adozona.hu
52/1970. (XII. 29.) PM rendelet
52/1970. (XII. 29.) PM rendelet
a műszaki tervezést főtevékenységként végző vállalatok tervezésfejlesztési és kockázati alapjáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A műszaki tervezési munka minőségi színvonalának növelése érdekében a 41/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel, valamint az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben - a következőket rendelem:
A műszaki tervezést főtevékenységként végző tervező szervezet (a továbbiakban: tervező) és a megrendelő szervezet (a továbbiakban: megrendelő) jogosult megállapodni abban, hogy a tervező...
52/1970. (XII. 29.) PM rendelet
a műszaki tervezést főtevékenységként végző vállalatok tervezésfejlesztési és kockázati alapjáról
A műszaki tervezési munka minőségi színvonalának növelése érdekében a 41/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel, valamint az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §A műszaki tervezést főtevékenységként végző tervező szervezet (a továbbiakban: tervező) és a megrendelő szervezet (a továbbiakban: megrendelő) jogosult megállapodni abban, hogy a tervező által javasolt és a megrendelő által elfogadott és megvalósított újszerű műszaki-gazdasági megoldásból származó kivitelezési, gyártási vagy üzemeltetési költség megtakarításból (többlet-eredményből) közösen részesednek, illetve a kockázati veszteséget (többletköltséget) közösen viselik.
2. §
(1) A tervező és a megrendelő közötti megállapodásnak megfelelően a megrendelőnél képződő megtakarításnak (többleteredménynek), illetve kockázati veszteségnek (többletköltségnek) a tervezőt megillető, vagy terhelő részét a tervező eredménye javára, illetve terhére kell elszámolni.
(2) Az újszerű műszaki-gazdasági megoldásból származó és a beruházási költségekben jelentkező megtakarítás, vagy többletköltség minden esetben - állami, vagy részben állami forrásból megvalósuló beruházás esetén is - a kockázat megosztására vonatkozó megállapodásban meghatározott arányban a megrendelő fejlesztési alapját terheli, vagy illeti meg.
3. §
(1) A tervező a nyereségből képződő fejlesztési alap 20 százalékából tervezésfejlesztési és kockázati alapot köteles képezni.
(2) A közös kockázatból (1. §) származó és eredményként elszámolt bevételek és kiadások év-végi - nyereségként mutatkozó - egyenlegének legfeljebb 60 százalékát a tervezésfejlesztési és kockázati alapba lehet helyezni.
(3) A tervezésfejlesztési és kockázati alap képzése mindaddig kötelező, amíg az - beleértve a (2) bekezdés szerint az alapba helyezhető összegeket is - el nem éri az éves árbevétel 10 százalékát.
4. §
(1) A rendelkezésre álló tervezésfejlesztési és kockázati alapból a tervezőnek az adózás előtti éves eredményét növelnie kell a következő jogcímeken felmerült - fel nem osztott költségeket nem tartalmazó - tényleges költségek összegével:
a) a saját kezdeményezésű új műszaki-gazdasági megoldások keresésével, kísérletezésével, kidolgozásával, alkalmazásával (művezetés, tervmódosítás) stb. kapcsolatos költségekkel;
b) az egyes műszaki-gazdasági megoldások saját kezdeményezésre több változatban történő előkészítésének többletköltségével;
c) a vállalaton belüli új műszaki-gazdasági megoldásokra vonatkozó tervpályázatok díjazásának költségével.
(2) Ha a közös kockázatból származó és eredményként elszámolt bevételek és kiadások egyenlege éves szinten veszteség, akkor az év végén rendelkezésre álló tervezésfejlesztési és kockázati alapból a veszteségnek megfelelő összeggel a tervező adózás előtti eredményét növelni kell.
(3) A tervezésfejlesztési és kockázati alap az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakon kívül más célra nem használható fel. Az alap pénzeszközeit rendeltetésszerű felhasználásáig a tervezőnek elkülönített bankszámlán kell elhelyeznie a számlavezető pénzintézetnél. A pénzintézet az így kezelt összeg után a mindenkori hitelpolitikai irányelvek szerint érvényes betéti kamatot téríti.
(4) A tervezésfejlesztési és kockázati alapból fedezett saját kezdeményezésű műszaki tervezési tevékenység díjbevételét - az értékesítés alkalmával - árbevételként kell elszámolni.
5. §
Ez a rendelet 1971. január 1, napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg a műszaki tervezést főtevékenységként végző vállalatok kockázati alapjáról szóló 2/1968. (I. 16.) PM számú rendelet hatályát veszti; a tervező a 2/1968. (I. 16.) PM számú rendelet alapján képzett és 1970. XII. 31-ig fel nem használt kockázati alap összegét a tervezésfejlesztési és kockázati alapra köteles átvezetni.
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes