adozona.hu
53/1970. (XII. 29.) PM-MüM együttes rendelet
53/1970. (XII. 29.) PM-MüM együttes rendelet
a tervező és a beruházási vállalatok jövedelemszabályozási rendszeréről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 41/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:
Az építés-tervezés alágazatba tartozó vállalatra (a továbbiakban: vállalat) a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről, valamint felhasználásáról szóló 29/1970. (XI. 15.) PM számú rendelet, továbbá a bérszabályozás rendszeréről szóló 13/19...
Az építés-tervezés alágazatba tartozó vállalatra (a továbbiakban: vállalat) a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről, valamint felhasználásáról szóló 29/1970. (XI. 15.) PM számú rendelet, továbbá a bérszabályozás rendszeréről szóló 13/1970. (XI. 15.) MüM számú rendelet előírásait a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. §
A nyereség megosztásánál a bérköltséget 1.5 szorzókulccsal (bérszorzóval) kell számításba venni.
3. §
Az R-nyereségrész kiszámításánál a bérszorzóval megszorzott bérköltséget el kell osztani a bérszorzóval megszorzott bérköltség, valamint a saját tevékenységből származó árbevétel együttes összegével és a kapott hányadossal meg kell szorozni az adóköteles nyereséget. A hányadost három tizedes pontossággal kell kiszámítani. A számításba veendő saját tevékenységből származó árbevétel meghatározását a mérlegbeszámoló kitöltési utasítása tartalmazza.
4. §
Az F-nyereségrész adókulcsa 80 százalék.
5. §
A tartalék alap kötelező szintje a nyereség megbontásánál figyelembe vett bérköltség 8 százalékának és árbevétel 4 százalékának együttes összege. A kötelező szint azonban nem lehet alacsonyabb, mint a vállalat 1971. utáni évek legmagasabb - a nyereség megosztásánál szereplő tényezőkre vetített (egységnyi bérköltségre jutó adózott R-nyereség, illetve egységnyi saját tevékenységből származó árbevételre jutó adózott F-nyereség) - fajlagos érdekeltségi alapjaival képzett érdekeltségi alapok együttes összegének 80 százaléka.
6. §
A vállalat által elszámolt értékcsökkenési leírás - az ingatlanok után elszámolt rész kivételével - a vállalatfejlesztési alapba helyezendő. Az ingatlan után elszámolt értékcsökkenési leírás 100 százalékára és a szövetkezet (szövetkezeti vállalat) által elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegére a 41/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
7. §
(1) A kedvezményes bérfejlesztési-befizetés melletti bérszínvonal növelés mértéke az egy főre jutó bér és nyereség összegének sávonként számított
0-4 százalékos növekedése után 30%
4-8 százalékos növekedése után 20%
8-20 százalékos növekedése után 10%
20% feletti növekedése után 0%
(2) Az egy főre jutó bér és nyereség összegének csökkenése esetén az (1) bekezdésben meghatározott mértékek szerint csökkenteni kell a bázis bérszínvonalat.
8. §
Ez a rendelet 1971. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a nyereségadó, a nyereségből képezhető vállalati érdekeltségi alapok és a bérfejlesztési befizetés kiszámításánál első ízben az 1971. évi eredményelszámolás során kell alkalmazni.