részére, mikor és milyen könyveket hitelesített.
(2) A nyilvántartás sorszámát az adóalany nevének, adóköteles tevékenységének (foglalkozásának), lakó- és telephelyének megjelölésével a hitelesített könyv fedőlapján fel kell tüntetni. A pénzügyi szervnél vezetett nyilvántartás sorszáma a hitelesített könyv sorszáma is. A pénztárkönyvön kívül az egyéb hitelesített üzleti könyveket az adóalany pénztárkönyvének 1. oldalán a pénzügyi szerv hivatali bélyegzővel, valamint keltezéssel ellátott aláírással köteles feljegyezni.
(3) Az adóalany az (1) bekezdésben megjelölt és hitelesített könyveit telephelyén (üzlet, műhely, iroda stb.), ennek hiányában lakóhelyén köteles tartani és vezetni. A könyveket, könyvelési feljegyzéseket, számlákat, üzleti levelezéseket és egyéb iratokat öt évig meg kell őrizni. Ezt a határidőt a számlák, levelek és egyéb iratok esetében azok kiállítása, a könyveknél pedig az utolsó bejegyzés évének a végétől kell számítani.
29. §
(1) Mentes a könyvvezetési kötelezettség alól:
a) a kisiparos és magánkereskedő, ha adómentességet élvez;
b) a szolgáltató és javító kisiparos, valamint a magánkereskedő, ha a 13. § alapján adókedvezményt élvez és szakmunkás tanulón kívül legfeljebb egy alkalmazottat foglalkoztat;
c) a szolgáltató és javító kisiparos, valamint a magánkereskedő, ha - szakmunkás tanulón és egy segítő családtagon kívül - alkalmazottat nem foglalkoztat, üzlettársa nincs, valamint két lóerőnél nagyobb erővel meghajtott géppel nem rendelkezik;
d) aki forgalmi adóját adóátalány útján fizeti.
(2) Mentes a nyugta- és blokkadási kötelezettség alól, aki a könyvvezetési kötelezettség alól is mentességet élvez.
(3) A könyvvezetésre, valamint a nyugta- és blokkadásra kötelezett adóalany mentes - a pénztárkönyvön kívül - az egyéb segédkönyvek (megrendelőkönyv, raktárkönyv és hitelnyilvántartási könyv) vezetése, illetőleg a nyugta- és blokkadása alól, ha az általános jövedelemadóról szóló rendelkezések alapján ilyen mentességet élvez.
(4) Könyvvezetésre, valamint nyugta- és blokkadásra kell kötelezni, vagy a kötelezettség alól fel kell menteni azokat az adóalanyokat, akiknél a meghatározott feltételek időközben bekövetkeznek, illetőleg megszűnnek. A kötelezettség keletkezését vagy megszűnését az adóalany köteles nyolc napon belül a 14. § (1) bekezdésében meghatározott elsőfokú pénzügyi hatóságnak írásban bejelenteni.
(5) A könyvvezetési és számlázási kötelezettség alól a (4) bekezdésben említett elsőfokú pénzügyi hatóság - az érdekképviseleti szerv meghallgatása mellett - a járási, városi, városi kerületi tanács vb pénzügyi osztályával egyetértésben részben vagy egészben felmentést adhat, illetőleg ilyen kötelezettséget elrendelhet.
Ellenőrzés, adatszolgáltatás
30. §(1) A forgalmi adó fizetésére kötelezettek által az adózással kapcsolatban szolgáltatott (bevallott) adatok helyességét, valamint a könyvvezetési és számlázási kötelezettség teljesítését a pénzügyi hatóság rendszeresen köteles ellenőrizni.
(2) Az ellenőrzés során a pénzügyi hatóságnak vizsgálnia kell az adóalanynak mind a közületektől, mind a magánszemélyektől származó bevételeit, a belföldről vagy külföldről származó alapanyagok (áruk) értékét és az alkalmazottak foglalkoztatását is. Ugyanakkor figyelembe kell venni az adóalany helyzeti adottságát és azt is, hogy milyen a szakmai elfoglaltsága, illetőleg naponta, havonta mennyi időt fordít szakmai munkájára. Az ellenőrzés megalapozottságát megfelelő adatgyűjtéssel is elő kell segíteni.
(3) A pénzügyi hatóság kiküldötte az üzleti vagy üzemi idő alatt bármikor - éjjeli üzem idején is - jogosult a vonatkozó rendelkezésekben megállapított szabályok pontos megtartásának ellenőrzése végett az adózó üzemi, üzleti vagy irodai helyiségében, továbbá mindazokon a helyeken megjelenni, ahol az adófizetésre kötelezett üzletének, üzemének folytatásához szükséges könyveit, feljegyzéseit, árukészletét stb. tartja. A pénzügyi hatóság kiküldöttei hivatalos minőségüket, működésük megkezdése előtt felszólítás nélkül, munkaadói (szolgálati) arcképes igazolvánnyal kötelesek igazolni.
(4) Az adófizetésre kötelezettek kötelesek a pénzügyi hatóság kívánságára valamennyi üzleti könyvüket és egyéb üzleti feljegyzésüket, valamint az adóztatás szempontjából fontos minden iratot és segédeszközt rendelkezésre bocsátani, illetőleg felmutatni.
(5) Az adófizetésre kötelezetteken kívül bárki köteles a pénzügyi hatóság felhívására a birtokában levő mindazokat az iratokat és segédeszközöket felmutatni, továbbá mindazokat a felvilágosításokat megadni, amelyek valamely adóköteles ügyletre vonatkozó tényállás vagy az adókötelezettség és az adó összege tekintetében irányadó körülmény tisztázásához szükségesek.
31. §
(1) Az adóztatásra vonatkozó feljegyzések, üzleti könyvek és levelezések alapján végzendő ellenőrzést az adófizetésre kötelezett műhelyében, irodahelyiségében vagy az adóköteles személy lakásán kell megtartani aszerint, hogy az adófizetésre kötelezett hol vezeti vagy őrzi az említett nyilvántartásokat. A könyveknek és egyéb üzleti feljegyzéseknek a pénzügyi hatósághoz való szállítását akkor lehet elrendelni, ha adócsalás bűntettének vagy pénzügyi szabálysértésnek alapos gyanúja merül fel. Beszállíthatók az üzleti könyvek és feljegyzések akkor is, ha az adófizetésre kötelezett a vizsgálat zavartalan lefolytatására nem tud megfelelő helyiséget biztosítani, vagy a vizsgálatot magatartásával megnehezíti vagy gátolja. Az adófizetésre kötelezettektől átvett könyvekről és nyilvántartásokról a pénzügyi hatóság kiküldötte elismervényt köteles adni.
(2) Az adófizetésre kötelezett és alkalmazottai kötelesek a pénzügyi hatóság kiküldöttének segítségére lenni és részükre a szükséges munkahelyet, világítást stb. rendelkezésre bocsátani. A pénzügyi hatóság kiküldötte az adóköteles kifejezetten hozzájárulása nélkül csak az üzleti vagy üzemi órák alatt jogosult az ellenőrzés megtartása végett az üzleti (irodai), üzemi, raktári stb. helyiségben tartózkodni. Az adófizetésre kötelezett lakásán csak a nappali órákban jelenhet meg. Az ellenőrzéssel megbízott közegek jogosultak mindennemű szállítmányt a közúti forgalomban is ellenőrizni.
(3) Az alkalmi adózók, a piaci és vásári árusok forgalmi adóköteles tevékenységét és az ezzel kapcsolatban előírt kötelezettségek teljesítését, valamint az esetleges jogosulatlan iparűzést - rendes szolgálatuk keretében - a vám- és pénzügyőri szervek is ellenőrizhetik. A megállapított adóhiányról vagy szabálytalanságról készített jegyzőkönyvet 8 napon belül az adófizetésre kötelezett lakóhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes elsőfokú pénzügyi hatósághoz kell megküldeni.
32. §
(1) Amennyiben az adófizetésre kötelezett az előírt üzleti könyveket vagy nyilvántartásokat hiányosan vagy egyáltalán nem vezeti (nem őrzi meg, vagy elveszti) és emiatt az adóalap aggályos, a pénzügyi hatóság az adóköteles forgalmat a rendelkezésre álló adatok alapján becsléssel állapítja meg. A becslés alkalmával a helyszíni vizsgálat megállapításait, valamint a rendelkezésre álló egyéb adatokat kell figyelembe venni, esetleg más hasonló adózó forgalmával való összehasonlítás útján kell az adóköteles forgalmat megbecsülni.
(2) Mind az üzleti könyvek, mind a becslés alapján lefolytatott eljárásról és adóhiánymegállapításról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben az összegszerű eredmény megállapításánál figyelembe vett minden lényeges adatot és körülményt részletesen fel kell sorolni. A jegyzőkönyvet aláírás előtt ismertetni kell az adófizetésre kötelezettel és őt a megállapításokkal kapcsolatban nyilatkozattételre kell felhívni. Az adófizetésre kötelezett kérheti, hogy észrevételeit a megállapítandó záros határidőn - legfeljebb azonban 8 napon - belül, külön beadványban terjessze elő.
(3) Az elsőfokú pénzügyi hatóság - az adófizetésre kötelezett kérelmére - köteles a felvett jegyzőkönyvről másolatot adni.
(4) Az ellenőrzésnek a vizsgált személy által fizetendő általános jövedelemadóra is ki kell terjednie. Ennek érdekében a vizsgálat megkezdése előtt az általános jövedelemadó kivetésére illetékes pénzügyi szervtől a vonatkozó adatokat be kell szerezni. Szükséghez képest a vizsgálat az általános jövedelemadó megállapítására illetékes pénzügyi szerv bevonásával végezhető el. A vizsgálatról készült jegyzőkönyv egy példányát (nemleges esetben is) a szükséges intézkedés megtétele végett az említett pénzügyi szerv részére meg kell küldeni.
(5) Az elsőfokú pénzügyi hatóság az ellenőrzés során megállapított forgalmi adó összegét határozattal közli az adófizetésre kötelezettekkel. A határozatban az adókötelezettséget megállapító jogszabályra utalással az adó alapját bevallási időszakonként, ezen belül adókulcsok szerinti részletezéssel és végösszegben is fel kell tüntetni. Az adóalap összegszerű megállapítását és az előírás jogosságát indokolni kell. Közölni kell továbbá az adófizetésre kötelezettel a határozattal megállapított összeg befizetésére megszabott határidőt, a késedelmes fizetés következményeit és a jogorvoslati utat.
Adóhelyesbítés
33. §(1) Ha a forgalmi adó fizetésére kötelezett esedékes adóját időben bevallani elmulasztotta vagy a rendelkezések szerint járó forgalmi adónál kevesebbet vallott be, az elévülési időn belül pótbevallást tehet. A pótbevallásban az esedékességi időt pontosan fel kell tüntetni.
(2) A tartozatlanul vagy a rendelkezések szerint járónál magasabb összegben bevallott adó helyesbítését az adóközösség tagja az adóközösség leszámolását, míg az alkalmi adózó az adóbevallás benyújtását követő hó 1. napjától számított hat hónapon belül kérheti.
(3) A (2) bekezdésben megállapított határidő eltelte után helyesbítési kérelemnek - az elévülési időn belül - csak akkor van helye, ha az a körülmény, amelyre a kérelmet alapítják, a határidő eltelte után következett be. A határidő ilyen esetben a kérdéses körülmény beállását követő hónap első napjától számított hat hónap.
(4) A (2) bekezdés szabályai nem terjednek ki a tartozás (előírás) nélküli túlfizetésekre, amelyek tekintetében az adók kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(5) Az adóhelyesbítés iránt előterjesztett kérelemben az illetékes elsőfokú pénzügyi hatóság határoz.
Az adóközösségben történő adózással kapcsolatos eljárás
34. §(1) Az adóközösség az egyes naptári félévekben esedékessé váló forgalmi adókra - havi részletekben - előleget köteles fizetni.
(2) Az előleg és a félévre fizetendő végleges forgalmi adó összegét a benyújtott adóbevallások és az adóvizsgálatok eredményei alapján a megyékben az illetékkiszabási és forgalmi adóhivatal, a megyei jogú városokban az illetékkiszabási, vállalati és forgalmi adóhivatal, a fővárosban pedig a Fővárosi Tanács VB Pénzügyi Osztálya az adóközösség vezetőségével és az érdekképviseleti szervvel történő leszámolás alapján állapítja meg.
(3) A lezárt félévre esedékes végleges adó összegéről és a következő félévben fizetendő előlegről, a (2) bekezdés szerinti tanácsi szerv a lezárt félévet követő első hónap végéig köteles az adóközösséget értesíteni.
(4) Az adóközösség mind a végleges adó, mind az előleg vonatkozásában az értesítéstől számított 15 napon belül észrevételt tehet.
(5) Amennyiben a végleges adót, illetőleg a fizetendő előleget megállapító tanácsi szerv az észrevételt nem fogadja el, azt döntés végett haladéktalanul a megyei (megyei jogú városi) tanács vb pénzügyi osztályához, illetőleg - a fővárosi adóközösségek vonatkozásában - a Pénzügyminisztériumhoz köteles felterjeszteni.
(6) Az előleg és a végleges félévi adó különbözetét az adóközösség 45 napon belül fizetheti be adópótlékmentesen.
35. §
(1) Az adóközösség a terhére megállapított adóelőleget, illetőleg végleges adó összegét az erre a célra alakított Kivető Bizottság útján, saját hatáskörében tagjai között forgalmuk arányában megosztja. A Kivető Bizottság az érdekelt tagot az általa kirótt adó összegéről írásban értesíti.
(2) A Kivető Bizottság az adómegosztásról kimutatást köteles készíteni és azt az adóközösség helyiségében - a megosztás befejeztével - 15 napra közszemlére kell kitenni. Az adóközösségi tag - amennyiben az adómegosztást magára nézve sérelmesnek tartja - az írásbeli értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet az adóközösségen belül alakított Felszólamlási Bizottsághoz. A fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.
(3) A Felszólamlási Bizottság határozata az adóközösségnek az elsőfokú pénzügyi hatóságnál vezetett adószámláját nem érinti. A határozaton alapuló törlést az esetleges pótelőírás vagy a tartalékalap terhére kell keresztülvezetni.
(4) A Felszólamlási Bizottság határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. A jogerős adómegosztásról az adóközösség vezetősége a Felszólamlási Bizottság működésének befejezése után haladéktalanul köteles a megyei tanács vb pénzügyi osztályához kimutatást küldeni.
36. §
(1) Az adóközösség a terhére megállapított és az adóközösségi tagok által befizetett adó összegének 9%-át kezelési költségeinek fedezésére, 3%-át pedig tartalékalap képzésére fordíthatja. Az adóközösség az említett címeken befolyt összegeket csak rendeltetésüknek megfelelően használhatja fel. Az adóközösség az évi tartalékalap feleslegét az év végén - a közgyűlés határozatának megfelelően - tagjainak visszafizetheti vagy a rendeltetésének megfelelően tovább kezelheti. A tartalékalap visszafizetésének mértéke nem haladhatja meg a tárgyévben ilyen címen beszedett és felhasznált összegek különbözetét. A kezelési költség maradványokat az év végén a következő évi kezelési költségszámlára kell átvezetni.
(2) Az adóközösségi tagoktól - késedelmes fizetés miatt - adópótlék címén beszedett összegeket a tartalékalap növelésére kell felhasználni.
(3) A megyei tanács vb pénzügyi osztálya minden év február hónapjában az adóközösségnél a tartalékalap és a kezelési költség felhasználására kiterjedő részletes vizsgálatot köteles tartani. Az észlelt hiányosságok megszüntetése, valamint a mulasztást elkövetők felelősségre vonása iránt intézkedni kell.
(4) Az adóközösség a terhére megállapított adót - az (1) bekezdésben meghatározott 12% levonása mellett - még abban az esetben is hiánytalanul köteles befizetni, ha valamelyik tagja adófizetési kötelezettségének egyáltalán nem, vagy csak késedelmesen tesz eleget. Ha az adóközösség valamelyik tagja adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, a hátralékot tőle - az adóközösségi hátraléki kimutatás alapján az adóközösség javára - adók módjára kell behajtani.
37. §
(1) A tagok terhén az adóközösségnél nyilvántartott jogerős tartozás részbeni vagy teljes törlését méltányosság címén a tartalékalap terhére a közgyűlés engedélyezheti. A törlés iránti kérelmet az adóközösséghez kell benyújtani.
(2) Az adóközösségi tagok terhén az adóközösségi számlán fennálló elévült tartozások törlése iránt, az elévülési idő eltelte után, az adóközösség vezetősége köteles intézkedni. Az elévült tartozások törlése csak a tartalékalap terhére történhet. Az elévült és törölt hátralékokról az adóközösség kimutatást köteles készíteni és azt a megyei tanács vb pénzügyi osztályának kell megküldeni.
(3) A megyei tanács vb pénzügyi osztálya az adóközösségek vezetőségének jelentése alapján - az érdekképviselet meghallgatása után - az adóközösségnek azzal a tagjával szemben, akinek hat hónapot meghaladó adóhátraléka van, az iparigazolvány (engedély) megvonását javasolhatja.
(4) Ha évközben olyan adófizetésre kötelezettet fedeznek fel, aki addig nem adózott, a felfedés időpontjáig esedékes adóhiány megállapításáról, előírásáról és beszedéséről az adófizetésre kötelezett lakóhelye szerint illetékes elsőfokú pénzügyi hatóság gondoskodik.
38. §
(1) Az adóközösségből kilépni vagy tagot kizárni nem lehet. Az adófizetésre kötelezett adóztatásáról mindaddig, amíg adóköteles tevékenységet végez, az adóközösség köteles gondoskodni.
(2) Az adóközösség és az adóközösség tagjai a pénzügyi hatósággal, valamint az adóközösség tagjai az adóközösség vezetőségével kötelesek mindazokat az adatokat közölni, amelyek az adóközösség által fizetendő adó megállapításához, vagy a megállapított adó egyénenkénti felosztásához szükségesek. Az adóközösség vezetőségének joga van az adóközösség tagjai által szolgáltatott adatok helyességéről meggyőződni.
(3) Az adóközösség vagy annak tagjai által szolgáltatott bevételi adatok helyességét, továbbá az adóközösség tagjai forgalmában elért változásokat az elsőfokú pénzügyi hatóság adóellenőrei útján köteles ellenőriztetni. Ha a végleges adómegállapítás után az adóközösségi tagnál foganatosított vizsgálat adórövidítést állapít meg, a megrövidített adót az adóközösségi tag terhére, egyéni számlán kell előírni. Az adórövidítést megállapító jogerős határozatot az adóközösség részére is meg kell küldeni.
(4) Az adóközösség tagjai jogosultak az adóközösség vezetőségének és szerveinek működésével kapcsolatos észrevételeiket a megyei tanács vb pénzügyi osztályának bejelenteni. A beérkezett bejelentéseket a megyei tanács vb pénzügyi osztálya köteles megvizsgálni és annak eredményéről a bejelentőt értesíteni.
(5) Az adóközösség ügyrendjét a rendelet III. számú melléklete tartalmazza.
Jogorvoslatok
39. §(1) A pénzügyi hatóság elsőfokú intézkedései és határozatai ellen az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerinti fellebbezésnek van helye,
(2) A fellebbezést a megtámadott határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokon eljárt pénzügyi hatóságnál kell benyújtani.
(3) A 32. § (1) bekezdésében meghatározott becslési eljárással megállapított adóhiányok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása alkalmával a szakmai érdekképviselet véleményét is ki kell kérni.
Büntető rendelkezések
40. §A forgalmi adóra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt az adócsalásra és a pénzügyi szabálysértésre vonatkozó rendelkezések értelmében büntető vagy pénzügyi szabálysértési eljárásnak van helye.
Vegyes rendelkezések
41. §(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépés után teljesített forgalmi adó alá eső tevékenység tekintetében kell alkalmazni a jogügylet megkötésének napjára és feltételeire tekintet nélkül.
(2) A rendelet hatálybalépésével a 11/1964. (XII. 16.) PM rendelet és a 10/1965. (VI. 27.) PM rendelet hatályát veszti.
Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,
pénzügyminiszter-helyettes
I. számú melléklet az 1/1968. (I. 13.) PM rendelethezII. számú melléklet az 1/1968. (I. 13.) PM rendelethez A termelő, szolgáltató vállalatok, szövetkezetek részére az I. számú melléklet "A" oszlopa szerinti forgalmi adó felszámításával szállítandó termékek
[11. § (5) bek.]
III. számú melléklet az 1/1968. (I. 13.) PM rendelethez
Az adóközösségek szervezeti és működési rendjéről
1. Adóközösség a pénzügyminiszternek adóközösségben való adózásra kötelező rendelete alapján alakul2. Az adóközösség szervei:
a) közgyűlés,
b) a vezetőség,
c) a kivető bizottság,
d) a felszólamlási bizottság.
3. Az adóközösség minden tagja egyúttal tagja a közgyűlésnek is. A közgyűlésen a vezetőség elnöke, illetőleg a vezetőség elnökének megválasztásáig a korelnök elnököl. A közgyűlést évente legalább egyszer, de szükség szerint többször is az elnök hívja össze. Az összehívás egyénenkénti értesítéssel történik, a közgyűlés napját megelőzőleg legalább 8 nappal. A közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes és azon szavazati jogát minden tag csak személyesen gyakorolhatja. A közgyűlésre a megyei pénzügyi osztály képviselőjét is mindenkor meg kell hívni. A közgyűlés választja - egyszerű szótöbbséggel - a vezetőség elnökét és tagjait, a kivető bizottság elnökét, két tagját és két póttagját, valamint a felszólamlási bizottság két tagját és két póttagját. A megválasztott elnök és a vezetőségi tagok a korelnök előtt, a többi megválasztottak pedig az elnök előtt a közgyűlésen fogadalmat kötelesek tenni tisztségük lelkiismeretes, az érvényes jogszabályoknak megfelelő, részrehajlás nélküli ellátására. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz az adóközösségi tagok számláin nyilvántartott adótartozásoknak méltányosság címén a tartalékalap terhére történő törlése, a tartalékalapfelesleg visszafizetése vagy rendeltetésének megfelelő továbbkezelése kérdésében, valamint minden olyan kérdésben, amelyet a vezetőség előterjeszt. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni és abba fel kell venni a tagok esetleges panaszát, észrevételét is.
4. A vezetőség elnökből és két tagból áll. A vezetőség, valamint az adóközösség hivatalvezetője képviseli az adóközösséget a hatóságokkal, a hivatalokkal és a magánszemélyekkel való érintkezésben. Szolgáltatja az adóközösség által fizetendő végleges adóra vonatkozó leszámoláshoz szükséges adatokat, gondoskodik az adóközösség ügyviteléről és az ügyintézéshez szükséges személyzetről. A vezetőség gondoskodik a közgyűlés, a Kivető Bizottság és a Felszólamlási Bizottság határozatainak végrehajtásáról, kezeli az adóközösség vagyonát és utalványozza a szükséges pénzösszegeket. Az adóközösség elnöke és a vezetőség két tagja, valamint az adóközösség hivatalvezetője együttesen felelősek az utalványozásért, valamint a kezelési költség címén rendelkezésre álló összeg takarékos felhasználásáért. Az elnök hívja össze a közgyűlést, vezeti a közgyűlés tárgyalásait, fenntartja a rendet, megállapítja a közgyűlés határozatait.
5. A Kivető Bizottság elnökből, négy rendes és négy póttagból áll. A Kivető Bizottság feladata az adóközösségi tagok által félévenként beadott bevallások felülvizsgálata, a félévi végleges adó leszámolásának előkészítése, a végleges adónak és az előlegnek az adóközösségi tagok terhére történő megállapítása, felosztása. A Kivető Bizottság ezt a feladatát részben az adóközösségi tagok adóbevallásra alapján, részben a rendelkezésre álló adatok, a szakmai és helyi ismeretei alapján becslés útján végzi. A Kivető Bizottság elnökét, valamint két rendes és két póttagját a közgyűlés választja, a másik két rendes és két póttagot pedig az illetékes érdekképviselet küldi ki az adóközösség tagjai közül. A Kivető Bizottság határozatképességéhez az elnökön kívül négy tag jelenléte szükséges. A Bizottság határozatát szótöbbséggel hozza. Az elnököt megilleti a szavazás joga. A Kivető Bizottság elnöke felelős azért, hogy az adó, valamint az adóelőleg felosztásáról készült kimutatás az adóközösség irodahelyiségében közszemlére kerüljön és a közszemlére tétel idejét az illetékes pénzügyi szervnek bejelentsék. A Kivető Bizottság elnöke felelős azért is, hogy mind a végleges adó leszámolásáról, mind pedig az adó, valamint az adóelőleg felosztásáról az érdekelt tagok írásban értesítést kapjanak.
6. A Felszólamlási Bizottság elnökből, négy rendes és négy póttagból áll. A Felszólamlási Bizottság feladata a Kivető Bizottság határozata ellen benyújtott fellebbezések elbírálása. A Felszólamlási Bizottság elnöke az illetékes tanácsi pénzügyi szerv kiküldötte. A Felszólamlási Bizottság két rendes és két póttagját a közgyűlés választja, a másik két rendes és két póttagját pedig az illetékes érdekképviselet küldi ki az adóközösség tagjai közül. A Felszólamlási Bizottságnak nem lehet tagja az, aki a Kivető Bizottság tagja. Az elnököt megilleti a szavazás joga. A Bizottság határozatáról az érdekelt tagot írásban értesíteni kell. A Bizottság határozatképességéhez az elnökön kívül négy tag jelenléte szükséges. A Felszólamlási Bizottság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
7. Mind a Kivető- mind a Felszólamlási Bizottság tárgyalásairól jegyzőkönyvet kell felvenni. A Felszólamlási Bizottság határozatairól felvett jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni az illetékes tanácsi pénzügyi szervnek.
8. Az adóközösségi tagok kötelesek a vezetőség, illetőleg a Kivető- vagy Felszólamlási Bizottság felhívására a kért adatokat írásban beszolgáltatni, idézésre személyesen megjelenni és a teljes (bruttó) bevétel megállapításához szükséges üzleti könyveiket, irataikat és egyéb adataikat bemutatni, felhívásra havonta bejelentést adni.
9. Az adóközösségi tag az adót határidőben köteles befizetni. Ha a tag késedelmesen fizet, terhére havonként adópótlékot kell felszámítani. Befizetési napnak azt a napot kell tekinteni, amelyen a tag az adót postautalvány vagy csekkbefizetési lap útján befizette.
10. A késedelmesen fizető tagoktól beszedett adópótlék összegét az adóév végével a tartalékalaphoz kell csatolni.
11. Az adóközösség javára befizetett adót, tartalékalap- és kezelési költségösszegeket az Országos Takarékpénztárnál kell kezelni. Ha a tagok befizetéseiket nem közvetlenül az Országos Takarékpénztárnál teljesítik, hanem az adóközösség pénzbeszedőjénél, az így beszedett összegeket az aclóközösség vezetősége naponként köteles a Takarékpénztárhoz befizetni. A folyó kiadások fedezetére legfeljebb 5000 forint tartható házipénztárban.
12. A pénzügyminiszter által rendelkezésre bocsátott kezelési költséget csak az adóközösség fenntartásával kapcsolatos személyi és dologi kiadások fedezetére lehet felhasználni. A kezelési költség címén jelentkező maradványt év végén a következő évi kezelési költség számlára kell átvinni.
13. Az engedélyezett tartalékalapot elsősorban az adóközösség terhére megállapított adóösszeg fedezetére kell felhasználni. A tartalékalap terhére kell foganatosítani a Felszólamlási Bizottság által hozott - pótelőírással nem fedezett - törléseket, a közgyűlés által méltányosság címén és a vezetőség által behajthatatlanság címén elrendelt törléseket. A fenti törlések természetesen csak a rendelkezésre álló tartalékalap erejéig történhetnek. A fenti törlések keresztülvezetése után rendelkezésre álló maradvány visszafizetése vagy továbbvitele tekintetében a közgyűlés határoz.
14. Az adóközösség köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely feltünteti
a) az adóközösségi tag félévi adójának összegét, valamint az erre teljesített befizetések időpontját és összegét, továbbá az esetleg felszámított adópótlék összegét külön-külön,
b) a pénzbeszedő útján beszedett - előre számozott átírásos nyugtafüzet felhasználásával nyugtázott - összeget és annak átutalását,
c) az adóközösségi tag által teljesített adóbefizetésből kezelési költség címén visszatartott összegeket,
d) a kezelési költség terhére teljesített kifizetéseket időrendben és tételesen,
e) a tartalékalap címén visszatartott összegeket, f) a tartalékalap terhére teljesített átutalásokat és törléseket időrendben és tételesen.
15. Az adóközösség - működésének megszűntével - összes iratait köteles beszolgáltatni a megyei pénzügyi osztálynak.