adozona.hu
49/1970. (XII. 29.) PM rendelet
49/1970. (XII. 29.) PM rendelet
a lakosság borforgalmi adójáról szóló 36/1970. (IX. 27.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 36/1970. (IX. 27.) Korm. számú rendelet 9. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
Vhr. 1. § (1) A bort (ideértve a folyékony borseprőből sajtolással, szűréssel előállított seprőbort is), a mustot (ideértve a tartósított mustot is), a szőlőcefrét, a törkölybort és a gyümölcsbort adóköteles italnak kell tekinteni akkor is, ha azokat nem a szőlő-, gyümölcs és borgazdálkodásra vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelően készítették vagy kezelték.
(2) ...
(2) Adóköteles ital a 39/1967. (X. 12.) Korm. számú rendelet által szesznek nem minősített olyan ital is, amelynek a szesztartalma nem - vagy nem kizárólag - szőlő, illetőleg gyümölcs erjedése útján keletkezett, azonban valamilyen módon a borhoz hasonlóvá tették, illetve e néven hozták forgalomba.
Vhr. 2. § (1) Az R. 1. § (1) bekezdésében foglalt adókötelezettség vonatkozásában előállító: a termelő és az italkészítő.
(2) E rendelet alkalmazása szempontjából termelő
a) az a természetes személy, aki szőlő- vagy gyümölcsös területet (ideértve a lugast is) használ és saját termésű vagy megszerzett anyagból adóköteles italt állít elő, továbbá
b) a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja a termelőszövetkezetnek végzett részes szőlőművelés vagy szőlőterület egyéni művelésre visszahagyása esetében a kapott részesedésből előállított,
c) a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági társulás tagja mind a részesedés címén kapott, mind a saját használatú szőlőterületén elért termésből készített,
d) a felesbérbeadó és a felesbérlő a termésrészből előállított
adóköteles italra vonatkozóan.
(3) Az olyan bérbeadás esetén, amikor a bérlő részesedése a terméshozam 50%-ánál kisebb, (harmados stb.) továbbá, ha a bérbeadó a termeléshez anyaggal, munkaeszközzel, munkával hozzájárul - a részesedés arányára tekintet nélkül - a bérbeadó minősül termelőnek.
(4) A tulajdonjogon, a haszonélvezeti jogon, a szerződésen és a munkaviszonyon alapuló földhasználat tekintetében a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójáról szóló jogszabály rendelkezései az irányadók.
(5) Italkészítő az, aki szőlő- vagy gyümölcsös területtel nem rendelkezik és megszerzett anyagból adóköteles italt állít elő.
(6) Az R. 1. § (1)-(2) bekezdésében említett személyek e rendelet alkalmazásában: adózók.
a) a Magyar Állami Pincegazdaság, a "VOSZK" Kereskedelmi-Ipari és Szolgáltató Szövetkezeti Vállalat, az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: felvásárló vállalat), valamint a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat részére,
b) szőlőtermelést és szőlőfeldolgozást, valamint borászati tevékenységet nagyüzemi méretekben folytató állami gazdaság, mezőgazdasági termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet és ezek társulása (a továbbiakban: mezőgazdasági nagyüzem) termelői borkimérése részére.
(2) Az adóköteles ital megsemmisülését annak tudomására jutását követően azonnal, de legkésőbb 24 órán belül a községi, nagyközségi, városi, fővárosi kerületi tanács VB. szakigazgatási szervénél (a továbbiakban: adóhatóság) be kell jelenteni.
(3) A megsemmisülést a helyszínen készletellenőrzéssel egybekötve soron kívül vizsgálni kell. Ha a megsemmisülés ténye igazolt, de a megsemmisült ital mennyisége kétséget kizáróan nem állapítható meg, azt becsléssel kell megállapítani. A vizsgálatot a termelő vagy megbízottja és hatósági tanú jelenlétében kell elvégezni és a megállapításokat jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(4) Megromlás címén az adóköteles ital csak akkor mentesíthető az adó alól, ha az vizezés vagy más művi beavatkozás nélkül, kellő gondosság ellenére vált emberi fogyasztásra alkalmatlanná, s e körülményeket az adóhatóság szakvélemény alapján megállapította. Szakvéleményt a szőlő, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló jogszabályban kijelölt szervektől kell kérni. Amennyiben a megromlott bor mennyisége nem haladja meg a 100 litert, a tanácsok illetékességi területéhez tartozó borgazdasági vállalat, állami gazdaság vagy termelőszövetkezet szakértőjének hivatalból kért szakvéleménye is elfogadható.
(5) A hamisított ital megromlás címén adómentesen nem számolható el.
(6) A megromlott adóköteles italt a (4) bekezdésben írt feltételek fennállása esetén is csak az ipari feldolgozásra történt igazolt átadás, vagy az adóhatóság kiküldöttjének jelenlétében történt megsemmisítés után lehet mentesíteni az adó alól.
(7) Megsemmisülés és megromlás címén az adómentességet az adóhatóság határozattal állapítja meg.
a) a termésbejelentésre kötelezett termelőknél az adókivetés évét közvetlenül megelőző évi termésből előállított italmennyiség,
b) az a) pont alá nem tartozó, átalány útján adózó [Vhr. 14. § (1) bek.] termelők esetében az adókivetés évét megelőző öt év alatt előállított adóköteles italmennyiség átlaga,
c) az italkészítők esetében az előállított, a továbbeladók esetében az értékesített adóköteles italmennyiség
alapján kell megállapítani.
(2) A termelőknél az adó alapjának megállapítása során az előállított italmennyiségből le kell vonni az R. 2. §-a szerint adómentes ital mennyiségét.
(2) A termelő a kedvezményes adótétel alá eső (Vhr. 7. §) bor, must, gyümölcsbor után literenként 1.50 forint adót köteles fizetni. Ha a termelő a kedvezményesen adózható italt értékesíti, az (1), illetőleg (3) bekezdésben foglaltak szerint köteles az adót megfizetni.
(3) Az adóhatóság az értékesített sajáttermésű bor és must után - a gazdasági adottságokra figyelemmel - saját hatáskörében literenként 6-8 forintos differenciált adótételt köteles alkalmazni, ha
a) az értékesítés 25 liternél kisebb tételekben történt;
b) az ital fogyasztói ára literenként 20 forintot meghalad;
c) a fogyasztói ár nem állapítható meg.
(4) A szőlő- gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló jogszabálynak megfelelően előállított törkölybor adótétele literenként 50 fillér. A szabályellenesen előállított, továbbá a 7 Malligand foknál nagyobb szesztartalmú törkölybor után a borra vonatkozó adótételeket kell alkalmazni.
Vhr. 6. § (1) Az a természetes személy, aki megszerzett vagy nem saját termésű anyagból általa előállított adóköteles italt forgalomba hoz, a Vhr. 5. §-ának (1), illetve (3) bekezdésében foglalt adótételen felül külön borforgalmi adót köteles fizetni.
(2) A külön borforgalmi adó literenkénti tétele akkor, ha a továbbeladónak:
a) italmérési engedélye van, - a felvásárló vállalattól, illetve a mezőgazdasági nagyüzemtől megszerzett ital kivételével - 2 forint;
b) az adóköteles ital forgalomba hozatalára jogosítványa nincs, 5 forint.
(3) Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy az egyéb szövetkezet tagja, illetve alkalmazottja a szövetkezettől átvett adózott adóköteles italt értékesíti, a befizetett adó és az 5. § (1), illetőleg (3) bekezdésben meghatározott adótétel közötti különbségnek megfelelő összegű borforgalmi adót köteles fizetni.
(4) Ha az állami gazdaság dolgozója a munkabér vagy prémium címén adómentesen kapott italt értékesíti, a Vhr. 5. §-ának (1), illetve (3) bekezdésében meghatározott borforgalmi adót köteles fizetni.
(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti borforgalmi adót nem kell megfizetni, ha az értékesítés annak a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, egyéb szövetkezetnek, illetőleg állami gazdaságnak útján történt, amelynek az adózó tagja, illetőleg alkalmazottja.
(2) Haszonbérlet, felesbérlet, ingyenes használat esetében az adókedvezmény a bérlőt csak akkor illeti meg, ha az általa használt szőlőterület után mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját köteles fizetni.
(3) Nem illeti meg az adókedvezmény az (1) bekezdésben meghatározott személyt, ha bor kimérésére, illetve árusítására neki, vagy családtagjának jogosítványa van. Az adókedvezményt azokra az évekre kell elvonni, amelyekben - legalább az év egy részében - a jogosítvány fennállott. A mezőgazdasági termelőszövetkezet, egyéb szövetkezet tagját azonban akkor is megilleti az adókedvezmény, ha a szövetkezetnek italmérési jogosítványa van.
(4) Nem jár adókedvezmény annak a termelőnek sem, akinek a felelősségét jogosítvány nélkül folytatott kicsinybeni borkimérés miatt jogerősen megállapították. Ez esetben az adókedvezményt arra az évre (évekre) kell megvonni, amely időszak alatt a termelő a terhére megállapított cselekményt folytatta.
(5) Az adókedvezmény az (1) bekezdésben meghatározott kereten belül saját termésű gyümölcsből előállított gyümölcsbor után is igénybevehető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtétele után a saját termésű vagy megszerzett anyagból előállított adóköteles italt (ideértve a seprőbort is) az előállítástól számított 8 napon belül kell bejelenteni.
(3) Ha részletekben szüretelnek, az egyes részek eredményeit az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül esetenként kell bejelenteni. Az összes termést ilyenkor a részbejelentések összege adja.
(4) Az italkészítő az adóköteles italt az előállítástól (keletkezéstől) számított 8 napon belül köteles bejelenteni. Ha a bejelentéskor korábbi előállításból készlete van, a bejelentésben ezt is fel kell tüntetni.
(5) Az R. 1. §-ának (2) bekezdésében említett, külön borforgalmi adó fizetésére kötelezett továbbeladó a tárgyhónapban értékesített adóköteles italmennyiségről a következő hónap 5. napjáig köteles az értékesítés helye szerint illetékes adóhatósághoz adóbevallást adni.
(6) Gyümölcsbor készítése esetén a gyümölcslének az erjesztés megkezdésétől számított 8 napon belül kell a bejelentést megtenni.
(7) A bejelentésben az adóköteles ital tárolásának pontos helyét fel kell tüntetni.
Vhr. 9. § (1) A Vhr. 14. § (1) bekezdése szerint adóátalánnyal adózó termelő 1972. évtől kezdődően bejelentést csak akkor köteles tenni, ha
a) az általa használt szőlőterület nagyságában vagy termőképességében az adókivetés évét megelőző évben változás következett be;
b) vásárolt vagy más címen megszerzett anyagból adóköteles italt állít elő;
c) az adóhatóság az előállított adóköteles italmennyiség bejelentésére felszólította.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben a bejelentést a Vhr. 8. §-ában megjelölt határidőben és módon kell megtenni.
(3) Bejelentést adhat és adóátalányának módosítását kérheti - megfelelő igazolás esetén - az a termelő, aki terméséből legalább 20%-ot szőlőként ad át a borszőlő és a bor felvásárlására kijelölt vállalatnak, illetve bortermelő mezőgazdasági nagyüzemnek. Ilyen esetben a szőlő átadását követő 8 napon belül kell bejelentést adni.
Vhr. 10. § (1) A bejelentésben a mustot, a bort, a törkölybort és a gyümölcsbort egymástól elkülönítve hektoliter-, illetve litermennyiségben kell feltüntetni. El kell különíteni továbbá a sajáttermésű italtól a megszerzett - illetve megszerzett anyagból előállított - mennyiséget. Az előállított bort must állapotában kell bejelenteni. Ha héjon vagy törkölyön erjesztés esetében a kádból való lefejtés a bejelentési határidőn belül nem történt meg, az italt szőlőcefreként kell bejelenteni.
(2) A bejelentést erre a célra szolgáló hivatalos nyomtatványon kell megtenni. A bejelentésnek - az (1) bekezdésben említetteken kívül - tartalmaznia kell a használt szőlő-, gyümölcsös terület nagyságát és a használat jogcímét, valamint annak tételes felsorolását, hogy a bejelentés napjáig az adózót milyen mennyiségű egyébként adóköteles ital után mely jogcímen illeti meg adómentesség.
(3) A termelő a termés bejelentését követően az adóköteles italkészletében bekövetkező minden olyan csökkenést, amely után a Vhr. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében adómentesség illeti meg, ugyancsak köteles bejelenteni az adóköteles ital eladását követő 8 napon belül.
(4) A közös háztartásban élő [38/1969. (XII. 29.) PM számú rendelet 12. §] valamennyi családtag által használt szőlő-, gyümölcsös terület termését a családfő köteles bejelenteni.
(5) Az adózó az adóhatóság minden olyan felhívásának, amely a borforgalmi adó megállapításához szükséges adatok közlésére vonatkozik, köteles eleget tenni. Ha a hiányos bejelentés kiegészítésére adott felhívásnak az adózó nem tesz eleget, a bejelentés elmulasztásáért felelős és a borforgalmi adót a rendelkezésre álló adatok alapján kell terhére kivetni.
Vhr. 11. § Ha a mezőgazdasági nagyüzem a tagok, vagy alkalmazottak részére adóköteles italt vagy szőlőt oszt ki, arról köteles a kiosztástól számított 30 napon belül az alkalmazottak (tagok) állandó lakóhelye szerint illetékes adóhatósághoz bejelentést tenni. A bejelentésben alkalmazottanként (tagonként) kell közölni a kiosztott adóköteles ital vagy a szőlő mennyiségét.
(2) Becslés útján kell megállapítani az italmennyiséget akkor is, ha
a) az adóhatóság megállapítása szerint az italt a bejelentésig elfogyasztották, elszállították vagy elidegenítették;
b) az italmennyiséget befolyásoló esemény hatása (italkészítés, megromlás, megsemmisülés, jogosítvány nélküli kicsinybeni kimérés stb.) pontosan nem mérhető fel.
(3) A becslést adatokra kell alapozni és minden olyan körülményt, amely az adóalapra befolyással lehet, vizsgálni kell. Szükség esetén hasonló szőlőterület termését kell alapul venni.
(4) Ha a termés mennyiségének megállapításához megfelelő adat nem áll rendelkezésre és az elfogadható adóalap kialakítását a termésbejelentésre kötelezett termelő nem segíti elő, a borforgalmi adó alapja nem lehet alacsonyabb, mint az adókivetés évét megelőző öt év adóköteles italmennyiségének átlaga. Az átlag kiszámításánál a Vhr. 14. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabályt kell - megfelelően - alkalmazni.
(2) Az átlagtermés kiszámításánál az ötévi bortermés literben számított mennyiségének egyötödét kell alapul venni. A kiszámítás során figyelemmel kell lenni az esetleges területváltozásokra is.
(3) Adóátalánnyal általában nem adóztatható az a termelő, akiknél a termésátlag kiszámításához szükséges ötéves időszak még nem telt el, ideértve elsősorban az új telepítésű szőlők használóját. Az adózó kérelmére az adóhatóság öt évnél rövidebb időszak esetén is állapíthat meg átalányt, amennyiben az egyéb feltételek fennállanak és az eltelt időszak termésátlaga lényegesen nem változott.
(4) A törkölyborként adózott adóköteles italt az 500 literes határ megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, az átalány összegének megállapításánál azonban azt is számításba kell venni.
(5) Az R. 6. §-ának rendelkezéseit az 1972. évi borforgalmi adó megállapításánál kell elsőízben alkalmazni. Az 1972. évi adóátalány megállapításánál az 1966-1970. évek átlag bortermését kell alapul venni, de ha az adó megállapítására kiható körülményekben 1971. évben lényeges változás következik be, erre figyelemmel kell lenni.
(6) Amennyiben az adóátalánnyal adózó termelő által használt szőlőterület nagyságában vagy termőképességében - a későbbiek során - változás következik be, az adóátalány összegét újból meg kell állapítani.
(7) Az adóhatóság kizárhatja az adóátalány útján adózásból azt a termelőt, aki az adóhatósághoz tett bejelentésében a valóságnak meg nem felelő adatot közölt és emiatt felelősségét jogerősen megállapították.
(8) Természeti csapás esetén az adóátalánnyal adózók terhén nyilvántartott adótartozás a lakosságra vonatkozó adóigazgatási, valamint az illetékekkel kapcsolatos eljárás általános szabályairól szóló 38/1969. (XII. 29.) PM számú rendelet (a továbbiakban: Adóigazgatási r.) szerint mérsékelhető vagy engedhető el.
(2) Az italkészítők és a továbbeladók borforgalmi adóját az előállítás, illetve az értékesítés helye szerint illetékes adóhatóság az adózó bejelentése alapján állapítja meg. Soronkívül kell kivetni az említett adózók részéről be nem jelentett és az adóhatóság által utólagos vizsgálattal megállapított italmennyiség adóját.
(3) Soronkívül kell kivetni a Vhr. 5. §-ának (1) bekezdése alapján kivetett és a (3) bekezdés szerint megállapítható borforgalmi adó különbözetét is.
Vhr. 16. § (1) Az adó kivetése során a termésként bejelentett, valamint az átalány megállapításánál alapul vett adóköteles italkészlet mennyiségét befolyásoló adómentes tételeket olyképpen kell figyelembe venni, hogy az adó kivetéséig adómentessé váló ital mennyisége után borforgalmi adót nem kell megállapítani. Az adó kivetését követően adómentessé vált italmennyiség adójával pedig a kivetett és nyilvántartott borforgalmi adót csökkenteni kell. Az adókivetés mellőzése, illetve az adó csökkentése során színborra átszámított italmennyiséget kell alapul venni.
(2) A felvásárlásra, illetve ipari feldolgozásra átadott egyébként adóköteles italmennyiségről kiállított átvételi bizonylat egyik példányát a felvásárló vállalat vagy a mezőgazdasági nagyüzem köteles az ital átvételekor az eladó termelőnek átadni, másik példányát pedig az átvételt követő 10 napon belül a termelési hely szerint illetékes adóhatóságnak megküldeni.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az adózónak az adómentes elszámolás céljára szolgáló, a Vhr. 10. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségét.
(4) Az adó megállapításának mellőzése, illetőleg a kivetett adó csökkentése a mentesség igazolásául szolgáló bizonylat alapján történik. A felvásárló vállalat, illetve mezőgazdasági nagyüzem részére eladott ital után járó adómentesség engedélyezése során az átvételi bizonylatnak a szerv részéről megküldött és az adózó által az adóhatóságnak bemutatott példányát egyeztetni kell és azokon fel kell tüntetni az adómentesség elszámolásának megtörténtét. Megsemmisülés vagy megromlás címén az adómentesség az adóhatóság megállapítása alapján számolható el.
(2) Ha az adó kivetése adóátalány útján történik, a határozatban (adóívben) meg kell jelölni - évenkénti részletezéssel - az átalány megállapításánál alapul vett ötévi színbor termést, valamint az átlagtermés kiszámításánál figyelembe vett szőlőterületet is.
a) a termelő esetében az Adóigazgatási r. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, azaz félévenként félévi egyenlő részletekben, a félév első napján; az esedékes adó a félév harmadik hónapjának, vagyis március, illetőleg szeptember hónap 15. napjáig adópótlék mentesen fizethető;
b) az italkészítő és továbbeladó esetében a bejelentéskor; az adó a bejelentést követő 5 napon belül fizethető adópótlékmentesen.
(2) A fizetési kötelezettség, illetőleg az adókülönbözet pótlólag történő megállapítása és az adó soronkívüli kivetése esetén az Adóigazgatási r. 9., illetőleg 21. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A borforgalmi adót a termelők esetében naptári évenként kell megállapítani. A termelők az adó kivetéséig az előző évre kivetett adó félévi részletét kötelesek befizetni.
(2) A borforgalmi adóra vonatkozó egyetemleges fizetési kötelezettséget az Adóigazgatási r. alapján kell megállapítani.
(2) Az adózó köteles az ellenőrzéskor a tárolás helyén megjelenni, vagy akadályoztatása esetében felelős megbízottat állítani. A termelés, illetve tárolás helyétől távol lakó adózó köteles a megbízottját az adóhatóságnál írásban bejelenteni. Azt a távollakó adózót, aki megbízottat nem jelentett be, az ellenőrzésre írásban kell megidézni.
(3) Az idézésre meg nem jelenő adózóval szemben az 1957. évi IV. törvény 20. §-ának a rendelkezései szerint kell eljárni. Másodszori meg nem jelenés, továbbá az ellenőrzés szándékos akadályozása esetében a tárolóhelyiséget hatósági személy jelenlétében fel kell nyitni és az ellenőrzés után megfelelően le kell zárni. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) Ha a helyszíni ellenőrzés a bejelentési határidőn belül történik, az adózó (megbízottja) köteles az ellenőrzést végző felszólítására a termésbejelentést elkészíteni és átadni.
(5) A termésbejelentés után történő ellenőrzéskor az adózó (megbízottja) köteles nyilatkozni, hogy a bejelentett tárolóhelyeken kívül máshol adóköteles italt tart-e, továbbá hogy a termésbejelentést követően a készletből elidegenítés vagy fogyasztás történt-e. A nyilatkozatot írásba kell foglalni és azt az adózónak (megbízottjának) alá kell írnia.
(6) A termésbejentésben megjelölt tárolóhely változást és az új tárolóhelyet a termelő köteles az áttárolást, illetőleg az új tárolóhely használatbavételét 24 órával megelőzőleg az adóhatóságnál bejelenteni.
Vhr. 23. § (1) Az ellenőrzéskor az adózó (megbízottja) köteles az ellenőrzéshez szükséges segítséget és felvilágosítást megadni, segédeszközt, nyilvántartási anyagot rendelkezésre bocsátani és a tulajdonában, birtokában, illetve őrizetében levő italkészletet és a készletből történt elidegenítésre vonatkozó bizonylatot megmutatni.
(2) Az ellenőrzéskor a tényleges italkészletet nemenként és tároló edényenként kell megállapítani és fejtett borra átszámítani. A készletadatokat erre vonatkozó jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet az adózó (megbízottja), illetve az ellenőrzést végző köteles aláírni.
(3) A tényleges készlet megállapításakor a tárolóedények érvényes hordójelzési adatait kell alapul venni. Ha a tárolóedények érvényes jelzéssel nincsenek ellátva, vagy az érvényes hordójelzés valamely okból nem megbízható, az adóköteles ital mennyiségét méréssel kell megállapítani.
(4) A tényleges készlet megállapításának helyessége tekintetében észrevételnek van helye, amelyet a készletellenőrzéskor a helyszínen lehet előadni, vagy az eljárást követő 24 órán belül az adóhatóság felettes szervéhez írásban benyújtani.
(2) A borforgalmi adózást, illetve a fizetésre kötelezettek által az adózással kapcsolatban bejelentett adatok helyességét a megyei (megyei jogú városi) illetékhivatal is jogosult ellenőrizni.
a) 100 kg szőlőnek (szőlőcefrének) 74 liter must, 100 liter mustnak 91 liter bor, 100 kg szőlőnek 26 kg szőlőtörköly, 100 kg szőlőtörkölynek 260 liter fejtett bor felel meg;
b) a szőlőcefréből nyerhető seprős bormennyiséget oly módon kell megállapítani, hogy törkölyön való erjesztésnél 25%-kaI, héjon való erjesztésnél 20%-kal kell a szőlőcefre mennyiséget csökkenteni.
(2) Az adó kivetése során az előállított és megszerzett italkészletet az alábbi (3) bekezdés szerinti apadásokkal csökkentett mennyiségben kell figyelembe venni.
(3) Apadás címén az erjedésre került mustból összesen 10%-ot (forrásra 3%, seprőre 6%, pinceműveletekre 1%), a fejtésre nem került seprősborból 7%-ot (seprőre 6%, pinceműveletekre 1%) kell levonni. A tartósított must, a gyümölcs-, seprő- és óbor, valamint a borként adózandó törkölybor után 1% kezelési veszteség számítható fel.
(4) Mustsűrítés, must vagy bor töményítése esetében apadás címén az adóköteles italmennyiség csökkentésének - a tényleges készletcsökkenés erejéig - akkor van helye, ha a műveletet az illetékes hatóság engedélyezte és
a) a saját üzemben végzett eljárást annak megkezdése előtt 8 nappal;
b) a vállalat vagy szövetkezet üzemében végzett sűrítés, illetve töményítés esetén az átadott, illetve a visszaszállított italt a visszaszállítást követő 8 napon belül
az illetékes adóhatóságnak bejelentették, feltéve mindkét esetben, hogy a tényleges csökkenés mértéke hiteltérdemlően megállapítható.
(5) Az a termelő, akinél 50 hl vagy azt meghaladó mennyiségű must erjed ki, a híg seprőkészletével köteles az adóhatóságnál elszámolni. Amennyiben a szüretet követő év szeptember 30-ig nem igazolja, hogy a borseprőt pálinkafőzésre használta fel, vagy más ipari célra értékesítette (esetleg még birtokában van), a javára elszámolt seprűmennyiség 4%-ának levonása után maradó mennyiség 55%-át seprőborként kell figyelembe venni, s az utána járó adót soronkívül kell kivetni.
(6) A bejelentésre kötelezett termelő mustot vagy újbort óborral - a szüretet követő két hónapon belül - csak az adóhatósághoz tett előzetes bejelentés után keverhet össze. A bejelentésnek tartalmaznia kell a termelő nevét, a tárolás helyét, az összekeverés okát, és külön-külön az összekeverni kívánt óbor és újbor mennyiségét.
(2) Azok a vállalatok, szövetkezetek stb. amelyek borforgalmi adóköteles italok felvásárlásával, értékesítés céljára történő vételével, illetve feldolgozásával foglalkoznak, a számviteli nyilvántartásukat oly módon kötelesek vezetni, hogy az a lakosságtól származó, egyébként adóköteles italok mennyiségének megállapítására alkalmas legyen.
(2) Ha a szakvélemény az adóköteles italnak vízzel, vagy egyéb meg nem engedett anyaggal való kezelését állapítja meg, a szakértői vizsgálat költségei az adózót terhelik. Az emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált készletet ipari feldolgozásra át kell adni vállalatnak, illetőleg szövetkezetnek, ha erre is alkalmatlan, az adóhatóság ellenőrzése mellett meg kell semmisíteni.
Vhr. 29. § (1) A termelők 1971. évi borforgalmi adóját az 1970. évi termésként nyilvántartásba vett újbor és az 1971. január 1-én meglevő adózatlan óbor együttes mennyiségének alapulvételével kell megállapítani. Az így kimutatott adóalapot az R. 2. §-a szerinti igazoltan adómentes mennyiséggel csökkenteni kell.
(2) A termelők az 1971. évi adó kivetéséig félévi részletként - előleg címén - az (1) bekezdés alapján megállapítható adóösszeg felét kötelesek befizetni az adóhatóság adóbevételi számlájára. A termelő az előleg befizetésénél az igazoltan leszerződött színbor mennyiségre eső adót figyelembe veheti.
(3) Az adóhatóság a félévenként esedékes borforgalmi adó kiegyenlítésére az Adóigazgatási r. 26. §-ának (3) bekezdése alapján engedélyez részletfizetési kedvezményt.
(4) E rendelet alapján az 1971. évi termést kell első ízben bejelenteni az adóhatósághoz.
(5) Az adóhatóság 1971. augusztus 31-ig köteles értesíteni a termelőket, hogy az 1972. évi borforgalmi adót termésbejelentés alapján, a tényleges italmennyiség alapulvételével, vagy pedig adóátalány útján kötelesek-e megfizetni.