adozona.hu
42/1970. (XII. 13.) PM rendelet
42/1970. (XII. 13.) PM rendelet
az eszközlekötési járulékról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalati jövedelem- és bérszabályozás rendszeréről szóló 41/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendelem.
Az állami vállalat és a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a társadalmi szervezet vállalata, a kisi...
42/1970. (XII. 13.) PM rendelet
az eszközlekötési járulékról
A vállalati jövedelem- és bérszabályozás rendszeréről szóló 41/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendelem.
1. §Az eszközlekötési járulék fizetésére kötelezettek köre
(1) Az állami vállalat és a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a társadalmi szervezet vállalata, a kisipari és háziipari termelőszövetkezet, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet, továbbá - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - mindezeknek egymással, illetve más szocialista gazdálkodó szervezetekkel létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező társulása, valamint az egyesülés (a továbbiakban együtt: vállalat) a termelésben (forgalomban stb.) lekötött álló-, forgó- és devizaeszközei után eszközlekötési járulékot köteles fizetni.
(2) A belkereskedelmi ágazatba tartozó vállalatok és szövetkezetek, továbbá a tervező és beruházó vállalatok a beépített, bérelt ingatlanaik után is kötelesek eszközlekötési járulékot fizetni.
(3) Mentesek az eszközlekötési járulék fizetési kötelezettsége alól a melléklet I. részében felsorolt vállalatok.
(4) A zöldség-gyümölcs felvásárlással, illetve forgalmazással kapcsolatos eszközök, továbbá az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek és ezek mezőgazdasági besorolású gazdasági társulásainak a mezőgazdasági termékfelvásárlási (nagykereskedelmi forgalmazási), valamint meghatározott élelmiszerfeldolgozó tevékenységével (konzerv, baromfi és boripar) kapcsolatos eszközei mentesek az eszközlekötési járulék fizetése alól. Ennek érdekében meg kell állapítani, hogy a számviteli előírások szerint elszámolt értékesítési árbevételen belül milyen hányadot tesz ki a zöldség-gyümölcs felvásárlással és forgalmazással, illetve az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek és ezek mezőgazdasági besorolású gazdasági társulásainak a mezőgazdasági termékfelvásárlási (nagykereskedelmi forgalmazási), valamint meghatározott élelmiszerfeldolgozó tevékenységével (konzerv, baromfi és boripar) kapcsolatos árbevétel, s a kiszámított eszközlekötési járulékból csak az egyéb tevékenység árbevételével arányos részt kell költségként elszámolni és befizetni.
(5) Kisipari és a háziipari termelőszövetkezetek fűzvessző termeléssel kapcsolatos eszközei (fűztelep, a fűz ápolásához, a termés betakarításához,a fűz osztályozásához, hántolásához, tárolásához szükséges eszközök, a fűztelep befejezetlen termelése) mentesek az eszközlekötési járulék fizetési kötelezettsége alól.
(6) A VOSZK borfelvásárlási és forgalmazási tevékenységével kapcsolatos eszközök mentesek az eszközlekötési járulék fizetése alól. Ennek érdekében meg kell állapítani, hogy a számviteli előírások szerint elszámolt értékesítési árbevételen belül milyen hányadot tesz ki a borfelvásárlással és forgalmazással kapcsolatos árbevétel, s a kiszámított eszközlekötési járulékból csak az egyéb tevékenység árbevételével arányos részt kell költségként elszámolni és befizetni.
(7) A lakosság megrendelése alapján a 29/1970. (XI. 15.) PM számú rendelet 1. számú melléklete II. részének B) pontja szerinti javítási-szolgáltatási tevékenységet végző vállalatok e tevékenységük elszámolt nettó árbevételének az összes tevékenységük nettó árbevételéhez viszonyított arányában mentesek az eszközlekötési járulék fizetése alól és ilyen címen termelési költségeik között sem számolhatnak el eszközlekötési járulékot. A lakossági javítási-szolgáltatási tevékenységet a 335/1970. PM III. számú közlemény határozza meg.
2. §
Az állóeszközlekötési járulék számítási alapja
(1) A vállalatok az állóeszközlekötési járulékot - a besorolásuk szerinti népgazdasági ágra érvényes számlakeret előírásainak megfelelően - a 11-15. Állóeszközök számlacsoportban nyilvántartandó valamennyi állóeszköz tárgynegyedévi nyitó állománya bruttó értékének alapulvételével kötelesek kiszámítani.
(2) Mentesek az állóeszközlekötési járulék fizetési kötelezettsége alól a melléklet II. részében felsorolt állóeszközök.
(3) A járulékalap megállapításánál az (1) bekezdésben felsorolt állóeszközcsoportok negyedév eleji (könyvviteli zárlat adatain nyugvó) nyitó állományának bruttó értékéből kell kiindulni és azokból kell - a negyedév eleji állományokat figyelembe véve - a (2) bekezdés szerint mentesített állóeszközök bruttó értékét levonni. A különbözet az állóeszközlekötési járulék számítási alapja.
3. §
A forgóeszközlekötési járulék számítási alapja
(1) A vállalatok a forgóeszközlekötési járulékot a besorolásuk szerinti népgazdasági ágra érvényes számlakeret előírásainak megfelelően a 21-28. Készletek - ideértve ezek anyagárkülönbözetét, készletérték különbözetét, illetve árrését, az aktivált, külön felszámított szállítási (fuvar) és rakodási költségeket - számlacsoportban (év közben a 7. számlaosztályban) nyilvántartandó forgóeszközök együttes összegének tárgynegyedévi nyitó-és záróállománya számtani átlagából számított értékének alapulvételével kötelesek kiszámítani.
(2) Mentesek a forgóeszközlekötési járulék fizetési kötelezettsége alól a melléklet III. részében felsorolt forgóeszközök.
(3) A járulékalap megállapításánál az (1) bekezdésben felsorolt forgóeszközök negyedévi nyitó-és záróállományaiból le kell vonni - a negyedévi nyitó- és záróállományt figyelembevéve - a (2) bekezdés szerint mentesített forgóeszközök értékét. A forgóeszközlekötési járulék alapját az így kapott összegekből kell számtani átlaggal kiszámítani.
4. §
Devizaeszközlekötési járulék számítási alapja
A vállalatok devizaeszközlekötési járulékot a besorolásuknak megfelelő népgazdasági ágra érvényes számlakeret szerint a 38. Elkülönített elszámolások számlacsoportban nyilvántartandó, külföldön működő magyar vállalati érdekeltségekben lekötött devizaeszközök együttes összege tárgynegyedévi nyitó- és záróállományának számtani átlagából számított értéke után kötelesek - devizában a Magyar Nemzeti Bankhoz - befizetni.
5. §
Az eszközlekötési járulék mértéke
Az álló-, forgó- és devizaeszközök után fizetendő eszközlekötési járulék mértéke évi 5 százalék.
6. §
A bérelt állóeszközök után fizetendő eszközlekötési járulék
(1) A beépített, bérelt ingatlanok után fizetendő eszközlekötési járulékot úgy kell kiszámítani, hogy a bérelt összes hasznos alapterület utáni, négyzetméterenként számított eszmei bérleti díjból le kell venni a bérbeadónak fizetett tényleges bérleti díjat és a fenntartási költségek fedezetére négyzetméterenként megállapított összeget. A fennmaradó összeget a 2-4. §-okban foglaltak alapján számított eszközlekötési járulékkal együtt kell befizetni.
(2) A bérelt ingatlanokról a vállalatok olyan tényleges felmérésen alapuló nyilvántartást tartoznak vezetni, hogy abból a hasznos alapterületű nagysága mindenkor megállapítható legyen.
(3) Az évenkénti és négyzetméterenkénti eszmei bérleti díj:
a) az 500 lélekszám alatti településekben beépített, bérelt ingatlanban üzemelő nyíltárusítású üzleteknek, vendéglátóipari egységeknek (a továbbiakban: nyíltárusítású üzlet) a hasznos alapterülete után 60 Ft;
b) az 501-3000 lélekszám közötti településekben beépített, bérelt ingatlanban üzemelő valamennyi nyíltárusítású üzletnek és a 3000 lélekszám feletti településekben beépített, bérelt ingatlanban üzemelő 800-830 boltsoros statisztikai jelzőszámú nyilvántartású élelmiszer jellegű vegyesboltnak a hasznos alapterülete után 120 Ft;
c) a 3000 lélekszám feletti településekben beépített, bérelt ingatlanban üzemelő nyíltárusítású üzleteknek a hasznos alapterülete, valamint az a) és b) pontokba nem sorolható vállalatok, továbbá a tervező és a beruházási vállalatok beépített, bérelt ingatlanban levő helyiségeinek a hasznos alapterülete után 240 Ft;
d) a beépített ingatlanban levő olyan bérelt helyiségek után, ahol a bérelt alapterület egyértelműen nem állapítható meg és azért a bérleti díj megállapítása nem az alapterülete szerint, hanem a nyíltárusítású üzlet forgalmának a százalékában vagy a forgalom figyelembevételével átalányösszegben történik, továbbá az üzletkörön kívüli tevékenységgel kapcsolatos, valamint a jóléti és a munkásszállási célokra bérelt ingatlanok után eszmei bérleti díjat nem kell elszámolni.
(4) Az egyes nyíltárusítású üzleteket a (3) bekezdésben meghatározott csoportokba a település helye szerint illetékes járási, városi (városi, kerületi) tanács vb kereskedelmi, illetve nagyközségi szakigazgatási szervének javaslatára a megyei (fővárosi) vállalati és szövetkezeti adóhivatal, illetve a megyei jogú városi illetékkiszabási, vállalati és forgalmiadó-hivatal (a továbbiakban: adóhivatal) sorolja be. Ha a település lakosságának az ellátása szempontjából indokolt, a kereskedelmi, illetve szakigazgatási szerv javaslata alapján az adóhivatal kivételesen a (3) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott négyzetméterenkénti eszmei bérleti díj számítását engedélyezheti olyan esetben is, amikor a település lélekszáma magasabb a (3) bekezdés a), illetve b) pontjában foglaltaknál.
Ilyen engedély megadására kizárólag külterületeken szétszórt, vagy távoleső, de államigazgatásilag egybetartozó településen működő üzlet esetében kerülhet sor.
(5) A fenntartási költségek fedezetére megállapított összeg címén az eszmei bérleti díj
a) a (3) bekezdés a) pontja esetén négyzetméterenként évi 10 Ft-tal;
b) a (3) bekezdés b) pontja esetén négyzetméterenként évi 20 Ft-tal;
c) a (3) bekezdés c) pontja esetén négyzetméterenként évi 40 Ft-tal
csökkenthető.
(6) A gyógyszertári központok a beépített, bérelt ingatlanok hasznos alapterületének minden négyzetmétere után évi 240 Ft-ot tartoznak eszmei bérleti díjként elszámolni. Az eszmei bérleti díjat a fenntartási költségek fedezetére megállapított összeg címén négyzetméterenként évi 40 Ft-tal csökkentik.
7. §
Az eszközlekötési járulékkal kapcsolatos eljárási szabályok
(1) Az eszközlekötési járulékkal kapcsolatos eljárásnál, kezelésnél, ellenőrzésnél és a szabálytalanságoknál a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, továbbá a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az eszközlekötési járulék elszámolásával kapcsolatban a vállalatok besorolása szerinti népgazdasági ágra érvényes számlakeret előírásait kell alkalmazni.
(3) A kisipari és a háziipari termelőszövetkezetek, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek (ideértve a szövetkezeti vállalatokat), valamint az általuk létrehozott társulások eszközlekötési járulék fizetési szabályaira vonatkozó eltérő rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.
8. §
Vegyes és hatálybalépő rendelkezések
(1) A melléklet II/1, II/2 és III/1 részei kivételével a II. és a III. részben felsorolt, az eszközlekötési járulék fizetése alól mentesített álló- és forgóeszközcsoportok tartalmi részletezését az ágazatilag illetékes miniszter állapítja meg, s ezt 1971. január 31-ig közli a pénzügyminiszterrel. A tartalmi részletezésről az érdekeit vállalatokat az adóhatóság értesíti.
(2) Ez a rendelet 1971. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 33/1968. (XII. 15.) PM számú, a 32/1969. (X. 30.) PM számú és a 3/1970. (I. 17.) PM rendeletekkel módosított, az eszközlekötési járulékról szóló 14/1967. (XI. 24.) PM számú rendelet, illetve a rendeletek alapján kiadott valamennyi leirat hatályát veszti.
Vályi Péter s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet a 42/1970. (XII. 13.) PM számú rendelethezI.
Az eszközlekötési járulék fizetési kötelezettsége alól mentes vállalatok
1. Az önálló - vállalati formában működő -kutató és fejlesztő intézetek;2. a szénbányászati szakágazatba sorolt vállalatok, valamint az általuk létrehozott közös vállalat;
3. az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat rudabányai üzeme;
4. a Mecseki Ércbánya Vállalat;
5. az ÉVM Szolgáltató Vállalat;
6. az állami gazdaságok, mezőgazdasági ágazatba sorolt közös vállalatok;
7. a baromfi- és tojásfeldolgozóipari vállalatok;
8. a konzervipari vállalatok, a Debreceni Konzervgyár mélyhűtő tevékenységével összefüggő eszközök kivételével;
9. a boripari vállalatok;
10. a talajjavító és talajvédelmi vállalatok;
11. az Országos Ültetvénytervező és Szaporítóanyagforgalmazó Vállalat;
12. a Lósport Vállalat;
13. a nádgazdasági vállalatok;
14. az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat;
15. a Budapesti Zöldség-Gyümölcs Szövetkezeti Vállalat (ZÖLDÉRT);
16. az alábbi - a lakossági és kommunális ellátást, szolgáltatást fő tevékenységként végző -vállalatok:
a) fürdőszolgáltatás, csónakházi szolgáltatás,
b) házkezelés,
c) parkfenntartás, köztisztaság, temetkezés;
17. a Vidámpark Vállalat;
18. a Cirkusz és Varieté Vállalat;
19. a moziüzemi vállalatok;
20. a pénzintézetek és takarékszövetkezetek;
21. az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek keretében működő mezőgazdasági társulások;
22. azok a beruházó új vállalatok, amelyeknek a beruházás megvalósítása után az üzemeltetés is feladatuk lesz, az üzembehelyezés időpontjáig;
23. a területi vízgazdálkodási vállalatok.
II.
Az eszközlekötési járulék fizetése alól mentes állóeszközök
1. A speciális állóeszközök termelésben részt nem vevő (tartalékolt) állománya, az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium együttes, időszakonkénti engedélye alapján;2. a 100 Ft eszmei bruttó értékben nyilvántartott állóeszközök;
3. a villamosenergiaiparban a villamosátviteli (hálózati) és elosztó berendezések;
4. a Hűtőipari Országos Vállalatnál a zöldséggyümölcs felvásárlással kapcsolatos állóeszközök;
5. az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt keretében végzett sertéshizlalással, baromfi- és tojásfeldolgozással összefüggő állóeszközök;
6. a Gabona Tröszt keretében működő vállalatoknál a gabonatárolással, illetve a keverék-takarmány-gyártással és forgalmazással kapcsolatos állóeszközök;
7. a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt keretében működő vállalatoknál a mezőgazdasági gépi munka és a mezőgazdasági gépjavítás (felújítás) végzésében részt vevő állóeszközök;
8. az építőipari vállalatok kezelésében levő munkásszállások és azok berendezése;
9. a közlekedési ágazatban:
a) a vasúti közlekedésnél (beleértve a pályához kötött helyi közlekedést is) az alépítmények, felépítmények, hidak, alagútak, biztosító berendezések, állomási utak;
b) a hajózásnál a kikötői partfalak, a kikötő területén levő út-, vasúthálózat, hídfészkek, hidak, pontonok, kikötő-medencék, mólók, darupályák, egyéb mélyépítmények és a járműveken levő szociális létesítmények;
c) légiközlekedésnél a betonpályák, utak, az ezekhez tartozó műtárgyak (jelzőlámpák, bevezető fénysorok stb.), földi irányító berendezések;
10. az erdőgazdaságok:
a) közlekedés-jellegű (út, vasúti al- és felépítmények, hidak, alagutak stb.) építményei;
b) vízszabályozási és vízrendezési (csapadék-, belvíz-, talaj vízlevezető csatornahálózat, aknák, kiömlők, zsilipek, szivattyú telepek stb.) építményei és berendezései;
11. a vízügyi ágazatban:
a) a vízszolgáltatásnál a víznyerő berendezések mélyépítményei, csőhálózat, tároló- és jelző berendezések és ezek tartozékai, védőterületek;
b) a csapadék- és szennyvízelvezetésnél a csatornahálózat, aknák, kiömlők, zsilipek, szennyvíztisztítási mélyépítmények, tisztító és átemelő telepek belső csatornázása, nyilvános illemhelyek;
12. a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnál a jégtörőhajók, a hidromechanizációs kotrók és a közvetlen termelési célt nem szolgáló tanyahajók;-
13. a közüzemi szolgáltatást nyújtó vállalatoknál:
a) a gázszolgáltatásnál a gázcsőhálózat és az azokhoz tartozó szerelvények (nyomásszabályozók, gáztartók, fogyasztókészülékek, gázmérők);
b) a távfűtés és melegvíz szolgáltatásnál a csőhálózat és tartozékai, valamint a hő-központok.
III.
Az eszközlekötési járulék fizetése alól mentes forgóeszközök
1. A speciális forgóeszközök termelésben részt nem vevő (tartalékolt) állománya, az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium együttes, időszakonkénti engedélye alapján;2. a gázszolgáltató vállalatoknál a bérleti gázkészülékek;
3. a Hűtőipari Országos Vállalatnál a zöldséggyümölcs felvásárlással kapcsolatos forgóeszközök;
4. az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt keretében végzett sertéshizlalással baromfi- és tojásfeldolgozással összefüggő forgóeszközök, beleértve az új sertéshizlalási technológia bevezetése érdekében a tröszt által finanszírozott koca és tenyészkan állomány értékét is;
5. a Gabona Tröszt keretében működő vállalatoknál az ipari és szemes takarmányok;
6. a Jelmezkölcsönző Vállalatoknál a jelmezkészletek;
7. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal vállalatainál a befejezetlen készletek;
8. a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt keretében működő vállalatoknál a mezőgazdasági gépi munkával összefüggő és a mezőgazdasági gépjavítást, illetve a részegységek, fődarabok felújítását szolgáló forgóeszközök.