adozona.hu
57/1970. (XII. 30.) PM-MüM együttes rendelet
57/1970. (XII. 30.) PM-MüM együttes rendelet
a vállalati gazdálkodási rend szerint működő műszaki kutató (fejlesztési) intézetek pénzgazdálkodási, jövedelemelvonási és anyagi érdekeltségi rendszeréről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 41/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:
A rendelet hatálya a mellékletben felsorolt, vállalati gazdálkodási rend szerint működő, önálló műszaki kutató (fejlesztési) intézetekre (a továbbiakban: intézetek) terjed ki.
Nem tartoznak a rendelet hatálya alá a vállalaton ...
(1) A rendelet hatálya a mellékletben felsorolt, vállalati gazdálkodási rend szerint működő, önálló műszaki kutató (fejlesztési) intézetekre (a továbbiakban: intézetek) terjed ki.
(2) Nem tartoznak a rendelet hatálya alá a vállalaton (trösztön) belül működő intézetek (kutatóhelyek, laboratóriumok stb.). E szervek kutatási tevékenységének pénzgazdálkodási, jövedelemelvonási és anyagi ösztönzési rendszere azonos azzal a vállalatéval (trösztével), amelynek keretében működnek.
2. §
(1) Az intézetek önállóan, vállalkozásszerűen fejtik ki tevékenységüket. Bevételeikből fedezik kiadásaikat, fizetik a jogszabályokban előírt adókat, képezik az intézeti érdekeltségi alapokat (részesedési alapot, intézetfejlesztési alapot, tartalék alapot).
(2) Az intézeteknek bevételeiket a népgazdasági és ágazati központi programokban való részvételt biztosító megbízásokból, vállalati (intézeti) megrendelések teljesítéséből, a saját kezdeményezésű kutatások realizálása vagy értékesítése, a speciális eszközök (műszerek stb.) egyedi előállítása, a kutatási eredmények nagyüzemi megvalósításában való közreműködés bevételeiből, továbbá az alapítólevél szerinti termelői és szolgáltatói tevékenységből származó ellenértékből kell biztosítaniuk.
3. §
(1) Az intézetek által folytatható tevékenység árának (díjának) kialakításánál és alkalmazásánál a hatályos árszabályozó rendelkezések az irányadók.
(2) Hosszabb átfutású megbízások esetén, amennyiben az egyes részmunkák határidejét és ellenértékét a szerződés rögzíti, az intézetek a megbízónak a teljesítménnyel arányos részszámlát jogosultak benyújtani.
4. §
Az intézetek bázisbérszínvonalának megállapítását és bérszínvonal szabályozását illetően a bérszabályozás rendszeréről szóló 13/1970. (XI. 15.) MüM számú rendeletben foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az intézeteknél bérfejlesztési mutatót számítani nem kell, évenként 2,5 százalékos mértékig a bérfejlesztés kedvezményes befizetés mellett valósítható meg. A kedvezményes bérfejlesztési befizetés a bérszínvonal emelkedés bérvolumenének 50 százaléka:
5. §
(1) Az intézetek a tevékenységük során elért nyereségből nyereségadót kötelesek fizetni. Az adózás alapjául szolgáló nyereség kiszámításánál és az intézeti érdekeltségi alapok képzésénél a (2) bekezdésben, valamint a 6-7. §-okban foglalt eltérésekkel a 29/1970. (XI. 15.) PM számú rendeletben megállapított általános szabályok szerint kell eljárni.
(2) A nyereségadó alapjának meghatározása során az adóköteles nyereséget az adóhatóság által elfogadott 1970. évi nyereségadó-bevallásban szereplő eszköz és bér arány, valamint bérszorzó figyelembevételével kell R-nyereségrészre és F-nyereségrészre megbontani.
6. §
Az R-nyereségrész adóztatása a következő adótábla szerint történik:
7. §
(1) Az F-nyereségrész adókulcsa 30 százalék.
(2) A saját kezdeményezésű kutatások támogatására a Pénzügyminisztérium - az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a felügyeleti szerv javaslata alapján - adókedvezményt, illetve adómentességet ad.
8. §
(1) Az intézetek állóeszközeik értékcsökkenési leírásaként - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a 30/1966. (Tg É 19.) OT-PM számú együttes utasítás mellékleteként megjelent AMORTIZÁCIÓS NORMÁK JEGYZÉKE-ben közzétett kulcsokat kötelesek alkalmazni.
(2) Az intézetek igazgatói egyes - különösen gyors avulás alá eső - állóeszközök értékcsökkenési leírási kulcsát saját hatáskörben felemelhetik, illetve - ha a megrendelővel szerződésben megállapodtak - az eszköz teljes értékét értékcsökkenési leírás címén egyszerre számolhatják el.
(3) Az állóeszközök után - az ingatlanok kivételével - elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegét, valamint az állóeszközök értékesítéséből származó bevételt az intézetfejlesztési alapba kell helyezni. Az intézetfejlesztési alap kezelésére a 29/1970. (XI. 15.) PM számú rendeletnek a vállalatfejlesztési alapra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az ingatlanok után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét a "232-90185-0000 számú PM Vállalatok központi műszaki fejlesztési hozzájárulás lebonyolítási számlára" kell negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig befizetni.
9. §
Az intézetek a tőkés importból beszerzett állóeszköznek minősülő műszereik bérbeadásából származó bevételeket közvetlenül az intézetfejlesztési alapjukba helyezhetik.
10. §
(1) Az intézetek eszközlekötési járulékot nem fizetnek.
(2) Az intézetek kutatási tevékenysége mentes a forgalmi adó fizetési kötelezettség alól, ipari é3 szolgáltatói tevékenységük forgalmi adó kötelezettségére pedig az érvényes forgalmi adó rendelkezések az irányadók.
(3) Az intézetek értékesített termékeik, szolgáltatásaik árbevételéből műszaki fejlesztési alapot nem képezhetnek.
11. §
Az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben az állami vállalatokra érvényes általános rendelkezések az irányadók.
12. §
(1) Ez a rendelet 1971. január 1. napján lép hatályba; a nyereségadózásra és az intézeti érdekeltségi alapok képzésére vonatkozó rendelkezéseit azonban első ízben az 1971. évi eredmény után kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 20/1967. (XII. 8.) PM, valamint a 11/1970. (IV. 12.) PM rendeletek hatályukat vesztik. Az 1970. évi eredmény után esedékes nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok kiszámításánál azonban még a fenti jogszabályokat kell alkalmazni.
Kohó- és Gépipari Minisztérium
Autóipari Kutató Intézet
Elektronikai és Finommechanikai Kutatólaboratórium
Gépipari Technológiai Intézet
Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet
Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet
Mezőgépfejlesztő Intézet
Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium
Műszeripari Kutató Intézet
Távközlési Kutató Intézet
Tüzeléstechnikai Kutató Intézet
Vasipari Kutató Intézet
Villamosipari Kutató Intézet
Nehézipari Minisztérium
Bányászati Kutató Intézet
Gyógyszer Kutató Intézet
Gyógynövény Kutató Intézet
Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet
Műanyagipari Kutató Intézet
Nehézvegyipari Kutató Intézet
Szervesvegyipari Kutató Intézet
Villamosenergiaipari Kutató Intézet
Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium
Építéstudományi Intézet
Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet
Könnyűipari Minisztérium
Bőr-, Cipő-, Szőrmeipari Kutató Intézet
Textilipari Kutató Intézet
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium
Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet
Sütőipari Kutató Intézet
Faipari Kutató Intézet
Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium
Autóközlekedési és Tudományos Kutató Intézet
Útügyi Kutató Intézet
Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság
Számítástechnikai Koordinációs Intézet